Csongrád Megyei Hirlap, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csontsrád megyét A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA III. évfolyam, 27. szám Ara: 58 fillér Szombat, 1958. február 1. Tovább a helyes úton Gazdasági életünk egyik legfőbb jelszava: önköltségcsökkentés és termelékenység. Ennek a testvérfeladatnak megvalósítása népgazdaságunk legfontosabb érdeke, ugyanakkor a dolgozóknak is hasznot jelent. Mert az anyagtakarékosság, a munkafegyelem, a helyes bérezés és sok más összetevő egyúttal megalapozza a nyereségrészesedést is. Világos, hogy az említett célkitűzések gyakorlati megoldása a helyi adottságoknak megfelelően nemcsak a minisztériumi, hanem a tanácsi ipari vállalatoknak is legelevenebb és nap, mint nap visszatérő problémája. Ebből a szempontból a tanácsi ipari vállalatok eredményes működését jelzi az, hogy megyei viszonylatban 1957-ben a termelési érték 1956-hoz viszonyítva 138,6 százalékra növekedett, viszont a munkabér, fizetés aránya csak 118,6 százalék volt. Közvetett módon ez az egy adat is bizonyítja a szóbanforgó vállalatok jó teljesítményét a termelékenységet illetően. Mindebben közrejátszott az, hogy sok vállalatnál a dolgozók és a vezetők felelősségteljesen fogták fel az országos érvényű gazdasági elveket és törekedtek azok üzemen belüli alkalmazására. A Vásárhelyi Majolikagyár a fatüzelésű kemencét olajfűtésűre állította át és így erősödött a gyártási folyamat. A Makói Faárugyárban az anyagellátás jobb megszervezésével emelték a termelési színvonalat. Természetesen a technikai korszerűsítés mellett nagy szerepe volt azoknak az újításoknak, ésszerűsítéseknek is, melyek mindig a dolgozók munkaszeretetéből és igyekezetéből fakadtak. Az idén a gazdasági követelmények még nagyobbak és ez alól a tanácsi ipari vállalatok sem vonhatják ki magukat. Az éves tervek jóváhagyása után nélkülözhetetlen az anyagfelhasználási, a beruházási, a termelési stb. mutatók lebontása a vállalati önköltség és termelékenység érdekében. Az elmúlt esztendő erre vonatkozólag érdemes tapasztalatokat és eredményeket hozott és ez az idén is jó munkára kötelez. Az ipari vállalatok gazdálkodását segíti elő az, hogy a megyei tanács ipari osztálya már elkészítette a helyi tanácsok számára az irányítási ügyrendet. Ezzel lehetővé válik, hogy a helyi tanácsok ipari osztályai jobb ellenőrző, szervező munkát fejthetnek ki a kezelésükben levő vállalatokkal kapcsolatosan. Az önállóbb irányítás rendszere ma, február 1-én lép életbe, tehát a helyi tanácsok ipari csoportjainak a legközelebbi napokban az lesz a feladatuk, hogy tanulmányozzák a nagyobb jogkörből eredő tennivalókat. Végeredményben a tanácsi ipari vállalatok dolgozóitól és vezetőitől, valamint a községi és városi tanácsok ipari osztályainak körültekintő munkájától és zökkenőmentes együttműködésétől függ az 1958-as termelési tervek sikere és éppen ezért mindazok, akik érdekeltek ebben, fogjanak úgy össze, mint az elmúlt esztendőben, és akkor újabb eredményekről számolhatunk be. A szentesi járásban egy tszes és három előkészítő bizottság alakult A szentesi járás községeiben még a téli időszakban sem szünetel a tsz-mozgalom további fejlődésével kapcsolatos szervezőmunka. Ennek tudható be, hogy Cserebökény község területén néhány, nappal ezelőtt egy termelőszövetkezeti csoport alakult .Április 4. néven 10 taggal és 36 katasztrális hold földterülettel. A tszcs megkezdte működését és tagjai tovább folytatják a szervező munkát. Megalakult továbbá Árpádhalmán 12 taggal 84 katasztrális hold saját földdel egy tsz előkészítő bizottság. A tagok tulajdonában van 6 ló, több kocsi, több gazdasági felszerelés és 5 szarvasmarha. Az előkészítő bizottság az állandó szervezőmunka mellett azon dolgozik, hogy minél előbb megalakítsák a termelőszövetkezetet és csupán egy nagyobb központi tanya megszerzése szükséges még ahhoz, hogy a tsz meg is alakuljon. Előkészítő bizottság alakult a közelmúlt napokban Felgyőn is 14 taggal és mintegy 25 katasztrális hold földterülettel. Bokros község területén 6 taggal alakult tsz előkészítő bizottság. Az előkészítő bizottságok munkáját állandóan figyelemmel kísérik a községi tanácsok és a járási tanács, segítséget adva a dolgozó parasztoknak a szervező munkában és a tsz-ek megalakításához. Tanácskoztak Makó tanácstagjai Délután 2 órára hívták össze a makói tanácsülést és mire a városi tanács tagjai elfoglalták helyüket az asztalok mellett, elhelyezkedtek a meghívottak, valamint a város ügye iránt érdeklődő állampolgárok is. A tanácsülés ezután Kádár Sándor elnök vezetésével felülvizsgálta az újonnan választott tanácstagok mandátumát, majd előterjesztették a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámolót. Csupán a lényegesebbeket emeljük ki ezekből: — megalakult, a városszépítési bizottság, amely segít Makó szebbétételében. —* a múlt év eredményei nyomán mind a hét termelőszövetkezet aktívan zárta az évet * * s — új utcaneveket adtak: az Ardics utca új nevét Farkas Imréről, a munkásmozgalom elhunyt makói veterán harcosáról kapta, míg a Bálvány utca ezután Torma Imre festőművésznek, a város szülöttjének nevét viseli; s — a Tanácsköztársaság makói mártírjainak emlékére rövidesen domborművet helyeznek el a tanácsháza bejárati előcsarnokának falában.. . — a lakosság kívánságára megjavítják a közvilágítást; az eddigi 15—25-ös égőket 40-60- asra cserélik át. Ez évente 100 ezer forint többletkiadást jelent, de az összeget a költségvetésben biztosítják . Ilyen és ehhez hasonló eredmények jelzik a végrehajtó bizottság két hónapos tevékenységét. Törődtek az ipari, mezőgazdasági problémák megoldásával, de a várospolitikai kérdésekkel is. A város tanácstagjai, de a kívülálló dolgozók is, helyeslően vették ezt tudomásul. — A következő napirendi pontunk a városi tanács tömegkapcsolatának értékelése — jelentette be az elnöklő Kádár elvtárs. — Előadója Földházi Imre v. b.-elnök. A beszámoló részletes és alapos volt. Vázolta a tanácstagok munkája nyomán született eredményeket, de a meglévő fogyatékosságokkal részletesebben foglalkozott, mert azokon javítani, mégpedig sürgősen javítani kell. A tanács tömegkapcsolatát elsősorban a fogadóórákon, beszámolókon, az állandó bizottságok munkáján, azok aktívahálózatán keresztül lehet lemérni. A tanácstagok a tervezett fogadóóráknak és beszámolóknak azonban csak egy részét tartották meg. Mégis e helyekről 162 bejelentés érkezett. Ez is mutatja, hogy vannak problémák, de a tanácstagok nem tesznek meg mindent a választók meghívásáért, s maguk a választók nem eléggé törődnek tanácstagok beszámoltatásával, felkeresésével. A hiba tehát kétoldalú, de mégis — így döntött a tanácsülés is — elsősorban a tanácstagoknak kell felkeresniök a választóikat, s személyes beszélgetés során megismerte múl velük a tanácsházán folyó munkákat ... Szó volt az állandó bizottságokról is. Egyik-másik jól dolgozik, a legtöbbnek tevékenysége azonban csak abban merül ki, hogy kéthetente összeül, ha összeül. Itt is kutatták az okokat és azt, hogyan lehetne eredményesebb munkát kifejteni. Egy volt a vélemény: csakis nagyobb felelősséggel, akarattal! — A tanácsnak, mint legnagyobb tömegszervezetnek a lakossággal való kapcsolata döntő — hangoztatta az előadó —, hiszen a tanácstagok hálózatán keresztül lehet mozgósítani a tömegeket a szocializmus építésére, amely nemcsak a kommunistáknak épül, hanem a becsületes dolgozók millióinak is. Együtt, közösen kell tehát részt venni az építőmunkában ... Alig hangzott el a beszámoló,] máris ] szólásra jelentkezett az egyik tanácstag, Füleki János. Egy levelet olvasott fel, amelyben , még tavaly közölték 3 vele, hogy a Honvéd utca ki- kövezése és a járda megjavítá-sa az 1957-es költségvetésben] szerepel. 3 — Nem lett belőle még mai sem semmi — mondotta. —Na-3 gyan hátráltatja a tömegkapcso-3 lat kialakítását, ha felelőtlenül] ígérgetünk a választóknak... A hozzászólások egymás utáni peregtek. Erdei Mihály ver-senyt kezdeményezett az állan] dó bizottságok között. Kallós] Sándor arról beszélt, hogy a] szocializmus felépítése társadal-3mi ügy, s abban minden em 3 bernek részt kell vennie. Szűcsi Imre az őszinte szó, az igaz-3 mondás mellett foglalt állást. Nagyvári Péter, Körösi Sándor,] Marosi Mihályné, Koszta Sán]dor, dr. Szilágyi Géza, vala- mint Bódi János is saját tapasztalatairól beszélt. A felszó-] látásoknak egy volt a lényege:] hogyan lehetne még jobban] megszerettetni a lakossággal a tanácsot? ] Határozatba foglalták, hogy mit akarnak tenni: gondot] fordítanak arra, hogy a lakos] ságot rendszeresen és igaz módon tájékoztassák a tanácsházán folyó munkákról; meg kell szervezni a jobb ügyintézést az apparátus részéről is, hogy csak olyan ígéreteket tegyenek, amelyeket meg is lehet valósítani; határoztak arról is, hogy a jövőben a tanácsülés dönti el, a rendelkezésre álló összegekből melyik helyen javítják meg az utat, járdát stb. Azt azonban máris kimondották: az elsőbbség azt a területet illeti meg, amelynek lakossága rendszeresen befizeti a községfejlesztési hozzájárulást... A következő napirendként a hagymatermelés problémáit vitatták meg Bruder János v. b.tag, a Kísérleti Gazdaság vezetőjének beszámolója alapján. Alaposan és megfontoltan, hogy segítsenek a még meglévő problémák megoldásában. .. Megoperálták Horváth Imre külügyminisztert Horváth Imre külügyminiszter a napokban súlyos epekő-operáción esett át. Állapota kielégítő. Szövik a damasztabroszt Ezen az abroszon a brüsszeli világkiállítás magyar étteremének vendégei esznek majd. Az étterem textilfelszerelése februárra elkészül a Budakalászi Textilgyárban. Képünk: Szövik a tiszta len jacquard damasztabroszt. Bulganyin távirata Münnich Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez Moszkva: N. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot intézte dr. Münnich Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez: »Kedves Münnich Elvtárs! A szovjet kormány, valamint a magam nevében melegen köszöntöm önt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé történt megválasztása alkalmából, s kívánom, hogy magas tisztében érjen el nagy sikereket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése alatt a szocializmust építő magyar nép javára. Erősödjék és fejlődjék országaink megbonthatatlan barátsága a marxizmus—leninizmus tanításának mindent legyőző zászlaja alatt. Moszkva, 1958. január 30. N. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke.« —............------------------------------ Milyen esetekben lehet túlteljesíteni a tervet? üzemeink idei termelési terve szorosan alkalmazkodik az ország anyagkészletéhez. Az Országos Tervhivataltól kapott tájékoztasó szerint szűkös anyagi helyzetünk miatt általában akkor sem szabad túlteljesíteni a tervet, ha egyik-másik üzemisztix termelőképessége ezt lehetővé teszi Terven felül minden esetben csak a gyár felettes szervének hozzájárulásával lehet jelentősebb gyártmányokat készíteni. Megtakarított anyagból is elsősorban kifizetődő exportcikkeiket és a belkereskedelemben hiányzó árut lehet előállítani. Soronkívüli exportrendelés ese-tén ugyancsak a felettes szervhez kell fordulniok üzemeink vezetőinek, s rendkívüli esetben a minisztérium vagy az Országos Tervhivatal terven felüli anyagot és béralapot juttat a soronkívüli rendelések teljesítéséhez. Tízezer egyhetes csibe a Kutasi úti Állami Gazdaságban Olvasóinknak beszámoltunk már arról, hogy a Kutasi úti Állami Gazdaság még december végén keltetőgépbe rakta a tyúktojásokat. A csibék kikeltek s ma már 110 ezer egyhetes csibét nevelnek, gondoznak a gazdaságszakvezetői és dolgozói. A kedvezőtlen időjárás nem befolyásolja az apró jószágok egészségi állapotát, mert a korszerű nevelőházakban vitaminos készítményekkel táplálják azokat és ezáltal optimális feltételeket teremtenek fejlődésükhöz. A gazdaság keltető állomásán jelenleg még 40 ezer tojás van gépbe rakva, amelyből a közeli napokban ismét 18 ezer naposcsibét szállítanak ki. Ezeket a csibéket április folyamán korai primőráruként szállítják Budapestre, mint 180 dekás élősúlyú rántanivaló csirkéket. A jövő hét végére folyamatosan 25 ezerre növelik a nevelőházak csibeállományát, amelyek egyöntetű állományt képeznek majd. Érdemes még elmondani azt is, hogy a Kutasi útiÁllami Gazdaság ez évben 50—60 ezer rántanivaló csibét nevel fel, amelynek 25 százalékát exportszállításra adjákát, míg a többi brikárdi fogyasztásra kerül. Saját szükségletén kívül a társgazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek",éíg az egyéni gazdáknak is juttat a csibékből a gazdaság. Ebben az évben ugyanis 250 ezer csibét keltetnek ki, amelyből mintegy 10 -12 ezret máraz egyéni gazdák igényeltek február közepére. A csibéken kívül még mintegy 20 ezer pulykát és 25ezer kacsát is kikeltet a gazdaság, amelynek egy részét szintén átadja a társgazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek és az egyéni gazdáknak. Zöldségexport megyénkből ! A huzamosan tartó, erősebb lehűlés miatt egyelőre szünetel a zöldségfélék exportszállítása. Az időjárásenyhülése után azonban a ■ MÉK-kirendeltség ismét tovább folytatja a külföldön is író hírnévnek örvendő Csongrád megyei zöldségfélék ki- dxportálását. Elsősorban 90 vagon vöröshagymát szállítanak el Nyugatra. Ebből a szállítmányból kerül majd a hamburgi, bisomi, valamint a svéd emberek asztalára. Ezenkívül azonban jelentős mennyiségű fokhagymát küldenek a tengerentúli országokba. Ebben a hónapban kerülsor mintegy 10—15 vagon , petrezselyem elszállítására, amelynek zöme Csehszlovákiába irányul, de más országokba is szállítanak belőle. Ha ez a hideg idő nem köszönt ránk, akkor már február 10-e körül útnak lehetett volna indítani az 1958-as év első primőr zöldségét szállító repülőgépet Cseh- Szlovákiába, de erre valószínű csak a hónap végén kerül sor. A Szentes környéki kertészek ugyanis előreláthatólag február 20—25-e körül adját át a MÉK-nek az első hónapos retek-szállítmányt, amelyet még nagyon sok követ majd.