Szirmai Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmerete (Buda, 1810.)
Szathmár vármegye
ly So. Nagy Sándor, és György Eke-Tyúkod egész helységbe béiktattattak. §. 8g. Burgezd puszta Tyúkod mellett, azért Tyúkodnak éjszak felöl való sor úttzája Bürgezdnek neveztetik. 1546. Még népes helység volt, Byrgezdnek íratott, és benne két Nemes Udvarhely Pekry Pálnak Királyi adománnyal adatott. §. 90. Ura falu , ez előtt bellyebb feküdt a’ Kraszna felé, de azon víznek árja láppá tévén határát, elpusztúltt, a’ régi Templomának fenék kövei most is jól kitetszenek, az után mint puszta úgy használtatott, megint a’ láp szélén helységgé vált; gyülevész Oláhokból áll , kiknek Templomok nints, szomszéd helységben járnak, határja termékeny, mindenféle veteményt, és sok sásas szénát terem a’ láp mentében, nádja, és csíkászó helyei, mellyekből télnek liléjén a’ vidéket is részeltetik. Bírja most is a’ fiú ágon virágzó Uray nemzetség, melly innét veszi nevezetét, és sok érdemes AL - Ispányokat, és Szolgabírákat adott ezen Vármegyének. I. Rész. §. 163. 165. 1414* Egészszen Uray nemzetség bírta. 1476. Tyukod, és Ura között a’ villongásban lévő határok eligazitattak a’ Tyukodi, és Urai Nemesek között. 1551. Hogy Kis - Balkán hat forduló az Urai határhoz tartozandó , elítéltetett. 164® Báró Károlyi Ádámnak benne rész jószág királyi adománnyal adatott. §. 91. Csenget Magyar mező város, régemen meg erössített Kastéllyá vala, mellynek helyét most is Kastély dombnak nevezik, népessége 356. gazda, éjszakról a’ Szamos vize keríti, a mellyen a’ Vármegye nagy költséggel álló hidat tart. Közötte és Pátyod között fekszik Pusztan Jánossi, igen jó földgye van, melly