Csicsó - Csicsói Hírmondó, 2019 (7. évfolyam, 1-3. szám)
2019-04-19 / 1. szám
Csicsói Hírmondó.gxp_Csicsói Hírmondó 2019.04.17. 20:29 Page 1 A HÚSVÉT IDEJÉBŐL Az idén a nyugati keresztyén húsvét egybeesik a zsidó húsvéttal, azaz a pészahhal. Jézust az ünnep előtt feszítették keresztre, péntek délután (sietve helyezték a sírba, mert alkonyatkor már az ünnep kezdődött), vasárnap hajnalban pedig feltámadott. Húsvét időpontjánál minden vallás elsősorban a tavaszi napéjegyenlőséghez igazodik, vagyis március 21-hez. A zsidó naptár bonyolultabb a miénknél, egyszerre nap-naptár és holdnaptár, „mozgó” évvel. A napokat pedig alkonyattól (holdkelte) másnap alkonyatig számítják. Az általunk használt, ún. Gergely naptár pedig csak a nap járását veszi figyelembe, amelyet időnként (szökőévvel) korrigálnak. Ezért a zsidók húsvétja mindig a naptáruk szerinti niszán hónap 15-én kezdődik (szombat, pészah első fő ünnepe, a kivonulás Egyiptomból) és niszán 22-ig tart (pészah második fő ünnepe, átkelés a Vörös-tengeren). Niszán hónap 15-én pedig mindig holdtölte van (hisz naptárukat a holdhoz igazítják). Ezért mi, keresztyének úgy határoztuk meg a húsvétunk napját, hogy az a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap legyen. Vagyis vasárnap, mert akkor támadt fel Jézus, és holdtölte után, így mindig van legalább egy nap különbség. A keleti keresztény egyházak még mindig a Julián naptárhoz igazodnak, így ők a tavaszi napéjegyenlőség napját nem igazították ki, ez a nap náluk, a mi naptárunk szerint csak április harmadika. Az ezt követő holdtöltét és vasárnapot tartják húsvét napjának. Néha azonban még így is, mindhárom (zsidó, keleti és nyugati keresztény) számítás szerint egybe esik az ünneplés. Ilyen év volt 2011. A zsidók a népük Mózes általi Egyiptomból való szabadulását ünneplik. Mi, keresztények keresztyének pedig a bűneinktől való szabadulást, megváltást, Jézus által. 2018. március 18-án, vasárnap nővéremmel és unokahúgommal meglátogattuk Európa legnagyobb zsinagógáját Budapesten a Dohány utcában. Mivel nekem fontos az akadálymentesség, előtte levélben rákérdeztem. Megnyugtattak, hogy rámpák, lépcsőlift, lift segíti a közlekedést, így is volt. A kapuban ellenőriztek mindenkit, átnézték a táskákat, a férfiak, akik fejfedő (sapka vagy kalap) nélkül voltak, kis papírból készült kipát-kapedlit kaptak. A nőknél, mivel csak a férjezett asszonyoknál ajánlott a kendő viselése, eltekintettek a kendőtől, bár azt istentiszteletkor szigorúbban veszik (mint régen nálunk is), mint a férfiak viseletét. A fej befedését, főleg imádkozás idején valójában nem mózesi törvény írja elő, hanem erős hagyomány. Ebben a neológ zsinagógában egyszerre több nyelven is folyik turistavezetés. Megtudtuk, hogy itt a nők az istentisztelet ideje alatt is egy térben vannak a férfiakkal, de elkülönítve, fenn a két emeletnyi karzaton, vagy újabban már ülhetnek a karzat alatt is. Az ortodox zsinagógákban nem így van, ahogy a csicsói imaházban sem volt így Csicsón külön bejáratú helyiségben imádkoztak a nők. Mesterük, Perl Sámuel ortodox zsidó volt. A két emeletet kitevő múzeumban láttunk serlegeket, menórákat, azaz hétágú gyertyatartókat, hanuka ünnepi nyolc plusz egy ágú gyertyatartókat, imaszíjakat, tóratekercseket, tóratokokat, tóramutatókat és -koronákat, széder (pészah előestéje) tálakat, sófárokatkos szarv, melyet kürt módjára szólaltatnak meg, különféle imakönyveket, dokumentumokat, stb. És láttunk nekünk ismerős házi áldást is. Bár bátran lehetett fényképezni, ezt ki is írták, mi nem fényképeztünk. Az életfáról készült képet az internetről töltöttem le. Mert a zsinagógához a már említett múzeum, sírkert és emlékkert tartozik. A hősök templomát a nyilvánosság nem látogathatja. Az életfa, vagy Emanuel-emlékfa Varga Imre szobrászművész alkotása. A szomorúfűzre emlékeztető emlékmű levelein a holokauszt mártírjainak neveit örökítették meg. A fán közel 30 ezer levél található és majdnem mindegyiken egy név olvasható. Nagy Amália Net-felvétel: