Családi Kör, 2007. október-december (18. évfolyam, 40-52. szám)
2007-10-18 / 42. szám
tunk, akkor nő a kockázat. Szervezeterősítő szerepük van a borban, főként a vörösborban található antioxidánsoknak, amelyek erősítik az immunrendszert, a borban található cink és szelén pedig „eltakarítja" a szabadgyököket, tehát leállítják a kárt okozó folyamatot. A bor gátolja a trombózis kialakulását, az egyes vörösborokban található resveratrol nevű vegyület (antioxidánsként működik) pedig valósággal úgy hat, mint a női hormon, azaz segíti a nőiességet. Ha tehát az ember szervezete egészséges, akkor napi egy alkoholos ital jótékony hatású lehet, ámbár ha jól meggondoljuk, maga a bor szőlőből készül, tehát sok hasznos anyagot magával a szőlővel is szervezetünkbe juttathatunk. Különösen ha tudjuk, hogy a szőlő magvából sajtolt olaj gyógyító hatású, ergo akár szőlő és szőlőmag (ne köpjük ki!) fogyasztásával is erősíthetjük egészségünket. Aki ezek után sem akar bort inni, azok számára más lehetőség is kínálkozik: a borterápia. Ennek a terápiás módszernek a lényege, hogy - a borfogyasztás engedélyezése mellett - a betegeket borterápiás fürdőbe ültetik, vagy a szőlőmagból nyert, nyersen sajtolt olajjal kenegetik, masszírozzák őket, és így gyógyítják az ízületi betegségeket és a bőrbetegségeket. Az ilyen borterápiás klinikák Nyugaton általában régi kastélyokban működnek, és egy kúra ára 1100 eurónál kezdődik... Ha ezt nem is engedhetjük meg magunknak, egy kis jó bort azért tudunk venni. Alapszabály, hogy ne vegyünk olcsó bort, mert az eleve kevés szőlőt láthatott. Igyunk tehát keveset, de jót, mert a bor kis mértékben gyógyszer, de nagy mértékben nem orvosság, hanem kifejezetten méreg. Hogy a mértékletességet is megtanuljuk, gondoljunk arra, hogy a bort valójában nem inni, hanem lassan kortyolgatni kell, így együtt jár a haszon és az élvezet. FRIEDRICH Anna A JÓ BORT IS CSAK KORTYOLGATNI SZABAD Levéltörténet Az ayagpárnácskáktól az elektronikus archívumig A napokban volt a posta világnapja, ami azt a nem elhanyagolható adatot juttatja eszünkbe, hogy a magyarok állítólag már 775 éve leveleznek. A feljegyzések szerint ugyanis 1232-ben írta meg levelét egy udvaronc Jolánta királynénak, II. Endre második feleségének arról, hogy megtalálta azt a gyógyító fürdőhelyet, amely segíthet a betegeskedő királynénak. Az uralkodó parancsára akkoriban gyógyvíz után kutattak az országban, s az udvaronc erre az egresi monostor közelében, Csanád vármegyében bukkant rá. Nos, ezt az üzenetet tekintik az első, Magyarországon íródott magánlevélnek. A gyógyvíz azonban sajnos a királynén már nem segített. Őseink írástudói tehát már 775 évvel ezelőtt a betűkre bízták üzeneteiket. A levelezés története azonban Európában sem levélpapírral kezdődött. Mint Várkonyi Nándor írja Az írás és a könyv története c. munkájában, „az írás közhasználatú eszköze kis agyagtábla volt... A levelezésnél, okleveleken, üzleti forgalomban egészen kicsiny agyagpárnácskák voltak használatosak. Ezek kiégetés után még egy agyagborítékot kaptak, s erre került a záradék, a pecsét vagy a címzés szövege." Ekkora terhet nehezen lehetett volna postagalambok szárnya alá kötözni a posta nélküli évszázadokban. A továbbítás sokféle módját sejteti Dumas A három testőr c. regényének mondata:„Odvas fára, postagalambra, kutyára is rábízzuk olykor leveleinket." Ösztönözhette a levélírást III. Bélának az az 1181-ben hozott rendelete, hogy a hozzá intézett kéréseket írásban kell benyújtani. A 13. század első harmadának végén azután a hivatalos levelezés mellett megszületett az első magánlevél is, a következő században pedig a levélírás már nemcsak az udvar és az egyház, hanem a főurak, nemesek, sőt a polgárok életének is nélkülözhetetlen tartozékává vált. A 13-14. század gazdag levélirodalmából főképpen a királyok levelezése emelkedik ki. IV. Béla leveleiből erős egyéniségre, határozott jellemre lehet következtetni, Zsigmond leveleiben pedig már a kései középkor szóbősége, gazdag frazeológiája is megjelent. A középkori és későbbi levélirodalom az írásbeliség és a művészi fogalmazás készségének elterjesztésével nagy szolgálatokat tett az irodalmi műveltség meggyökereztetése érdekében. A levél mint műfaj létjogosultságot nyert a magyar irodalomban. Gondoljunk csak Mikes Kelemen törökországi leveleire vagy későbbről Kazinczy kiterjedt levelezésére! A közélet, a politika világából is szép számmal említhetők híres levelek, említsünk itt csak egyet: Kossuth Lajosnak a kiegyezés (1867) után Deák Ferenchez intézett nyílt levelét, az ún. Kasszandra-levelet, amelyben óva intette a kiegyezés híveit, hogy Magyarország sorsát Ausztriához kapcsolják, megjósolva, hogy ez végzetes következményekkel fog járni... Napjainkra az internet megkönnyítette, de el is szürkítette a magánlevelezést. A villámposta rövid idő alatt szinte egyeduralkodóvá lett a kommunikációban, a közlendők azonnali továbbítását szavatolja, akár kontinenseket is átszelve. Az elektronikus postaládákat azonban a fejlődés velejárójaként és sokak bosszúságára - rengeteg haszontalan és érdektelen levél, kéretlen levélreklám is telíti. Szorgalmasan takarítjuk a levélszemetet, s naponta több százmillió e-mail tűnik el nyomtalanul. A világ egyik leghíresebb könyvtára, a londoni British Könyvtár, melynek archívumaiban több mint 150 millió dokumentum található, a közemúltban úgy döntött, létrehozza a világ első e-mail múzeumát. Az a szándéka, hogy egymillió elektronikus levelet gyűjt össze. Ezeket különféle kategóriákba sorolják, így őrzik meg. Az egymillió üzenet érdekes képet fest majd a 21. század elejének Angliájáról. Ugyanolyan hű tükör lehet, mint a hagyományos levelek, s nagy érték lesz a jövő kutatói számára - mondják a világhírű könyvtárban. Felkérték a szigetország lakóit, küldjenek be kapott vagy küldött elektronikus üzeneteket. Persze olyanokat, amelyek nem tartalmaznak nevet, címet, személyes információt, és nem sértenek senkit. Már az első 24 órában több ezer e-mail érkezett a múzeumba, úgyhogy néhány hónap alatt tekintélyes archívum jöhet létre. Híres emberek üzenetváltásait is várják. TÓTH Eszter 2007. október 18. 21000 Növi Sad Futoska u. 38. Telefon: 021/548-383 Öntapadós bor-, pálinka- és mézcímkéket nyomtattunk! 21