Csongrád Megyei Hirlap, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-01 / 100. szám
JiMie& Cheeps piramisa ÉS AZ ALFÖLDI KÖBALTA MESÉI___ A MÚZEUMLÁTOGATÓ leggyakoribb kérdése, ha régészeti kiállításon jár, így hangzik: »Honnan tudják azt, hogy ezek a régi cserepek, eszközök ennyi, meg ennyi ezer évesek? Miből állapítják meg a leletek korát? Ez a kérdés sokféleképpen elhangzik és ha a tárlatvezetőnek nincs módja arra, hogy hosszabb fejtegetésekbe kezdjen, bizony nehéz feladat előtt áll. Röviden, egy-két mondatban nem is lehet erre a kérdésre megfelelni, hiszen a régészeti leletek korának megállapítása hosszas kutatómunka eredménye, amihez egy sor más tudományágat is segítségül kell hívni. A leletek korának eldöntésében a földtan (geológia), az állattan, a növénytan, a csillagászat és újabban az atomkutatás is segítségünkre van. Ez utóbbi, természeténél fogva valamennyi említett tudományág közül a legfiatalabb, módszereit még nem alakították ki. Hazánkban eddig még kísérletképpen se alkalmazták, úgyhogy eredményeiről egyelőre nem sokat mondhatunk. AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉNEK legrégebbi időszakát őskőkornak, idegen szóval paleolith kornak nevezzük. Ennek kutatásában a geológia, az állat- és növénytan nyújtanak a legtöbb segítséget. Az egyes földrétegek keletkezésének idejét, a bennük talált ősállatcsontok (mammuth, barlangi medve stb.), a faszénmaradványok korát határozzák meg ezek. A csillagászati számítások pedig a jégkorszakok időtartamát állapítják meg. Ezeknek alapján tudja a régészet kb. tízezeréves pontossággal megállapítani az őskori leletek keletkezésének idejét. Ez a »pontosság« azonban koránt sem olyan kis dolog, ha arra gondolunk, hogy most időszámításunknak csak az 1957. évében járunk, az emberiség történelme pedig, éppen ezeknek a számításoknak alapján 350—400 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Talán még ennél is nehezebb feladat az újkőkor és az utána következő fémkorok (réz-, bronz- és vaskor) idejének megállapítása. Itt már nem sokat segítenek a földrétegek, hiszen itt alig ezer éves különbségekről van szó, amit ezeknek a változása nemigen tükröz. Az állat- és növény leletek sem jelentenek különösen sokat, mert ez alatt a viszonylag kisebb időszak alatt, Európa klímája nem változott olyan nagyot, hogy e leletekben teljes biztonsággal lemérhető lenne. Az állattani és növényi leletek, ha csökkent értékben is, mégsem hagyhatók teljesen számításon kívül az egyes korok időbeli helyzetének megállapításakor. Ezek mellett azonban már az újkőkor idején is rendelkezésünkre állnak bizonyos írott források, amelyeknek segítsége megadja a korok időrendi helyzetének kulcsát. Ezeket a forrásokat azonban hazánk területén, éppúgy mint Közép- és Északeurópában nem találhatjuk meg. JÓVAL TÁVOLABBI, déli vidékekre visz utünk, ha az első írásos emlékeket keressük. Ismeretes ugyanis az a tény, hogy a Földközi-tenger vidékén, Egyiptomban, Mezopotámiában, majd Kréta szigetén és Görögországban már az ie. 3—4. évezredben fejlett állami élet alakult ki, ahol a szervezett birodalmak vezetői pontos történelmi feljegyzéseket is készíttettek. Az egyiptomi birodalomban pedig igen korán végeztek csillagászati megfigyeléseket is. Erre azért volt szükség, hogy a Nílus áradását, amely az egyébként terméketlen országnak az életet jelentő vizet adja, minden évben megfigyelhessék és a víz fogadására a kellő előkészületeket megtehessék. Ugyanakkor pontosan számon tartották az egyiptomi királyok, a fáraók uralkodását is. összefoglaló királylistát egy Manethon nevű görög pap készített, aki valamenynyi fáraó nevét felsorolta, akik Egyiptomban uralkodtak. Ennek alapján gondoltak a kutatók arra, hogy az egyiptomi kultúra keletkezésének ideje 8—10 ezer évre nyúlik vissza. Ez a felfogás ment át a köztudatba is. Az újabb egyiptomi feltárások azonban fényt derítettek arra, hogy ez a királylista nem pontos. Ugyanis az egyiptomi birodalomban a központi hatalom többszöri szétesésére vonatkozó bizonyítékok kerültek napvilágra. Ilyenkor pedig több részre szakadt az ország, amelyeknek minden vezetője viselte a fáraó címet. Sok király pedig csak néhány napig, vagy hónapig uralkodott. A csillagászat megfigyelései sem, támogatják ma már azt a feltevést, hogy az egyiptomi kultúra 8—10 000 esztendős lenne. A régi csillagászati megfigyeléseket vetették össze a maiakkal és ellenőrizték le azokat. E két eljárásnak a következménye az, hogy ma az egyiptomi birodalom kezdeteit 3500—4000 évesnél (ie.) nem tartjuk idősebbnek. A RÉGÉSZETI LELETEK kormegállapításának kulcsa tehát kezünkben van. De még így sem mondhatjuk, hogy ez könnyű feladat, mert most már meg kell keresni azokat a láncszemeket, amelyek pl. Alföldünket ezzel a távoli birodalommal összekapcsolják. Amikor ezekről a kérdésekről beszélgetünk, akár a tárlatvezetések során is, rögtön kész az ellenvetés: »Ugyan kérem, Egyiptomban fejlett kultúra, írás, művészet volt, nálunk pedig nyomorúságos sárkunyhókban laktak, kőbaltával vágták a fát. Hol lehet itt kapcsolatokról beszélni!« Vitatkozó társunknak van igazsága is, de a kapcsolatok, ha nehezen, bonyolult módon is, de kimutathatók. újkőkor elején pl. olyan népek laktak Hódmezővásárhely határában is, akik messze délről, a Balkán-félszigetről jöttek ide és leleteik között számos olyan jelenséget figyelhetünk meg, amelyek az első egyiptomi uralkodók, az egyiptomi államalapítás korára mutatnak. Vagy nézzünk meg egy másik példát: az újkőkori telepeken gyakran találunk kis, pattintott pengéket, amelyek úgy néznek ki, mintha üvegből készültek volna. Ezek a kis eszközök vulkáni üvegből, tudományos néven obszidiánból készültek. Ez pedig az újkőkorban becses nyersanyag volt. A kereskedelem útján messze délre szállították egyik legnagyobb közép-, európai lelőhelyéről, Tokaj vidékéről. Sok ilyenfajta jelenség összevetéséből sikerült megállapítani, hogy az újkőkori műveltség hazánk területén ie. 3500—2500 között virágzott. A híres egyiptomi nagy piramisok, köztük Cheops fáraóé, tehát egykorúak a vásárhelyi múzeumban őrzött Kökénydombi Vénussal, amely az újkőkor fejlett szakaszából származik. Igaz, tehát az, hogy abban az időben, amikor a fáraók nagy városai — Memphis és Theba — épültek, nálunk kis falvakban éltek a »kőbaltás emberek«, akik nemcsak hogy a csillagászat és a matematika törvényeit nem ismerték, de az írásról sem hallottak soha. Sajnos az egyébként mozgékony egyiptomi kereskedők — eddig tudásunk szerint — nem jutottak el vidékünkre, — földrajzi ismereteik legfeljebb Kréta szigetéig és Görögország déli tengerpartjaiig terjedtek ki. Annyit sejtettek legfeljebb, hogy a tengertől északra barbár népek élnek, akik vadászattal, halászattal és némi földműveléssel tengetik életüket. NEMCSAK AZ EGYIPTOMIAK előtt volt ismeretlen a mi földünk, hanem jóval később a görög történetírók sem tudtak róluk többet. Ezt az északi területeket képzeletük vademberekkel és csodálatos szörnyetegekkel népesítette be. Az első híradást csak ie. 5. század tájáról kapjuk, amikor a szkíták mesés gazdagságáról és kegyetlen szokásairól olvashatunk. Itt említik a Maros folyó vidékét, amelyet ők Marys-nak neveztek. Az újkőkor kezdete és a szkítákról szóló híradás közötti időnél nincsenek írásos emlékeink. A régészek nehéz munkával, pl. a fémkorokban a bronz vegyi öszszetételének vizsgálatával, vagy az erdélyi aranynak különböző területeken való fellépésével, esetleg egy edényforma és bizonyos díszítőelemek felbukkanásával kísérelték meg az egyes korszakok rögzítését. Minden újabb lelet, új jelenségnek megfigyelése esetleg sikeresen járulhat hozzá a régi korok még fnresebb megismeréséhez. Ezért fontos számunkra, hogy a felszínre került régiséganyagot minél teljesebben megismerjük, írásban, fényképfelvételeken rögzítsük. Sokszor jelentéktelennek tűnő dolgok, pl. egy sírba tett pénzdarab fontos történeti kérdések eldöntésének perdöntő bizonyítéka lehet. A föld mélye megőrizte tehát számunkra a régi korok tanúit, az uralkodók fényűző palotáját éppúgy, mint a kőkori ember sárkányhéberének készítőik életéről, ját a Tisza partján. Ezek az emlékek pedig megszólalnak és beszélnek a mű elszokásairól. Gazdapusztai Gyula 4 HÍRLAP 1957. május 1. „repülőskint és más érdekességek a szovjet repülőgépgyártásról A szovjet légiforgalomban eddig dugattyús motorokkal működő repülőgépek teljesítettek szolgálatot. Csak nemrég állították be a „TU— 104”típusú turboreaktív gépeket, amelyek nagy sebességükkel tűnnek ki, igen hosszú légiutat tesznek meg leszállás nélkül, és rendkívül kényelmesek. Ezek azonban a leghosszabb útvonalakra vannak beállítva, amilyen például a Moszkva—Habarovszk és a Moszkva— Taskent, stb. légijárat. Az utóbbi időben mind több turbinahajtású légcsavaros utasszállító gépet építenek. Ezeknél az egy utaskilométerre eső költségek 30 —50 százalékkal alacsonyabbak, mint a modern dugattyús motorokkal felszerelt repülőgépeknél. Míg a turboreaktív gépek lényegében légi expresszek, amelyeknél a gyorsaság a fő, a turbinahajtású légcsavaros repülőgépek a szabvány légi vonalakon fognak elterjedni, a dugattyús motorokkal működő gépeket váltják majd fel. Ezeken az utazás nem kerül majd többe, mint vasúton helyjegygyel. Az „Ukrajna” utazósebessége óránként 600 kilométer. 184 utast szállíthat, és ezen felül 3,5 tonna rakományt is vihet. Ném motoros gép, de két motor üzemképtelensége esetén is biztonságosan folytathatja útját. Korszerű navigációs felszerelése lehetővé teszi, hogy bármilyen időjárás esetén végrehajthassa a fel- és leszállást Nincs szüksége beton fel- és leszállóhelyre . 8—10 ■ ezer méter magasságban teszi meg az utat, de az utasok ezt nem is érzik, miután hermetikusan el vannak zárva a külvilágtól, a kabinokban még a motorok zaja is alig hallható. A három tágas szalonban kényelmes, puha karosszékek, asztalkák vannak. Hideg, meleg ételek állandóan kaphatók. ........... Elkészült a Szovjetunióban a „repülő bálna”, egy új szállítórepülőgép első példánya is. Ez a gép autókat, bulldózereket, nagy szerszámgépeket és egyebet tud szállítani. Ez a nagy teherbírású gép egészen kis területről képes felszállni és arra leszállni. A gép egyszerű kezelésű és gazdaságos az üzemanyagfogyasztása is. Képünk az új gépet, a „re épülő bálnát” mutatja. Híradás a KSRről Az év első negyedében alakult 790 Kölcsönös Segítő Takarékpénztárral együtt ma már 1121 KST működik az országban. A vidéki munkahelyeken 520 KST-nek közel 40 ezer tagja van. Csupán Csongrád megyében több mint 2160 dolgozó lépett be 29 üzemi KST-be. A KST-k összbetétállománya december 31-e óta 5 700 000 forintról 10 700 000 forintra emelkedett. Egy tag átlagos havi megtakarítása országos viszonylatban 50 forint December 31. és március 31-e között több mint 10 ezer KST tag 5 400 000 forint kölcsönt kapott havi félszázalékos kamattal. Csongrád megyében közel 75 000 forint kölcsönt folyósítottak 142 tag részére. Az év második negyedében újabb KST-k meszalakulása várható. LEVÉL -kiízombari fiatal&kmL Iskolánk II. Rákóczi úttörőcsapatának létszáma fokozatosan emelkedik. Az elmúlt két hét alatt 3 százalékos az emelkedés. A csapat bekapcsolódott a Népakarat által kezdeményezett „A gyermekek városáért“mozgalomba és a gyűjtést megindította. A május 1-i felvonuláson színpompás csoportokkal vesz részt, színvonalas kultúrműsort ad, ezzel is bebizonyítja, hogy a csapat él és dolgozik. Községünkben megalakult a ZKISZ. Vezetőségében a fiatal pedagógusokon kívül képviselve van a község paraszt ifjúsága, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalság is. A vezetőség programtervezetet terjesztett a tagság elé, amely elsősorban a KISZ május 1-i munkájával foglalkozott A tagság a mai felvonuláson már saját jelvénye, táblája alatt vesz részt Programban van a taglétszám emelése, az ifjúság politikai és kulturális nevelése, valamint a sport és játék is helyet kapott benne. A programtervezetet a tagság megvitatja és ha módosítani valót talál benne, azt módosítja és a vezetőség a tagságra támaszkodva végrehajtja. A KISZ munkáját az idősebb elvtársak is nagy szeretettel karolják fel, és mindenben a legmesszebbmenőkig segítik. A helybeli pártszervezet a KISZ munkáját irányítja, hasznos javaslatokat ad az ifjúságnak, hogy a szervezet valóban megfeleljen hivatásának. * A helyi kultúrotthon és a KISZ színjátszó csoportja hoszszas készülődés után nagy sikerrel mutatta be húsvét mindkét napja estéjén a Dankó Pista zenés népszínművet. Az előadás után reggelig táncmulatság volt. A nagy sikerre való tekintettel közkívánatra az előadást vasárnap este megismétlik. Szó van vidéki szereplésről is, mert miérkeztek erre vonatkozóan vidéki ajánlatok. Itt meg kell dicsérni a rendezőket, a szereplőket külön-külön azért a fáradsága nem ismerő munkáért, melyet a felkészülés és az előadás alatt tanúsítottak. Jantos Lajor iskolaigazgató Hárman „az életbe indulást” közül Érettségiznek a vásárhelyi gimnázium diákjai A vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium ebben az esztendőben is a fiatal fiúk és lányok bizakodó faját, az érettségizőket bocsátja el falai közül, akik, bár fájó szívvel hagyják el második otthonukat, de jövendő hivatásuk is foglalkoztatja már képzeletüket és valamennyien gazdagok tervekben és elgondolásokban. Az érettségiző diákok sorából mutatunk be három fiatalt. MÓRICZ FERENC a IV/c. tanulója kiemelkedő fizikusi és matematikai érzékkel rendelkezik. Éppen, ezért olyan pályára készül, ahol érvényesülnek tulajdonságai és ha sorsa jól halad, földműveléssel foglalkozó édesapja néhány év múlva matematika tanárt üdvözölhet fiában. Osztálytársai talpig becsületesnek, megbízhatónak ismerik; csendes természetűnek, jóki tudásával tűnik ki. Tanárai is is nagyon jó véleménnyel vannak róla és különösen logikáját dicsérik. Most ő is szorgalmasan tanul a nagy erőpróbára, az érettségire. KÁDÁR MARGIT munkás szülők gyereke, a IV/a. osztályba jár és rendkívül szerény és szorgalmas tanuló. Minden tantárgyból egyenlő jó teljesítményt nyújt. Nagyon szeretik osztálytársai. Szívesen segít mindenkinek és ezért nincs meg a vonakodás iránta a többiek részéről, mint ahogy sok eminens diákkal kapcsolatosan történni szokott. Emellett sportol, részt vesz a vívóversenyeken, de sohasem szenvedett ezért kárt tanulmányi eredménye. Érdeklik a reáltudományok és az érettségi után a Műszaki Egyetemre szeretne iratkozni, hogy ott is sikerrel kamatoztassa képességeit. BIRÓ LAJOS a IV/d. osztályban tanul, értelmiségi család sarja. A legjobb nyelvi képességekkel rendelkezik a gimnáziumban, kiváltképp a latint tanulmányozza, de ismer több más nyelvet is. Latinszakos nyelvtanár akar lenni, amihez már eddig is széles alapokat szerzett. Kitűnő tanuló, és olyan tantárgyakból is kiválóan felel, amelyeket kevésbé kedvel. Társai szeretik, mindig élenjár a közösségi munkában, az osztály egyik szellemi vezére. Bár érdeklődését a nyelvészet köti le, a reál tantárgyakat is kiválóan elsajátítja. Tanárai nagy jövőt jósolnak neki. A lottó hatodik fordulójában Hódmezővásárhelyen, Faludi Miklós tűzoltfőhadnagynak négyes találata lett. Egyedül a 28-. számot nem találta el, erlvette a 47-es számot tippelte. Faludi elvtárs tegnap délelőtt az OTP helyi fiókjában vett fel tisztán 12 430 forintot.