Csiki Lapok, 1925 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-03 / 1. szám
a. oldal. __________________CSÍKI LAPOK India az indiaiaké. Ghandi vezetésével Indiában nemzeti nagygyűlés volt, amelyen a megjelent nemzetek kétezer kiküldöttje követelte India függetlenségét. Goldis László kilépett a Nemzeti Pártból. Bukaresti nemzeti párti forrásból megerősítik azt a hírt, hogy Goldis László írásban közölte a Nemzeti Pártból való kilépését. A kölni zónát nem ürítik ki. A nagykövetek tanácsa megállapodott abban, hogy Kölnt és környékét egyelőre határozatlan időre tovább is angol csapatok tartják megszálva. Szóval a kölni zóna kiürítésének január 1- re hirdetett keresztülvitele le van fújva. Az indokolás röviden úgy szól, hogy Németország még soha sem tett eleget leszerelési kötelezettségének, sőt a szövetséges katonai ellenőrző bizottság egyik váratlan vizsgálata alkalmával nagymennyiségű gépfegyver és ágyúanyagot talált. Mussolini kormánya rövidesen menni fog. Az olasz közvéleményt az olasz miniszterelnökség sajtóiroda főnöke által kiadott emlékiratok tartják izgalomban. Ezek az emlékiratok érdekes megvilágításba helyezik azokat az eseményeket, amelyekhez Mateotti szocialista képviselő meggyilkolása fűződik. A gyilkosság miatt letartóztatott Rossi sajtófőnök most nyilvánosságra hozott emlékirataiban egyenesen Mussolinit gyanúsítja meg azzal, hogy ő bujtotta fel a tetteseket, a gyilkosság elkövetésére. A kompromitáló felfedezések nyomán biztosra veszik Mussolini távozását az olasz kormány éléről. A német külügyminiszter aggodalma A kölni zóna kiürítését kijátszó vita, a német külügyminiszter kijelentése szerint, kiszámíthatatlan következményeket rejt magában, a német nép számára. Németország belső békéje, a londoni konferencia után terelődött valamelyes mederbe. Ha a német nép ismét azt veszi észre, hogy ez a londoni emekurazás is az ő kijátszása volt, ismét kezdődik a szélsőséges irányba való orientálódása, amelyben összeomlik a békés munkának minden alapja. _________________________i- Mit láttam Szenttamáson? December 21-én van szent Tamás apostol ünnepe, Felcsik hasonnevű községe e napon tartja búcsúját. Gyergyóból hivatalos ügyeim elintézve, hazajövet, kiszállottam az állomáson. Kicsi bakterház tűnt elém, szerettem volna megkérdezni: miért nincs rendes állomásépület. Még szürkület volt, de a faluban érezni lehetett a búcsúra való készületet: láttam a sátrakat készítgetni, hallottam a vásárosok zaját... bizonyára itt a pénz templomában többen fognak ácsorogni, mint az Isten házában. Rég kívánkoztam Csikszenttamásra. Az újságok sok dicsaradot hoztak kulturmozgolódásukról, kiváncsi voltam igazak-e azok, amiket írtak róla. Mert úgy gondoltam , nagyobb porverte hire van, mint a valóság. Alig vártam az öreg estét, hogy mindennek végére járjak. Megvallom : elfogult voltam, nem a falu mellett, sőt inkább ellene ! Nyolc órakor már tömve a kis terem, de még mindig fúródtak. A templomszolga erélyesen s némelykor elég durva hangon fegyelmezi a tömeget, mely látni, hallani akar, minél többet azért a pár lejért. Első helyek 8 lejit kóstáltak, többet nem szabad adni, mert nem üzlet — igy hallottam a szindirektortól, amint az érkezőket kioktatta Nem csúfondároskodás, való színházi társulat, ami itt van. Vegyük csak a programmotl 1. Ősi dalok. Énekelte mindenki a lefüggönyözött színpadon a a nézőterén. 2. Prolog. Jézuska üzenete. Irta: Biró Ferenc, a falu szülötte, szavalta Demeter Anna. (Karácsonyi újságszám hozta volt) 3. Schiny. Páros jelenet. Férj s feleség kötekedése s kibékülése. Puskás Rózsika a női szenvedélyességet, Bara Ignác a férfiú kötekedő, incselkedő, majd békéltető jellemet szépen élethűen, nagy színházak nívójához méltóan reprezentálták. 4. A gyermekkor „Repülnél lelkem“ kedves éneket lelkesen adta elő. Lelkünkbe markolt. Tapssal megismételtettük. 5. Paraszt s fogorvos. Tréfás jelenet. Az elsőt Albert Gergely, a másikat Tamás János személyesítette meg élénken s temperamentumoson. Egy hibát követtek el. Hogy a közönségnek minél nagyobb hangulatot szerezzenek, sokat engedtek el maguknak az egyéniségükből. A hatásvadászás, mindig hatásrontó. 6. Vegyeskar, „Száll a felhő“ gondolatokban mély éneket énekelte el nagy tetszésnyilvánítás közepette. 7. Lajcsi bácsi: Egy felvonásos vígjáték. A férjét Bara Márton, a feleséget Baráné Kövessi Piroska, Lajcsi bácsit Bara Ignác, szolgálót Molnár Aranka játszották. Mindegyik tökéletest alkotott, természetes, gyakorlott volt minden mozdulatuk. Színpadra termettek, látszik rajtuk az állandó játszás. 8. Janó szerencséje. Tót kuplé. Énekelte Bartó István. Sok kacajt s derűt váltot ki a közönség részéről ez a tréfás ének a szereplő számára. Legszebb, s az est koronája volt a „Rozmarin“, énekes mesejáték egy felvonásban. A kofák szerepében Csutoránét Bara Károlyné, Bugyboréknét Bara Ignácné, Rozmarinnét László Gizella ellevenitették meg. Az első kettő a hiú, kevély, örökké házialkodó fejérnépet s a bájukra (elsőnek Sárikája Molnár Margit, a másiknak Zsuzsikája Biró Katinka volt — sok természetességgel s ügyességgel) sokat adó , jó pártit kereső anyákat kiváló módon utánozták. Rozmarinné, a csendes vérű s szerényebb természetű asszonyt s anyát (Rozmarin leány szerepét Imecs Mari töltötte derekas becsülettel — váljék dicséretére!) közvetlen komolysággal s nála megszokott alapossággal alakította a szereplő. A királyfi szerepben Jartó István, az udvari szakácséban Bara András, Pityke, szolgáéban Sándor Imre sürgölődtekforgolódtak, elevenen s talpraesett ügyességgel. A színmű alapeszméje szépen domborodott ki: a szerény és becsületes lélek már itt a földön is előbb elveszi a jutalmát, mint a kevély s nagyratörő. A színpad kezdetlegesen, de nagy szakavatottsággal van összeállítva. A kortinán felül: E!jen a csikszenttamási katholikus Népszövetség! Közepén a jelige: Legjobb ital a viz. S a falubeli iparosok címei láthatók még a függönyön egymás mellett. Bár nagy színpaddá nőhetné ki magát s ez a szórványszerű kísérlet hatalmas áramlattá válna... a nép hivatott vezérei ennél jobban az embereket nem vonhatják el a zülléstől, mint ifjú. Adni kell valamit nekik, szórakoztatni kell őket. Minden vasárnap 8 ünnepnap délután le kell őket foglalni. Mennyi természetes, kiaknázatlan őserő , szinitehetség van népünkben, azt itt lehet legjobban tapasztalni. Tehát nyugodt lelkiismerettel merem aláírni Kellemesen csalódtam, amit az újságok e községről írtak, való igaz. Minden vasárnap este van színház. Minden előadásra egy új darabot adnak elő, a többi ismétlése egy előzőnek. Van vetítéses, mozis előadás, vagy tudományos kurzus is, pl. egy hónapon át szerepelt a székely kérdés fejtegetése igazságos, históriai megvilágításban. Kb. a társulat 50 szereplőből áll: férfiú, nő, kicsiny, nagy. Feltétel: józan becsületes élet. Csikszenttamás szépen halad előre a kultúra jegyében. Mindenütt vannak akadékoskodó gáncsosok. Hallom, itt is akadt. Néhányan — bizonyára nem a komoly, számbavehető, jellemes egyének közül! — szeretnék ezt más színben feltüntetni, így iparkodnak éket verni a nép közé. Már a Csiki Lapokban megjelent: „Hogy utazunk Aradra? c. felolvasást is a nép kigúnyolásának igyekeztek feltüntetni. Ostobák ! Látszik, hogy levegőbe beszélnek. Ha intelligenciájuk lenne, kellene tudni az irodalomból, hogy a népiességre nagy szükség van az írás terén, hogy a nép közkincsét megőrizzék. Másik oldalon többen nem értik meg ennek a működési mozgalomnak célját és lényegét. Az estén ellestem félfüllel a kulisszák mögül pár „bölcs“ kiszólást kevésbé bölcs, éretlen ajkakról: Mit tanít engem ? Köszönje meg, hogy játszom. Nekem kellene ezért fizetnie. Szomorú, mikor itt is az önzés, akaratoskodás, feltünni vágyás lép előtérbe! A színpad nem kirakat hanem egymást szórakoztató, kedélyes otthon. Mindenki az ő Istentől kapott tehetségével szerényen és természetesen részt vesz, örüljön, ha az a kitüntetés éri, hogy másokat boldogíthat, ezzel ő kap s nem ad, nem veszit, sőt nyer. Sok jéggel, faggyal kell megküzdenie a falusi nép vezetőinek, míg az akadályokat az útból elgördíteni sikerül. A magyar nép örökös atka: a jóban nem, csak a rosszban tart össze. Csak bírálni tud, tenni, lelkesedni lusta. Ezt láttam Csikszenttamáson 1924. évi december 21-én. Délelőtt a templom tömve, délután üres, este a színház tömve (kb. 500—600 voltak). Három órakor a pap az alkoholról beszélt. A színház a népnek alkoholtól való elvonására irányul. Mégis hallom, a búcsú napján részegen két legény megbicskázta egymást; egyik fiú atyjának fejéhez vedret hajított. Ezek bizonyára aznap nem voltak templomban, sem este az előadáson. Ez nem von le semmit a község komoly törekvéséből, sőt azt mutatja, még fokozottabb mértékben kell küzdeni e teren, hogy e kivételes esetek is végleg kimaradjanak. E népkultura élén Bálint Vilmos plébános s Bara Ignác, kántor állanak. Dicséret nekik, most türelem s lankadni nem tudó lelkesedés jövőbeni Csikszenttamásiak, gratulálok nektek, több megértést 1925-ben s ezután vérnélküli búcsútok legyen ám Az utóbbi időben, mind gyakrabban megismétlődő zavargások, heccek nyomán szigorú törvény teremtetett a rendbontók ellen, amely mint legfrissebb törvény a legszigorúbb megtorlásokat írja elő a rend mindenféle megzavarása ellen. A törvény hangsúlyozottan utasítja a törvényszékeket, hogy a megtorlott intézkedéseket a legnagyobb szigorral kezeljék. Az új törvény intencióinak megismerése végett a törvény fontosab paragrafusait az alábbiakban közöljük: 1. Mindazok, akik oly célból tömörülnek, hogy személyek, avagy ingatlanok ellen lépjenek fel, a közrendet felforgassák, 5 évtől 10 évig terjedő fogházbüntetéssel, vagy 10 ezer lejtől 100 ezer lőig terjedő pénzbüntetéssel és fenyítő beszéddel sújtható. A büntetés maximumát kell alkalmazni, ha a közrend ellen vétő személy közhivatalnok, vagy bármely más módon az államtól, vagy valamely más hatóságtól húz fizetést, a megye vagy járás kötelékébe tartozik. Hasonlóképen büntetendők azon cselekmények, amelyeket istentiszteletre, tanításra, vagy nevelésre szolgáló intézményekben követnek el, vagy az állam, megye, vagy járás tulajdonát képező középületekben a hatóságok tudtával történik. 2. Ugyanez, a büntetés illeti mindazokat, kik eszmeileg járulnak valamely fenti célra szervezett tömeg akciójához. 3. A fenti kihágási vétségre való provokálás, ajándékozás, ígéret, rosszindulatú utasítás, fenyegetés útján a hatóság félrevezetésével, vagy erőszakkal elkövetett rendbontás az első paragrafusban előírt módon büntetendő még akkor is, ha a felbujtás következményekkel nem jár. Ugyancsak az első paragrafusban feltüntetett büntetés alá esnek azok is, akik utasítást adnak a rend megbontását célzó gépek, fegyverek és készülékek előálltására, használatára, amelyek egyben a személyes magántulajdon szabadságát sértik. 5, 5 évtől 10 évig terjedő fogházzal, 10 ezer lejtől 100 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek mindazok, akik az első paragrafusban megjelölt rendfelforgatást célzó vétségekhez szükséges eszközöket írásban, nyomtatványban, vagy egyéb propagandát képező eszközökkel terjesztik, akik ily tendenciájú gyülekezéseknek menedékhelyet adnak, a rendfelforgatáshoz szükséges eszközöket házukban rejtegetik. Akiknek előzetesen tudomása van valamely készülőben lévő rendbontásról, vagy rendbontásra irányuló tevékenységről és azt előzetesen bejelenti, a büntetéstől mentes, 7, 2 évtől 5 évig terjedő fogházzal, 2 ezer lejtől 10 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel és szóbeli fényi* téssel büntetik azt, aki valamely beszélgetés folyamán szónoklat útján, hangos közbekiáltással, vagy tendenciózus énekléssel a közrendet felforgatja. A rendbontásra való felbujtás 6 hónaptól 2 évig terjedő fogházbüntetéssel és ezer lejtől ötezer lőig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó, ha a rendbontás megtörténik. A felbujtó ugyanazzal a mértékkel büntetendő, mint a rendbontó. A rend megbontására irányuló minden propaganda, legyen az levél formájában, sajtó utján, falragaszok utján, vagy falra való felírás utján, plakát utján, könyvek utján, vagy a propagandának másféle módszereivel az első paragrafus szerint büntetendő, 9. 6 hónaptól 2 évig terjedő fogházzal, 500 lejtől 5 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel és fenyítő beszéddel sújtandó mindaz, aki propaganda iratokat készít. Ha a szerző nem volna kinyomozható, úgy a nyomdatulajdonos, vagy a nyomtatvány terjesztőit kell felelőssé tenni. 10. Allegorikus képek, jelvények, vagy más után, valamely rendbontó szervezethez való tömörülésre irányuló propaganda, legyen ennek bármely törvényellenes tendenciája, hat hónapig terjedő fogházbüntetéssel és ezertől 10 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel kell sújtani. 11. Bűntettnek minősítendő és 5 évtől 10 évig terjedő fogházzal, továbbá 10 ezer lejtől, 100 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel és szóbeli fenyítéssel büntetendő ; az terrorisztikus jellegű és az állam szociális, vagy politikai rendjének felforgatására irányuló bármely mozgalom; h) terrorisztikus módszerrel alkalmazott a szociális és politikai rend megváltoztatását célzó bármely tevékenység; c) külföldön megszervezett, vagy külföldről irányított minden, az állam és szociális rend felforgatására irányuló tevékenység; d) aki külföldi alakulatok propagandáját előmozdítja. 12. A 3, 7. és 8. §§-okban feltüntetett és a katonaság belső szervezetét vagy katonai rendjét felforgató provokáció, akár eredménnyel járnak azok, akár nem, 3 évtől 6 évig terjedő fogházbüntetéssel vagy 2000 lejtől 10000 lőig terjedő pénzbüntetéssel és fenyitő beszéddel sujtandók. Ha a katonai rend megbontását célzó provokációt tett követte, vagyis amennyiben az eredménnyel járt, úgy a bűntett katonai törvényszék elé tartozik. Ha a provokáció a fenti körülmények között polgári személyek ellen irányul, legyen bár annak nemzeti jellege, függetlenül a provokáció eredményétől, 1 évtől 7 évig terjedő fogházbüntetéssel, ezertől ötezer lejig terjedő pénzbüntetéssel kell sújtani. Az 1. §. szerint büntetendő minden olyan cselekmény, amely direkt a szükséges nemzeti védelem korlátozását célozza, vagy azt más formában akarja előkészíteni. 13. Mindaz, aki fegyvert, muníciót, pokolgépet, robbantó anyagot szállít, vagy rejteget, 2 évtől 5 évig terjedő fogházzal, 2 ezer lejtől 10 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel és erkölcsi fenyítéssel büntetendők. Bármiféle fegyvert,öltöny és robbantó anyag az erre illetékes hatóságnál bejelentendő. 14. A tömeg által előidézett cselekedetekért a hatóságok vezetői magánjogilag felelősek. Ha a rendbontót nem a rendbontás szervezőjét fogja el a hatóság, ez 2 hónaptól 6 hónapig terjedő fogházzal, annak szervezőjét pedig 7 hónaptól 2 évig terjedő fogházzal kell büntetni. Ugyancsak 2 hónaptól 6 hónapig terjedő fogház[ j |je]j büntetni azt, akit tettenérnek, avagy valame y gyülekezőhely tulajdonosa. A rendtörvény.