Szirmai Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmerete (Buda, 1810.)
Szathmár vármegye
1423. Nagy- és Kis - Ladányt, Ladányi Tamás bírta , kinek Kis-Ladány határon termett szénáját Báthory Tamás, és Mihály felégették. 1425. Nagy - Ladánynak, és Hódosnak határt választott bírák által megkülömböztettek Pálfalvay István , Nagy Ladányi Tamás, és Piskárkossy György között. 1431. Sofiának Kis*Tárkányi Miklós Mátyás fia hitvessének, és nevetlen aszszonynak Vetéssy István feleségének rész adatott benne. 1449. Ladányi Tamás új királyi adomány mellett birtokában megerőssíttetett. 1544. Pálfalvai Buryan Lászlónak , és 1548. Remetey Lőrincznak, és Lászlónak Kis-Ladányba, 1609. Macskássy Mihálynak Nagy-Ladányba , 1602. Némethy Jánosnak is Nagy - Ladányba réssi jószág királyi adománnyal adatott. Azért ezen helység régenten Nagy- és Kis-Ladányra osztatott. §. 10. Madarász falú, régenten széjjel szórvas most egyenes három úttzára épültt 200. telkes , Ó-Hitű , és Sváb gazdák lakják, helyben Papjok, Templomok az Oláhoknak, a’ Svábok Erdődre járnak Templomba, a’ Gróf Károlyi ház bírja; határja sovány, víz állásos, cserjés, most tisztíttatik, Komóze nevezetű patak foly rajta, melly az Erdődi határon veszi eredetét, és a’ Homorodba mégyen. Piattza Erdőd, és Szathmár. 1492. Móré György bírta, ki két Török fejekkel rakott szekerekkel jött Budára a’ Királyhoz, mellyért Szörényi Bán let, a mint Isthvánffy írja. 1565. Belgrádi Bán vótt, és a’ Rákos mezei híres ♦égezésnek ála írta a nevét. Maradéki nagy Urakká lettek .