Csongrádmegyei Hirlap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-01 / 26. szám
Termelőszövetkezeti alapszabály, vagy zűrzavar ? AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN Csongrád megye számos termelőszövetkezetében felmerült ez a kérdés, hogy életben van-e továbbra is a szövetkeztek alapszabálya, a gyakorlatban támaszkodjanak-e rá, kell-e elsőáltalán valamilyen alapszabály, és ha kell, milyen legyen az? Vannak kffielé szövetkezetek, amelyekben úgy vélekednek egyes tagok, hogy nem kell alapszabály, és azt hangoztatják: „T»rdunk mi anélkül is gazdidkor!* z»iM. Ám, csak azok akarnak így gazdálkodni, akik eljáró»tnak ugyan a termelőszövetkezetre, de nem érzik azt magukénak. Azok a szövetkezeti parasztok, akik benne élnek szövetkezetükben, és féltik a közös gazdaságot, szeretik a rendet, viszottt azt kérdezik: „Vajon mikor tartjuk már be valamennyien az alapszabályt, amelyet a közgyűlést elfogadott?“ A kérdés megodása a tagságon múlik, meg tudják-e védeni a fáradságos munkával felépített közös vagyont azokkal szemben, akik ma széjjel akarják húzni. Ezért kell törvénynek lenni a termelőszövetkezetben ! A régi alapszabály pedig hogy életben van-e, hogy lehet-e azt alkalmazni, erre a kérdésre felelnek azok a tsz-tagok és vezetők, akik mindenkor betartották azt. Erre a kérdésre feleletet ad a legutóbbi termelőszövetkezeti tanácskozás is, amelyen a részvevők elmondották, hogy igenis jó a riantsalapszabály, ha azt a tsz a saját viszonyának megfelelően alkalmazza— ha szükséges, módosítja —és a közgyűlés végső soron elfogadja, megerősíti. Hiszen az ehlpszabály határozza meg a tsz-nek, mint kollektívának egész gazdálkodását, munkáját. Az alapszabálynak tehát a szövetkezet alkotmányává kell lenni. FF.!,TÉTLENÜL HELYESNEK tartjuk, ha a tsz-ek az alapszabályukban meghatározzák, hogy miyen mértékben növelik évonta szövetkezeti alapjukat, elősegítve ezzel gazdaságuk állandó erősödését, és a tagok növekvő jövedelmét Hiszen a szövetkezeti gazdaság akkor tud állandóan fejlődni, nagyobb és nagyobb eredményeket elérni, ha megfelelő gazdasági alapokkal rendelkezik. Ezt sok tsz a gyakorlatban is megvalósította, amikor a tagok jövedelmének állandó emelése mellett a szövetkezeti alapot erejüknek és szükségletüknek megfelelően évről évre növelték. A maitói Úttörő Tsz-ben például az egy hold szántóra jutó szövetkezeti alap eléri a 2 ezer forintot, az idén már saját erejükből 150 ezer forintot fordítanak gépek vásárlására, hogy ezzel is jövedelmezőbbé tegyék a gazdaságukat. Az alapszabályban feltétlenül helyes a háztáji gazdaság mértékének pontos meghatározása is. Mégpedig azért, mert a termelőszövetkezeten belül a jövedelem fő forrása a közös vagyonból ered, míg a háztáji gazdaság csak kisegítő jellegű lehet. Ebben a kérdésben eddig az alapszabályt úgy értelmeztük, hogy h a közös vagyont kell növelni mindenekelőtt. Ez volt a tervezésnél is a fő irányelv, de már az osztásnál a közös állatállomány részére csak papíron volt meg a szükséges lakasmárvylrészlet, mivel annak egy részét kiosztották a háztáji állatállottmány takarmányozása érdekében, ugyanis a háztáji állatokra a tervezéskor nem gondoltak. Úgy vélték, hogy ennek a kérdésnek a megoldása már szövetkezeten kívül álló feladat. Feltétlenül helyes ezért a megfelelő háztáji gazdaság segítése, de ennek mértékét a közgyűlés döntse el. AZ ALAPSZABÁLYNAK tartalmaznia kell a kilépés módját is. Eddig ugyanis hároméves tagság volt az előfeltétele a szövetkezetből való kilépésnek, tehát az alapszabály szerint kötelező volt 3 évig tagnak lenni. A gyakorlat azonban ezt nem igazolta, mert aki nem szerette a szövetkezeti életet, otthagyta azt három év előtt is, nem törődve a bevitt földdel és felszereléssel. Természetesen továbbra is fenn kell tartani — véleményünk szerint — a kilépés valamilyen időszakos korlátját, s helytelennek tartjuk az évközben történő kilépéseket. Helyes, ha csak a gazdasági év végén következhet be a kilépés. Természetesen ebben is a közgyűlésnek kell döntenie. A közgyűlésnek jogában van meghatározni az alapszabályban azt is, hogy a belépő tag milyen mértékben tartozik hozzájárulni a szövetkezeti alap növeléséhez. A közgyűlés döntsön végső sorban, hogzy a tag által bevitt jószág és felszerelés egy része, vagy álmuk pénzbeli ellenértéke kerüljön a közös alapba. Az alapszabálynak továbbra is meg kell határoznia a jövedelemelosztás elvét. A tsz-tagok részesedésének mérője az általuk teliesített munkaegység. Persze erre is vonatkozik, mint a szövetkezetek minden dolgára, hogy a tagság vitáiból, tanácskoztaaiból kell kialakulnia, s a tagság közös akaratán kell nyugodnia. A munkaegység megállapításához az irányelveket meg lehet és meg is kell adni általános mezőgazdasági tapasztalatok alapján, azonban a helyi formákat csak e tsz tagsága tudja közmegelégedésre kialakítani. Termelőszövetkezeteink határozzák meg a hmszabályaikban a kulturális-szociális alap létesítését is. Helyes, ha az alapszabályban rögzítik azt, hogy a tagok évenként mennyi munkaegységet kötelesek teljesíteni — természetesen figyelembe véve a férfi és női munkaerők között fennálló különbséget. Jó, ha ezen túlmenően a közgyűlés dönt még abban is, hogy időszakonként (tavasz, nyár, ősz, tél) milyen arányú munkaegységet teljesítsenek a tagok. Ilyen formában ugyanis biztosítható a munkafegyelem megszilárdítása és a folyamatos munka, végezetül hangsúlyoznunk kell azt az érvet, hogy minden termelőszövetkezet olyan, amilyenné gazdáik, tehát tagjaik teszik. A jó munkához pedig az kell, hogy minden tsz-tag a legjobb tudásával, odaadó munkaszeretettel, alapszabályokba rögzített módon építse a szövetkezetét maga, családja és a falr szocialista építése érdekében. Gémes József, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja Magasabb a szerződéses cukorrépa átvételi ára Az elmúlt időszakban igen sok vitára adott okot a szerződéses cukorrépatermelés az állami gazdaságok, a terme- rőszövetkezetese és az egyénileg dolgozó kisparasztok körében, mivel különböző áron váltották be répájukat. Ezt az áldatlan állapotot szüntette meg most a kormány, amikor lényegesen megemelte a szerződéses cukorrépa átvételi árát. Ezek főserint a termelő a szerződéses répa minden átadott mázsája Után a tavalyi 6 forint helyett 10 forint átvételi árat, és 2 kiló kristálycukor helyett a kilót kap. Amennyiben a cukrot a temető nem hajlandó mind átvenni, úgy nem 930 Ft-ért váltja meg a gyár, hanem 1060 forintért. Ezenkívül térítésmentesen kap a termelő métermázsánként 65 kiló nyers, vagy 3 kiló szárított répaszeletet és fél kiló melaszt is. Amennyiben erre nem tart igényt, úgy jóváírják, vagyis visszaváltja a gyár. Minden le- szerződött holdra 50—80 kiló;; pétisó is jár, amind': ellenér-: I tékát a répa átadásakor kell:; kifizetni. A cukorgyáraik már esze i sránt kötik a szerződéseket, és I a rendelet megjelenése előtt ■ I megkötött szerződéseket is időszerint írják át. ► Mi újság a megyei tanácson ? ! lesz tartón a végrehajtó bizottnál! • Kinevezték az új osztályvezetőket Hogyan működik a megyei művelődési osztály ? A vásárhelyi megyei tenécsháza a megye közigazgatásának gócpontja. Innen irányítják nap, mint nap a megyében működő Allamapparátusi gépezetet. Vessünk csak néhány pillantást az ablakon belül —megtudhat•juák A legfrissebb híreket... • A megyei tanács Végrehajtó bizottságit .szerdán dél*. .. előtt ülést tartott. Az ülésről Bozó Sándor v. b.-titkár a következőket mondotta: — A V. b. két napirendi pontot tárgyalt. Egyrészt a termekszövetkezetek helyzetét, másrészt a gépjavítások menetét vizsgálta felül. Az illésen részt vettek a járási elnökök ió. Második ttapi!! rendi pontban személyi kér idésért szerepeltek. ■ | A Jelenlegi helyzetről a ■ ` mezőgazdasági osztói', illetve a gépállomások megyei főigazgatója számolt be. A be* ; számolóban többek között ,; szerepelt, hogy ,; a megyében 44 szövetkezet ■ oszlott fel, de ezekből mér 1 14 újnn. megalakult, vagy ,; alakulóban van, :! A szövetkezetek zárszámadásai is jórészt elkészültek. : A V. b. e napirenddel kapficsolatban határozatot hozott: fi Utasította a mezőgazdasági 1 osztályt, hogy az alsóbb szer■ ívek bevonásával , i alakítson egy bizottságot, il mely február 15-ig felül(1 vizsgálja » szövetkezetek ' ■ i eloszlásának okát, • ’ intézkedik a vagyoni kérdé;sekben, és ahol azt látja, ;; hogy ellenséges beavatkozás;; sal oszlatták fel a szövet’ketC;: let, a bíróságon feljelentést is tesz. I. Megyénkben a szakcsoport ; Ezek is szépen alakulnak. Je- jelenleg 18 géphasználati és 20 !: termelési szakcsoport van. A Ií földművesszövetkezeteknek e ' s tárgyalások szervezésével ] jobban kell foglalkozniuk. ( A zárszámadásokat február . 13-ig be kell fejezni. Ez fejleg a szentesi járásra vonat; ·kozik, ahol ez a munka még ; › mindig vontatottan halad ; · Foglalíkozott a v. b. a Föld; ■ művelésügyi Minisztérium ; • rendeletével is, mely szerint új szövetkezetek működési engedélyét csak aMinisztérium adhatja ki. A v. b. : előterjesztést nyújt be, hogy ezt a hatáskört a minisztérium adja át a me- gyei mezőgazdasági osz- tálynak. .. Megyénkben sok a vitás ■; kérdés a földterületekkel :; kapcsolatban. Ettől rövidebsen megjelenik a törvérty:: erejű rendelet, és a jövő hét :; közepén a járásoknál tájékoztatókat tartanak, melyekére a földnyilvántartókat is :; meghívják. A földügyeket október • 31-ig rendezik a megjelenő rendelet alapján. • Foglalkozott a V. b, a kihe-. ■' lyezett szakemberek ügyével; ;; is. Utasította a mezőgazda-: •; sági osztályt és a gépállamá-: ;; sí igazgatóságot, hogy vizs-( ;; gálják felül a mezőgazdasági: : I szakemberek helyzetét, és. javaslatukat terjesszék a v. b. elé. ■ ;; A végrehajtó bizottság; : í megvitatta a gépjavítás hely-:őzetét is. Ez a munka vjtata: I ban jól halad, de egyes al-; ő katrészekből, így eleid rúd-; I ból, karbidból, kovácsszén: I ből és a műhelyek fűté'• I séhez szükséges tüzelőből je•; lenleg nagy hiány van. A gép•: állomások igazgatóságának a • • Legsürgősebben Intézkednie ; • kell e hiányok pótlásáról ; • Megyénkben jelenleg még I ■ hat helyen nincs rendben a ;; gépállomás 1 igazgatói állás :: betöltése. Azért _ a megyei ;; szerv előterjesztést tesz a Trv'InsztériumrtSk e kérdés '* rendezésére. Szóba került a I munkafegyelem megszilárdt,11 tékának problémája is. To* Ivábbá az, hogy ,11 a gépállomások már most .1: kezdjék meg a szerződések kötését, Js igaz, hogy a munkadíjak . I még nem ismeretesek, de a I • szerződésüket kötik, hogy az 1*idő javulásával indulhassanak a gépek. A munkadíj-i -♦szabályzat megjelenése ebben a hónapban várható. Az idén a gépállomások több segítséget tudnak adni az egyénieknek, mert kevesebb szövetkezet van. Ismeretes, hogy erejében a hetekben nagy átszervezéseik folynak az államapparátusban. Az átszervezés során 14 osztályból csak 10 mardt. A megyei v. b. szerdai ülésén döntött az új osztályvezetők kinevezéséről. Darabos Győr® (pénzüek dr. Pataki Antal (terv), Tóth Mihály (igazgatási), Tóth Sámuel (ipari), Deák Ferenc (kereskedelmi), dr. László György (egészségügyi), Bognár József (mezőgazdasági), Riding József (munkaerő- gazdálkodási), Kiss János (építés- és közlekedési) lettek az osztályvezetők. A művelődési osztálynak egyelőre még nincs vezetője. Helyettes: Szalontai József. Az osztályvezető kinevezéséről később dönt a v. b. • Kovács Imre v. b.-elnökhelyetteshez is kérdést intéz,tünk: A megyei tanács milyen vállalatokat adott át már a helyi tanácsok kezelésébe? Kérdésünkre a következőket válaszolta: ■— A megyei tervosztály, a vállalati pénzgazdálkodási csoport részvételével, valamint azoknak a szakigazgatási osztályoknak bevonásával, amelyekhez vállalatok Január 1 óta új bérezéssel dolgoznak a Hódmezővásár- helyi Harisnya- és Kötöttárugyárban. Ez nemcsak mint intézkedés hozott örülmet az Üzem dolgozóinak, haninem az eddiginél magasabb ► előleg kifizetésében is. A mű♦ szaki vezetőség és a munkás- E tanács által kidolgozott bér- E rendszer ugyanis lényegesen Eiotb és igazságosabb az ed- E digiliftlnél. Legfontosabb jel- E'emzője, hogy mielőtt egy így üzemtesztben a darabbéreket megállapították wina, [ megkérdezték az illető mű- I hely munkásait, milyen árutól hány darabot tudnak el- E készíteni műszakonként. t több éves sérelem [orvosása E Az új bérezés döntő bér- E lékben a darabbérre épült. Azokon a munkahelyeken azonban, ahol rehézlkes ateljesítmény pontos ellenőr- i zése, meghagyták az óra► bért. Órabérben dolgoznak s például a karbantartó laka[tosok. A múlt években ezek [a szakmunkások sokat pa[ naszkodtak az utalványozott [ • dobén miatt, amely igazság[ talán volt, mivel ők általzttban sokrétű, nem ismétlődő miufikadarabokon dolgoznak. Többéves sérelmet orvo► solt az üzem vezetősége és a munkástanács a kazánfűtőkés a szén tolók esetében is, akik a múlt években 3 forint 36 filléres órabért kaptak nehéz, egészségietlen és felelősségteljes munkájukért. Január 1 óta már 6 forint 30 * fillérért dolgoznak óránként. iDecie, küára, {daröbra » * igen változatos módon dolgozták ki a teljes'tmíhy- Ibért A harisnyakötő részleg|bert példáuldecire«, vagyis |0 páronként fizetnek. A ha♦ fisnyaikötőknek tehát nem ♦ kell számolgatniuk, hétigszázaléknyil tartatieft a termelésben. A műhelyeikben úgy»nevezett meleg váltás van. •Amiskor Ú, műszakkezdődik, az egymást váltó munkások »megegyeznek, hány pár ha♦ risnyát adunk te« műszak" tartóénak — egy bizottság alakult. Ez bizottság felülvizsgálja, hogy melyek azok a vállalatok, amelyek a helyi tanácsok kezelésébe kerülhetnek. A bizottság javaslata február közepére elkészül, majd a híreik alapján hozza meg döntését a megyei végrehajtó bizottság. * Az államapparátus átszervezése legjobban a képművelődési és az oktatási feladatokat érintette. A művelődési osztály létrehozása új helyzetet teremtett. Erről tájékoztatott bennünket Hantos Mihály. — Megyei szinten az oktatási és a népművelési osztályt összevonták. Járási és Városi szinten azonban az oktatási, népművelési osztályok, illetve csoportok teljesen megszűntek. Az oktatási és népművelési intézmények közvetlenül a megyéhez tartoznak. Pénzügyeiket pedig a helyi városi, illetve járási tanácsok pénzügyi osztályai intézik. Az iskolák gazdálkodási ügyeit a városi és járási igazgatók látják el, akik nevelői állásban vannak, de tanítás helyett ezzel foglalkoznak. — Megmaradt a nyolc általános iskolai tanulmányi felügyelő. Jelenleg még a járási, városi tanácsésbhez tártoknak, de rövidesen a megyei tanácsi apparátusba kevégén félbe levő termelés fejében. A szövet vasalóknál, ködkötőknél és orsózóknál kilóra fizetnek. Az orsózóban például a gép teljesítőképességétől, és a fonal minőségétől, vastagságától függ, hogy melyik gépen hány fillért fizetnek egy kiló fonál orsózásáért. A varrodában a kézi síkkötőknél és még néhány helyen darabbérben dolgoznak. Kevesebb gép jut egy fruttoárra A harisnyagyári új bérezési rendszer igazságosságát jellemzi az a módszer, ahogyan a körkötő üzemiben meghatározták a munkások bérezését. Január 1-től, az új bérezéstől kezdve megszűnt a hajsza ebben a műhelyben. Az eddigi hét gép helyett — teljesítőképességétől függően — már csak 4—5, legfeljebb 6 gépet íell kezelnie egy munkásnak. Ezáltal lehetővé válik, hogy nagyobb gondot fordítsanak a minőségre. Ugyanakkor azokon a gépeken, amelyek kevesebb árut kötnek, több fizetést kapnak egy kiló lekötése után. Ezáltal tehát nem kerül hátrányba egyik munkás sem a másik mellett. Van oő a jó minőségre Akonfekció részlegnél is elégedettek a munkásnak az új bérezéssel. Kétszáz-kétszázötven forinttal emelkedett a bletekban egy-egy mutkásnő havi keresete. Különösen a Varrógépesottnél jelentett tíz új bérezés szelesedést. Az egyik frainkfishő elmondotta páldául, hogy már évek óta do’golk ebben az Üzemrészben és bizony nem nagyon vélt idejük ügyelni a jó tri-ősénp. Ez a bérezés azonban már jó — mondotta —, így már van időnk jó minőségű árut gyártani. A konfekció részleg vezetői megoldották a behelyettesítés nehéz problémáját is. Számtalan esetben előfordul a blokknál, hogy egy-egy munkásnő betegség, vagy családi akció miatt kimarad fülnek. A tanulmányi felügyelők munkáját addig 170 megyei művelődési osztály közvetlenül irányítja. Időközönként a járási, illetve a városi végrehajtó bizottságaiknak beszámolóak területikk oktatási helyzetéről. A szegedi járásban 1, Makón és a makói járásben 2, Szentesen, Csongrádon és a szentesi járásban 2, Hódmenő éSzástvélyen egy tanulmányi felügyelő van. A tanukványi Felügyelőkön kívül a szaktárgyak ellenőrzését felfüggetiített szakügyelők Végzik járásonént 3—3, a három főtantárs-csoporttnak megfelelően. *** A középiskolák helyzete változatlan. Eddig fe » megyébe* tartoztak, és ezután is a középiskolai felügyelők Irányítják az iskolák munkáját. Itt se megmaradnak a szakfelügyelők. — Az iskolák mellett Valamennyi óvoda is a megyéhez tartozik. Művelődésüket, egy swake főadó irányítja. — Ugyanez a helyzet a népműveléssel is. A megyei művelődési osztály szakosőindokkal és népművelési felügyelőkkel irányítja a kulturális intézmények tevékenységét. A megyei osztály szakmai irányító szerv, az oktatás és népművelési intézmények teljesen önállóan működnek — fejezte be nyilatkozatát Hantos Mihály. egy-két napra ilyenkor valakivel be kell helyettesíteni. Az ilyen helyzetből adódó kellemetlenségek kiküszöbölésére a konfekció részlegeit legjobb szakmunkását időbérbe minősítették át. Vagyis mindig annak a blokknak az átlagkeresetét kapják, ehől behelyettesítést végeznek. Igaz, hogy ezeknek a sokoldalú, képzett szakmuhlkésnőknek az átlagnál magasabb fizetést kellene biztosítani. Ezt már szóvá is tette a művezető az üzem vezetői előtt. Alig van reklaisiac . A teljesítménybér bevezetése óta alig történt egy-két reklamáció a dolgozók részéről. A kézi szabászok például túl szigorúnak találták a bér megállapítását, mert most mondották, nincs elég időa sablonozásra, és emiatt sest a hulladék. A Vezetőség magáévá tette kérésüket, emelt a bérükön, s azóta csökkent a hulladék. A végsőakaszok ezzel szemben felhívták a vezetőség figyelmét, hogy azt 3 darab bérükön csökkenteni kell, hiszen olyan művetelt fitet is felvettek a darabbéreikbe, amit nem végeznek el. Például a sablonozást némi külön lapokkal mérik, hanem matricával, és ez kevesebb időt vesz igénybe. A művezetővel megbeszélték és itt is megfelelő módosítást vezettek be a bérezésbe. A minőségem van a hangsúy A gyár vesétigige a teljesítménybérre építve minőségi bérezést «kér bevezetni A teljesítménybérezés bevezetése óta ugyanra egyes munkahelyeken úgynevezett »sza’ajtáá« tapasztalható. Vagyis túlzottan a mennyiségre felüítják a figyelmet. A kurszki vezetőik már be is terjesztették elkészített javaslatukat, amielyet a munkástanács tárgyal majd meg. A hírek szerint a mihóségi bérezés a gondosan termett, jó minőséget gyártó munkások részére előnyös lesz. UI. IctV mdrf vrtti ic min'^'‘v írta árut oy*vrt--fl^ Teljesítménybérre épülő minőségi bérezés bevezetését tervezik a Harisnya gyárban Elépett a szalonnai és a sonka A múlt hét péntekén a hajnal órákban Szentesen, a Jókai u.e. 09. szám alatt tűz volt. Mist a vizsgálat megállapította, szalon, na, sonka, sajt és egyéb húsféleség égett el a kisfészerben Kamocsaiék ugyanis a fészerben tárolt szén tetején füstöltél a „disimóságokat“. A tepsi, amiben a fűrészpor volt, kiégett, meggyulladt a szén, így égett ki a szalonna, sonka és a sajt. bár közel 1.000 forintot tesz ki Eljárás indult a gondatlan gazda ellen.