Családi Kör, 2020. április-június (31. évfolyam, 14-26. szám)
2020-06-18 / 25. szám
GYEREKSZOBA W. Petrolay Margit A lakatlan sziget A tavasz után eljött a nyár is, és a gyerekek arról beszéltek az óvodában: ki hol fog nyaralni? Sárika azt mondta: ők a Római-parton töltik a vakációt, Mikiék a Balatonra készültek, sátortáborba, Ciniék Visegrádra, Gabi pedig a nagymamájához készült, Maconkára, ami pontosan a világ közepén van. Andris kijelentette, hogy ő egy lakatlan szigeten fogja tölteni a szabadságát, és egész nap pecázni fog a tengerben. Ezzel be is fejeződött a beszélgetés, a gyerekek helyre rakták a babákat, bababútort, vonatokat, teherautókat, cicákat, kutyákat, a búgócsigát, és szállingóztak hazafelé. Andris - szokás szerint - Katicával együtt indult haza. Amikor a papírüzlet elé értek, ahol az iskolások irkát, ceruzát, az óvodások pedig matricát szoktak vásárolni, Katica megállt, és szigorúan ránézett Andrisra: - Miféle butaságokat beszéltél össze megint, Andris? - É-én? - nézett fel Andris ártatlanul Katicára. - Nem is én! - mondta Katica. - Hogyan jutott eszedbe az a lakatlan sziget? Andris rövid töprengés után így felelt: - Nem hiszed, hogy vannak lakatlan szigetek? Annyi van, mint a szemét! Csak fel kell fedezni őket. - Ugyan? - hitetlenkedett Katica. - Te láttál már ilyen lakatlan szigetet? - Még nem. De ha nyerünk a lottón, elutazunk Csehszlovákiába, mert ott részletre is lehet kapni. Katica idáig úgy tudta, hogy mosógépet és televíziót lehet csak részletre vásárolni, de Andris azt állította, hogy az újságban is szokták hirdetni: Lakatlan sziget eladó! Akkor hát mégis csak lehet benne valami. Hazáig tüzetesen megvitatták, milyennek kell lennie egy lakatlan szigetnek, hazaérve pedig sürgősen elővették a rajzpapírt, ecsetet, hogy addig is rajzoljanak maguknak egyet, míg Andrisék nyernek a lottón. Először is - természetesen - tengert kellett festeni, szép, áttetsző kéket, a látóhatáron fehér vitorlással. A lakatlan sziget a tenger közepén terült el, akár egy lekváros palacsinta. Közepén egy karcsú pálma állott. Minden lakatlan szigeten található ilyesmi. - Nem rossz - állapította meg Katica. - De hogyan lehet a szigetre jutni? - Hát hídon! - vágta rá meggondolatlanul Andris. - Azt nem lehet - rázta meg a fejét Katica. - Egy lakatlan szigetre nem lehet csak úgy, hídon átsétálni. - De valahogyan csak oda kell jutni - ellenkezett Andris -, másképp nem ér semmit az egész! - Utazhatunk esetleg tutajon is - vélte Katica. - Utaztál már tutajon? - Még nem - felelte Andris szégyenkezve. Azt már el sem árulta, hogy nem is tudja pontosan, milyen is a tutaj. Gazdag Erzsi Nyár Cserregnek a verebek. Nagy újság van, gyerekek! Kis kertünkben hajnalra kinyílott a hajnalka. Itt a meleg, itt a nyár! Mezítláb jár a madár, ha elvásik a talpa, felrepül a bokorra. Nézd, hogy zsibog az utca! Mennyi lányka, fiúcska! Rétre mennek labdázni, fogócskázni, cicázni. 22 NÜR 2020. június 18. Tutaj spatulából Alapanyag: spatulák, befőzőgumi, ragasztó A tutaj elkészítéséhez 9 db spatulára van szükségünk, és egy befőzőgumira. A 4 db spatulát beragasztjuk a két-két oldalsó szár közé, de előtte a gumi tartásához bevágjuk a spatula szélét. Levágunk ollóval 5 cm hosszú darabot egy spatulából, és ráragasztjuk a kifeszített gumira. Ha a ragasztó megkötött, feltekerjük a lapátot a gumin, és úgy tesszük vízre. A tutaj addig úszik a vízen, amíg a gumi ki nem tekeredik.