Dr. Zelizy Dániel: Debreczen sz. királyi város egyetemes leírása (Debrecen, 1882)
II. Társadalmi s egyéb viszonyok - VI. Irodalom, szinészet, könyvtárak
547 pedig a jelenleg is itt működő Krecsányi Ignácz igazgatása alatti dráma, vígjáték, népszínmű és operette-társaság kezdte meg előadásait, a város ezeket már csak fűtési segélyezésben részesítvén. Ami az állandó színház fenállása óta előadott darabok műfajait illeti, bármint igyekezett is Molnár György művezető 1866-ban kiadott röpiratában meggyőzni Debreczent, hogy a színház mondjon le az operáról — az utolsó két évet leszámítva, mindig volt opera is. Az operette-cultus 1870. óta itt is, mint mindenütt, kezdett nagyobb kiterjedést venni, azonban még eddig a dráma és operette közti arány — ha meggondoljuk az ízlésnek vagy inkább divatnak a legújabb időkben az operette javára nyilatkozó áramlatát — nem mondható lealázónak. A legutolsó színházi év lefolyásából pedig, talán nem csalatkozunk ha azon reményt merítjük a jövendőre, hogy a debreczeni közönség a színművészet pártolása által is fényesen fogja teljesíteni a nemzeti kultura iránt tartozó kötelességét. Végül dicsekedve kell kiemelnünk, hogy színházunknál egy az 1866-ik évben felállított és a színügy-egylet gondozása alatt tekintélyessé nőtt, jelenleg 32.000 frt tőkével rendelkező színészi nyugdíjintézet — a színügy-egylet és az intendatura buzgó működésének maradandó emléke — van működésben, mely jelenleg is két elaggott színésznek ad 240—240 frt segélyt. E nyugdíjintézet a tulajdonos Debreczen városa felügyelete alatt állván, örök időkre biztosítva van. Géresi Kálmán: Könyvtárak, a Főiskolai anyakönyvtár. Mint maga a debreczeni főiskola, úgy könyvtára is elsősorban a protestáns hívek adományaiból, részint könyv-, részint könyvek vételére adott pénz-ajándékokból alakult, és valószínűleg az iskolával egy idős. A könyvtárra vonatkozó legrégibb adat szent Bernát műveinek 1520-ik évi leydeni kiadásának példányában latin nyelven beírva találtatik. Vétetett ugyanis ezen könyv egy jóltevőnek (a nevet nem lehet olvasni) „hagyományából, ki könyvtárán kívül könyvek vételére pénzt is hagyományozott, 1592.“35*