Chernel Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és multja (Szombathely, 1878)
Kőszeg város történelme az Árpádházi és vegyes nemzetbeli királyok alatt
et in ensdem partibus dedit castrum construere Ruthenis, qui cum Almo duce, avo suo in Pannoniam venerant.") Hogy névtelen jegyzőnk, ezen az oroszok által épített vár alatt csakugyan Kőszeg várat, s a Gundl alatt a csekély széleségü és mélységű Gyöngyös (németül Günz) folyócskát értette legyen? alig hihetjük, mert igen kétségesnek tűnik föl, hogy, első fejedelmeink idejekor — midőn az ipar, kereskedés, kezdetleges állapotából még nem bontakozhatott ki, s ennél fogva a forgalom szűk mérvű fontoságához képest a közlekedési eszközöket is csak igen hiányosaknak kell föltételeznünk , hogy akkor a jelentéktelen, s könnyen átgázolható Gyöngyösön, oly tekintélyes hid állott volna, melyet őseink az ország egyik határjeléül tűztek volna ki; ezt pedig annál kevésbé fogadhatjuk el, mert Zsolt vezér folytonos hadviseléssel elfoglalva, s a szomszéd tartományok beütései által nyugtalanítva alig gondolhatott az ország határainak biztos kijelölésére; de különben midőn közte, és Ottó király között a határszéli villongások kitörtek, a magyar határ egész az Enns folyóig terjedt, melyen innen fekvő föld a Lajta folyam, és hegység közötti tartományai hazánkhoz tartozott, s őseink birtokában maradt meg az augsburgi ütközet után is, s csak Geyza vezér idejében sikerült a németeknek azt Mölk várának bevételével a Wiener Wald-ig visszaszorítani, s a keleti határgrófságot helyreállítani. Sokkal valószínűbb tehát, hogy a kérdéses Gundl híd a Dunába beszakadó Enns vizen, vagy a Dunán az egykori Lauraceum romjain épült Ennsburgnál volt. Sőt az sem hihetetlen, hogy az Inn egyik mellékfolyóját hidalta át, melynek közelében a magyarok berohanásai ellen a bajor határ védelmére egy vár építetett.* 2) Miután Enns és vidéke római telep volt, igen természetes, hogy a római műveltség, kényelmes, úgy biztos közlekedésre is kiterjesztette gondoskodását, s a vidéket átszelő folyók egyikén nagyobbszerű erős kőhidat emelt. Ezen okoknál fogva a névtelen jegyző által említett Gundl hidját a Gyöngyös hidjául el nem fogadhatjuk, s e szerint a kőszegi fölsővár építését — döntőbb adatok hiányában — Zsolt vezérünknek nem tulajdoníthatjuk. A fölsővár a hatalmas, de zabolátlan németujváriaknak romba dőlt saslaka, mely jelenleg ó-háznak neveztetik, talán azon időből nyerte e nevét, a midőn már düledező falazatának csekély terjedelme miatt, távolról tekintve, inkább ódon ház alakját tünteti vala föl, mely a vár nevezetére érdemesnek többé nem tartatott. Hogy egyébiránt ' Béla király névtelen jegyzője. 57. fejezet. 2) Szabó Károly, A magyar vezérek kora. 155. 1.