Csongrád Megyei Hirlap, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
.4 Jut-e eég könyv és szórakoztató jáék a tanyára? Volt valamikor egy szép mozgalom, amelynek »Adj egy könyvet« vagy valami hasonló volt a neve. Az volt a célja, hogy a falusi könyvtárakat, tanyai olvasóköröket kis könyvtárakkal lássa el, hogy a nyomtatott szón keresztül is növekedjék a szellemi világosság. Százak és ezrek ajándékoztak e nemes mozgalom céljaira egy-egy könyvet magánkönyvtárukból, üzemek ifjúsági szervezetei mozdultak meg, akik előadást tartottak erre a célra, a szakszervezetek szintén tevékenykedtek. Emlékszünk, hogy a mozgalomból legderakasabban a nőszervezetek vették ki részüket. A vásárhelyi városi tanács legutóbbi ülésén és a Hírlap levelezőinek értekezletén több felszólalás hangzott el a tanyavilág kulturálódásáról Az állam tervszerűen előmozdítja ezt: iskolafejlesztéssel és más módon. A vásárhelyi városi tanács nemrégiben 10 ezer forint értékű könyvet vásárolt az olvasóköröknek. De több kellene, mert az igény ennél sokkal nagyobb. A város ismét, a tanyavilág segítségére siethetne és a mozgalmat talán a Hazafias Népfront karolhatná fel A szocializmus építésének egyik központi problémája ma a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az ismeretek terjesztése, a tanyai lakosság műveltségének könyveken, folyóiratokon keresztül történő emelése hozzájárulhat a haladó eszme és a haladó termelési mód megértéséhez és elfogadásához. Szerelem — csak ágyban? It mondja senki, hogy ez a modern kor jelensége. Ne mondja senki, hogy az egyik pesti színpadon bemutatott darab cselekménye — amely három órán át az ágyban bonyolódik le — • modernség megnyilvánulása. Azt te mondja senki, hogy a filmekben — s ma már alig akad másmilyen magyar és nyugati film! — az ágyban történő szerelmi jelenet: neorealizmus! Hát a szerelem, a szenvedély ábrázolása csak afffcor művészi, ha a szerető, vagy a hitves ágyának intimitását a nagyközönség elé tárják, vagy ha nem is tárják, de félreérthetetlenül sejtetik! Nem álszemérem, ami bennnünket a szóemelésre késztetett, hanem egy feltűnő jelenség jelzésének szándéka. A gyakori ágyjelenetek nem pótolhatják azt a maradandó élményt, amelyet egy-egy film vérszegény témája a művészet ízléses, erkölcsös eszközeivel sem tudott megoldani. Miért van az, hogy például a szovjet filmekben két ember egymás iránti nagy szenvedélyét nem lágyjelenettel ábrázolják? (Lásd: a Csalódás című filmben). S miért van, hogy a nyugati filmek többségében (pedig hozzánk a közerkölcsöt túlságosan már nem bántó filmek jutnak ell), mindegyikben az általunk kifogásolt eszközökkel történik a nagy szerelem megmutatása. Úgy véljük, ennek magyarázata a család, a szerelem, a hitvesi hűség szocialista szellemű felfogásával magyarázható. Nyugaton viszont azzal, hogy abban a világban, amelyben a pénz, a haszon diktálta kapitalista erkölcs szabályai szerint a semm se erkölcsleten, ami jövedelmet hoz, ez alól még a haladó gondolatot ápoló nyugati filmek sem tudják kivonni magukat. S egyes magyar filmszakemberek viszont ezeknek a filmeknek hatása alól.de A külpolitika -------hírei-------röviden Varsó: Lengyelországban a tanácsválasztások napja ugyan február 2, de a nagyüzemi választási körzetekben pénteken kora hajnalban, az ország egyes részein pedig már közvetlenül éjfél után megkezdődtek a tanácsválasztások. A varsói lapok első oldalon közlik a választások menetét, első eredményeit. A jelölőlistákra a nép legjobbjait vették fel, a párt és a nép államának odaadó híveit, régi munkásmozgalmi harcosokat, mérnököket, technikusokat, munkásokat. * New York: Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front csütörtökön levelet intézett Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz, amelyben kérte, járjon közben Franciaországnál, hogy az »Algéria függetlenségének alapján« számolja fel algériai háborúját. Az amerikai hadsereg mesterséges holdjának tervezett kilövését ismét elhalasztották. Nagyon valószínű, hogy a mesterséges holdat hordozó Jupiter (?-rokétát a közeljövőben kilövik. * Iff Levelezhet-e a magyar diák jugoszláv búval? től kaptam, írtam is mindjárt magyarul, s két hét múlva jelentkezett a címzett, s örült a barátságnak. Már több levelet váltottunk, a mindegyikkel jobban megismertük egymást Szóval: »Haverok« lettünk. Levelünkben soha nem írtunk olyat, ami sértené rendszerünket. Levelünk tartalma főleg irodalomról, természetről, a békéről, írókról, költőkről, színésznőkről stb. szól. Különösen vitatjuk a nálunk bemutatott jugoszláv filmeket és az ott bemutatott magyar filmeket írunk az ismert színésznőkről, például az »isteni« Lollobrigidáról. Szüleim nem akarják, hogy levelezzek. Azt mondják, abból bajom lesz, a rendőrségre kerülök a levél miatt...« S végül a szentesi fiú tőlünk kér tanácsot: folytassa-e a barátság ápolását, vagy szakítsa meg a levelezést. Szülei aggodalmának van valami alapja, illetve emléke: azokból az időkből, amikor még a két egymás mellett élő, szocializmust építő népet a hibás politika elválasztotta egymástól. A magyar és jugoszláv barátság azonban ma már ismét fejlődik, s az ilyen baráti levelezések előmozdítják ezt a barátságot. Ezer és ezer magyar fiatal levelez nemcsak szocialista országok fiaival, de a kapitalista országokban élő haladó gondolkodású fiúkkal és lányokkal is. Minden maggyar fiatal számára ezeknél a levelezéseknél egy követelmény van: hűség a magyar népi demokráciához, hűség a népek testvériségéhez, hűség a békeszerető emberekhez. Ez viszont mindenki számára alapvető követelmény! Sokfajta kérdéssel fordulnak hozzánk olvasóink. Ezek között akad, amelyről írója úgy véli, magánjellegű, pedig nagyon is közérdekű. Azt kérdezi egy szentesi diák, aki ►Levél« jeligére kér a lapban választ, hogy levelezhet-e jugoszláv diákokkal? A levélben a fiú ezt írja: »Én levelezek egy jugoszláv fiúval. Címét a Világ Ifjúsága című folyóirat szerkesztősége- Nyílt levél a paraszti jövendőről egy kisgazdához Kedves István bátyám! Elöljáróban is engedélet kérek, hogy a múlt napokban egyik beszélgetés során a maga által felvetett kérdésekre — a nagy nyilvánosság előtt — az újságban válaszolok. Teszem ezt azért, mert jól tudom, hogy ezek a kérdések, melyeket maga felvetett, nemcsak a maga bensőjét rágják, hanem sok ezer földhözjuttatott és régi tulajdonos gazdaemberét is. Miről is van hát szó? Nem másról, mint a mai helyzetről. Erről maga szó szerint így nyilatkozott: — Meg vagyok én elégedve a helyzettel, kedves öcsém, törjön ki a nyelvem, ha panaszkodom. Látom, hogy a magamfajta parasztember, ha megfogja a dolog végét, szépen elboldogul. Meg van mindene, ami az egyszerű dolgos ember életéhez kell. Hiába, meg kell hagyni, Kádárék jobban csinálják a politikát, mint Rákosiéit. De egy valami nem tetszik, kedves öcsém. Hogy mi? Az, hogy már megint sokat beszélnek a tszcs-ről, hogy a nagyüzem így, a kollektív gazdaság amúgy, hogy a paraszt ott találja meg a boldogulását. Ugyan, boldogulok én így is, megélek én így is, minek kell ijesztgetni a parasztot ilyesmivel. Ha megélt a kisgazda száz évig a kis darab földjén, akkor megél a másik kétszáz évig is. Kedves bátyám!, mivel beszélgetésünk akkor félbeszakadt, nem tudtam az általa felvetett kérdésekre válaszolni, azért most itt megpróbálom. Hát, először is. Furcsának tartom, hogy Pista bátyám olyan hangsúllyal mondta azt, hogy megélt a kisgazda a földjén száz évig, mintha már a hetedik ükapja is kisgazda lett volna és maga annak örökségén gazdálkodna. Furcsának tartom azért, mivel maga mesélte el, mikor az uraságnál együtt dolgoztunk, hogy pendelyes korától mindig a más kezelába volt és hogy már az öregapja is a grófok, bárók cselédje volt. Ha nem jön a földosztás, akkor maga sem hagyhatna egyebet az utódokra a megkopott cselédtarisznyánál, pedig éjjel-nappal dolgozott becsületesen. Nem megsérteni, csak emlékeztetni akarom erre. Térjünk csak rá a másik kérdésre. Azt mondja Pista bátyám, a mostani kormány jól dolgozik, csak az a baj, hogy megint a tszcs-ről beszélnek, hogy megint ijesztgetik a parasztot és hangjában ott bújkált a következtetés: nemsokára újra erőszakkal hajtják a parasztot a szövetkezetbe. Erre a következőket mondhatom: A párt és a kormány tanult az elkövetett hibákból és nem fogja azokat ismét elkövetni. Az 1950—52-es időszak megmutatta: nem lehet a szocialista mezőgazdaságot létrehozni máról-honnanra és különösen nem lehet a kisparaszti gazdaságok tönkretétele árán, a dolgozó kistulajdonosok meggyőzése nélkül. Ezért a párt és a kormány szembeszáll minden olyan irányzattal, amely a régi módon, erőszakkal, gazdasági és politikai nyomással akarná a parasztságot szövetkezésre bírni. Tehát nem ijesztgeti magát senki, ha nem akar a nagyüzem szervezésében közreműködni, erre nem kényszerítheti magát senki, de nem is lenne értelme ennek, bátyám! De engedjen meg egy kérdést! Mikor tett a kormány ígéretet arra, hogy a jövőben nem fog a szövetkezésről beszélni, hogy lemond a szövetkezeti gazdaságok szervezéséről és támogatásáról? Úgy tudom, nem tett ilyen ígéretet! Úgy tudom, megalakulásának első napján nyilatkozatban szögezte le, hogy a munkások, parasztok kormánya, s alapvető célja a munkások, parasztok érdekében az elmúlt 12 esztendő szocialista vívmányainak megvédése és továbbfejlesztése. A továbbfejlődés sarkalatos kérdése a mezőgazdaságban a szocialista termelési mód megteremtése, a dolgozó parasztok összefogásával együtt modern szövetkezeti nagyüzemek létrehozása. E nélkül nincs kulturált, sok árut termelő mezőgazdaság. E nélkül nem lesz szocialista társadalom. Márpedig a cél ennek a megteremtése, olyan társadalomé, amelyben minden ember úgy részesül a termelt lávákból, ahogy közreműködött azok létrehozásában. Úgy gondolom, ettől nem kell félnie azoknak, akik becsületes, dolgos emberek voltak. Azt hiszi, Pista bátyám, hogy a munkáspárt, a munkáskormány azért forszírozza a szövetkezést, hogy magának vagy a többi parasztembernek gondot, álmatlan éjszakákat okozzon? Ne higgye ezt! Nézzen egy kicsit jobban széjjel: a tudomány, a technika hihetetlenül gyorsan fejlődik, akkora gyárak vannak, hogy többen dolgoznak benne, mint egy kisebb város lakossága, a Föld körül műholdak szaladgálnak, az emberek már a Mars meglátogatását tervezik és maga, bátyám még az ősszel is úgy vetette el a búzát, hogy kézzel elszórta, aztán belefogásolta a földbe, így csinálták ezt már kétszáz évvel ezelőtt is. Hát maradhat ez így? Az egyik oldalon szédítő iramú fejlődés, a másikon pedig lemaradás? Nem maradhat és nem is marad így! Szerte a világon felzárkózik a mezőgazdaság az ipar mögé. Ha az iparban a nagyüzemi termelés az uralkodó — márpedig ott az —, akkor a mezőgazdaság is ez irányban fejlődik. Így van ez Nyugaton is, ahol — ahogy maga mondja — nem ijesztgetik szövetkezettel a parasztot. Hát akkor ott hogyan fejlődik ki a nagyüzem? Úgy, hogy az erősebb és nagyobb birtokok kiszorítják a kisebb, gyengébb birtokokat. És hogy ez nem kommunista propaganda, annak bizonyítéka az, hogy Nyugat-Németországban tagosítási törvényt hoznak, hogy elősegítsék a kisparcellás gazdaságok felszámolását. Nemrégiben olvastam a Nemzetközi Szemlében egy nyugati közgazdász cikkét, amelyben sok más egyéb mellett arról volt szó, hogy az utóbbi tíz-húsz év alatt hogyan gyorsult meg a főbb nyugati országokban a kis- és törpegazdaságok felszámolása, magyarul a kisbirtokosok tönkretétele és helyükbe nagy mezőgazdasági üzemek kialakulása. Ez ott azt jelenti, hogy a föld egyre nagyobb része kerül kevés nagybirtokos kezében. Még egy megjegyzést fűzök ahhoz, amit maga úgy hangsúlyozott, hogy a kisparaszt megállta a sarat száz éven át a kisparcellán. Kedves bátyám, ha visszatekintünk az utóbbi száz évre, akkor azt kell megállapítanunk, hogy ez nem így volt. Nem bizony, mert ha így lett volna, nem lett volna nincstelen agrárproletár, cseléd, napszámos milliószámra. Az igazság az, hogy az utóbbi 30—40 év során 1945-ig a kisgazdaságok százezrei aprózódtak fel, mentek tönkre és váltak a volt földtulajdonosok nincstelen cseléddé, napszámossá. Hogyan? Elmondok egy esetet, amelynek személyesen tanúja voltam. A harmincas évek derekán a makói csókási határban élt egymással szomszédságban két gazdálkodó. Az egyiknek 45 hold földje volt és hozzá egy gyereke, a másiknak 10 hold és hozzá nyolc élő gyermek. Amikor megismertem őket, a nyolc gyereknek már csak az anyja élt, aki az otthon levő családtagokkal igyekezett egyensúlyban tartani a kis birtokot. Rövidesen meghalt azonban az anya is. És ahogy az ilyenkor lenni szokott, megindult a vita, hogyan osszák el a vagyont? A testvéreik mindegyike arra törekedett, hogy a ráeső földrésszel együtt a tanyát is megkaparintsa. Hosszú háborúskodás után végül abban egyeztek meg, hogy eladnak mindent és a pénzt elosztják egymás között. Több se kellett a nagygazda szomszédnak, úgy kifizette érte a vételárat, mint a pinty. A testvérek közül pedig az érezte magát a legszerencsésebbnek, aki ottmaradhatott a volt tanyájukban tanyásbéresnek, így lett a gazdag szomszéd még gazdagabb és így vált nyolc ember nincstelen agrárproletárrá. A földek elaprózódásának folyamata ma is tart. Ismerek nem egy olyan földhözjuttatottat, aki 10—15 hold földet kapott, ami életképes birtoknak számít. Azonban mi történt? Megnőttek a gyermekek, széthúzták a földet és két-háromholdas életképtelen gazdaságok lettek belőle. Azt kérdezem ezek után: haladhatunk-e mi azon az úton, amelyen a nyugati országok mezőgazdasága jár? Megengedhetjük-e, hogy egykét évtized múlva megjelenjenek a nagygazdasággal rendelkezők szűk csoportjai és másfelől a nincstelen agrárproletárok tömegei? Biztos vagyok benne, hogy István bátyám is azt mondja: nem! — ezt nem szabad megengedni! Akkor pedig csak egyet tehetünk. Kövessük az orosz, a kínai, a bolgár, a csehszlovák parasztok példáját, akik lassan pontot tesznek annak a társadalmi problémának végére, amelyen mi még most kezdünk alaposabban rágódni, össze kell fogni az erőket, a kisparasztok, a középparasztok erejét, hisz az emberi összefogás, a közös akarat csodákra képes. Meggyőződésem, ha ezt tesszük, a bőség országává változtatjuk hazánkat, Magyarországot! Őszinte tisztelettel üdvözli: Kerekes Imre A lottósorsolások februári menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság elkészítette a lottósorsolások következő havi ütemtervét. Ennek alapján februárban négy húzást rendeznek, amelyből hármat vidéken tartanak. Február 7-én Budapesten a XVII. kerületi Új Világ Filmszínházban sorsolják az esedékes heti nyerőszámokat. Ugyanakkor húzzák a januári tárgynyereményeket is. Február 14-én Székesfehérváron, február 21-én pedig Kiskunfélegyházán perdül a lottógömb. A hónap utolsó sorsolását Szegeden, a Szabadság Filmszínházban tartják. Szombat, 1958. február 1. Has Ucettd USS. február, szombat ’ Ignác napja A Nakél 7 óra 12 perckor és nyugszik 18 óra 44 perckor. A Hold két I8 óra 52 perckor és nyugszik 4 óra 27 perckor GYENGÜL A HIDEG A brit-szigetektől a Feketetenger vidékéig magasnyomású gerinc húzódik párás, ködös időjárással. Az enyhe óceáni léghullámok lassan előnyomulva, elérték az Alpok és a Kárpátok vonalát. Várható időjárás szombaton estig: felhős, párás, ködös idő, keleten egy-két helyen kisebb havazás, vagy ónos eső. Gyenge légáramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: nyugaton plusz 2,mínusz 1, keleten plusz 2—mínusz 1 fok között. ZKcit hallunk MA ESTE a rádióban• Vörös zászló a „Sankt Georg**-on Nevezetes eseményről emlékezik meg a Petőfi-adó 19.40 perces adásában, mert nevezetes napja volt 1918. február az első világháború történetében. Az osztrák—magyar monarchia legjobban dédelgetett fegyverneme, a hadiflotta elégelte meg a már negyedik éve tartó vérzönt: Cattaróban felkelés tört ki... A „Sankt Georg” cirkálón kezdődött, éppen déli 12 órakor. . . A delet jelző harangjelzésre a fedélzeten összegyűlt legénység „hurrá” kiáltásba tört ki, lefegyverezte a tiszteket és felvonta az árbocra a forradalom vörös lobogóját. A cirkálóhoz legközelebb horgonyzó „Gea” torpedó-anyahajó minden késedelem nélkül követte a példát és néhány órán belül valamenynyi Cattaróban lévő osztrák— magyar hadihajóra felkerült a vörös zászló Negyven éve már ennek, és azóta sem merült feledésbe a tattarói hős matrózok emléke. Ezúttal ketten állnak a mikrofon elé közülük, s a Hadtörténeti Intézet egyik tudományos munkatársával együtt emlékeznek a négy évtized előtti nevezetes február 1-re. FILMSZÍNHÁZAINK műsora: Hódmezővásárhely* Terv Mozi: Isten és ember előtt. Német film. 5 és 7. Műsoron február 5-ig. Vasárnap délelőtt matinéi Holnap már késő. Olasz fam-Béke Mozi: Makrancos feleség. Francia film. Fél 6, fél 3. Műsoron február 5-ig. Makó: Vörös Csillag Mozi: Emberek vagy őrmesterek. Olasz filmvígjáték. Fél 6. fél 8. Műsoron február 5-ig. Vasárnap délelőtt matiné: Bécsi komédiások. Német film. Szabadság Mozi: Az éjszaka lányai. Francia film (16 éven belülieknek). 5 és 7. Műsoron február 2-ig. Szemes: József A Hűn Mozi: Oké Néró. Olasz filmvígjáték: Fél 6, fél 8. Műsoron február 2-ig. Szabadság Mozi: Szerelem, ahogy az asszony akarja. Nyugatnémet film. (16 éven felülieknek) 6 és 8. Műsoron február 4-ig. Vasárnap délelőtt matiné: Napoleon ellen. Szovjet film. Csongrád: Szabadság Mozi: Naplemente előtt. Nyugatnémet film. Fél 6, fél 8. Műsoron február 5-ig. Vasárnap délelőtt matiné. Mexikói, szovjet film. Matiné-előadások kezdete vasárnap délelőtt a helyi viszonyoknak megfelelően. SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ műsora : Szombat este fél 8 órakor: Víg özvegy. — Bérletszünet. MÚZEUMI HÍREK A vásárhelyi Tornyai János Múzeum kiállításai: Régészet-, népművészet-, ásvány-, képzőművészet és Szántó Kovács János-emlékszoba (Szántó K. J. u. I0.). Nyitvatartása: Kedd, szerda remek, szombat 15—19, vasárnap 10—13 és 15—20 óráig. A Tornyai—Medgyessy Tárlat a Petőfi Művelődési Házban. Nyitva: kedd, péntek 15—19, vasárnap 10—13 és 15—20 óráig. Sikkasztó postást lepleztek le Magyarcsanádon A rendőrség befejezte a vizsgálatot a magyarcsanádi községi postás bűnügyében. Takács B. Mihály, 20 éves magyarcsanádi lakos 1957. áprilisától decemberéig volt postai alkalmazott. Ez alatt több alkalommal névaláírásokat hamisított és különféle pénzösszegeket vett fel, amelyeket saját részére költötte el. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy a sikkasztó postás Keresztúri József, magyarcsanádi lakos régiére érkezett 2000 forintot sem juttatta el jogos tulajdonosának. Popovics György magyarcsanádi lakos 5154 forintját is elsikkasztotta. Takács B. Mihály hét hónap alatt csaknem 8000 forintot vett fel jogtalanul. A tolvaj kézbesítőt társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztásért és közokirat hamisításért rövidesen felelősségre vonják.