Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
193 Kis-Károly község története, pedig megszalasztották.1) 1520 táján egyik része Bajoni Benedek kezén volt, mert említik ennek ittlakó, Bal Ambrus nevű jobbágyát. Többi részét Csáky István és Csáky László bírják.2) 1520-ban a károlyi vámot is el akarták törülni, mert tulajdonosa sem hidat, sem töltést nem tartott fenn ennek kedvéért.3) Egyháza Szent-Péter tiszteletére épült, s már 1326-ban fennállott.4) Papja 1552-ben a trienti zsinatra küldött követ útiköltségére 2 hrtot fizetett.5) 1553-ban nagy csapás érte a falut, mert augusztus vége felé a János Zsigmond-pártiak segítségére jött törökök felégették.6) Ebből lehet megmagyarázni, hogy 1552-ben lakosai még 33 kapu után fizettek, 1553-ban ellenben csak 17 után. 1554-ben 19, 1555-ben 24 kapu után vetnek reájuk adót.7) A kapuk számából itélve az 1553-iki rombolás előtt mintegy 350 lakosa volt. Természetes, hogy már 1554-ben kénytelen volt a töröknek behódolni. A szolnoki szandzsáksághoz csatolták s 1583-ban Haszszan Diváné volt a szpáhiája.8) Mint ebből látszik, a török uralom elején még fennállott. Emlegetik Szolga, Herczeg, Babos stb. nevű, báránytartó lakosait 1580—85-ben.9) Végső pusztulás érte a régi Kis-Károlyt 1598-ban. Ekkor teljesen fölégették a tatárok,10 és körülbelül 30 évig lakatlanul állott. Ez időben 1604-ben Zichy Ráfáelénak írják, de 1625-ben már megint a Csákyaké. Végre 1630 táján újra lakott helylyé lett, s régi lakosai közül a Herczeg, Szolga és Babos nevűek visszakerültek. Ide mindössze is csak 8 családot tettek ki. Az erdőt kivágták és fölégették a tatárok s a bizonytalanság miatt már 1634-ben két jobbágy szökött el.11) Tíz év múlva pedig leolvadt a lakosság száma 5 családra. Az ötnek volt összesen 40 ökre."2) Ezt a második Károlyt is tönkretette 1658-ban a törököknek segítsége, a tatár sereg. A lakosokat mind elrabolta ugy, hogy csak egy, Szolga Bálint nevű, Ványára menekült jobbágy maradt meg s azonkívül három szerződött ember. Később 1662-ben Szolga Bálint megint engedelmet kért földesurától, hogy Kiskárolyra viszszaszállhasson,de úgy, ha többé nem kell fizetnie kilenczedet, hanem készpénzt.I 3) 1) Csáky l. Kluknai rész. — 2) Nad. K. Más. 3) Dl. 23,348. - *) Csáky l. f. 335. nr. 15. _ 5) Venczell A. gyűjt. — 6) Csáky l. f. 10. nr. 21. — 7) Dical. conscript. cottus Bihar — 8) Török defterek 564. — 9) Regest, decim. cottus Bihar. — 10) Dical. conscript. cottus Bihar. - ii) Csáky l. f. 10. nr. 28. — 12) U. o. f. 10. nr. 29. - 13) U. o. f. 15. nr. 10.