Csongrád Megyei Hirlap, 1957. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1957-07-02 / 152. szám
Jó pihenést! Ismét Itt a nyár — Itt a kánikula. Az iskolaév véget ért s országszerte a nyaralóhelyeken megkezdődött a »nagy szezon«. Megyénkből is ezrek és ezrek készülnek a balatoni fürdésre, a mátrai sétákra, a lillafüredi pihenésre s várják azt a pillanatot, mikor bőrönddel a kezükben felszállhatnak a vonatra és két hétig megfeledkezhetnek a mindennapi élet, a munka apróbb s nagyobb dolgairól. Egykoriban azzal érveltünk, hogy »ez nincs benne a borítékban«, de mégis megvan; tehát a nyaralási beutaló a népnek adott ajándéka államunknak. Sajnos, nagyon sok ember tényleg szó szerint vette azt, hogy a kétheti kedvezményes áron való üdülés »nincs benne a borítékban« s nem is tekintette ajándéknak, hanem, mintegy természetesnek és magától érthetődőnek vette, hogy minden évben üdülni mehet. Pedig ez nincs így. Az állam súlyos milliókat költ az üdülőhelyek és nyaralók fenntartására és üzemeltetésére. És az az ember, aki két hétre beutalót kap valamelyik üdülőhelyre, csak azt látja, hogy mindennel ellátják és kifizet érte. Arról azonban sokszor megfeledkezik, hogy igaz, fizet, de távolról sem annyit, mint amennyiben a két hét szállása, étkezése kerül. Mert a többit az állam pótolja Valóban tény az, hogy a Horthy-rendszer sohasem hozott törvényt arra, hogy a dolgozók, a kétkezi munkások ne üdülhessenek. Elvben minden munkás és földművelő lakhatott két hétig a lillafüredi szállóban, üdülhetett a balatonparti szállók, nyaralók bármelyikében. Csak éppen sohasem tudta volna megfizetni a költségeket, — azokat a költségeket, melyek sokszor egy kétheti nyaralás után felemésztették volna egy mezei munkás egész évi jövedelmét, — nem is elsőosztályú ellátás mellett. Hát erről van szó. És sose feledkezzünk meg erről. Hisz nézzünk csak szét a megyében: vajon két évtizeddel ezelőtt gondolt-e arra valaki, hogy ennyire benépesül majd egykoron a mártélyi tiszapart, mint most? Aligha. Pedig ez a vidék egyre szépül, egyre fejlődik s mind több és több Csongrád megyei dolgozónak nyújt pihenési alkalmat szabadsága idején. A mártélyi parton sorra épülnek a kis nyaralók s már nemcsak a megyei tanács, hanem sok vállalat, sőt a vásárhelyi Művésztelep is építkezik Mártélyon, hogy a kiérkező művészek a szép, egyedülállóan alföldi jellegzetességgel bíró tájon alkotó munkával töltsék el idejüket. Ha a pihenésről, a nyaralásról beszélünk, nem feledkezhetünk meg az iskolákról sem. Ebben az évben is több megyei középiskola tervez országos kirándulást. S még ennél is örvendetesebb az, hogy a megyében lévő úttörőcsapatok közül nagyon sok készül táborozásra. A tanyai úttörőpajtások a mártélyi tiszaparton ütötték fel sátraikat. A tápéi úttörők viszont szívszorongva várják azt a pillanatot, amikor megkapják a Budapesti Hajógyár kiselejtezett s a Tápéi Hajójavítóban teljesen kijavított kis ajándékhajóját. S csak ezzel együtt teljes, ragyogó ez az idei nyár is — a vidám, pihenni s szórakozni akaró emberek nagy-nagy sokaságával. S mi ezeknek az embereknek, fiataloknak s öregeknek egyaránt kívánunk sok-sok kellemes érát, jó pihenést. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ♦ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA II évfolyam, 152. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. július 2. Halad az őszi árpa aratása, a hét végén a búzára is sor kerül Az idő előrehaladtával egyre több termelőszövetkezet, állami gazdaság és egyéni paraszt földjén zúg fel a kombájn, kattog az aratógép vagy pendül a kasza. Az Ásotthalmi, a Gorvsai, a Barattyási, a Felgyői, a Kutasi úti, a Pankotai, a Székkutasi és az Újvárosi Állami Gazdaságban már vágják az őszi és tavaszi árpát, illetve a rozsot. A Röszkei, a Sándorfalvi és a Hódmezővásárhelyi Gépállomások is útbaindították kombájnjaikat a termelőszövetkezetekbe és jelenleg 100 hold őszi árpát vágtak és csépeltek el. A megye területén hozzávetőlegesen mintegy 700 hold őszi árpát arattak le, de ez a mennyiség most már rohamosan növekszik. Előreláthatólag a hét közepére befejeződik megyeszerte az őszi árpa aratása és folyamatosan megkezdik a búza aratását is. Nagytőkén a gabona aratását 8 napon belül be akarják fejezni, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. A behordást közösen végzik a dolgozó parasztok, majd ezt követően — a csépléssel egy időben — elvégzik a tarlóhántást is. Pénteken reggel a Pankotai Állami Gazdaságban is feldübörögtek a kombájnok és aratógépek, kiindultak a 900 hold őszi árpa aratására. Az első napon 2 kombájn állt munkába és estig kb. 15 hold árpát vágott le, illetve csépelt el a gazdaság belsőecseri és központi üzemegységében. A kajáni üzemegységben aratógéppel kezdték az aratást, s amire a csillagok feljöttek az égen, 15 hold árpa már kévébe kötve feküdt a tarlón. A gazdaság többi üzemegységében hétfőn kezdték az árpa vágását. Egyes üzemegységekben a hét végén a búza aratását is megkezdik. A gazdaság terve az, hogy amit csak lehet, kombájnnal és aratógéppel arattat, mert így gazdaságosabb lesz a termelés. A csongrádi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai felajánlást tettek az országos pártértekezlet tiszteletére. Felajánlásukban vállalták, hogy 30 hold őszi árpájukat június 30-ig learatják. Nevezett tsz 29-én jelentette a megyei tanács mezőgazdasági osztályának, hogy a felajánlást teljesítették és a 30 hold őszi árpát learatták. Külföldi vendégek részvételével jól sikerült ifjúsági találkozót tartottak Makón A VI. Világifjúsági Találkozóra való készülés fontos állomása volt a vasárnap Makón megrendezett ifjúsági találkozó. Ebből az alkalomból hazánkban tartózkodó külföldi fiatalok látogattak el Makóra. Részükre rendezett fogadást délelőtt Forgó István elvtárs, a járási tanács elnöke, amelyen Habib Naderi, a Budapesti Műszaki Egyetemen tanuló iráni és Hasszán Valzeb vegyész hallgató iráni, valamint Pej-lin kínai ösztöndíjas fiatalok a makói járás legjobb KISZ- fiataljaival beszélgettek el. Habib Naderi az iráni nép és az illegalitásba szorított Tudeh párt és Tudeh ifjúsági szervezet hősi harcáról beszélt. Az ifjúsági nagygyűlés 11 órakor kezdődött a Petőfiparkban. Eperjesi László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága ifjúsági osztályának vezetője tartott rövid beszédet. Beszélt arról, hogy 1947-ben a DÍVSZ megalakulása fontos mérföldkő volt a világ haladó ifjúságának a fasizmus, a háború elleni harcában. Lelkesítő élményeket sorolt fel az egymást követő világifjúsági találkozók nagyszerű eseményeiből. Utalt arra, hogy minden valószínűség szerint a moszkvai VIT lesz a legpompásabb ifjúsági találkozó a nemzetközi fesztiválok sorában. Beszélt arról az előadó, hogy külföldön jártában lépten-nyomon tapasztalhatta a magyar nép, a magyar ifjúság iránti barátságot és érdeklődést. Mennyire megható volt az számára, hogy Kínában az alig négy milliónyi ujgur nép fiai azt kérdezték, hogy van Kádár elvtárs? A Vietnami Ifjúsági Szövetség éppen kongresszust tartott a magyarországi ellenforradalom idején. A kongreszszusi küldöttek egyhangú lelkesedéssel fogadták a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásáról szóló hírt és teljes támogatásukról biztosították. A Szabad Német Ifjúsági Szövetség tagjai önként jelentkeztek a magyarországi ellenforradalom elleni fegyveres harcra. Végezetül az előadó arról beszélt, hogy a járás fiataljai a termelésben való helytállással készülhetnek legméltóbban a VIT-re. A külföldi fiatalok közül Pej-lin kínai küldött a kínai ösztöndíjasok üdvözletét tolmácsolta, majd a békeharc fontosságáról beszélt. Azt mondta: »■azért születtünk, azért jöttünk a világra, hogy boldogok legyünk. Ezért fogjunk össze és járjuk a boldog béke felé vezető utat«. Habib Naderi egy iráni özmondással kezdte beszédét: »Kötelek kapcsolják egymáshoz a szíveket.« »Én most azokat a kötelékeket akarom erősíteni — mondotta —, amelyek a magyar szíveket az iráni szívekhez kapcsolják. Azután arról beszélt, hogy Iránt régen Perzsiának hívták, a perzsa szőnyegről meg már mindenki hallott. Ez a szőnyeg csak a királyok, hercegek és földesurak palotáiban található meg. Pedig az óriási kincset jelentő perzsa szőnyeget 6—8—10—14 éves gyerekek szövik igen ügyesen és nagy művészettel. Azért ilyen fiatal gyerekek készítik a szőnyeget, mert ilyen fi----------------s nem szövésre csak a piciny gyermekujjak alkalmasak. Ezek a gyerekek azonban ,nam tágas és világos műhelyekben, hanem nedves barlangokban dolgoznak, hogy a fonál élve veszítse nedvességtartalmát. Ezért a kis munkások legtöbbje 20 éves korára megkapja a tüdővészt, ilyen az iráni fiatalok sorsa — mondotta befejezésül Habib Naderi. Az ifjúsági gyűlést a déli, délutáni és esti óráikban igen színvonalas műsor követte. Elsőnek az apátfalvi népi együttes adta elő népi hagyományokban gyökerező tartalmas és magas művészi színvonalat jelentő számait, köztük a nagy sikert aratott »Tápéi üvegestánc«-ot és az »Apátfalvi lakodalmi játék«ot. Délután a magyarcsanádi népi együttes tartott előadást. Este 8 órai kezdettel pedig a vásárhelyi 100 tagú népi együttes szerepelt. Délután a fiatal sportolók mérték össze erejüket. Az ifjúsági találkozót reggelig tartó bál zárta be. Meiktzdul a szentesi szovjet emlékmű negrmattinak pere A megyei bíróság tegnap reggel kezdte meg a szentesi szovjet emlékművek megrongálóinak nagyszabású bűnperét, amelynek 13 vádlottja van. Az ügyben 28 tanút idézett meg a bíróság, a vádlottakat pedig nem kevesebb, mint 7 védőügyvéd képviseli. Az elsőrendű vádlottnak, Kardos Istvánnak, volt szentesi lakosnak és 12 társánál, pere előreláthatólag több napig tart, a perbeszédek elhangzására valószínűleg szerdán kerül sor. Érdekes kuriózum például, hogy az egyik vádlottat, Horváth Sándor gépkocsivezető, Szentes, Lenin u. 29 szám alatti lakost nemrégiben sikkasztás és lopás bűntette miatt 2 és félévi börtönre ítélték nem jogerősen. A tegnapi nap folyamán befejeződött valamennyi vádlott bírósági kihallgatása. A tanúk kihallgatására ma kerül sor. Az MSZMP oraságos értekezletének határozata • Orvosokat és gyógyszerészeket tüntenek ki Milyen munkadíjakat fizethetnek a kisiparosok ? m m Vasárnapi megyei sportesemények Mártélyi KÉPESLAP... A falu szélén fehéren szikrázó fejfák.. . a hőségtől elfulladt déli harangszó ... a verőfényben szunynyadó apró házak között szürkén kanyargó makadám... Mártélyon vagyunk. AZ ÚJ ISKOLA mellett hatalmas háromágú dívány. 170 ezer forintos költséggel kutat fúrnak. Nagy szükség van az új kútra, mert a vakolatlan pirostetős új házacskák bizonyítják, Mártély fejlődik és gyarapodik... Az iskola előtt apróságok nézik bizonytalanul a szürkefalú iskolát. Vannak vagy húszan, ők lesznek a következő tanév első osztályosai. Mint halljuk elférne még a tantestületben alsótagozatos nevelő, de arról is értesültünk, hogy hamarosan megoldódik ez a kérdés is. Siető ember igyekszik át az út másik oldalára. Kezében táska. Dr. Szerb Györgynek hívják, ő gyógyítja hosszú évek óta Mártély betegeit. Nagyon szeretik és becsülik. Most szabadságon van, azért „kevesebb” a dolga, mert egyébként kétszer ennyi van. Az ilyen emberre mondhatták először: hivatásos orvos. Félig épített falak szomorkodnak a Felszabadulás út felső részén. Ez lett volna Mártély kultúrháza. Az építés megszakításának oka: 1956. október 23. A MAKADÁM befut a körtöltés emelkedőjébe. Tiszaparti füzesek, távolról hűsen csillogó víztükör. A strandhoz vezető lejtőről, már hallani lehet a fürdőzők jókedvű kurjantásait. Csónakok ringanak a vízen Gumi matracokon lebegő csokoládébarna nyaralók. A strand előtt vízijártassági vizsga folyik. A vizsga feltétele: evezés, kormányozás és úszni tudás. Vízijártassági igazolvány nélkül nem adnak bérbe csónakot. Ez helyes! Tekintélyes kis csoport szurkol egy sárga fürdőruhás hölgynek. Na még egy méter... még egy... a csónak orra bizonytalanul imbolyog ... hirtelen irányt változtat és fellöki gumimatracával együtt azt a hullámokon hintázó éltesebb öregurat... — Tessék kérem még egy kicsit gyakorolni... — szól prüszkölve a felborított. A vizsgabizottságnak is ez a véleménye. TIZENHÉT NYARALÓ épül a holt-Tisza mentén. Legutóbb a Tatarozó Vállalatét avatták. Hamarosan befejeződik a Magasépítő Vállalaté, a Mérleggyáré, Harisnyagyáré... A Nap vörös fénnyel búcsúzik a fűzfák mögül. A nap legmozgalmasabb része most kezdődik. Hatalmas szúnyograjok zümmögve követelik a vacsorát. Mártélyi nyaralók kellemes szórakozást! \ Még nem döntöttek mi lesz a fegyverrejtegetőkkel Vasárnap részletesen közöltük olvasóinkkal, hogy Vígh István szegvári foglalkozásnélküli III. külterület 11-es számú lakásán dobtáras géppisztolyt talált a rendőrség. A kihallgatások még folytatódnak az ügyben. A vizsgálatot néhány napon belül fejezik be, s utána a katonai ügyészség dönti el, hogy hatáskörébe tartozik-e az ügy, vagy nem. Akkor döntenek arról is, hogy statáriális vagy gyorsított eljárás alá kerülnek-e a fegyverrejtegetők. Aki harminc év alatt kétezer újszülöttet segített a világra. A kis szobában lecsavart, kormosodó üvegű lámpa, vagy letakart égésű villany, a vetett ágyban nehéz sóhajok és az ágy mellett aggódva virrasztó férj. — Most már indult — hallatszik a kérő parancs a párnák közül — és az élettárs nekivág a fergetegnek. Végigrohanja a kacskaringós utcákat, vagy a tanyavilág legelső dűlőútján a lovak nyakába ereszti a gyeplőt. Nem sok idő van, nagyon kell sietni... Kopogtatás a Holló utca 19. számú ház ablakán, — ott világosság gyullad és egy izgatott hang besullogja: — Kató néni! Azonnal jöjjön! ... és Kató néni, Szenti Jánosné vásárhelyi szülésznő azonnal megy. Világra segíti az újszülöttet és egy átvirrasztott éjszaka után fáradtan hazaérkezik. Olyan fáradtan, amilyennek most mi látjuk. Lassan keresgél harminc szolgálati év távlatából. Elmosolyodik, valami eszébe jutott. Nem szólunk közbe és ő halkan beszélni kezd. — Ma volt a kétezeregyedik apróság, amit a világra segítettem. Szinte hihetetlen előttem is, hogy ezek a gyerekek teljesen megtöltenék egy nagy mozi nézőterét... Telik az idő. Sokan vannak már olyanok is, akik férjhez mentek, pedig ott voltam az ő világrajövetelükön is most azoknak a gyerekeit segítem a világra, akiket első vízbe fürösztöttem ... Voltak nehéz esetek is. Farkas Antalékhoz Kopáncsra a nagy árvizek idején kellett kimenni. Gyalog indultam, azután adtak egy lovat az egyik tanyába. A lónak teljesen az ösztönére voltam bízva, hogy nem fog belelépni valami nagy gödörbe a hasig érő vízben. A szülésnél komplikáció lépett közbe, orvosért küldtem és hat órán keresztül mindent elkövettem egészen primitív eszközökkel, hogy azt az édesanyát megmentsük az életnek. — Sikerült! — ezek a győzelmek teszik azután széppé az életünket és adnak erőt a további nehéz munkánkhoz ... — Népi demokráciánk sokat segített a terhes anyákon. Az előzetes vizsgálatok lassan teljesen megszüntetik, hogy nehézségek lépjenek fel egy-egy szülés alkalmával. Erre szükség is letz, mert életerős emberekre van szüksége demokratikus hazánknak... — fejezi be a beszélgetést Szenti Jánosné. Mi is búcsúzunk, nem akarunk zavarni, mert ennél a hivatásnál nem lehet megszabni a munkaidőt. Azt kívánjuk, hogy Kató néni legalább még harminc évig és legalább még hétezer apróságot segítsen a világra. (bokor)