Csiki Lapok, 1930 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-05 / 1. szám
XLII Art. Merciares-Cino—Csikssarftd», 1830 január 5 Laptulajdonos: ÉHR “Hr m E16a*«te«1 ár: özv. VÁKÁR LAJOSNÉ. ‘'J 1 I 1 1 Iff ■ 1 M l| îi B B l J? leJ^ évre ' ' 1<ei 2 TM~ m H țffik m gi MM M wm i§ M §1 V&M Félévre .... „ 100.Felelős szerkeszti Ip 'w& g| MH g| IB Sfi Bt «bKí Negyedévre ... . 50.— 8É8ZKGH VIKTOR m íjk || IHc. 9 ff II §8 H l«j|p Külföldre egy évre ~ 440.Kiadóhivatal: MH H Hjj, If VB i| if £ *Mf| B O |f WW Hirdetési dijak a leg-Vákár könyv- és papírkeres 1 i 1 I 111 1 fjg H M P B || fi Ég l olcsóbban számíttatnak. kedése Csíkszeredán, hová m f ® ÍK jl |jfc jfc Kéziratok népi adatnak vissza a hirdetések árai és előfize ^$0 WMB ÉH ÉHHÉ W$1 ÉHÉÉ ÉH ÉH ÉH ÉHÉ ÉHHÉ Nyílttéri közlemények tisl dijak előre küldendők. dija soronkint Lel 25.— M 5- POLITIKAI, KÖZGAZDASAGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ‘ "• *•»•» 1 rríb; Előzetes tudnivalók az adókivetéshez. A Monitorul Oficial 1929 évi december hó 25 én kait 288. számában közzétett és az egyenes adók kijátszásának megtorlására vonatkozó törvény 2, 6, 7 és 14 ik paragrafusaira különösen felhívjuk az adózó közönség figyelmét. A 2-ik paragrafus akkor rendelkezik, hogy aki a törvényben kitűzött idő alatt nem ad be adóvallomást, a kióvandó adónak egy negyedét kell fizetnie birság gyanánt. A 6 ik paragrafus a következőket rendeli :Az az adózó, aki nem jelenti be annak az adóhivatalnak, (Perceptia) amelynek területén a g óbáns adója kivettetik, — vagyis a rendes lakhelyre illetékes adóhivatalnál, — az összes adókönyv*cskói, amelyeket a lakóhelyén kivül eső adóhivalok adtak ki részére s nem jelöli meg, hogy a rendes lakhelyén kivül levő más adóhivatal területén is van jövedelme, a kiróvandó globális adónak kétszeresével egyenlő bírsággal fog megbüntettetni.“ Ennek a szakasznak a megértéséhez tudni kell, hogy a globális (összjövedelmi) adó az illető egyénnek bárhol megállapított összes jövedelmei után róvatik ki. Ha pl. egy Csíkszeredai kereskedőnek van háza és földje a szép vízi ad hivatal területén levő bármelyik községben s van még egy más üzlete is Gyergyószentmikló- SOD, ezeknek a jövedelme hozzáadatik a globális adóalaphoz , mert az adózó rendes lakhelye Csíkszereda, a globális adó itt Csíkszeredán lesz kiróva. Az illetőnek adókönyvecskét kellett kapnia a szépvizi adóhivatali kerületből is, ahol a földje és háza van, valamint Gyergyószenmiklósról is. Ezeket az adókönyvecskéket a Csíkszeredai adóhivatalnál be kell jelenteni az adóvallomásban, megjelölvén a jövedelmet is. Célja ennek a szakasznak, amint a fentiekből látható az, hogy ellenőriztessék, nehogy valamelyes jövedelem a globális adónál adózatlan maradjon. A 7 .k paragrafus rOnUDIA Jaóáo CéadwiL..O . Bármely egyéni vagy társas cég, utóbbinak bármilyen legyen a formája, tehát részvénytársaság, közkereseti, vagy betéti társaság stb.. köteles az év végég a pénzügyigazgatósághoz egy kimutatást beterjeszteni, abban ki kell mutatni a nála alkalmazásban volt, vagy jelenleg alkalmazásban lévő egyének nevét, foglalkozását, rendes lakhelyét és bármely címen és elnevezés alatt kapott illetményét, tehát a tantemeket, részesedési jutalékot a jövedelemből, lakbért, drágasági pótlékot, rendes fizetést, stb., stb. Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása 2000 lejtől, 10000 lőig terjedhető bírsággal büntettetik. Tekintettel arra, hogy ez a törvény 1929 december hó 25-én hirdettetett ki s a folyó év január 1-vel lépett életbe, ez a kötelezettség is a folyó hó január folyamán teljesítendő. A 14-ik paragrafusban a következő rendelkezések foglaltatnak: 1. Azok az adózók, akik az eddig elhallgatott és mostanáig meg nem adózott jövedelmeiket folyó év február hó 1-ig bevallják, felmentetnek minden büntető sanctió alkalmazásától. 2. Azok az adózók, akik összes hátralékaikat folyó év június hó 3- ig befizetik, felmentetnek a 1576-Of késedelmi kamat fizetése alól. 3. Azok, akik az egyenes adótörvény elleni kihágás miatt már meg vannak büntetve, ha az egyébként járó, vagyis a kháeási eljárás alkalmával megálapított jövedelemre eső adót megfizetik április hóig, a kirót bírság befizetése alól mentesíttetnek. Egyéb az adóvallomásokra és az adókivetési eljárásra vonatkozó tudnivalókat a következőkben adjuk : Hirdetmény. Ezzennel közhírré teszük, hogy az adóvallomások benyújtása 1930 január 1 én kezdődik és 1930 január hó 31-én fejeződik be. Ez a terminus meghosszabbíttatik a nagy vállalatoknak 1930 február 15 ig, valamint a részvénytársaságoknál a zárszámadásnak, a felügyelő bizottság által történt jóváhagyásáig, de legkésőbb 1930 április 30 ig. Felhívjuk a figyelmét mindazoknak, akik adóvallomásokat kötelesek benyújtani, hogy a fenti terminusokat semmi körülmények között nem fogják meghosszabbítani. Az állam 1930 évi januártól áprilisig eső évnegyedre járó adójárandóságát, ez első fokú adókivető bizottság megállapításáig, az 1929 évi adóösszeg alapján, az 1927 november 15 iki, a közvetlen adókivetésre vonatkozó kiegészítési törvény 5-ik paragrafusa alapján fogják ideiglenesen kivetni. Az adóvallomásokat a következőképpen állítjuk ki: a) a kereskedelmi, ipari és gyáripari, valamint a többi nem kereskedelmi jellegű foglalkozások után járó adót a 4 számú adóbevallási ívén valljuk be; részvénytársaságoknál és mindazoknál a kereskedőknél és iparosoknál, akik rendes könyvelést vezetnek és rendes évi zárszámadást készítenek, a 4. bis számú adóbevallási ivén. b) A globál adót az 5 ös számú adóbevallási ivén valljuk be. c) A falusi lakosság ugyancsak a b) pont szerint valja be globális adóját, kivéve azokat a falusi lakóokat, akiknek 1929 ben 20000 fejnél kevesebb jövedelmük volt. Ezek az egyének nem készítenek idóvallomást az 5-ös számú bevallási iv szerint. (Lásd alanti „Felmentések“ c. pontot.) A 4 bis és 5. számú adóbevallási ivek az adóhivataloknál kaphatók. Figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy az íveken feltüntetett összes pontokat ki kell tölteni, mivel ellenkező esetben az adóvallomást hiányosnak tekintik és a bevalló ugyanazokat a következményeket viseli, mint azok, akik nem nyújtottak be adóvallomást. Az adóvallomások kitöltésére és beadására vonatkozó utasítások az iveken kii vannak tüntetve. Mit kell bevallani ? Az ingatlanok után • ’vezett jövedelmet, akár mezőgazdasági birtokról, akár fületekről legyen szó, — miután azokat az összeírásnál már megadózták — csak a globális adóvallomási íveken kell bevallani és az 5-ös számú íveken ugyanazokat az összegeket kell feltüntetni, amelyeket az egyenes adónál állapítottak meg. Olyan ingatlanoknál, amelyek után még nem nyújtottak be adóvallomást, az egyenes adóvallomás a 3 as számú a globális adóvallomás az 5-ös számú ivén kész’tefdó ni njopjp’ ’AoAvil bogV Vi legfttí*B milyen helyen fekszik és azzal a megjegyzéssel, hogy még nem volt megadóztatva. A többi megadóztatható jövedelmek után szóló adóvallomások ugyanúgy készítendők el, ahogy azokat az 1929 évre a bevallótól inkasszáltak, vagy inkasszálni fogják, az adóvallomási ívben feltüntetett utasítások alapján. Amennyiben az 1929 évi jövedelem egy része mint az osztalék és tantemek — még ismeretlen, úgy azokat az összegeket kell bevallani, amelyeket ezen a címen 1929 ben, az 1928 év részére kézhez vettek. A törvényes adóleszállítások — családi vagy jelzálog terhek címén — a törvény 66-ik paragrafusa szerint a vallomások alapján kérkedők, azok, akik nem nyújtanak be adóvallomást, elveszítik tehát a leszállításra vonatkozó jogukat. Azoknak a bevallóknak az adóvallomását, akik saját maguk nem tudják a bevallást elkészíteni, az adóhivatal tisztviselői állítják ki a vallomást és miután felvilágosították a törvény illetékes rendelkezéséről, a bevalló aláírja azt. Felmentések: 1. Az az adófizető, aki 20000 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkezik, úgy a saját, mint a felesége és a házastársához tartozó családtagok jövedelmének figyelembevételével, fel van mentve a globális adó benyújtása alól. Amennyiben azonban valami törvényes adó leszállítást akar kérni, családi, vagy jezálog terhek címén, amely évente adandó meg, szintén köteles vallomást benyújtani az 5. számú bevallási ívén. A törpe jövedelmek után járó leszállítás, bevallás nélkül is megtörténik, úgy a falusi, mint a városi adókörzetekben. 2. Hasonlóképpen fel van mentve a globális adóvallomás benyújtása alól az az adófizető, aki csak egyetlen jövedelmi forrással rendelkezik, legyen az kereskedem, ipar vagy más szabadfoglalkozás amelyet az illető adókörzet területén űz, amelyet külön egyenes adóbevallással vall be; azzal a feltétellel azonban, hogy az egyenes adóvallomáson feltüntesse, hogy sem ő, sem a házartáshoz tartozó családtagok más jövedelemmel nem rendelkeznek. Ez a megjegyzs egyenértékű a globális adóvallomással és a családtagok miatt kért leszállítás e megjegyzés alapján adatik meg. Minden más címen beadott globális adó leszállítási kérés esetén, külön bevallás nyújtandó be az 5 ös számú ivén. Ha csak fizetésből vagy berendezésből eredő jövedelemmel rendelkezik, a bevallás ugyanazon az ivén (5. Bz) történik. Felhívjuk a figyelmét mindazoknak, akik csak fizetésből eredő jövedelemmel rendelkeznek, hogy bevallásukat hiányosnak tekintik, ha nem mellékelik ahhoz a 19. model szerinti bizonylatot, az összes 1929-ben közpénzben vagy természetben kézhez vett fizetésről vagy járandóságokról. Ezeket a bizonylatokat azok kötelesek kiállítani és aláírni, akik a fenti járandóságot kifizették. Ezek a bizonylatok (adeverința) az adóhivataloknál és a pénzügyigazgatóságoknál kaphatók. 3 Az az adófizető, akinek a jövedelme, legyen az globális vagy egyenesadó, a múlt évi jövedelemhez képest nem változott, aki nem kér semmiféle leszállítást, lakhelye ahol a foglalkozást űzi, nem változott meg, nem változtatta meg foglalkozását sem,eltekinthet az adóvallomástól, amely esetben feltételezik, hogy fenntartja múlt évi vallomását, ami a jövedelmet illeti, de nem ami a családi terheket, vagy a jelzálogterhek miatt leszámítását illeti, amelyekre külön igazolás nyújtandó be minden esztendőben. Ha tehát ezeket a leszállításokat 1930-ra is óhajtja elnyerni, bevallást kell benyújtson és igazolnia kell ezeket a terheket az adókivetés alkalmával (Lásd a hivatalos utasítás 172. §-át is.) Következmények Azok az adófizetők, akik a fentiek szerint nincsenek felmentve az adóbevallások benyújtása alól, vagy jövedelmük megváltozott és akik nem adnak be vallomást a hivatalos terminus alatt, vagy hiányos adóvallomást adnak be, hivatalból adózzanak meg és azokat a büntetéseket kötelesek viselni, amelyeket a közvetlen adók egységesítésére és a kincstári követelések eltitkolására vonatkozó törvény előír. Az adó kivetése. Az adókivetés az adóhivatalnál történik, a kihirdetett napokon Mindazokat az adófizetőket, akik adóvallomást adnak be, meg fogják idézni. A hivatalból megadóztatottakat nem idézik meg. Az adófizetők kötelesek az adókivetési tárgyaláshoz a szükséges bizonylatokat és könyveket elhozni, viszont azok, akik nem kaptak idézést, a kihirdetett napokon jelentkezni tartoznak, téves adóztatások elkerülése végett. Hogyan állítjuk ki az adóvallomásokat ? A csíki földhitelintézet. A „Csíki Lapok“ 1929 december hó 8-ikai, 49. számában beszámolt a közbirtokosságok kongresszusáról. Ebben a beszámolójában nemcsak megemlékezett a csíki földhitelintézet eszméjének a föltevéséről, hanem leközölte az eszme fölvetőjének és leglelkesebb propagálójának Bartalis Ágost gazdasági egyesületi ügyvezető igazgatónak, nagy közgazdasági tudással és költői lendülettel megindokolt határozati javaslatát is. A kongresszus a javaslatot egyhangú lelkesedéssel emelte határozatá s a továbbiak intézkedésére a Bartalis Ágost elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki. Bartalis Ágost kiküldött elnök 1929 évi december hó 21-re egy tágabb körű értekezletet hívott egybe, amelyen megjelentek a gyergyói részek kivételével a vármegye majdnem valamennyi községéből a gazdaközönségnek és közbirtokosságnak a képviselői. Ez a gyűlés egyhangú határozattal kimondotta hogy: 1. A csikmegyei önálló székely földhitelintézet fölállítását feltétlenül szükségesnek és elodázhatatlanul sürgősnek tartja. 2. Mivel ezen földhitelintézetet megalakítani csak a közbirtokosságok hatékony részvételével és csak azon esetben lehet, ha a közbirtokosságok a törvényben jelzett 20000000 lej minimális alaptőke jegyzését vállalják, a gyűlés megkéri a közbirtokosságok elnökségeit, igazgatóságait és ellenőrző bizottságait, hogy tartsanak a lehető legsürgősebben gyűléseket, csináljanak számításokat, hogy a közbirtokosságuk mekkora összegeket jegyezhet. Megkéri a gyűlés mindazon közbirtokosságokat, községeket, egyházmegyéket és egeseket, annak a kimutatására, hogy van-e és mekkora összegű agrárkisajátítási kártalanítási kötvényük s hajlandók-e azokat, illetve azok kamatait egészben vagy részben, mint alapítók, a fölhitelintézetnél alapító részvényekként jegyezni, mely esetben ezen értékpapírok az állam által fizetett, (helyesebben még nem fizetett) 5 százalékos kamat helyett minimum 10 százalékot fognak jövedelmezni az illető testületeknek s illetve egyeseknek. 3 A gyűlés megkéri a gyergyói járás közbirtokosságait, testületeit és egyeseit a csatlakozásra s úgy a Magyar Párt gyergyói tagozatának elnökégét, mint azon urakat, akik a Kolozsvár székhellyel tervezett földhitelintézetet kezdették propagálni, hogy amennyiben erre különösen elkötelezve nincsenek, propaganda tevékenységüket fordítsák a Csíkszereda székhellyel alapítandó önálló csíki székely földhitelintései létrehozásának támogatására.