Csiki Lapok, 1935 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-06 / 1. szám

XLVII. évi. i Uartnrea^OrBC—Ceiknerné«, 1985 január 6 v ^ 1, »és __. _ . i'. u ■........... . .____i____y*.w^hhbbmbw^^mhwmbbwbwbmbbü^bb^bl L*ptal*Jdono«: «Baja gjW T»F­jy­­ gSP 81 /ÉjS"Hk ® lófiss**eai­a?: Ozv. VÁKÁR LAJOSNft H 1 IL 1 M Bt « 9 JH I 19 | Mg J**“évf« • • L>1 »«•­?alelis »zerkeszté §1 m. 8 fi­t§ ftt I­I ||S Negyedévre ! ] 4o!­SE8Z39H VIKTOR |1 m 8 WBk jg \% fjj W* 9­8 Bs| Külföldre egy évre „ 440,­KiadóhlT*» »1: ||| ■ S |p Ijfl­a || 8 m M&SB. M g 9 fflgWi: Hírdetéal <llj«k a le*. 7i,km könyv- és papirkere»­ *­S ßf J^S feí­B­S­H £ 9 B­s|§ 9­9 %|| olcsóbban számíttatnak. kedése Csíkszeredán, hővé *áll|| i^jÉÍ Jf|, M.M. jP JpÍ9 JE jp fi JÉ. Kéziratok nem adatnak viasza a hirdetések árai és eleűie- W IV B BBI S iBIBBB W Mi Nyílttéri közlemények tizl dijak *^r* kOidendía. díja soronkint Lel 25.— * «-- •- POLITIKAI, KÖZGAZDASAGI ÍÜS TÁRSADALMI HETILAP. Boldog újévet ! E szép jókivánattal köszöntik január első napjaiban egymást az emberek. Lehet, hogy őszinte szívből fakad, vagy álnok ajak profa­nizálja, kétszínű lélek szimulálja, az mellékes, nem változtat a dolgon. A kifejezés mindig szép marad, ha mindjárt galád módon használ­ják is, mert ő nem felelős Mert hány esztendő elmúlott, elszállt fejünk felett! Mindegyik elején elröppent ajkunkról s nekünk is kívánták: boldog újévet! Bizony a végén szomorúan jöttünk rá, hogy meg­hiúsult, mert boldogtalan évet éltünk át. Mert ezért nem ő a hibás, hanem az emberek. Az esztendő lehet boldog vagy boldogtalan, sem­leges ő, teljesen az emberektől függ, csak módosítják, alakitják változtatják. Hogy lehet az, hogy mindenki boldoggá szeretne tenni s még­sem sikerül? Egyszerű az oka. Kihagy­ják a számitásból az élet célját, végét, a lét nagy egyesét: Istent, Kezdjük hát az 1935 esztendőt jó Test­véreim Istennel! Ha ő segít, mi sem nehéz, ha ő elhagy, erőnk elvész. ő legyen az igazi szövetségünk, aki soha sem hagy cserben , biztos a sikerünk, mert Isten velün, ki ellenünk ! Folytassuk az újévet tovább Istenben, mert ő a mi Alfánk és Omegánk. Végctlünk, akiért érdemes élni s meghalni, mivel ő lesz a mi igazi nagy jutalmunk. Mindenek őerette lettek s aminek nem ő a célja és alapja, az s. rsmi. ő ad mindennek értéket, érvényt és sikert S ha így haladunk tovább, majd az évet Istenben zárjuk le, mert benne vegyünk, élünk és mozgunk folyton, ő a mi Étetünk és Fenntartónk. Mert nem elég csupán Isten­nel kezdeni, hogy ha a kezdet jó, minden jó, az sem helyes. Csak a vége legyen jó, úgy rendben van, hanem a folytatás s a tartalom a fő. Ha Istennel kezdjük s Istenért folytatjuk, akkor Istenben is fejezzük be az 1935. évet, így lesz boldog az újév, ez a siker titka P. Réthy Apollinár A kisebbségi postások katasztrofális végű nyelvvizsgája. Emlékezetes, hogy a mult nyár folyamán a ki­sebbségi postásokat is nyelvvizsgára rendelték. Szorongó érzéssel állottak vizsgára a postások abban a gyűlölettel eltelt helyzetben, amely egész köz­életünkben egyre nagyobb tért hódít. Amitől féltünk valamennyien, az bekövetkezett. Most kezdik közölni a postásokkal a vizsgák eredményei. Elgondolom azokat az idő­ket, amikor mi gyermekek is 26—28 har­apokat síny­lődünk azokban a pergőtüzes lovaszarkokban, amelybe a gyűlölet bujtatott. A napnak minden pillanatában ezerféle szenvedését szenvedtük át a gyűlöletnek. A halálfélelem borzalmas kínjaiban vergődtünk addig, amíg meg nem váltott azoktól a pokloktól, a gránát­­tölcsér, vagy a kórházi ágy. Ez a lövészárkok akkori megcsúfolt lelkei új világot reméltek, amelyben a sze­retet, a megértés legyen uralkodó vonás, hogy soha többé ne jussanak gyermekeink azokba a szörnyűsé­gekbe, amelyeket világháború néven elkönyvelt a tör­ténelem HIRDETÉSEKET a legjutányosabb árak mellett felvesz A Csíki Lapok kiadóhivatala. Az „ABBÉ" előadása január hó 8. és 11-én. A Kítbolikus Népszövetség közművelődési szak­osaié yinak keretében Dr. Hirsch Hugóné elnöklete alatt alakul Működve'ői Köre, Paul Antheime az „abbé“ vagyis „A gyónás szentsége“ címü három fal­vonás és öt képből álló érdekfeszítő, izgalmas, nem mindennapi, mély értelmű, erkölcs­nemesítő, a gyónás szentségét glorifikáló komoly szinpadi művel mutatko­zik be, a komolyabb műajban. A darabot francia eredetiből Orbók Attila ültette át költői nyelvezettel magyarra. A budapesti Kamaraszínháznak ma is állandó műsordarabja. Világszerte, ahol színre került, a leg­nagyobb sikert érte el. A szent életű, jóságos szívü abbét (plébánost) a körülmények olyan helyzetbe sodorják, hogy gyilkos­ság miatt halálra ítélik. Természetesen ez a szomorú hit hihetetlen riadalmat okoz az Abbé hívei között. A gyilkos felesége gyótfás közben felfedi, hogy férje a gyilkos és így a papnak a gyónáson keresztül tudo­mása van a gyilkosról, azonban a gyónási titok szent­sége megtiltja neki az igazi gyilkosnak a kiszolgálta­tását. Hallgatásáért börtönbe kerül, halálra ítétik, azon­ban az utolsó pillanatban az igazi büdös lelkiismeret furdalása miatt öngyilkos lesz és így az Abbé meg­menekül, példájával megtérítve istentagadó régi orvos barátját is. Az Abbé tárgya az igazi színművek gyöngye. Egyformán érdekel mindenkit. Törvényszéki és siralom­házi jelenete pedig a legfrappánsabb színpadi alkotá­sok közé tartozik ,b így méltán számíthat általános és nagy érdeklődésre. Városi és vidéki fakosok, akik erőt akartok meríteni a mai nehéz viszonyok között, jöjjetek és könnyezzétek meg a katholikus hitben lelm­a gasztosult plébános kálváriáján keresztül a költő­nek azt a gyönyörű szép mondását: „Szegénynek drog, kinva a hit, Tűrni, remélni megtanít“... A darab szerep­ei a város drámai műkedvelői gárdájának legjobbjaiból terü­nek ki. — Dr. H­ar­ch Hugóné mesteri rendezése ezu­tal is zsúfolt házat vonz, amint azt már megszoktuk, amikor ez az ízig-vérig művészasszony valamit rendez. A szerep óta követ­kezők : Sz. Cseh István id., Rincz Sándor, Albert Dstvánné, Seivart László, Bió Zoltán, Seivart Lászlóné, Keresztes Margit, Ferencz E­vita, Jíncsey G­abriella, Pulchard János, Csedő György, Bíró Teréz, Beke Anuus, Vámszer Mirtuska, Adamicza László, Orbán Jenő, Dávid Ferenc, Keresztes Gábor, Tarsay Ernő és Sz. Cseh Pityu. A bemutató előadás e hó 8 án este 9 órakor lesz a Vigadóban. Helyárak: 38 28 és 18 lej, mely­hez minden esetben két lej repülőbélyeg ára hozzá­­számíttatik. A darabot január 11-én délután fél öt órakor a Vigadóban megismétlik. Jegyek elővételben a Vákár üzletben kaphatók. A vidéki közönség figyelmét felhívjuk, igyekezzék erre a látványos és szivig ható szép darabra jegyeiket már elővételben biztosítani, nehogy a régebbi előadá­sok alkalmával tapasztalt zsúfoltság megismétlődjék. Amíg Gyergyó népe a lehető legszomorúbb pél­dáját szolgáltatta egy kisebbségi nép faji összetartá­sának és politikai iskolázottságának, ameddig Gyergyó­­ban valósággal eszét­ vesztették az események, az alatt a világban egyre jobban bomlott ki a nemzeti erőknek érvényesülésért folyó harca. Amíg Gyergyóban agyon­vágták a nemzeti öntudatosságot, az alatt minden nép életében eleven erővel lobogott fel a nemzeti kizáró­lagosság elve. Amíg a gyergyói nagy barátkozás, ki­békülés és a kamatok elengedéséért, a vagyonok fel­osztásáért az ördöggel is szövetkezni kész nagy elszé­­dülés tartott, az alatt észre sem vették, hogy a Cu­rentul és egyéb hazafias termékek elítéltek min­dent, ami nem román. A Magyar Párt gyergyói tagozata december 30-ára hívta egybe a gyergyói medence magyar népét a tisztújító nagygyűlésére. Módjában volt meg­győződni a Magyar Párt gyűlésére impozáns tömegek­­ben felvonult gyergyói magyarságnak arról, hogy a mai nehéz körülmények között egyetlen módon marad­hatunk meg: ha összetartunk, ha az egy fajhoz való tartozásunkat ápoljuk, ha egymás szeretetében össze­­fogjuk Ha szeszüllünk, ha az erre irányuló demagógiának soraink­ban helyet adunk, ha megfutunk attól a küzdelemtől, amely a születéssel szakadt reánk, akkor elveszett minden reményünk arra, hogy emberi sorsot érjünk el hazánkban. A látó embernek nem szükséges magyarázni arról, hogy a romániai kisebbségi magyarságnak az élete attól függ, hogy meddig tudja megőrizni nemzeti ön­tudatát, meddig tud fegyelmezetten összetartani és egységesen megnyilatkozni minden a léte ellen irányuló veszedelemmel. A gyergyói Magyar Párt december 30-iki nagy­gyűlése, az ott felvonult nagy tömegek ünnepélyes ui*g*tartárta rem­ényteljesen «eged arra következtteni, hogy a gondviselés visszaadta ennek a népnek tiszta­­talanát, józanságát. Ha voltak olyan időszakok, amelyek­ben hallgatók a megtévesztők csábító szavára, jönni kel­lett a felébredésnek, amely világosan mutatja és figyel­meztet, hogy kisebbségi népnek a mai szörnyű gyűlölet és elpusztításra irányu­l hangulatban csak a saját erejében, összetartásában, a küzdelemben való egysé­ges elhatározásaiban és a fajához való öntudatos ra­gaszkodásában lehet minden bizalma. Dr. Pál Gábor beszéde Dr. Pál Gábor képviselő, a csikmegyei Magyar Párt elnökének széles látókörben mozgó beszéde nyi­totta meg a gyergyói nagygyűlést. A esteijei laoar Párt - Ijer­jei tagozatának nagygyűlése. Az Országos Magyar Párt csitmegyei tagozatá­nak gyergyójárási szervezete 1934 december 30 án tartotta meg tisztújító nagygyűlését, Dr. Pál Gábor képviselő elnöklete mellett. A gyergyói részeken az utóbbi esztendők alatt megdöbbentő aknamunka folyt le. Különösen az eladó­sodott emberek tömegét sikerült olcsó és lelkiismeret­len szájhősködéssel bizalmatlanná tenni a saját fajuk küzdelmével szemben is. Az állandó, felelőtlen izga­tásnak sikerült is a mi hiszékeny népünkben olyan maszlagot elhinteni, amely a most egy éve lezajlott választásoknál már vagy nyolc kilenc román párt között osztotta meg a csiki magyar szavazatokat. A gyergyói vicinális munka, az orruknál tovább nem látó emberek mindenre kapható befolyásolása megszülte az eredményét. Gyergyó vidékének egy része olyan sajnálatos módon elveszítette józan látását, hogy nem látott tovább semmi faji küzdelmet, nem akarta ismerni tovább semmi magasabb rendű célját az össze­fogásnak ab egységnek c-apáti a demagógiának üre* »zaim­’Ce pelését hallgatta a kamatokról, az­­ adósságok elengedéséről*, a­­ vagyonok felosztásáról“ és hasonló népbolondító felelőtlenkedésekről. Olvassátok a JJCsiki Lapok 2-at

Next