Szirmai Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmerete (Buda, 1810.)

Szathmár vármegye

ly So. Nagy Sándor, és György Eke-Tyúkod egész helységbe béiktattattak. §. 8g. Bu­rgezd puszta Tyúkod mellett, azért Tyúkodnak éjszak felöl való sor úttzája Bürge­zdnek neveztetik. 1546. Még népes helység volt, Byrgezdnek íra­­tott, és benne két Nemes Udvarhely Pekry Pálnak Királyi adománnyal adatott. §. 90. Ura falu , ez előtt bellyebb feküdt a’ Krasz­­na felé, de azon víznek árja láppá tévén határát, el­­pusztúltt, a’ régi Templomának fenék kövei most­­ is jól kitetszenek, az után mint puszta úgy használtatott, megint a’ láp szélén helységgé vált; gyülevész Olá­hokból áll , kiknek Templomok nints, szomszéd hely­ségben járnak, határja termékeny, mindenféle vete­­mény­t, és sok sásas szénát terem a’ láp mentében, nádja, és csíkászó helyei, mellyekből télnek liléjén a’ vidéket­ is részeltetik. Bírja most­ is a’ fiú ágon vir­ág­zó Uray nemzetség, melly innét veszi nevezetét, és sok érdemes AL - Ispányokat, és Szolgabírákat adott ezen Vármegyének. I. Rész. §. 163. 165. 1414­* Egészszen Uray nemzetség bírta. 1476. Tyukod, és Ura között a’ villongásban lévő határok eligazitattak a’ Tyukodi, és Urai Nemesek között. 1551. Hogy Kis - Balkán hat forduló az Urai ha­tárhoz tartozandó , elítéltetett. 164®­ Báró Károlyi Ádámnak benne rész jószág királyi adománnyal adatott. §. 91. Csenget Magyar mező város, régemen meg erössített Kastéllyá vala, mellynek helyét most is Kas­tély dombnak nevezik, népessége 356. gazda, éjszak­ról a’ Szamos vize keríti, a­ mellyen a’ Vármegye nagy költséggel álló hidat tart. Közötte és Pátyod között fekszik Puszta­n Jánossi, igen jó földgye van, melly

Next