Csongrádmegyei Hirlap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-01 / 11. szám

I. évfolyam, 11. szám Csen­gr­éti m­egyet A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA Ara: 50 fillér Szombat, 1956. december 1. Védjük meg a népvagyon! Mit gondolhatott a becsületes munkásember akkor, amikor a rádió közölte, hogy ebből, meg ebből a budapesti raktárból 50 millió, a másikból 100 millió fo­rint értékű árut hordtak szét? Mindenesetre egyetlen hazáját szerető, a magyar jövőt féltő honpolgár sem helyeselte, sőt elítélte azt a kártételt. Talán éppen arra gondolt, mikor a hí­reket hallgatta, hogy az ő fá­radságos, nehéz munkájával termelt áru jut jogtalanul egye­tek birtokába.­Megyénkben nem fosztottak ki raktárakat és üzemeket, de kisebb mértékben tapasztalható nyoma a népvagyon herdálásá­nak. Talán az elmúlt évek hely­telen politikai vezetésének tud­ható be, hogy az ország népe nem tekinti teljes mértékben ma­lóénak a gyárat, a munkaesz­­özt, de az biztos, hogy annak a tönkretételét sem helyesli. Nem­­ érzi még eléggé a munkás saját­­ vagyonának a nyersanyagot; a , termelőeszközt, mert eddig ke- ] Vés beleszólása volt a termelés-­­ be; az üzem tervezésébe; a ■ munkabeosztásba; tehát csak , szólamként vette ;,tied a gyár ] és magadnak termelsz“ — jel- ] szót. De azt tudja minden jó- * igán gondolkodású ember, hogy­­ * közvagyon elpocsékolását a csép megérzi, különösen a mos-­­­tani időkben, amikor a terme-­­ lés lassú üteme miatt lehetetlen j­ó az elherdált közvagyon pótlása.­­­­Természetesen, törvénybe üt­ t­köző dolog a népvagyon pocsé- j kolása, és a törvény bünteti is ezt.­­ Nézzünk néhány példát a me­­gyéből a köztulajdon elleni tér­­sékre vonatkozóan. Domaszéken felgyújtották a tanácsházát; ^ 'Pitvaroson, Ambrózfalván köz- . 'épületeket rongáltak meg és J, több üzemből — még számba .. /nem vett — értékeket elvittek; j, 'Számos üzletet­­— kihasználva j « kijárási tilalmat — kifosztot­ t­­tak. Ezek az esetek az elmúlt­­ hetekben történtek, és az új kar­hatalmi szervek erélyesen fel is e­­léptek ezek ellen. Napjainkban­­ már más formát is ölt ez a fo­­­­lyamat: a népvagyon elpocséko-­­­­lása a termelési értékek nélkül­­ kifizetett munkabérekben jelent- ®­kezik. Ilyen módon úsznak el a ezrek, tízezrek a közösség pén­­z ízéből és okozhatják az inflációt. A munkások saját maguk bánt­a­nák meg, ha tovább tűrnék a­­ mostani állapotokat, mert az " esetleges infláció legjobban őket " sújtaná. 11 Azt is figyelembe kell venni,­­ hogy a munkaeszközök, amelye­­st két, ha megrongálnak, ellopnak,­­ azokat a nép pénzéből kell pó­­h­­olni és ennyivel kevesebb pénz js jut az életszínvonal emelésére. ti Ez nem is kis összeg! Másrészt, a saját munkaeszközüket védik a­­ munkások, hiszen, ha tönkre­­k megy, nem lesz mivel termel­­n­éiek. . . A népvagyon védelme min­­b­den becsületes ember kötelessé­­b­ge. Várható, hogy a következő s­ időkben egyes rossz szándékú, „ népellenes egyének továbbra is ” megkísérlik megrongálni a fel-­­ szereléseket, a gépeket, hogy ez­ a­­el is zavarják a termelést, aka­­e­­dályozzák a rend végleges helye­n­reállítását. A mezőgazdaságban­­ viszont előfordulhat, hogy to­vábbra is széthurcolják egyesek a termelőszövetkezetek vagyo­nát, értéktárgyait, nem nézve, hogy ki mennyivel járult hozzá annak idején a szövetkezet meg­alakításához, mennyi az állam­tól felvett hitel és visszafizeti-e majd valaki azt a pénzt? Becsü­letes ember ellene van annak, hogy „aki bírja, marja“ alapon széthurcolják a közös vagyont Eddig ilyen esetek Sövényhá­zán és Csengélén fordultak elő, de várható, hogy ez a hullám másfelé is elterjed. Az ilyen gondolkodásmód nem méltó a magyar emberhez, nem méltó a becsületes magyar szö­vetkezeti parasztsághoz, akiknek zöme már megtanulta szeretni, becsülni a közös vagyont. Az üzemben az egész kollektívának, a termelőszövetkezetekben a to­vábbi jövőt féltő tagoknak egy­ségesen kell szembeszállniuk a népvagyon, a közvagyon elher­dálásával, hiszen saját érdekük követeli ezt meg. De nem lehet megengedni az utak, a közmű­vek, a közintézmények, a szo­ciális és kulturális felszerelések rongálását, a gépállomások mun­kaeszközeinek, az állami gazda­ságok jószágainak, felszerelései­nek széthordását sem. Nyíltan meg kell mondani, hogy az ellenforradalmat segíti akarva, akaratlanul, aki tűri a népvagyon pocsékolását. Kádár , János miniszterelnök szintén ar­ra hívta fel a figyelmet rádió-­­ beszédében, hogy éberen őrizzük a nép vagyonát. Kijelentette: határozottan véget kell vetni annak az egyes munkástaná­csoknál még mindig meglevő gyakorlatnak, hogy minden tör­vényes felhatalmazás nélkül ki­árusítják, elkótyavetyélik, csere­berélik a nép tulajdonát képező árukat, anyagokat és azzal sú­lyos károkat okoznak az amúgy is nehéz helyzetben levő nem­zetgazdaságnak. A népvagyon védelme leg­elsősorban is a munkástanácsok­ra hárul. A tanácsokban helyet foglalnak a közmegbecsülésnek örvendő munkások és műszaki dolgozók. Éppen ők őrködjenek éberen a köztulajdon felett, mint ahogy a legtöbb üzemben a legnehezebb napokban is meg­tették. A munkástanácsok ebben a tevékenységben a józanérzésű, becsületes munkások egész kol­lektívájára támaszkodhatnak, és gátoljanak meg minden olyan intézkedést, aminek kárát lát­nák. Ha szükséges, távolítsák el saját maguk közül az olyan sze­mélyeket, akik a néptulajdon el­herdálását szorgalmazzák, kíván­ják. Ma már a dolgozók jelen­tős része látja, hogy aki most nem a termelés folyamatossága, nem a közvagyon védelme mel­lett áll, az az ellenforradalom malmára hajtja a vizet, amely az országban további zűrzavart, bizonytalanságot szeretne, s a bizalmatlanság hangulatát igyek­szik szítani még ma is. Ezért „a munkára fel“ jelszó, s a népvagyon védelme vezéreljen most mindenkit tetteiben, aki azt akarja, hogy a fájdalmas események napjaiból mielőbb a napfényes jövő felé vezető úton haladhassunk. A Mindszenti Gépállomás körzetében már több termelőszövetkezet befejezte a zárszámadást A Mindszenti Gépállomás körzetében a termelőszövet­kezeteik már az elmúlt hetek­ben­­hozzákezdtek az ez évi zárszámadás elkészítéséhez. A mártélyi Haladás, a mind­szenti Lénia és a szegvári Gorkij Termelőszövetkezetek már teljes egészében el is ké­szítették a zárszámadást, a szegvári Puskin és a marté­­lyi Fürst Termelőszövetkezet pedig essen a héten fejezi be. Küzdelem az áramkorlátozás okozta nehézségek ellen • Hasznos javaslatok a széntakarékosságra A megyei üzemek munkás­tanácsainak is sok nehézség­gel kell megbirkózniuk a szénhiány és az áramkorláto­zások miatt. A szénnel való takarékosság érdekében fel­kutatják az elfekvő szénpor­készleteket, s elmés fűtési megoldásokkal kísérleteznek, hogy azokat minél eredmé­nyesebben hasznosíthassák. Az energiakorlátozás nehéz­ségeit úgy gyűrik le, hogy az éjjeli műszakokra helyezik át a munka zömét, tekintve, hogy éjjel korlátlanul kap­hatnak áramot. A HÓDMEZŐVÁSÁR­HELYI SZANDÁLGYÁR munkástanácsa a műszaki ve­zetőkkel karöltve vitatja meg, hogyan térjenek át az éjszakai műszakra. Termé­szetesen ehhez kikérik majd a dolgozók véleményét is. Az üzem most mér teljes kapa­citással dolgozhat, amennyi­ben ebben az áramkorlátozás nem akadályozza. Éppen ezért kívánják az éjszakai műsza­kot feltölteni. Az utóbbi napokban olyan nagy mennyiségű talpbőrt és bélésárut kaptak, amely­ből ez év végéig dolgoz­hatnak. Az eddigiek során hiányzó bőrcementet is megkapják előreláthatólag a jövő hét elején. A műszaknak és a munká­sok a bőricement takaréko­sabb felhasználása érdekében olyan technológiai változta­tást vezettek be, amely keve­sebb cement felhasználása mellett is megőrzi a szandál eddigi minőségét. Ugyancsak technológiai változtatást ve­zettek be a savak és a kéreg bedolgozásánál. Ez a változ­tatás is hasznos, mert ezáltal erősebb a szandál sarokrésze, tartósabb a szandál. A műszaki vezetőség a na­pokban dönti el azt is, hogy januárban milyen model­lekkel jelentkeznek majd a gyártásnál. Ezek a modellek már a tava­szi és nyári idényre készül­nek. A SZEGEDI ÜZEMEK is leküzdik a nehézségeket. A Szegedi Nyomda egyes osztá­lyai is éjjel dolgoznak. A Konzervgyárban mintegy szá­zan dolgoznak éjjel. Ezzel le­hetővé válik, hogy rövidesen elkészüljön mintegy 200 hek­toliter mustsűrítmény, nagy­­mennyiségű vegyes gyü­mölcsíz, finom főzelék, sok befőtt és konzerv. Ezeket rö­videsen elszállítják majd Csongrád megyébe, illetve az ország más részeibe. A Szegedi Bútorgyáriban is este 9-től reggel 5-ig dolgoz­nak. Nappal csak a kézi mű­helyben van munka, ott, ahol nem géppel dolgoznak. A HÓDMEZŐ­VÁSÁRHELYI HARISNYAGYÁR MŰHELYEIBEN i­s jelenleg már 30 százalékkal több munkás dolgozik az éj­jeli műszakban, mint eddig. A varrodán kívül teljes ka­pacitással dolgozik a többi üzemrész. A volt gyapotegre­­nélő telephelyén sajnos még eddig fonalhiány miatt nem tudtak teljes műszakban dol­gozni, azonban valószínűleg azóta érkezett részükre is fo­nal. A Harisnyagyár Teleki ut­cai nagyüzemébe jelentős mennyiségű nyersanyag ér­kezett. Szerdán este például 20 mázsa fonal, csütörtökön este egy autó csomagoló do­boz. Ez a szállítmány hetekig fedezi a nyersanyagszükségle­tet. A hét végén Debrecenből is hoznak pamutot, s jelenleg is két autó árut várnak. A Harisnyagyár dolgozói megértik az energiakorlá­tozás nehézségeit és áldoz­zák éjszakai pihenő óráikat is annak érdekében, hogy a termelés minél eredmé­nyesebben folyhasson üze­mükben. Tudják jól: ezzel az infláció veszélyét kerülhetjük el Nagy nehézségekkel küzd az üzem a szénhiány miatt is. A műszakiak kísérletezéseket folytatnak a porszén póttüze­lésére, ami által 20—25 száza­lékos szénmegtakarítás érhe­tő el. Ugyanakkor Varga László energetikus javasolta, hogy villanyáram kiesése ese­tén a kazánüzem működteté­sére a láncrostélyt benzinmo­torral hajtsák meg. Igen szép példáját mutatja a Harisnyagyár műszülki gár­dája, munkástanácsa és vala­mennyi dolgozója annak, ho­gyan lehet legyűrni a nehéz­ségeket saját erőből. Ennek a nemes törekvésnek köszön­hető, hogy a Harisnyagyár már több üzemet és a kórházat is se­gíteni tudta szénnel, ahol súlyos operációk levezetése függött ettől Úgy gondoljuk, hogy a kez­deményezésekben nem fog le­maradni a többi üzem mű­szaki és munkás gárdája sem. A szegedi járásban eddig 60 új alapszervezet alakult meg , szilárd termelőszövetkezetek kommunistái együtt lépnek be a pártba A becsületes kommunistáit, akiket nem önző egyéni érdek vezetett­­az pártba, többségükben elsőkként jelentkeztek a Magyar Szocialista Munkáspártba és kezdettől fogva részt is vet­tek a további szervező munkában. A szegedi járásban eddig 60 alapszervezet alakult meg és minden községben létrehozták már az ideig­lenes intézőbizottságot. A szegedi járás községeiben az MDP volt tagsá­gának 40—50 százaléka ragaszkodik az új párt­hoz — s még többen is ragaszkodnának, de maga az újonnan szervezkedő párttagság aka­dályozza meg, hogy soraikba kétes meggyőző­désű, vagy akár korábban, akár az elmúlt egy hónapban súlyosan kompromittált személyek kerüljenek az alapszervezetekbe. Többen távol tartják magukat a párttól — többen pedig most lépnek be először szocialista pártba. Azok a kommunisták, akiket évekkel vagy hónapokkal ezelőtt igazságtalanul és em­bertelenül megfosztottak tagsági könyvük­től, most szinte mindannyian visszatérhetnek és visszatérnek a munkáspártba. És jelentkeznek felvételre pártonkívüliek is. Akik eddig a régi hibák miatt tartották távol magukat a párttól, most bizalommal és tenniakarással kérik fel­vételüket Egyes községekben több olyan becsüle­tes dolgozó paraszt is felvételét kérte a Magyar Szocialista Munkáspártba, aki tiszta szándékkal részt vett a korábbi köz­ségi nemzeti bizottságok munkájában is. Az életképes járási termelőszövetkezetek kommunistái szinte mindenütt együtt lép­tek be az új pártba. Sokan még a várakozás álláspontján áll­nak, főként a járási értelmiségi dolgozók, s elsősorban a pedagógusok közül. Még nem döntöttek. Látni akarják, hogy mi­lyen alapokon szerveződik újjá a párt és milyen programot hirdet. Belépésüket leg­inkább attól teszik függővé, hogy az új párt szakít-e a régi bürokratikus vonások­kal és a pártvezetés régi módszereivel, hogy azok lesznek-e a párt vezetői, akik­nek az egész tagság bizalmat szavaz és hogy a párt önmagáért vagy az egész né­pért akar-e tevékenykedni. Ezek a kérdések minden becsületes meg­győződésű kommunistát foglalkoztatnak , s ezekre a kérdésekre majd maga a szi­lárd párttagság fogja megadni a pozitív választ. Kinek jár a novemberi fizetés A novemberi fizetésekkel kap­csolatban megjelent kormány­­rendelethez — nem hivatalos—­ magyarázatot szeretnénk fűzni hogy ne csak azok értsék, akik írták, hanem azok is, akik olvas-­­sák­. November 1—20 közötti időre azoknak — akik a munkát no­­vember 20-ig felvették, vagy munkakészségüket igazolták — átlagkereset fizetendő. Amennyi­ben a ténylegesen végzett mun­kájuk alapján kereseteit az át­lagkeresetét­­ meghaladná, akkor a nagyobb összeget kell kifi­­zetni. November 21—30 közötti idős­re, azoknak a dolgozóknak, akik teljes munkaidejüket önhibáju­kon kívül nem tudják ledolgoz-­­ni, kifizetendő az ezen idő alatt ténylegesen végzett munkájuit arányában őket illető keresetük, a hiányzó időre az átlag órabér 80 százaléka, ami nem lehet ke­vesebb 800 forintnál.­­ Akinek az átlagkeresete korábban nem érte el a 800 forintot, az teljes munkabérét megkapja. Azokban az üzemekben, ahol október 24 és november 20 kö­zött folyamatos termelés volt, azonban a prémium kifizetésé­hez szükséges feltételeket nem teljesítették, a 100 százalékos teljesítésre betervezett prémiu­mot is ki kell fizetni. Átlagkereset kiszámításánál a túlóra és prémium figyelmen kívül hagyandó, kivéve a gép-, kocsivezetők és a vasút utazó­­forgalmi személyzetét, akiknél az átlagkereset kiszámításánál a túlóradíj és kilométerpénz is fi­gyelembe veendő. Azoknak, akik Budapestéin november 4 és 10 között, a har­cok idején is dolgoztak, a fenti­eken felül, a költségszámla ter­hére a túlóra nélküli átlagkere­setnek megfelelő jutalom folyó­sítandó azokra a napokra, me­lyeken dolgoztak. A sütőipari és a budapesti ke­reskedelmi és egészségügyi dol­gozók jutalmazására korábban már történt kormányintézkedés­­úgy hogy jelen rendelkezés ezek­re nem vonatkozik. A fizetéseket a rendes bérfi­zetési napokon kell teljesíteni, s abból a már folyósított előleg, s minden olyan összeg levonan­dó, melyeket egyébként is le kell vonni. Az őrszolgálatot teljesítők já­randóságát ez a­­ rendelkezés nem szabályozza, ellenben f­el­hatalmazza a kormány a válla­lati munkástanácsokat, hogy azok járandóságát a helyi kö­rülmények figyelembevételével méltányosan rendezzék. A vásárhelyi Sztahánov Tsz-ről A vásárhelyi Sztaihánov Termelőszövetkezet elnöke Oláh Mihály mondotta la­punk munkatársának, hogy miután az őszi mezőgazdasági munkákat befejezték a ter­melőszövetkezetben, megcsap-­­pant a foglalkozás lehetősége. Ezért a tagok téli foglalkozá­sát másutt kívánják biztosí­tani. Két fakitermelő-brigád ala­kult, amelyek előreláthatóan a Tiszán vállalnak fakiter­melő munkát. Az építő-brigád tagjai pedig Budapestre ké­szülnek, ki akarják venni ré­szüket a romok eltakarításá­ból és a lakások helyreállítá­sából. Az állattenyésztő-bri­gád tagjai természetesen a helyükön maradnak a tél fo­lyamán is, a közös állatok gondozását látják el. Az álla­tok át­teleltet­ésére elegendő takarmány áll a termelőszö­vetkezet rendelkezésére.

Next