Nagy Gyula (szerk.): Orosháza története (Orosháza, 1965)
V. Egészségügy-művelödésügy - Elek László: A szellemi kultúra fejlődése (1744-1944)
375 Uo. 92. Szentetornyán, 1864. dec 12-én. 376 Uo. Szentetornya, 1865. ápr. 15. 377 Uo. 98-99. 378 Győry Vilmos (1838-1885), író, költő, műfordító. Apja leányiskolai tanár volt Győrött, majd családjával Pestre költözött. A szabadságharc bukása után anyagi helyzete nagyon megromlott, s már úgy volt, hogy fiát nem tudja taníttatni. Végül Arany János beszélte rá, hogy vállalják a jó tehetségű Győry Vilmos taníttatását. Teológus lett, s állandó nevelősködéssel tartotta fenn magát. Német- és Franciaországban tett tanulmányutakat. 1862-1876-ig Orosháza evangélikus lelkésze, majd apósa, Székács József után a pesti egyház lelkésze lett. Pestre elsősorban irodalomkedvelése miatt ment el a jobb jövedelmű Orosházáról. Számos jótékony egyesület irányítója volt. Különösen fontos szerepet játszott a Frőbel Nőegylet és az Országos Nőképző Egylet szervezésében és irányításában. 1885-ben szívbajban halt meg. 379 Justh Zsigmond (1863-1894). Apja Justh István földbirtokos, Táncsiccsal szemben maradt alul az 1869. évi emlékezetes orosházi képviselőválasztáson. Bátyja, Gyula, a Függetlenségi 48-as (Justh) Párt vezére, Tisza István legádázabb ellenfele. Így Justh magával hozta a családból 48-as érzelmeit, amelyhez élete végéig ragaszkodott. Olcsó prodálási rendszert vezetett be Pusztaszentetornyán, ahol békességes viszonyban élt bérlőivel és nazarénus dohánykertész munkásaival. Tüdőbaja külföldi országokba kényszerítette. Szinte a fél világot bejárta. Nagyszerű próbálkozása: a parasztszínház a külföldiek figyelmét is felkeltette. Művei: Ádám, Művész-szerelem, A pénz legendája, Gányó Julcsa, Faimus. (Regények. Ezek közül az utolsó három része a 14 kötetre tervezett nagy biológiai realista koncepciónak: A kiválás genezisének.) Novellái a Káprázatok, A puszta könyve, Delelő c. köteteiben jelentek meg. Igen híres munkája volt még ezeken kívül a Napló és az ennek rendszerezését megvalósító, Páris elemei. Műveinek s a róla szóló irodalomnak felsorolását lásd a kötet Bibliográfia c. fejezetében. Monografikus feldolgozása: Elek László: Justh Zsigmond. Gyula 1964. 380 Kozocsa i. m. 381 Bródy Sándor: Levél Nizzába. A Hét. 1849. 1. sz. 10. 382 Magyar Regényírók. 53. köt. 1905. 4. lap. 383 Rózsa Miklós: Justh Zsigmond. (Kortársak nagy írókról. 2. sor.) Bp. 1956. 255. 384 Levél Apáthy Istvánnak. 1889. okt. 22. Lásd: Diószegi András: Justh Zsigmond. Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 6. sz. 385 Rózsa i. h. 386 Justh i. m. 112. 925