Szirmai Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmerete (Buda, 1809.)
Szathmár vármegye
179 „ gyár Országunk a’ Török igától, melly alá Istente* „len erőszakkal vettetett, és azt rongáló belső támadásoktól győzedelmes fegyverünk által meg szaba,díttatván elebbeni virágzására Istennek segítségével , általunk hozattatni reméltetik , hogy ezentúl ollyas „ veszélyre ne rohannyon, jobb orvoslását nem gon,,dolhattuk , hanem hogy leg fényesebb Jósef Fö-Herczeget, a’ mi Fiúnkat, következés képpen ezen Országnak, ’s más Tartományinknak Örökössét Magyar „ Országi Királynak meg Koronáztassuk , és Koronázatatni rendellyük. E’ végre ’s a’ t. Azon Ország Gyűlésén a’ Vármegyével nagy vetélkedések volt, tudniillik: a’ Vármegye kívánta Szathmár Várossát a’ Nemességen tett sok hatalmaskodási miatt szabadságától meg fosztatni, és a’ Vármegye hatalma alá vettetni; de Karah Mihály, és Györy János a’ városnak követei ellene mondottak ezen Vármegye kívánságának. Város Lev. Tár. 1688. Észt. Szathmári Posta Mester volt Bakonyi János. Azon Észt. Leopold ■ Császár meg parantsolta , hogy a’ Czéhben bé nem vétetett Mester emberek, a’ Nemesek , és a’ Katonák házainál kontárkodni ne merészellyenek , hatalom adatván a’ Városi Tanátsnak azok Mive elvételére. 1696. Észt. Azon Császár Vámszedő hatalmat a’ Hidaikon ezen Városnak engedett. 1696. Észt. A’ Mompelgard Regementye tartásáról Szathmár, és Némethi Városok meg alkudtak, azon Regement Gugner György nevezetű Al-Ezredessével, és Várbéli Hadi parantsolóval. Azon Biszt. Nagy villongások volt a’ Katonasággal , melly ebből állott, hogy Nagy - Váradnak , és Jenőnek a’ Törökök által lett el foglalása után onnét Jel vertt, és Szathmár , Némethibe le telepedett Görögöknek , és Rátzoknak csak Török, Görög, és Örmény- országi, vagy is napkeleti portékákkal vólt szabad a’ Ma Va-