Csiki Lapok, 1925 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-03 / 1. szám

a. oldal. __________________CSÍKI LA­POK India az indiaiaké. Ghandi vezetésével Indiában nemzeti nagygyűlés volt, amelyen a megjelent nemzetek kétezer kiküldöttje köve­telte India függetlenségét. Goldis László kilépett a Nemzeti Párt­ból. Bukaresti nemzeti párti forrásból megerő­sítik azt a hírt, hogy Goldis László írásban közölte a Nemzeti Pártból való kilépését. A kölni zónát nem ürítik ki. A nagy­követek tanácsa megállapodott abban, hogy Kölnt és környékét egyelőre határozatlan időre tovább is angol csapatok tartják megszálva. Szóval a kölni zóna kiürítésének január 1- re hirdetett keresztülvitele le van fújva. Az in­dokolás röviden úgy szól, hogy Németország még soha sem tett eleget leszerelési kötele­zettségének, sőt a szövetséges katonai ellen­őrző bizottság egyik váratlan vizsgálata alkal­mával nagymennyiségű gépfegyver és ágyú­­anyagot talált. Mussolini kormánya rövidesen menni fog. Az olasz közvéleményt az olasz miniszter­elnökség sajtóiroda főnöke által kiadott emlék­iratok tartják izgalomban. Ezek az emlékiratok érdekes megvilágításba helyezik azokat az eseményeket, amelyekhez Mateotti szocialista képviselő meggyilkolása fűződik. A gyilkosság miatt letartóztatott Rossi sajtófőnök most nyil­vánosságra hozott emlékirataiban egyenesen Mussolinit gyanúsítja meg azzal, hogy ő buj­­tott­a fel a tetteseket, a gyilkosság elköveté­sére. A kompromitáló felfedezések nyomán biztosra veszik Mussolini távozását az olasz kormány éléről. A német külügyminiszter aggodalma A kölni zóna kiürítését kijátszó vita, a német külügyminiszter kijelentése szerint, kiszámít­hatatlan következményeket rejt magában, a német nép számára. Németország belső békéje, a londoni konferencia után terelődött valamelyes mederbe. Ha a német nép ismét azt veszi észre, hogy ez a londoni em­ekurazás is az ő kijátszása volt, ismét kezdődik a szélsőséges irányba való orientálódása, amelyben össze­omlik a békés munkának minden alapja. _________________________i- Mit láttam Szenttamáson? December 21-én van szent Tamás apostol ünnepe, Felcsik hasonnevű községe e napon tartja búcsúját. Gyergyóból hivatalos ügyeim elintézve, hazajövet, ki­szállottam az állomáson. Kicsi bakterház tűnt elém, szerettem volna megkérdezni: miért nincs rendes állo­más­épület. Még szürkület volt, de a faluban érezni lehetett a búcsúra való készületet: láttam a sátrakat készítgetni, hallottam a vásárosok zaját... bizonyára itt a pénz­ templomában többen fognak ácsorogni, mint az Isten házában. Rég kívánkoztam Csikszenttamásra. Az újságok sok dicsaradot hoztak kulturmozgolódásukról, kiváncsi voltam igazak-e azok, amiket írtak róla. Mert úgy gon­doltam , nagyobb porverte hire van, mint a valóság. Alig vártam az öreg estét, hogy mindennek végére járjak. Megvallom : elfogult voltam, nem a falu mellett, sőt inkább ellene ! Nyolc órakor már tömve a kis terem, de még mindig fúródtak. A templomszolga erélyesen s némely­kor elég durva hangon fegyelmezi a tömeget, mely látni, hallani akar, minél többet azért a pár lejért. Első helyek 8 lejit kóstáltak, többet nem szabad adni, mert nem üzlet — igy hallottam a szindirektortól, amint az érkezőket kioktatta Nem csúfondárosko­dás, való színház­i társulat, ami itt van. Vegyük csak a programmotl 1. Ősi dalok. Énekelte mindenki a lefüg­gönyözött színpadon a a nézőterén. 2. Prolog. Jézuska üzenete. Irta: Biró Ferenc, a falu szülötte, szavalta Demeter Anna. (Karácsonyi újságszám hozta volt) 3. Schiny. Páros jelenet. Férj s feleség kötekedése s kibékülése. Puskás Rózsika a női szenvedélyességet, Bara Ignác a férfiú kötekedő, incselkedő, majd békél­tető jellemet szépen élethűen, nagy színházak nívójá­hoz méltóan reprezentálták. 4. A gyermekkor „Repül­nél lelkem“ kedves éneket lelkesen adta elő. Lelkünkbe markolt. Tapssal megismételtettük. 5. Paraszt s fog­orvos. Tréfás jelenet. Az elsőt Albert Gergely, a má­sikat Tamás János személyesítette meg élénken s temperamentumoson. Egy hibát követtek el. Hogy a közönségnek minél nagyobb hangulatot szerezzenek, sokat engedtek el maguknak az egyéniségükből. A hatásvadászás, mindig hatásrontó. 6. Vegyeskar, „Száll a felhő“ gondolatokban mély éneket énekelte el nagy tetszésnyilvánítás közepette. 7. Lajcsi bácsi: Egy fel­­vonásos vígjáték. A férjét Bara Márton, a feleséget Baráné Kövessi Piroska, Lajcsi bácsit Bara Ignác, szolgálót Molnár Aranka játszották. Mindegyik tökéle­test alkotott, természetes, gyakorlott volt minden moz­dulatuk. Színpadra termettek, látszik rajtuk az állandó játszás. 8. Janó szerencséje. Tót kuplé. Énekelte Bartó István. Sok kacajt s derűt váltot ki a közönség részé­ről ez a tréfás ének a szereplő számára.­­ Legszebb, s az est koronája volt a „Rozmarin“, énekes mesejá­ték egy felvonásban. A kofák szerepében Csutoránét Bara Károlyné, Bugyboréknét Bara Ignácné, Rozmarinnét László Gizella ellevenitették meg. Az első kettő a hiú, kevély, örökké házialkodó fejérnépet s a bájukra (elsőnek Sárikája Molnár Margit, a másiknak Zsuzsi­kája Biró Katinka volt — sok természetességgel s ügyességgel) sokat adó , jó pártit kereső anyákat kiváló módon utánozták. Rozmarinné, a csendes vérű s szerényebb természetű asszonyt s anyát (Rozmarin leány szerepét Imecs Mari töltötte derekas becsülettel — váljék dicséretére!) közvetlen komolysággal s nála megszokott alapossággal alakította a szereplő. A királyfi szerepben Jartó István, az udvari szakácséban Bara András, Pityke, szolgáéban Sándor Imre sürgölődtek­­forgolódtak, elevenen s talpraesett ügyességgel. A színmű alapeszméje szépen domborodott ki: a szerény és becsületes lélek már itt a földön is előbb elveszi a jutalmát, mint a kevély s nagyratörő. A színpad kezdetlegesen, de nagy szakavatottság­­gal van összeállítva. A kortinán felül: E!jen a csik­­szenttamási katholikus Népszövetség! Közepén a jelige: Legjobb ital a viz. S a falubeli iparosok címei láthatók még a függönyön egymás mellett. Bár nagy színpaddá nőhetné ki magát s ez a szórványszerű kísérlet hatal­mas áramlattá válna... a nép hivatott vezérei ennél jobban az embereket nem vonhatják el a zülléstől, mint ifjú. Adni kell valamit nekik, szórakoztatni kell őket. Minden vasárnap 8 ünnepnap délután le kell őket foglalni. Mennyi természetes, kiaknázatlan őserő , szini­­tehetség van népünkben, azt itt lehet legjobban tapasz­talni. Tehát nyugodt lelkiismerettel merem aláírni Kellemesen csalódtam, amit az újságok e községről írtak, való igaz. Minden vasárnap este van színház. Minden elő­adásra egy új darabot adnak elő, a többi ismétlése egy előzőnek. Va­n vetítéses, mozis előadás, vagy tudo­mányos kurzus is, pl. egy hónapon át szerepelt a szé­kely kérdés fejtegetése igazságos, históriai megvilágí­tásban. Kb. a társulat 50 szereplőből áll: férfiú, nő, kicsiny, nagy. Feltétel: józan becsületes élet. Csikszenttamás szépen halad előre a kultúra je­gyében. Mindenütt vannak akadékoskodó gáncsosok. Hal­lom, itt is akadt. Néhányan —­ bizonyára nem a komoly, számbavehető, jellemes egyének közül! — szeretnék ezt más színben feltüntetni, így iparkodnak éket verni a nép közé. Már a Csiki Lapokban megjelent: „Hogy utazunk Aradra? c. felolvasást is a nép kigúnyolásá­nak igyekeztek feltüntetni. Ostobák ! Látszik, hogy le­vegőbe beszélnek. Ha intelligenciájuk lenne, kellene tudni az irodalomból, hogy a népiességre nagy szükség van az írás terén, hogy a nép közkincsét megőrizzék. Másik oldalon többen nem értik meg ennek a működési mozgalomnak célját és lényegét. Az estén ellestem félfüllel a kulisszák mögül pár „bölcs“ kiszó­lást kevésbé bölcs, éretlen ajkakról: Mit tanít engem ? Köszönje meg, hogy játszom. Nekem kellene ezért fizetnie. Szomorú, mikor itt is az önzés, akaratoskodás, feltünni­ vágyás lép előtérbe! A színpad nem kirakat hanem egymást szórakoztató, kedélyes otthon. Mindenki az ő Istentől kapott tehetségével szerényen és termé­szetesen részt vesz, örüljön, ha az a kitüntetés éri, hogy másokat boldogíthat, ezzel ő kap s nem ad, nem veszit, sőt nyer. Sok jéggel, faggyal kell megküzdenie a falusi nép vezetőinek, míg az akadályokat az útból elgördí­­teni sikerül. A magyar nép örökös atka: a jóban nem, csak a rosszban tart össze. Csak bírálni tud, tenni, lelkesedni lusta. Ezt láttam Csikszenttamáson 1924. évi december 21-én. Délelőtt a templom tömve, délután üres, este a színház tömve (kb. 500—600 voltak). Három órakor a pap az alkoholról beszélt. A színház a népnek alko­holtól való elvonására irányul. Mégis hallom, a búcsú napján részegen két legény megbicskázta egymást; egyik fiú atyjának fejéhez vedret hajított. Ezek bizo­nyára aznap nem voltak templomban, sem este az elő­adáson. Ez nem von le semmit a község komoly törek­véséből, sőt azt mutatja, még fokozottabb mértékben kell küzdeni e teren, hogy e kivételes esetek is végleg kimaradjanak. E népkultura élén Bálint Vilmos plébános s Bara Ignác, kántor állanak. Dicséret nekik, most türelem s lankadni nem tudó lelkesedés jövőbeni Csikszenttamásiak, gratulálok nektek, több meg­értést 1925-ben s ezután vérnélküli búcsútok legyen ám Az utóbbi időben, mind gyakrabban megismétlődő zavargások, heccek nyomán szigorú törvény teremtetett a rendbontók ellen, amely mint legfrissebb törvény a legszigorúbb megtorlásokat írja elő a rend mindenféle megzavarása ellen. A törvény hangsúlyozottan utasítja a törvényszékeket, hogy a megtorlo­tt intézkedéseket a legnagyobb szigorral kezeljék. Az új törvény intencióinak megismerése végett a törvény fontosab paragrafusait az alábbiakban közöljük: 1. Mindazok, akik oly célból tömörülnek, hogy személyek, avagy ingatlanok ellen lépjenek fel, a köz­rendet felforgassák, 5 évtől 10 évig terjedő fogház­­büntetéssel, vagy 10 ezer lejtől 100 ezer lőig terj­edő pénzbüntetéssel és fenyítő beszéddel sújtható. A büntetés maximumát kell alkalmazni, ha a köz­rend ellen vétő személy közhivatalnok, vagy bármely más módon az államtól, vagy valamely más hatóság­tól húz fizetést, a megye vagy járás kötelékébe tarto­zik. Hasonlóképen büntetendők azon cselekmények, amelyeket istentiszteletre, tanításra, vagy nevelésre szolgáló intézményekben követnek el, vagy az állam, megye, vagy járás tulajdonát képező középületekben a hatóságok tudtával történik. 2. Ugyanez, a büntetés illeti mindazokat, kik esz­­meileg járulnak valamely fenti célra szervezett tömeg akciójához. 3. A fenti kihágási vétségre való provokál­ás, ajándékozás, ígéret, rosszindulatú utasítás, fenyegetés útján a hatóság félrevezetésével, vagy erőszakkal elkö­vetett rendbontás az első paragrafusban előírt módon büntetendő még akkor is, ha a felbujtás következmé­nyekkel nem jár.­­ Ugyancsak az első paragrafusban feltüntetett büntetés alá esnek azok is, akik utasítást adnak a rend megbontását célzó gépek, fegyverek és készülékek előálltására, használatára, amelyek egyben a személy­es magántulajdon szabadságát sértik. 5, 5 évtől 10 évig terjedő fogházzal, 10 ezer lej­től 100 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek mindazok, akik az első paragrafusban megjelölt rend­­felforgatást célzó vétségekhez szükséges eszközöket írásban, nyomtatványban, vagy egyéb propagandát ké­pező eszközökkel terjesztik, akik ily tendenciájú gyüle­kezéseknek menedékhelyet adnak, a rendfelforgatáshoz szükséges eszközöket házukban rejtegetik.­­ Akiknek előzetesen tudomása van valamely készülőben lévő rendbontásról, vagy rendbontásra irá­ny­uló tevékenységről és azt előzetesen bejelenti, a büntetéstől mentes, 7, 2 évtől 5 évig terjedő fogházzal, 2 ezer lejtől 10 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel és szóbeli fényi* téssel büntetik azt, aki valamely beszélgetés folyam­án szónoklat útján, hangos közbekiáltással, vagy tenden­ciózus énekléssel a közrendet felforgatja. A rendbontásra való felbujtás 6 hónaptól 2 évig terjedő fogházbüntetéssel és ezer lejtől ötezer lőig ter­jedő pénzbüntetéssel sújtandó, ha a rendbontás meg­történik. A felbujtó ugyanazzal a mértékkel büntetendő, mint a rendbontó.­­ A rend megbontására irányuló minden propa­ganda, legyen az levél formájában, sajtó utján, falra­gaszok utján, vagy falra való felírás utján, plakát utján, könyvek utján, vagy a propagandának másféle módsze­reivel az első paragrafus szerint büntetendő, 9. 6 hónaptól 2 évig terjedő fogházzal, 500 lejtől 5 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel és fenyítő beszéd­del sújtandó mindaz, aki propaganda iratokat készít. Ha a szerző nem volna kinyomozható, úgy a nyomda­tulajdonos, vagy a nyomtatvány terjesztőit kell felelőssé tenni. 10. Allegorikus képek, jelvények, vagy más után, valamely rendbontó szervezethez való tömörülésre irá­nyuló propaganda, legyen ennek bármely törvényelle­nes tendenciája, hat hónapig terjedő fogházbüntetéssel és ezertől 10 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel kell sújtani. 11. Bűntettnek minősítendő és 5 évtől 10 évig terjedő fogházzal, továbbá 10 ezer lejtől, 100 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel és szóbeli fenyítéssel bünte­tendő ; az terrorisztikus jellegű és az állam szociális, vagy politikai rendjének felforgatására irányuló bármely mozgalom; h) terrorisztikus módszerrel alkalmazott a szoci­ális és politikai rend megváltoztatását célzó bármely tevékenység; c) külföldön megszervezett, vagy külföldről irá­nyított minden, az állam és szociális rend felforgatá­sára irányuló tevékenység; d) aki külföldi alakulatok propagandáját előmoz­dítja. 12. A 3, 7. és 8. §§-okban feltüntetett és a ka­tonaság belső szervezetét vagy katonai rendjét felfor­gató provokáció, akár eredménnyel járnak azok, akár nem, 3 évtől 6 évig terjedő fogházbüntetéssel vagy 2000 lejtől 10000 lőig terjedő pénzbüntetéssel és fe­nyitő beszéddel sujtandók. Ha a katonai rend megbontását célzó provokációt tett követte, vagyis amennyiben az eredménnyel járt, úgy a bűntett katonai törvényszék elé tartozik. Ha a provokáció a fenti körülmények között pol­gári személyek ellen irányul, legyen bár annak nem­zeti jellege, függetlenül a provokáció eredményétől, 1 évtől 7 évig terjedő fogházbüntetéssel, ezertől ötezer lejig terjedő pénzbüntetéssel kell sújtani. Az 1. §. szerint büntetendő minden olyan cselek­mény, amely direkt a szükséges nemzeti védelem kor­látozását célozza, vagy azt más formában akarja elő­készíteni. 13. Mindaz, aki fegyvert, muníciót, pokolgépet, robbantó anyagot szállít, vagy rejteget, 2 évtől 5 évig terjedő fogházzal, 2 ezer lejtől 10 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel és erkölcsi fenyítéssel büntetendők. Bármiféle fegyvert,öltöny és robbantó anyag az erre illetékes hatóságnál bejelentendő. 14. A tömeg által előidézett cselekedetekért a hatóságok vezetői magánjogilag felelősek. Ha a rend­bontót nem a rendbontás szervezőjét fogja el a hatóság, ez 2 hónaptól 6 hónapig terjedő fogházzal, annak szervezőjét pedig 7 hónaptól 2 évig terjedő fog­házzal kell bü­ntetni. Ugyancsak 2 hónaptól 6 hónapig terjedő fogház[ j |je]j büntetni azt, akit tettenérnek, avagy valame y gyülekezőhely tulajdonosa. A rendtörvény.

Next