Csongrád Megyei Hirlap, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
4__ Három év alatt újjászületik a Béke Szálló Hárommillió 200 ezer forintot fordítanak az egész épület felújítására A hároméves terv folyamán — 1960-ig — új külső és belső vakolatot kap Vásárhely egyik legrégibb épülete, a Fekete Sas, azaz a mai Béke Szálló. Még ez év májusában megindul a javítási munka, a tetőszerkezet és esőcsatornák rendbehozatalával, a következő évben pedig megkezdik a belső átalakításokat is. A Vendéglátóipari Vállalattól nyert értesülésünk szerint az átalakítások miatt 1958. év végén a Béke Szálló bezárja a kapuit és csak 1960-ban nyíltik meg újra, de már új köntösben várva régi vendégeit. Az átalakítások során nagyobb belső változásokra is sor kerül. A jelenlegi cukrászda helyiségével a szálló konyháját bővítik ki, a nagyterem mellett pedig belső erkélyt építenek a mai cukrászdahelyiség fölé. A szállodai szobák korszerűsítése, új fürdőszobák építése és az emeleti nagyterem előtti helyen társalgó létesítése is szerepel a tervben. Fásítás Maroslelén A tavaszi időjárás megérkeztével falvainkban és városainkban a fiatalok lelkesen készülődnek a fásítás megkezdésére. Maroslelén az országos felhívási mozgalmat követve a párt és KISZ vezetői ünnepi gyűléseken tolmácsolták e mozgalom hírét, a fásítás jelentőségét, majd pártmegbízatásként a KISZ- tagság elfogadta a felhívást. Maroslelén mintegy 800 darab fa kerül elültetésre. Ebből az iskolások 200 darabot vállaltak, a megmaradt 600- at pedig a KISZ-szervezet fiataljai ültetik el. Ezenkívül a KISZ-fiatalok falunk szépítése érdekében parkírozást végeznek, ahol még több mint száz fa kerül elültetésre — ebben már díszes fák is szerepelnek. Kószó József Maroslele A vásárhelyi IBUSZ-ban is lehet jelentkezni külföldi utakra Az IBUSZ az utazási főidényben a következő társasutazásokat szervezi a környező országokba: Bratislavába július 12-én 3 napos túrát, részvételi díj: 700 forint. Prágába július 9-én 2015, Szlovák körutazáson július 20-án 1456 forintért 7 napos, Stary Smokovecbe augusztus 17-én 1700 forintért 8 napos úton vehetnek részt a magyar turisták. Karlovy-Variban július 31-én 2720, Marianské Láznéban július 20-án 2730 forintért 13 napig pihenhetnek a dolgozók. Lesz egy 14 napos körutazás Csehszlovákiába július 15-én 2935 forintért. A Német Demokratikus Köztársaságba június 2-án 11 napos körútra — amely Prága—Drezda—Erfurt—Leipzig útvonalat érinti — 2966 forintért lehet jelentkezni. Romániába: tengerpart, Eforie két időpontban, június 17-én és július 7-én indítanak csoportot 2564 forint részvételi díjért 14 napra. Augusztus 1-én 11 napos erdélyi körút indul 2425 forintért A Szovjetunióba 5 turistautat terveznek, május 29-én Kijev—Leningrád— Moszkva 3894 Ft, augusztus 29-én Kijev—Leningrád— Moszkva 3851* szeptember 24-én Moszkva—Leningrád— Kijev 3396 Ft Mindhárom út 12 napig tart Június 26-án indul egy újabb csoport Kijev—Leningrád—Moszkvába 3396, aug. 9-én Moszkva— Leningrád—Kijevbe 3087 forintért, mindkettőnek időtartama 14 nap. Aug. 16-án induló fekete-tengeri körútra, ami 19 napig tart, II. o. 4786, turista 3886, III. o. 3452 forintért lehet jelentkezni. A Prága, bratislavai, Stary Smokovec-i csoport a megyéből indul. 20. Mikor Vargáék esti sétájukról hazatértek, az öregasszony nem állhatta meg, hogy szemrehányást ne tegyen az oktalan titkolódzásért, s ebből megint veszekedés támadt. Vargáné otthagyta az elmosott edényt vizesen, berohant a szobájukba, s kétségbeesetten mondogatta: — Most már hiába minden. Már a város túlsó végén is tudják... — Annyi baj legyen. Nem szégyen az — felelte Varga s harsányan felnevetett. — Még ha lány volnál, értenélek ... azokkal is előfordul, hát még az asszonyokkal! Furcsa volna, ha három év után még mindig lánynak éreznéd magad ... Ezt aztán én szégyellném elsősorban, de nagyon... — Meglásd, nem vesznek fel most már sehol — szólt bele az asszony csüggeteg jóslatával a férje derűjébe. — A terhesség nem akadály, ezt mondtam már nem egyszer — csitította Varga, de ő is elkomolyodott. Nagy baj, hogy ez a Zsuzsi nem tud mit kezdeni az idejével, az anyjával nem fér össze, a háztartás sem tudja lekötni, céltalan, terméketlen dolognak érezheti, hisz a C—— — —7-1 ’ 7-e — n—, frfvül találta meg, előbb az iskolában, majd a hivatalban... Ideje, hogy legalább beszéljenek komolyan róla: hol, hogyan kezdjék meg az álláskeresést? A fellebbezéshez még nem volt a kezükben a bizonyíték. Az a két hét, amikor az újabb vizsgálat esedékes, igen távoli időnek tűnt. Addig sem ülhetnek ölbe tett kézzel, tájékozódni kell, szimatolni, mozgósítani a rokonokat, az ismerősöket. Olyan embert azonban, akire számíthattak volna, keveset találtak. Varga meg mondta: most bosszulja meg magát az, hogy a kaput olyan ritkán nyitják ki idegenek, de még rokonok előtt is. Ezen most hirtelen nem tudnak változtatni már. De a jövőben majd gondolnak erre is, vendégeket hívnak, látogatásokat tesznek, valamiféle szűkebb baráti kört próbálnak alakítani masnit körin Elhatározták, figyelik a helyi lap hirdetéseit, abban is elég gyakran keresnek munkavállalókat, aztán ők is adhatnak fel hirdetést. Ezt meg is szövegezték hamarosan, csak el kellett volna vinni a kiadóhivatalba, ahol délig vették fel a hirdetéseket. Varga ilyen magánügyben nem akarta otthagyni munkahelyét, Zsuzsinak volt ideje bőven, neki kellett volna elsétálni vele. Vargánét azonban nem volt könnyű kimozdítani a lázból. Nemcsak hogy a hirdetés feladására nem vállalkozott, a piacra, vagy a boltja sem ment el, hiába kérte az anyja. A fenyegetést, ait a férje pár nappal előbb még mosolyogva fogatott, szó szerint valóra vallotta. Bevallotta most azt is, hogy azokon a címeken, amiket még Lídia mondott neki, nem személyesen érdeklődött, hanem mindenféle kererülő utakon, más vállalatoknál dolgozó barátnői közvetítésével. Az az érzése, hogy az elbocsátottak megbélyegző jegyét viseli magán, mélyetbelevésődött ezekben a napokban, annyira, hogy még a Magérthoz sem tudott újból elmenni, ahol pedig már bemutatkozott. Félt, de inkább szégyellt volna járkálni az utcán délelőtt, amikor mindenki dolgozik. Mit szólnának az ismerősök, ha látják? — Azt gondolják, szabadságon vagy — próbálta a furcsa gátlást eloszlatni Varga. — S ha megszólítanak, mit mondok nekik? — Mit? ... Csak a valóságot. Azt, hogy raciztak és most sétálsz, állást keresel. Hisz épp az a cél, hogy minél többen tudják, hogy hamarább segíthessenek rajtunk. Az asszony ezt még fontolóra sem vette. Makacsul egyre csak azt hangoztatta: — Nélküled sehova sem megyek! — Nélkülem? Hisz én csak este érek rá, jól tudod ... — Hát majd este megyünk ... — Nem beszélsz komolyan ... Akkor már senki sincs az irodákban! — De az utcán sok mindenkivel találkozhatunk. — Hát jó! — hagyta rá Varga, s aztán, ahogy elgondolkozott, rájött, hogy ezt a gátlást csak akkor győzheti le Zsuzsi, délelőtt csak akkor merészkedik majd ki a kapun, ha világos, határozott és reményt keltő céllal teheti ezt, ha például |állalathoz kell elmennie, ahol állás kínálkozik. Az el] bocsátás okozta sebet csak] az új állás reménye gyógyít] tatja be, a megszégyenítő] bélyeget csak ez tisztíthatja] e róla... Ezért próbálta rábeszélni,] hogy legalább a Lídia cíneit járja le személyesen.] Míg telt el tíz nap, hátha] nem késő még. Hátha a barátnők felületesen jártak el. * Hajlamos erre az ember, hat rém magáról van szó. Zsuzsi]zonban szentül hitt most, vennük, csakhogy ne kelljen kitennie lábát a kapun. (Folytatjuk) : Kárász József SOPRON diszacidééii (ntífeum etálása A Szegedi Vasútforgalmi Technikum irodalmi önképzőköre 3—4. évfolyamának hallgatói (17 fiú és 8 leány) háromnapos tanulmányi látogatásra utaztak Sopronba. Már maga az út is, Szegedről Sopronig lelket és szemet gyönyörködtető volt. Útközésben, amikor csend telepedett a slátás ajkakra, dr. Szabó Tibor tanár, aki nemcsak az irodalomból, hanem gyakorlatból is ismeri az ősi Sopront, sok szépet elmondott róla. Este későre járt az idő, amikor a gyorsvonat mozdonyának sípja a végállomás közeledtét jelezte. Már mély álomba szenderült a város. A várostorony, a Sopron ősi jelképe, mélán, álmosan nézett a messzeségbe. A most érkezett vendégeknek is csak egyetlen napirend maradt hátra ebből a napból, a lepihenés. Másnap már kora reggel kezdődött a séta a városban. Orgovány Zoltán, dr. Szabó Tibor és Magyar Lajos tanárok a város történelmi 1s múltját szinte szünet nélkül felváltva és együttesen igyekeztek ismertetni. Sopron város múltja több- ezer évet ölel fel. Ebből mintegy ezer esztendő a magyarsághoz kapcsolódik. Időszámításuunk első századában megveti itt lábát a római birodalom. Katonái a mai belváros helyét szemelik ki városalapításra. A nagyobb méretű későbbi német terjeszkedés nem nyomta el a magyar életet. A középkori Sopron építkezései bátran felvehették a versenyt az akkori európai városokkal. A török dúlás idején Sopron megmenekült. Itt tartják 1553-ban az országgyűlést. 1676-ban hatalmas tűzvész pusztított a városban. Nehezen indult meg újra az építkezés. Most már a barokkban fogant az újult Sopron, ami legnagyobbrészt ma is áll. Évszázadok alatt a tudomány és a művészet sok kiváló alakja él itt. Az 1840-es években Széchenyi gőzmalmot és a Dunántúl első vasútját itt építteti meg, s ez Sopront Bécsújhellyel és azon túl Becsesel köti össze. A várostorony Sopron ősi jelképe. Alsó része középkori (esetleg árpádkori), loggiás erkélykoszorúja és nyolcoldalas felső része késő reneszánsz, míg hullámos vonalú rézsisakja a nyitott lámpással barokk. A várostorony alsó részén a »Hűségkapu« Kisfaludi-Stróbl Zsigmond szoborcsoportjával díszített. Bármerre jártunk Sopron utcáin, lépésről lépésre a történelmi múltjukat hűen tükröző építményeket láttunk. Ezernyi történelmi emléket őriz a múzeumok egész sora. Gyakran látni az épületek homlokzatán egykori tulajdonosuk címereit. Csaknem minden ház kapuján látni a hagyományos kopogtatókat, díszesebbnél díszesebb kivitelben, valamennyi kovácsmunka. Ki tudná felsorolni mindazt, ami az alföldi embert gyönyörködteti az ősi Sopronban. Minden túlzás nélkül azt mondhatjuk: Sopron a szabadtéri múzeum városa. A háromnapos tanulmányútról valamennyien gazdag tapasztalatok birtokában tértünk haza és soha feledésbe nem mehető élmények tulajdonosaiként búcsúztunk Soprontól és dolgozó népétől abban reményben, hogy még találkozunk. Litovszky Mihály Nyerőszámok A hódmezővásárhelyi kereskedelmi dolgozók szombati bálján a következő tombolaszámok nyertek: 20, 21, 34, 35, 81, 99, 116, 197, 245, 293, 308, 312, 320, 389, 487, 501, 514, 523, 547, 552, 572, 573, 601, 602, 611, 641, 647, 655, 677, 706, 741, 793, 852, 853, 869, 905, 935, 954, 968, 1003, 1029, 1071, 1096, 1125, 1180, 1228, 1261, 1277, 1310, 1330, 1463, 1494, 1547, 1667, 1889, 1910, 2042, 2272, 2303, 2341, 2454, 2517, 2520, 3046. A nyerőszámok tulajdonosai a nyereményeket legkésőbb április 3-án, délután 4 óráig a vásárhelyi 50. sz. Nyomtatványboltban (Szántó K. J. u. 10.) vehetik át, mert e határidőn túl a romlandó tárgyakat már nem tudják kiadni. Kedd, 1958. április 1 Jó eredmények A Gorzsai Állami Gazdaságban a múlt év novemberében kezdődött ezüstkalászos tanfolyam most fejeződött be. A gazdaság dolgozói megértették annak jelentőségét, mit jelent a szakmai továbbképzés, ami arra vezetett, hogy 22 dolgozó az ezüstkalászos tanfolyamot sikeresen elvégezte. Úgy vél-jük, hogy a tanfolyamon tanultak nagy segítséget ad-nak majd az 1958-as gazdasági év tervteljesítéseihez. Az ezüstkalászos tanfolyam hallgatói, mint saját maguk mondják, most már tudatában vannak annak, hogy nemcsak azért kell a növényt, vagy állatokat ápolni, hogy ezáltal pénzt keressenek, hanem azért is, mert a növényeknek és állatoknak egyaránt szükségük van az ápolásra, gondozásra. Az évzáró vizsga is azt bizonyította, hogy gazdaságunknak azok a dolgozói, akik elvégezték ezt a tanfolyamot, ezzel nagyban kiegészítették gyakorlati tudásukat. Molnár Sándor, a Gorzsai Állami Gazdaság sz. b. elnöke 1558. április 1. kedd Hugó napja A Nap kél 5 óra 25 perckor és nyugszik 18 óra 12 perckor. A Hold kél 15 óra 03 perckor és nyugszik 3 óra 35 perckor A HŐMÉRSÉKLET CSÖKKEN Dánia, Németország és Lengyelország a kelet-európai anciklon uralma alá került- területeken ismét fagyott. A Zöldközi-tenger vidéken kialakult újabb ciklon Dél-Európában és a Kárpát-medencében csapadékos időjárást okoz. Várható időjárás kedden eség erősen felhős idő, több heten eső, a hegyeken havazás havas eső. Mérsékelt, időnkénténk északi—északkeleti szél. A hőmérséklet csökken. Várható legmagasabb nappal hőmérséklet kedden északon 2 -6, délen 6—9 fok között. Mit hallunk ELTE a rádióban. A nagyszombati diák ... Nagy szomorúság van az esztergomi várban, mert Jávorks Á.dám, a kurucok hadnagya minduntalan borsot tör a császáriák orra alá. Heiszter genera is keményen meghagyta Kuckender uramnak, avárparancslóknak, hogy élve vagy halv£ézrekerítsék Jávorkát. Korompay Katinka szívdobogva várja et a híreket Jávorkáról, akit Ádám diák néven ismert mesés szeretett meg egy-két évvelzelőtti farsangon. Skrovim Szigfrid, Kuckljunder titoknoke valahogyan neszét veszi Katalizeány asszony szívbéli érzelmének és annak segítségével sárba csalja Jávorkát. Kucklenler nemes szavával fogadja hogy húsvét vasárnapján bánatlanul elhagyhatja a várat ? Kuruc hadnagy. Hogy veti metis fogságra és hogyan szabatja ki a leleményes Koromay, erről szól a Kossuth-rádió .6.10 perckor kezdődő ifjúság rádiójátéka. a T r, w. f. viy.i o MŰSORA 19.30: Marinka csavarja. (Rajfilm). 19.47: A TV 12. sz. Képes Híradója. 2002: Szünet. 2.ira 05: Egy szoknya, egy nadág. (Magyar film a Filmmű '■■'im műsorából.) filmszínházaink műsora: Hódmezővásárhely: Terv Mozi: Lissy. Német film. Fél 6, fé . Műsoron április 2-ig. Béke Mozi: 420-as urak. X és 7. Indiai film. 6 és 8. Műsoron: április 2-ig. Makó: Vörös Csillag Mozi Akasztottak lázadása. Mexikó ilm. (16 éven felülieknek). 6 és 8. Műsoron április 2-ig. Szabadság Mozi: Fgy ember lakkban. Lengyel film vígjáték és 6. fél 8. Műsoron áprilisig. Szentes: József Attila Mozi 'e és annyi más bajtársad. Német. film Fél 6. fél 8. Műsoron prilis 2-ig. Szabadság Mozi: Svejk, a deák katona, 1. rész. Csehszloák film. 6 és 8. Csongrád: Szabadság Mozi: két anya. Német film. Fél 6. 1 1 8. Műsoron április 2-ig. SZEGEDI NEMZETI SZÍNHAZ. műsora: Kedd este 7 óra: Névtelen sillag. — Radnóti-bórhet.