Családi Kör, 2021. október-december (32. évfolyam, 40-52. szám)

2021-10-28 / 43. szám

EP TESTBEN EP LELEK Ön is bedob egy tablettát? Nem a betegségeket, hanem a rossz szokásokat örököltük „Nagyon túlzásba vittem az evést, nem baj, majd diétázom."„Sikerült leadnom pár kilót, de azonnal visszajött, amint elkezdtem enni."„Állandóan fáj a fejem, leszakad a ka­rom, olyan reumás vagyok."„Folyamatosan puffadok, de a gyógyszertárban javasoltak egy jó tablettát..." Ismerősek ezek a monda­tok? Igen, azt hisszük, hogy mindez normális, mert sokunkkal előfordul. Gyömbér Haran­gozó Kinga táplálkozási tanácsadó viszont azt mondja, egyáltalán nem az.Tisztában kell lennünk azzal, hogy életmódváltással, azzal, hogy megválogatjuk, mit eszünk, és mit nem, jelentős állapotjavulást érhetünk el. A diéták - Magával a diéta kifejezéssel is bajom van, mert eleve egy rövid távú változásra utal - kezdi a beszélgetést Gyömbér Harangozó Kinga, majd hozzáteszi, diétával hosszú tá­von nem tudunk úgy hatni a szervezetünkre, hogy az maradandó változásokat eredmé­nyezzen. Ezek félmegoldások, és csak rövid távra jók. Hosszú távú eredmények csak élet­módváltással érhetők el. Vajdasági rossz szokások Kérdésemre, miszerint melyek azok a leg­nagyobb hibák, amelyeket mi, vajdasági­ak elkövetünk, Kinga azt feleli, a finomított szénhidrátokkal van a legnagyobb probléma ezen a környéken. Azzal, hogy mindenhez kenyeret eszünk, és hogy mindent fehér cu­korral édesítünk.­­ Általánosságban elmondható, hogy nincs rendben az emésztésünk, s tulaj­donképpen a fentiekkel tesszük tönkre az emésztőrendszerünket. Figyelembe kell vennünk, hogy a beleinkben mennyi mik­roorganizmus lakik, és ezeknek a működése határozza meg a szervezetünk felszívóképes­ségét is. Vagyis egy rossz emésztőrendszerrel rendelkező egyén hiába is kezd el vitami­nokat, ásványi anyagokat szedni, mert mi­nimális lesz azok felszívódása. A különböző egészségügyi kihívásoknak a gyökerét is ide lehet visszavezetni, magyarázza a szakember, aki szerint a másik probléma, hogy az embe­rekben még mindig nem tudatosult, hogy mennyit tehetnek az egészségükért. Amikor valamilyen krónikus betegségben szenve­dünk, akkor az orvosok sem erősítenek meg bennünket abban, hogy tehetünk az élet­módunkkal is valamit ez ellen, hanem pél­dául cukorbetegség vagy magas vérnyomás esetén gyógyszert adnak, amelyet életünk végéig szednünk kell. Időnként hozzátesznek valamit, vagy lecserélik, viszont az alapvető gyógymód a gyógyszeres kezelés. A másik, hogy azt gondoljuk, hogy ez genetika, mert a nagyszüleink is cukorbetegek voltak, vagy generációkra visszamenőleg vérnyomás­problémákkal küzdöttek a családtagjaink, és sajnos örököltük. Miközben a szokásokat örököltük, és ha ugyanúgy élünk nap mint nap, akkor persze, hogy bekapcsolnak azok a gének. Ha ezen módosítanánk, akkor meg­változtathatnánk az egész életünket. Einstein is azt mondta, hogy a legnagyobb emberi hülyeség, hogy napról napra ugyanazt tes­­­szük, és más eredményt várunk. Amit nem kellene ennünk -joggal mondhatjuk-magyarázza Kinga-, hogy bezzeg a nagyanyáink is fehér liszten éltek, és megvoltak a kis krónikus betegsé­geik, de teljes életet tudtak élni. Ezzel kap­csolatban az a legnagyobb probléma, hogy a növénynemesítési eljárások következtében a mai gabonában drasztikusan megemelke­dett a gluténszint. Mondhatjuk, hogy régen nem volt annyi allergia, ételintolerancia. Per­sze hogy nem, mert nem volt ennyire meg­terhelve a szervezetük a feldolgozott élelmi­szerekkel, és akkor nem beszéltünk még a rengeteg növényvédő szerről és a tartósító­szerekről, amelyeket mi már halmozottan vi­szünk be. A boltokban vásárolt élelmiszerek­nek a hatvan százaléka ultrafeldolgozott, ami azt jelenti, hogy semmi köze a természethez. A fehér liszttel sem lenne semmi probléma, sokkal emészthetőbb formáját tudnánk kap­ni, ha kovászolt kenyeret fogyasztanánk, nem pedig a pékségben gyorsan felfújt kenyeret, és nem is azzal van a gond, hogy néha ilyen kenyeret eszünk, hanem hogy napi rendsze­rességgel vagy naponta többször. Antitápanyagok A tanácsadó szerint az antitápanyagokat kellene kiiktatni a táplálkozásunkból, akkor érhetnénk el egy általános egészségjavulást. Antitápanyagnak számítanak a finomított szénhidrátok, a gluténtartalmú gabonák, az állati eredetű tejtermékek, főleg a szarvas­­marha tejéből készült dolgok, a kisebb állatok tejéből készült termékek ritkán fogyasztandó kategória. A szója is antitápanyag, ahogyan a magas lektintartalmú hüvelyesek is. A mag­vakkal is vigyáznunk kell, de kis mennyiség­ben, ritkán azok is fogyaszthatók, a koffeintől pedig meg kellene válnunk.­­ A húsok esetében senkit sem biztatok arra, hogy nagy bevásárlóközpontokban szerezze be a húst, mert ezeken a helyeken már olyan kémiai eljárásoknak tudják alávet­ni, hogy úgy tűnjön, hogy friss, közben pedig ki tudja, hogy milyen bomlási folyamatok indultak meg benne. Természetesen hőke­zeléssel ezen lehet javítani, de nem változ­tat azon a tényen, hogy honnan származik. Fontos, hogy tudjuk, ki mivel etette az állatot, amit aztán elfogyasztunk, vagy a gyerekeink­nek adunk belőle. Apró lépésekben változtassunk! A másik emberi gyengeségünk, hogy az apróbb tüneteinket elhessegetjük, s azt mondjuk, hogy ilyen másokkal is előfordul, és meg kell tanulnunk együtt élni vele. Ez egyáltalán nem így van. Ha nagyon alacsony az energiaszintünk, puffadunk, fáj néha a fejünk, az egyáltalán nem normális. Ez már valamilyen kezdődő kilengésre utal, és ha a probléma súlyosbodik, akkor egy komolyabb egészségügyi kihívással fogunk szembe­nézni. A kényelem, a rohanó életmód mind azt eredményezi, hogy a könnyebb utat vá­lasszuk. A tanácsadó mindig azt javasolja, hogy apróbb lépésekben változtassunk: ha egyszerre ijesztőnek tűnik, akkor kezdjük kicsiben.­­ Nagyon ritka az az embertípus, aki el­dönti, hazamegy, kipakolja a hűtőt meg a spájzot, és kidobál mindent, ami nem az egészséget szolgálja. Kezdjük a cukorral, próbáljunk helyette egészséges édesítőt használni: például a steviát, amely növényi eredetű, akinek ez keserű, annak a stevia és eritrit kombinációját ajánlom. Az eritritet, a xillitet is választhatjuk, de akinek nincs rendben az emésztése, annak ez is okozhat puffadást vagy hasmenést, amíg nem szo­kik hozzá. Ezt követően lehet a lisztekkel folytatni: a fehér lisztet cseréljük le valami­lyen gluténmentes variációra - gluténmen­­tes zabliszt, barnarizs-liszt. Ezután felvető­dik az olajok kérdése - bebizonyosodott, hogy a növényi olajok nem segítik a szív- és érrendszeri megbetegedések számának csökkenését. Hő hatására ugyanúgy káros anyagok keletkeznek, és nagyon magas az ómega-6-tartalmuk, abból pedig így is a megfelelő mennyiség többszázszorosát visszük be, viszont omega-3-ból nagyon keveset, tehát felbomlik az egyensúly. Vis­­­sza lehet kanyarodni az állati zsírokhoz és a kókuszzsírhoz. TÓMÓ Margaréta 28 2021. október 28.

Next