Családi Kör, Ismeretterjesztő Füzetek, 1993 (2-5. szám)

1993-12-02 / 2. szám

1993. XII. 2. • Családi Kör 48. szám­ ú ISMK­ET TERJES­ZT О ei» «Öt MEGJELENIK A SOROS ALAPÍTVÁNY ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL A Családi Kör melléklete Alapító és Kiadó: Fórum - Dolgozók Kft. Újvidék Megbízott igazgató: Habram Mária A sorozatot az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület képviseletében szerkeszti a Szerkesztőbizottság: dr. Ribár Béla, Muhi Béla és Ódri Bálint Szedés és tördelés: Scan Studio, Újvidék Készült a Forum Nyomdában щ ж ip** », л 1 m II:#'' ' I : #11 II jf'm Ш % ж fl II :­I ÍRTA: TRAJER KATALIN (1. rész) 1. AZ ANYAG 1.1. Az anyagok csoportosítása A világ szinte beláthatatlanul sokféle, egymástól minőségileg különböző, térben és időben létező anyagból áll. E kimeríthe­tetlenül változatos sajátságú anyagoknak vannak azonban kö­zös, egyetemes tulajdonságai, megnyilvánulásai is. Korunk természettudományos ismeretei egybehangzóan bizonyítják az anyag és a mozgás elválaszthatatlanságát, azt, hogy anyag nem létezhet mozgás nélkül és mozgás anyag nélkül. A természetben lezajló minden jelenség változás, folyamat az anyag mozgásával kapcsolatos. A mozgás forrásai az anyagban levő belső ellenté­tek. A természettudomány nézetei szerint az anyagfajtáknak - helyesebben az anyag minőségileg különböző megjelenési for­máinak - két nagy kategóriája különböztethető meg: a kémiai anyagok és a fizikai mezők. A kémiai anyagok korpuszkuláris jellegűek, egyszerűbb alkotórészekből épülnek fel. A fizikai mezők vagy más néven erőterek közé soroljuk a gravitációs, az elektromágneses erőket és a magmezőt. A korpuszkuláris jellegű kémiai anyagok és a fizikai mezők bizonyos szempontból hasonlóak. Mindkét csoportra érvényes TARTALOM: Kémia I. (1. rész) Biológia I. (2. rész) Fizika I. (1. rész) az anyagmegmaradás törvénye, mely szerint az anyag nem sem­misíthető meg és a semmiből sem keletkezhet, különböző formái azonban átalakulhatnak egymássá. A kémia a termé­szettudomány része, amely azokat a kémiai anyagokat tanulmá­nyozza, amelyekből az egész világűr, az egész természet fel van építve. Az anyagok összetételét, tulajdonságait és szerkezetét tanulmányozza. A Fizikával ellentétben, amely az anyagok álla­potváltozásait vizsgálja, a kémia a vegyi anyagok változását ta­nulmányozza a természetben, a laboratóriumban és az iparban. A fizikai változások során az anyag nem változik, a kémiai változások során azonban megváltozik az összetétele. A kémiai változások során fizikai változás is végbemegy, s közben megváltozik az anyag szerkezete, halmazállapota és energiatartalma. 1.2. Keverékek és tiszta anyagok A tiszta szubsztanciák elválasztása A kémiában tiszta anyagokról beszélünk. A kémia alapvető feladata a tiszta anyagok kiválasztása a természetes keverékek­ből kémiai elemzés módszereivel, vagy ezek előállítása mester­séges úton, szintézissel. Tiszta anyagok az elemek és a vegyületek. Valamely anyagot akkor tekintünk tisztának, ha állandó a kémiai összetétele és állandó jellemző sajátosságokkal rendel­kezik, akár elem, akár vegyület. Ha például a hélium a hélium­atomokon kívül nem tartalmaz más részecskét, tiszta anyagnak tekintjük. Természetes és laboratóriumi feltételek között gyakorlatilag sohasem tudunk abszolút tiszta anyagot előállítani. A legtisz­tább is tartalmaz elenyésző mennyiségű szennyező anyagokat. Ezért az igen nagy tisztaságú analitikai vegyszeren (PRO ANALYSI) mindig feltüntetik, milyen és mennyi szennyeződést tartalmaz. 1 10 18 I ^ i 1

Next