Csongrád Megyei Hirlap, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-01 / 204. szám

II. évfolyam, 201. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1957. szeptember 1. Pusstasser Ezer esztendő távlatából tekint zivataros történelmi múltjára a magyar. Vannak borongós és vannak derű­sebb emlékeink, — ez utób­biak sorába tartozik Puszta­szer is. Az első évezred nyolcszázas esztendeiben örökértékű tet­tek sorozatába kezdett az ős­magyarság s ennek folyomá­­nyaként új hazát keresett és talált, amely léte fennmara­dásának forrása lett. Árpád előtt és azóta sokszor megver­ték harcokban a mi népün­ket, de elpusztítani nem bír­ták soha. Mindig akadt erős, okos és bölcs férfiú a kinek vezetésével a l­ép megvédte és újjászervezte a megritkult sorokat. Pusztaszer említése­kor erre is gondolnak a Du­na—Tisza­táj népei, Pusztaszeren ma — mint a múlt években is — hagyo­mányosan ünnepet ülnek Ár­pádra emlékezvén az uno­kák. Pusztaszer — egykorú szólással Szer­b— a honalapí­tó első magyar országgyűlés színhelye volt. »Árpád és vi­tézei Zalán hadain Alpáron győzvén, a Körtvély tó mo­csarához jöttek s 34 napig ott, a Gyümölcsény-erdő mel­lett maradtak — írja a Név­telen krónikás—. És azon a helyen a vezér és nemesei megállapíták az ország min­den igazát, miképpen szol­gáljanak a vezérnek és elő­kelőinek, vagy miképpen te­gyenek törvényt minden elkö­vetett vétekről. S ott a vezér vele jött nemeseinek külön­böző helyeket ajándékoza minden lakossal együtt. És azt a helyet, hol mindezeket elrendezték vala, a magya­rok tulajdon nyelvükön Szernek nevezték, mivelhogy ott vették szerbe az ország minden dolgát.« Az első országgyűlés azt jelentette, hogy Árpád vezér­letével a fegyverbiró ősök sok harci tette, nagy bátorsága és életereje az emberöltőkön át vándorló magyar népnek hazát adott. S Pusztaszeren ma ismét az önakaratából előrehaladó nemzet szabad zászói lengenek. Magasztos emlékeztető ez a zászlólobogás: a nép igazán hű fiai sohasem szolgáltak más ügyet, csak a nép, a nemzet ügyét. A szabadság­zászló alatt Árpád vezér, a honalapító emléke mellett, az államalapító I. István ki­rály dicsősége is előttünk lo­bog. Árpád nélkül nem sze­rerezhettünk volna új hazát, István nélkül nem bírtuk volna azt megtartani. Árpád és népe, István és népe az utókor, az egész magyar tör­ténelem példaképei. Magasztos ünnep a mai pusztaszeri zászlólobogás, emlékeztető és figyelmeztető, a nemzet ellen támadó Zalán szelleme és a haladás ellen lázadó Koppány szelleme ma is él s — mint 1956. október 23-a tanúskodik —, dühöd­­ten ránk tör, ha módja van. Magasztos emlék Puszta­szer s belőle egy késői utód parancsa is leng felénk: »Ha­zádnak rendületlenül, légy híve, ó magyar!« Hazádnak, mely 13 éve ismét szabadon zengi a honalapító és a hont megtartó ősök nevét. Ismét szabadon, hiszen a honfogla­lás utáni évszázadok során, sok emberöltőn át, bús rab­­igában nyögött ezen a földön a nép. S ma, amikor Puszta­szeren nemzeti létünk meg­alapozóira emlékezünk, jus­son az ünneplés perceiből e hon dicső felszabadítóinak is egy néma pillanat. Nekik is köszönhető, hogy ünnepelhe­tünk ... Az ENSZ ötös bizottsága jelentése ellen tiltakozó aláírási mozgalmat indít a Megyei Békebizottság Pénteken ülést tartott Hód­mezővásárhelyen a Hazafias Népfront Csongrád megyei bi­zottsága mellett működő me­gyei békebizottság. A békebi­zottság tagjai meghallgatták az ENSZ ötös bizottsága által kér A Hazafias Népfront Csong­rád megyei bizottsága mellett működő megyei békebizottság 1957. augusztus 30-i ülésén meghallgatta az ENSZ úgyne­vezett »ötös bizottsága« jelen­téséről szóló beszámolót. A me­gyei békebizottság egyhangúlag megállapítja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének ez a lépése ellentétben áll saját alap­okmányával. De ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel is. Hazánkról, népünk életéről nincs joga senkinek a tényeket kiforgató, meghamisító, hazug jelentést készíteni. A megyei békebizottság egy­­emberként jelenti ki, hogy ami 1956. október 23-án és utána, november 4-ig történt Magyar­­országon, bestiális támadás volt népünk szabadsága, füg­getlensége és hatalma ellen, szített jelentésről szóló beszá­molót, majd a vita után elhatá­rozták, hogy aláírási mozgal­mat indítanak tiltakozásként az ötös bizottság hamis jelentése ellen. Ennek érdekében béke-végső fokon békénk ellen,­­­ a világbéke ellen is. Az »ötös bizottság« jelenté­sét a megyei békebizottság dur­­va beavatkozásnak tekinti né­pünk belügyeibe és mélysége­sen elítéli azt, mert világosan látja: egyes nyugati köröknek ezzel az­ a céljuk, hogy­­ elterel­jék a világ népeinek figyelmét korunk le­gégetőbb, legvesze­delmesebb kérdésének: a lesze­relés, az atom- és hidrogén­­fegyverek eltiltásának megol­dásáról. Követeljük, hogy az úgyne­vezett »magyar ügyet« vegyék le a szeptember 10-re össze­hívott közgyűlés napirendjéről, mert ilyen ügy nincs. Ha van, az népünk legsajátosabb bel­­ügye. Követeljük, hogy az ENSZ közgyűlése fordítsa erejét ko­runk legveszélyesebb, legat­iveket bocsátanak ki, melyet­ minden házhoz és minden csa­ládhoz eljuttatnak. Az Egyesült Nemzetek Szer-­­­vezete főtitkárához egyébként az alábbi táviratot juttatták el r­gasztóbb kérdésének, a leszere­lésnek a megoldására. Követeljük, hogy ne a disz­­szidensek, hazaárulók vélemé­nyét hallgassák meg, hanem törvényes kormányunk tájékoz­tatását. Amikor mi, a megyei béke­bizottság tagjai egy emberként aládjuk ezen állásfoglalásunkat, felhívjuk Csongrád megye min­den polgárát, békeszerető, igaz hazafiét pártállásra, világnézet­re való tekintet nélkül, írják alá ezt 32 állásfoglalásunkat, melyet békeíven eljuttatunk minden házhoz, minden család­hoz! Hódmezővásárhely, 1957. augusztus 30. Nagyisták József, a Hazafias Népfront megyei elnöke Caikár György, a megyei békebizottság titkára AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE FŐTITKÁRÁNAK, NEW-YO­RK Hírek megyénk üzemeiből Új típusú konyhaszekrény­­ süllyeszthető mosogatótál A Faipari Igazgatóság érté­kelése­ szerint a Csongrádi Bútorgyár készíti a legszebb, s legjobb kivitelezésű kony­hagarnitúrákat. Ez a véle­ményezés igen sokra kötelezi a bútorgyáriakat. Ezt érzik és tudják is a gyár dolgozói. Hírnevük további növelése érdekében új típusú konyha­­szekrény megvalósítására tö­rekednek. Ennek lényege, hogy bár külsőleg ugyanaz a felépítésű lesz, de a polcokat és a fiókok aljait különböző színű viaszos vászonnal von­ják be. Továbbá, hogy a konyhaszekrény közepén levő három fiók helyébe só, pap­rika és különböző fűszert be­fogadó 12 kis fiókot építenek be. Mindezek színesebbé és háziasabbá teszik és tisztaság szempontjából is megköny­­nyítik a háziasszonyok mun­káját. És még egyet, ami az asz­­szonyokat érdekli: a jövő év második negyedére a kony­haasztalba besüllyeszthető mosogatótálat szerelnek be. Nagy jelentőségű újítás A munka megkönnyítése érdekében újfajta kopasztási (parafinkopasztás) módszert vezettek be a Szentesi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál. A nagyja tollat ezentúl is kézzel tépik le, majd méh­viasz és parafinkeverékbe, később hideg vízbe mártják a kacsákat és libákat, ami ráfagy az állat testére és ez­zel az eljárással a legpuhább és legapróbb pihe is lejön az állat testéről. Az újítás lé­nyege az, hogy az eddig kéz­zel tépett kacsák és libák 40—50 százalékát exportál­hatták, az új eljárással ezen­túl 80 százalékát tudják ex­portálni. Naponta két és fél-három­ezer házi szárnyast dolgoz­nak az üzemben fel. A tollat eddig gőzzel hajtott kazán­ban szárították és a tollnak­ mintegy 30 százaléka tönkre­ment. A műszaki gárda most egy tollszárító, szállító és osz­tályozó berendezést szerkesz­tett. Számításuk szerint 100 százalékig meg tudják men­teni a tollat és a legértéke­sebb része, a pihe sem zúzó­dik össze. Az új szerkezet nyolc méter hosszú. Mire a toll a padlásra ér, megszárad, osztályozva is lesz és az egy műszak termelését még az­nap rendbe tudják tenni. Az új szerkezetet a jövő héten állítják munkába. Elkészült a MOKÉP hároméves terve A MOKÉP nem régen el­készült hároméves tervében sok érdekes dologra bukka­nunk. A felújítások s a szé­lesvásznú filmszínház felépí­tése mellett a faluk és vá­rosok mozi­hálózatának bőví­tése is szerepel. De nézzük sorjában: Ez évben befejezést nyer a szegvári magánházban levő mozi tatarozása. 1958-ban fel­újítás keretében szélesvásznú filmszínházzá építik át mintegy 600 ezer forintos be­ruházással — a szegedi Sza­badság-mozit. Ugyanebben az évben alapos tatarozás alá kerül a ferencszállási, a ki­­rályhegyesi és az árpádhalmi filmszínház is. Maroslele nor­málfilmet, Mórahalom pedig új mozit és ugyancsak nor­­málfilmet kap. A hároméves terv máso­dik évében több mint fél­millió forint beruházással új mozit kap Csongrád és Ti­­szasziget Az utóbbit még normálgéppel is ellátják. 1960-ban több mint 500 000 forint ráfordítással átépítik a szegedi­ Fáklya-filmszínhá­zat. A hároméves tervben szerepel még a mozik rendes évi tatarozása, a kerületek­ben — amennyiben azok ké­rik — két előadás helyett több előadások megtartása, illetve filmek levetítésére. Egy ktsz problémája Kétszáz darab dugópuhitö­­prés elkészítésére kapott megrendelést a Csongrádi Általános Gépfelújítási és Vasipari KTSZ a budapesti MÜÁRT-tól. A ktsz dolgozói eddig — bár anyaghiánnyal küszködnek — mindig eleget tettek a megrendelők kéré­sének. Éppen ezért is mond­ják, hogy nap, mint nap újabb megrendeléseket kap­nak az ország különböző vál­lalataitól. Most a Szerencsi Csokoládégyár részére gépi láncokat készítenek. Eddig ez rendben is volna, de nagy problémájuk irodájuk elhe­lyezése, ami jelenleg egy padláson van a tartalék­anyagokkal együtt. A helyi tanács mindenben segíti őket, de véleményünk szerint még a nagy hidegek beállta előtt meg kellene oldani az iroda elhelyezését is. 32,3 százalékos túlóracsökkenés A megyei tejipari vállalat­­ton belül július 1-től augusz­tus 20-ig a szentesi üzem érte el a legjobb eredményt: 135 százalékot. Július hónap­ban az egy főre eső terme­lési értékük meghaladta a 120,8 százalékot. Ez az ered­mény nem született köny­­nyen, mert a munkások át­csoportosítására, rendszeres ellenőrzésre és segítésre volt szükség. Ennek eredménye­képpen 32,3 százalékkal csök­kent a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva az üzem túlórája. Jó termés ígérkezik rizsből Az utóbbi hetek időjárása kedvezett a rizs fejlődésének, bár a júliusi változékony idő hatására néhány helyen fellé­pett a veszedelmes bámulásos betegség. A szórványosan fel­lépett betegséget nagyrészt le­küzdötték. Várható termésátlag az idén holdanként három és fél-négy mázsával nagyobb lesz, mint az elmúlt évben. Ma nyílik a III. brnói csehszlovák gépipari kiállítás A ma Csehszlovákiában kapuját nyitó brnói gépkiállítás messze felülmúlja az előző két kiállítást. Ez alkalommal mintegy 4000 gép kerül bemutatásra,­­ ezek közül 500 újdonság. Különösen sok újdonsággal szerepel az energetikai és erősáramú technikai valamint az öntészet, a forgácsoló és a forgácsnélküli megmin­­imló gépek ipara, a bánya- és kohóipar és a közlekedéstechnika. Képünk a kiállítás főépületét mutatja be- Hétfőn megkezdik az őszi takarmánykeverék vetését a Kutasi úti Állami Gazdaságban Az elmúlt évek sorén nem­csak Hódmezővásárhely, hanem Csongrád megye csak­nem minden községében és városában rossz híréről is­merték a Kutasi úti Állami Gazdaságot. Ez elsősorban a mezőgazdasági munkában mutatkozott meg, de jelent­kezett a gazdaság más termé­szetű tevékenységében is. Ma ez a helyzet egészen más és­­ örvendetesen más. Az ősz folyamán összesen 1350 hold földet kell­­ nekik bevetni részben gabonafélék­kel, részben pedig takarmány­­keverékkel. Ehhez a munká­hoz — ha eső nem jön közbe — hétfőn fognak hozzá és megkezdik a takarmánykeve­rék vetését. A gazdaság veze­tői úgy számítanak, hogy hétfőn és kedden elvetnek 120 holdat és csütörtökig mind a 250 holdat. Mivel géppel akarják annak idején vágni a keveréket, így igen nagy gondot fordítanak a talaj megfelelő elmunkálá­­sára. Tökéletesen elsimították a borozdákat, egyenetlensége­ket, hogy ez ne akadályozza sem a vetés, sem pedig majd a betakarítás munkáját. Nem feledkeztek meg ezen időszak egyik legfontosabb munkájáról, a vetőszántásról sem. Ebből már összesen 800 hold van a gazdaságban, míg a mélyszántás 400 hold. A szántással együtt halad az istállótrágyázás is és így már 380 hold földön pótol­ták vissza a talajerőt. Ezekkel a munkákkal egy­­időben és folyamatosan halad a cukorrépa szedése és a ken­der szállítása is. Szerdán kezdték meg a cukorrépa sze­dését és naponta két vagonra valót szednek­ fel­­a gazdaság dolgozói. Szeptember 20-ra végezni akarnak ezzel és ez­után betakarítatlan répafélé­jük csak a 20 hold takar­mányrépa lesz, de ezzel nem is sietnek, hiszen az ebben az időben még igen sokait nő. A kendert közvetlen a­ Vas­­háti Kendergyárba szállítják, mivel sikerült olyan megálla­podást kötniök, hogy a gyár kifizeti a szállítási költséget a gazdaságnak. Eddig már összesen 1600 mázsa rostnö­vényt szállítottak el. A növénytermesztési mun­kák mellett gondoltak az ál­­­lattenyésztésre is és megkezdték a silózást, ös­­szesen mintegy 600 köbmé­t­­er silót akarnak készíteni. Jelenleg a napraforgó csala­­mádét egy járva silózógép vágja, míg a silótengerit egy nagyteljesítményű — naponta 600—700 mázsa silót készítő — Melláder-típusú géppel ké­szítik. A silózásba ugyanazt a brigádot állították be, aki az elmúlt évben is ebben a munkában dolgozott, így nem kellett már a külön kiokta­tásukra sem időt fordítani. A brigád eddig körülbelül 3000 mázsa takarmányt silózott be. Raktáron a 6-os elkék Hódmező­vásárhelyen, a makói országút mentén már közel egy éve áll a megye mezőgazdasági üzemeinek és földművesszövet­kezeteinek rendelkezésére a MEZŐSZÖV gépraktára. Ebben a hatalmas raktárban a tolókaputól kezdve a modern szőlőprésekig és a Zetorra szerelhető fűkaszákig minden megvásárolható. Nem­régen új, traktorvontatású 6-os ekék is érkeztek a MEZO.SZOV hódmezővásárhelyi raktárába, s mint a képen látható, bő­ válasz­ték van belőlük. Reméljük, hamarosan gazdájára talál­­majd minden eke, hiszen elérkezett az őszi szántások ideje.

Next