Csongrád Megyei Hirlap, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-20 / 246. szám

II. évfolyam, 246. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1957. október 20. Miről beszéljünk? (Ke. J.) Ahhoz, hogy a ve­zető párt helyesen dolgozzék, helyesen kell látnia az alap­vető kérdéseket és állandóan nevelni kell az embereket. Ezt a nagyon lényeges kettős feladatot a párt többek kö­zött oly módon valósítja meg, hogy agitátorokat küld az emberek közé. Hallgasd meg az embere­ket, neveld őket és akkor megismerheted érzéseiket... — ez az agitátorok feladata és ez minden kommunista szá­mára parancs. Parancs, mely­nek teljesítése nélkül nem lehet megismerni a valósá­gos helyzetet, következéskép­pen nem is lehet ezt a való­ságot megfelelően irányíta­ni, befolyásolni. Az agitátornak minden vá­rosban, községben, gyárban, minden helyen más-más tennivalója van. Csak a fel­adat közös, hogy nevelni kell az embereket és véleményü­ket összegyűjtve, a párt fel­sőbb szerveihez kell juttatni. A nevelést illetően előtérbe kerül az a probléma, miről beszélgessünk? Régebben gyakori jelenség volt az olyan agitáció, amely­ben csak arról volt szó, ami a pártszervezetek, vagy az állami szervek problémája volt. (Például a begyűjtés, az adófizetés, a verseny stb.) Azóta rájöttünk, hogy ez így nem helyes. Az a helyes, ha az emberek problémáiról, ap­róbb gondjaikról, sikereik­ről is beszélgetünk és ezek­kel kapcsolatban mondjuk el a közösség gondjait, eredmé­nyeit Az emberek meg­értik az őszinte beszédet és ha látják, hogy véleményük meghallgatásra talál, akkor feloldódik bennük az esetle­ges bizonytalanság, vagy bi­zalmatlanság érzése, jobb kedvvel dolgoznak, másként veszik ki részüket a társa­dalom közöss gondjaiból. Eperjesen az emberek pa­naszkodtak, hogy miféle népi állam az, amelyik eltűri, hogy a szomszédos szövetke­zetben a teheneknek is vil­lany világítson, a községben meg csak petróleum lámpa van. A kommunisták erre azt mondták, hogy valóban így van, de a népi állam egye­lőre nem rendelkezik elég erővel, ahhoz, hogy villamo­sítsa a falut. Ellenforradalom volt, sok a kár, meg az is igaz, hogy az országnak még sok villamosításra váró fa­luja van, mert úgy tűnik, hogy az uraknak ilyesmire nem volt idejük. A falu népe megértette az őszinte szót, sőt, az emberek felajánlották, hogy közvetlen hozzájárulással könnyítik az állam terheit. Össze is gyűlt 92 ezer forint. Ezt látva a megyei tanács lehetővé tette a villamosítást. A munka már meg is kezdődött. Ez a példa arra tanít, hogy ne türelmetlenkedjünk a pa­ naszok miatt, hanem nézzük meg türelmesen a panasz, a zsörtölődés okát, tárjuk a pa­naszos elé, a tényeket, ma­gyarázzuk meg az ő egyéni helyzete és a társadalom összefüggéseit és nem utol­sósorban igyekezzünk elérni, hogy a lehetőségek szerint mielőbb orvosolják a jogos panaszokat. Ezután majd fogy a panasz. Ezután nő az emberek öntudata, tisztáb­ban látnak, másként viselik az élet terheit. Mert terhek vannak. Sok a terhünk. És bármit aka­runk, kiabálhatunk, zajong­­hatunk, zsörtölődhetünk, a terhek akkor sem csökken­nek gyorsabban, mert ezek a fejlődés terhei. Magyarázzuk meg ezt is az embereknek. Egy polgár azzal vádolta pár nappal ez­előtt írt leve­lében a pártot, a kormányt és az újságot, hogy elhallgat­ják a nehézségeket. Ez egy­szerűen nem igaz. A párt és a kormány, a sajtó is gyakran emlékeztet a nehézségekre, arra, hogy az ország fejlődése gondokkal terheli meg a né­pet még évek múlva is. A kommunisták nem ta­gadják le a nehézségeket és arra kérik a pártonkívüli dol­gozókat, teremtsenek olyan légkört, mely lehetetlenné teszi a hanyagságot, a fegyel­mezetlenséget, a naplopást, a lógást, a lopást. Ez a gon­dok enyhítésének egyik fő útja. Közömbösséggel, alap­talan siránkozással és a né­pi állam sikereinek, jóindu­latának tagadásával semmire sem megyünk. A kommunis­tákat arra neveli a párt, hogy igazat mondjanak, ne szé­­pítgessék a valóságot A fejlődés sokat, de nem eleget emlegetett nehézségei mellett más dologok is állan­dóan zavarják, kavarják az emberek gondolatait, érzéseit Egyik ilyen legfőbb tényező az ellenséges propaganda és agitáció. Tény és valóság, hogy egyes emberek — elég sokan vannak ilyenek — az­ért nyilatkoznak keserű szív­vel, mert egy kicsit sűrűn hallgatják a Szabad Európa Rádió hazug adásait amelyek megzavarják, félrevezetik őket ha a kommunisták, a szervezett munkások, a KISZ-tagok, s a szocializmus más öntudatos hívei nem ma­gyarázzák meg nekik a való helyzetet, s nehézségeink okait. Az igazság erejével te­gyük hatástalanná, szereljük le az ellenséges agitációt. Amint Kádár elvtárs a bu­dapesti pártaktíva értekezle­tén hangsúlyozta: »Itt az ideje, hogy a több mint 380 ezer kommunista jobban is­mertesse, terjessze, magya­rázza, védje a párt állás­pontját.« Fő feltétele a népnevelő munka sikerének az, hogy bátrak legyünk és fáradha­tatlanok. Sok múlik ezen. Ne féljünk meghallgatni a panaszokat, bajokat, és ne féljünk bárhol és bármikor nyíltan szembeszállni a félre­vezető szándékkal, az ellen­séget támogató, suttogó rém­­hírterjesztőkkel. Az őszinte ember sose fél. Márpedig olyan őszintén a magyar nép gondjaival, sorsával senki sem törődött soha, mint most a kommunisták pártja. Kell ez a bátorság, hogy az emberek ebből is tanuljanak. Ne tud­ja elhitetni hazugságaival a szemfényvesztő nyugati pro­paganda és itthoni hívei azt a becsületes emberekkel, hogy amit éreznek és lát­nak, az nem igaz, egészen más az igaz. Teremtsünk olyan légkört, hogy az ellen­ség ne merjen beszélni! Ha a még sok pártszerve­zetben tapasztalható bizonyos tétlenség helyett kimegyünk az emberekhez, ha meghall­gatjuk őket, és vitatkozzunk velük őszintén, türelmesen, akkor megtudjuk, melyek azok a kérdések, amelyekről az agitáció során helyileg be­szélnünk kell Kísérleti legelőparcellákat létesítenek a legeltetési bizottságok Ismeretes, hogy sok egyéni és állami kezelésben lévő legelő elhanyagolt állapotban van. Ahhoz, hogy a rétek és legelők állapota megjavuljon, elsősorban gondoskodni kell arról, hogy az időszerű ápolást idejében és jól hajtsák végre. Ezért a megyei mezőgazdasági osztály elrendelte 2—5 katasztrális hold területen kísérleti parcellák beállí­tását Szentesen, Szegváron, Hódmezővásárhelyen, Makón, Balástyán, Csanádpalotán. Ezeken a helyeken a legeltetési bizottságok kezelésében lévő legelőkön lesznek kísérleti parcellák. Továbbá a szentesi Felszabadulás Tsz-ben és a makói József Attila Tsz-ben folytatnak még kísérletezést. A kísérleti és ellenőrző parcellákat egyformán kell ellátni szerves, vagy műtrágyával, hogy a termelésre egy­forma feltételek legyenek biztosítva. A kísérlet célja, hogy szemléltetőbb legyen az eredmények elérése. A kísérlete­zést már most az ősz folyamán kell megkezdeni és a le­gelő felújításokra kijelölt területeket is most kell felszán­tani. Minden város új bérházat kap • Vásárhelyen megkezdik a csatornázást • Felépíti a csongrádi és a kisteleki új iskola A KÉSZÜLŐ HÁROMÉVES TERV TÁVLATAIRÓL NYI­LATKOZOTT KOVÁCS IM­RE, A MEGYEI TANÁCS V. B. ELNÖKHELYETTESE Ismeretes, hogy országszerte most készítik a hároméves terv beruházási terven. Ezzel kap­­csoltában megkértük Kovács Imre elvtársat, a megyei tanács V. b. elnökhelyettesét, hogy tá­jékoztassa lapunk olvasóit a ké­szülő megyei tervről. — Népgazdaságunk új három­éves terve bizonyos fokig hely­reállítási terv — kezdte nyilat­kozatát Kovács Imre elvtársi. Azt célozza, hogy az ellenforra­dalom alatt megbomlott népgaz­dasági arányokat helyreállítsa. Azonban nemcsak a beruházás és fejlesztés számadatait fogja tartalmazni a népgazdasági ará­nyok helyreállítására, hanem azt is szolgálja, hogy a külföldi kölcsönöket visszafizessük és sa­ját lábunkra álljunk. Éppen ezért, ami a hároméves terv elő­irányzott összegeit illeti, ebből csak a legszükségesebb és ha­laszthatatlan problémákat lehet megoldani, továbbá az összege­ket csak olyan beruházásokra irányozhatjuk elő, amelyek gyorsan megtérülnek.­­* Az előbbiekből következ­tetve tehát nem számolhatunk a hároméves terv időszaka alatt nagy beruházási keretre. Az előzetes adatok szerint a 3 év alatt az 1957. évi be­ruházási keret mintegy négyszeresét kapjuk, kö­rülbelül 70 millió forintot. A megyei tanács csak irányszá­mokat kapott Ennek alapján felosztottuk e számokat a járá­sokra és városokra szakigazgatá­si osztáv­aiként A keret elosz­tásánál az vezette a megyét, hogy a helyi körülmények mi­lyen összegek felhasználását te­szik indokolttá. Az elosztás te­hát nem az arányosság elvén épül fel — nem minden járás, város kapott azonos összeget —, hanem a szükségességen. Pél­dául Csongrád 8 tantermes isko­lát­ kap. Ugyancsak 8 tantermes iskolát kap Kistelek is, amelly ugyan kisebb, mint egy város, de az iskola megépítése szüksé­­ges. — A megye adottságait és a feltétlen megvalósítandó prob­lémákat figyelembe véve az elő­zetesen előirányzott körülbelül 70 millió forintnak lakásépítés­re 29, iskolák építésére 27, egészségügyre 10, ipari üzemek fejlesztésére 5,2, kereskedelem­re 3,8 százalékát, míg többi ré­szét kommunális feladatok (jár­da, útépítés stb.) megoldására kívánjuk fordítani. Ezen belül például­­ a lakásépítésre előirányzott beruházási összegből a há­roméves terv időszaka alatt megyénk mind a négy városában — Vásár­helyen, Szentesen, Makón és Csongrádon egyaránt — új bérház épül. Szükségszerűen azonban a leg­több lakást Vásárhelyen kell megépíteni. Ugyancsak a három­éves terv időszaka alatt kezdjük meg a vásárhelyi csatornaháló­zat építését. Sőt, részben a beru­házási keretből, részben pedig a községfejlesztési alapból meg­épül a vásárhelyi törpe vízmű is, amely a város vízellátását ja­vítja majd meg. Közbevetőleg itt kell megemlíteni a községfej­lesztési terveket is, amelyek szintén most készülnek a követ­kező esztendőre. Ezeknek szo­ros kapcsolatban kell lenniök a hároméves terv beruházási és fejlesztési terveivel. Mint aho­gyan például Vásárhelyen a be­ruházási tervek megvalósítását a községfejlesztési alapra előirány­zott összeggel is segíteni akar­ják, ugyanígy kell cselekedniök a helyi tanácsoknak min­denhol. Egyébként az állam sokkal na­gyobb gondot fordít a község­­fejlesztési tervek megvalósításá­ra is, hiszen ez a helyi kezde­mények érvényre juttatását je­lentik. Megvalósításukat segíti az állam­anyag és építési kapa­citás biztosításával — ami eddig nern volt —, sőt, ki a­kart te­­jeszteni a községfejleszzeti alap forrásait is. — A tervek a leggondosabb figyelemmel készültek. Előbb­i szakosztályok készítették­ el a terveket, amelyeket a városi­­és a járási tanácsokkal ismertet­tünk. Ezeket azután a helyi ta­nácsok a helyi viszonyoknak megfelelően módosították, illet­ve kibővítették. Most folyik az összesítés és a megye három­éves előzetes beruházási terveit a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága vitatja meg, majd fel­t terjeszti az Országos Tervhiva­­talhoz jóváhagyásra — fejezte be nyilatkozatát Kovács Imre elvi társ. N­egy­ven év szocialista alkotásaiból Csernigov 1050 esztendős, de fiatalnak látszik, mert régi házai helyébe új, modern há­zak épülte­k­ a szovjet hatalom elmúlt negyven éve alatt. Képünk Csernigov város Kuj­­bisevről elnevezett terét mutatja be Tbetegesc a napsütésben Az ország egyik legszebb, 130 ágyas csont-tbc gyógyinté­zetét rendezték be a deszki kastélyban. A korszerűen be­rendezett gyógyintézetben állandó orvosi felügyelet és gon­dos ápolás mellett gyógyulnak a betegek. Ehhez hozzájárul a meleg októberi napfény is. A betegek boldogan sütkérez­nek a gyógyintézetet körülvevő szép park padjain Ülést tartott az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottsága Az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottsága — dr. Pongrácz Kálmán elnökleté­vel— szombaton az Ország­házban ülést tartott. Dr. Nezvál Ferenc igazságügymi­niszter tájékoztatta a képvi­selőket az országgyűlés leg­utolsó ülésszaka óta az Igaz­ságügyminisztérium előter­jesztésére, illetve közremű­ködésével megjelent fonto­sabb törvényerejű rendele­tekről. Tízéves a totó 1947. október 19-én indult meg a totó hazánkban. Tíz év alatt kétszázötven millió szek­rényt vásároltak a fogadók, itt­­száztizennégy héten rendeztek fogadást és a nyertes szelvé­­nyekre négyszázharminchétmil­­lió, hatszázhuszonháromezer-hat* száznyolcvanhat forintot fi­­zettek ki. Egyetlen 12 találatos nyelvény ötvenkét alkalommal volt. Köszönet a segítségért Szűcs Endre hódmezővá­sárhelyi (Tanya 95/a) négy és félholdas mintagazda ez év tavaszán a Gorzsai Állami Gazdaságtól vetőmag céljára amerikai hibridkukorica-vető­magot kapott. Az állami gaz­daság­ és a környékbeli dol­gozó parasztok között jó a kapcsolat és a gazdaság ami­ben csak teheti, segíti az egyénieket. Így segítette ki a gazdaság kukoricavetőmaggal Szűcs Endre mintagazdát is, akinek a kapott vetőmagból 1800 négyszögöl földön 56 mázsa 50 kiló kukoricája ter­ illett. Szűcs Endre ezúton mond köszönetet a Gorzsai Állami Gazdaságnak azért a segítségért, arról onnan kar,­mit.

Next