Nagy Gyula (szerk.): Orosháza története (Orosháza, 1965)
V. Egészségügy-művelödésügy - Elek László: A szellemi kultúra fejlődése (1744-1944)
exlibris és iparművészeti kiállítást, amelyen tiszántúli műgyűjtők és helyi művészek (Maronyák József, Kohán György, Fáber József, Rajki József, R. Molnár Lajos stb.) szerepeltek, s melyen Orosháza Mátyás király korából, 1468-ból való ősiségi diplomájának dr. Klein Andor tulajdonában levő fénymásolatát (ez említi először Orosházát oklevélben) is bemutatták.527 Ezeken kívül még egy, tisztán orosházi festőkre, szobrászokra szorítkozó tárlatot is megrendezett. Kiadványai között Bakó József: Sír a puszta c. versesfüzete (eredetileg Az örök paraszt előtt címet kapta volna)528 és az 1937. évi évkönyv szerepelt. Mindössze az első két esztendő volt mozgalmas életében. 1938-tól kezdődően már alig-alig van hír róla, s amikorra Keresztes Lajos 1941-ben összefoglalta a Orosházáról szóló kultúrtörténeti ismertetését, már „teljes tétlenségre és némaságra kárhoztatott”.529 intézmény lett belőle, amelynek csak a neve élt. Életre keltője és éltető ereje Szabó Pál ny. tanár, a Távirati Iroda orosházi szerkesztője és dr. Sós József orvos volt. Szakosztályai közül talán a művészeti élt legaktívabb életet. Ennek tagjai között különösen az igen tehetséges festő, Kohán György és a szobrász, Rajki József ért el ekkortájt nagyobb sikereket. Kohánnak 1937-ben Budapesten a Tamás-Galériában nagyszerű sajtóvisszhangú kiállítása volt, Rajki pedig a kultuszkormány megbízásából 4 szoborral és terrakottával képviselte az orosházi képzőművészetet a párizsi világkiállításon.530 Rajtuk kívül Sain Márton, Fáber József, Török István és Csáki-Maronyák József festők, valamint Kasztner Lajos szobrász helyi kiállításait is kedvezően fogadta a kritika. Az orosházi származású képzőművészek közül nem egy országos hírnévre tett szert. Ilyen festő Boldizsár István 531 (1897), aki mestereinek: Réti Istvánnak, Thorma Jánosnak és Iványi Grünwald Bélának irányítása mellett a nagybányai művésztelep egyik reprezentáns képviselője lett. 1928-ban a római magyar kiállításon szerepelt szép sikerrel műveivel. 1931-ben a Szinyei Merse Pál Társaság tájképdíjával tüntették ki. Később a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Képe számos közgyűjteményben megtalálható. A Fáklya kritikusa a helyi képzőművészeti kiállításokat ismertetve, helyesen érezte meg a művészek sajátos értékeit.532 Meglepő biztonsággal ismerte fel a fiatal Csáki-Maronyák József határozott tehetségét mind témaválasztás, mind művészi formálás szempontjából. Csáki-Maronyák József művészi pályája a felszabadulás után érte el zenitjét. Ekkor művei minden nagy kiállításon megtalálhatók, sőt a magyar állami reprezentatív kiállítások keretében Prágába, Berlinbe, Párizsba, Olaszország különböző városaiba és Moszkvába is eljutottak. Többet külföldi múzeumok őriznek. A zenei szakosztály tagjai a zene- és énekkarok karnagyai és a Géczyné Iszlay Gabriella által vezetett zeneiskola tanárai voltak. A szakosztály tagjai nem érezték meg az új egyesület sajátos célját. Programjuk - amely alig tért el a község egyéb zenei intézményének célkitűzéseitől - nem vetekedett a többi szakosztály terveivel. Nem tudott új csapást vágni a község zenekultúrájában. Az Orosházi Szépmíves Céh legnagyobb érdeme, hogy egy egészséges folyamatot indított el, s felhívta az értelmiség figyelmét a helyi hagyományok ápolására és összegyűjtésére. A korabeli kulturális élet egyik kimagasló eredménye volt az orosházi múzeum