Karsai Ferenc: Jánoshalma története 1849-től 1945-ig (Jánoshalma, 1982)
Az önkényuralom és a dualizmus kora - Szőlő, bor, gyümölcs
zsírsertés fajtái (pl. Jenei), még 1911-ben is egyeduralkodók: Jánoshalmán 4 179-et, Kisszálláson 3 464-et vettek számon. A paraszti gazdaságok és az uradalmak juhállománya nemcsak számban, de minőségben is eltért, így 1911-ben. A parasztság tehát az igénytelenebb, de húst, tejet és gyapjas bőrt egyaránt adó fajtákat, az uradalom pedig a kényesebb, de több haszonnal kecsegtető merinó juhokat tartotta elsősorban. A selyemhernyó-tenyésztés az 1880-as évek elején lendült fel. Azt mondják, Zámbó Ignác tanító honosította meg. Sokáig gubóbeváltó állomás is működött községünkben. Főleg a szegényebb rétegek foglalkoztak vele rendszeresen: évente 400—500 tenyésztőnek nyújtott állandó kiegészítő jövedelmet. A század elején kifizetett évi összeg átlagosan 30 000 korona volt, az első világháború idején azonban visszaesett a tenyésztés.48 A múlt század második felében a kasos méhészet volt általános (gyékénykasok), de megjelent már a kaptárban való tartás is. Öreg méhészként emlegetik még ma is Pusi Istvánt és Molnár Istvánt. A jobbágykori és az utána következő évtizedekben az állategészségügy elég alacsony színvonalon állt. A kerületi báromorvos a községbe, illetve községekbe ritkán jutott el. A beteg állatokat a gazdák, a béresek, a kovácsok, a pásztorok, juhászok maguk gyógyítgatták. Utóbbiak eredményesebben. (Persze bőven termett babonás gyógymód is.) A járványok ellen azonban ők sem sokat tehettek. A múlt század végén javult csak némileg a helyzet. Első állandó körállatorvosunk (1890-től) Czirják Kálmán volt. Utódja (1901-től) Ökrész Illés lett. Szőlő, bor, gyümölcs A múlt század középső évtizedeiben a szőlő és a gyümölcs termelésével kapcsolatos szükségletek — megfelelő közlekedési lehetőségek híján — nem fokozódtak, a közlegelők pedig a további terjeszkedés elé területileg is gátat vetettek. Ezért az 1820-as évektől a tagosításig jelentősebb mérvű telepítés nem történt. Az 1820-as években 1 150 kát. hold 1857-ben pedig 1 100 kát. hold szőlő került összeírásra.49 A lakosság létszámának gyarapodása, majd a kereskedelem és árufuvarozás erősödése emelte a bor iránti igényeket is, s ez a tagosításkor felosztott homokos közlegelőkön a szőlőtelepítés újabb fellendüléséhez vezetett. Elősegítette ezt a szőlődézsma megszűnése is. Az elmaradt dézsmabor pótlására pedig a kisszállási uradalom Terézhalmán kb. 150 kisholdnyi szőlőt telepített s kevés gyümölcsfát is ültetett közéje. Az 1895-ös mezőgazdasági összeírás már 1 483 kát. hold szőlőt és 18 kát. hold parlagszőlőt talál, ami kereken 400 hold emelkedést jelent, évtizedenként kb. 100 holdat. (Mintegy 200 újonnan telepített 4 -kapás szőlőterület.) Merinó Racka-cigája Egyéb Jánoshalma 350 1 471 189 Kisszállás 6 948 806