Szirmai Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmerete (Buda, 1809.)
Szathmár vármegye
1492. Észt. Aszszonypataki Kamarássinak meg tiltotta, hogy a'vidéki bort, vagy sert áruitatás végett oda bé ne vigyenek , de a’ kortsinártatásnak szabadsága a' városnál maradgyon. Város Lev. Tár. Azon Észt. Báthory István Ország Bírája előtt pere folytt Béltheki Drágffy Bertalannak Aszszony-Pataki Polgárok ellen, a’ peres erdőknek haszon vétele eránt. A’ mellyben az Országbirája azt ítélte, hogy a’ Fekete erdő, melly Aszszony - Pataka , és Felső - Bánya között Aszszony - Pataka várossának, a’ Kővári Várhoz tartozandó erdőknek haszon vételét engedjék meg ugyan Drágfiak a’ Városnak, de folyó áron Ezen per folyás 1565. Észt. az Ország Tanátsa eleibe fellyebb vitetvén, el végeztetett, hogy a' mennyiben a’Kővári Várhoz tartozandó erdőknek haszon vétele a’ bányáknak szükséges lenne, ez is nékiek, és a’ mészkőnek ásása Lajos Királytól adatott szabadsági levelek szerint három mértföldnyire meg engedtessen , és ennek véghez vitelére, ’s az három mértföldnyi határoknak ki jegyeztetésére Váradi Káptalan ki küldetett. Ezen levél is Aszszonypatakán lévő Királyi Várról emlékezik. Királyi Kamara Lev. Tár. Azon Észt. Az Egyházi pártfogói hatalmok erántis perek vólt. Cháky Miklós, Benedeknek fia II Ulászló Királytól nyertt bátorságossá tévő levelet (Assecuratorius) hogy még akkor életben lévő Plébánosnak halálával Aszszony - Patakán Megyés Pap lehessen. Azonban megratálozott Filep nevezetű Város Plébánossá, a’ Várossiak tehát I. Lajos Királynak szabadsági levele szerént meg vetvén Csáky Miklóst, Megyés Papjoknak Chepely Benedeket, az Egyházy törvények Jeles Tudóssát, és Hanthai Prépostot választották. Innet tehát per támadott, mellynek el itéllését Ulászló Király Péterre Kalocsai Érsekre bizta, a’ ki látvála Lajos Királynak levelét, annak ereje szerént a’ ki nevező hatalmat tovább is a’ város mellet hagyta. 1568. Észt. Nagy-Bányai pénz verésre Fel-Vigyázó vólt Thurzó János, a’ mint azon Észt. veretett aranyokon meg látszik a’ neve: N. B. J. T. az az: JSagy - bánya. Thurzó János, 1556.