Csongrád Megyei Hirlap, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETEK­ * A M­AG­YA­R SZ­OCIAL­ISTA MUNKA SPART MEGYE­ LA­PJA * III. évfolyam, 258. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1958. november 1. Kádár János elvtárs tegnap Szegedre látogatott Munkásokkal és értelmiségiekkel folytatott baráti eszmecserét Pénteken, tegnap Szegedre látogatott Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter. Vele együtt érke­zett Szirmai István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Csongrád megye és Sze­ged országgyűlési képviselőjelöltje. A ked­ves vendégeket a szegedi pártbizottság épületében Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és ifjú Komócsin Mihály elv­ére, a sze­gedi pártbizottság első titkára fogadták. Kádár elvtárs a délelőtti órákban láto­gatást tett az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál. Nagy szeretettel fogadták, majd valamennyi üzemegységet végigjárt s hosszan, barátian elbeszélgetett a válla­lat dolgozóival. Utána együtt ebédelt ve­lük a gyári étkezdében. Délután 2 órakor hagyta el a gyárat, majd gyalogosan vá­rosnézésre indult, keresztül a Tisza-hídon Elsétált a Dóm térig, majd onnan a Ká­rász utca felé haladt. Amerre járt a vá­rosban, a járókelők igen sokan felismerték s szívélyesen köszöntötték. Délután az egyetemre látogatott Kádár elvtárs és itt is igen szívélyes, baráti lég­körben tanácskozott a szegedi értelmisé­giekkel. A várost csak a késő esti órákban hagyta el. Több mint 104 te­­tűen felül Mától „Forradalmi műszak” a Csongrádi Bútorgyárban Az üzemi bizottság októ­ber 28-án és 29-én röpgyű­­léseket hirdetett. A Csong­rádi Bútorgyár üzemrészei a felhívás nyomán rövid idő­re tanácstermekké alakul­tak, ahol a bizalmiak elő­terjesztették a gyárvezetés javaslatait. Ezek lényege az, hogy lehetőség volna jelen­tős terven felüli termelésre és arra is, hogy több legyen a nyereségrészesedés. Az előadók rövid beszédét érdeklődő közbeszólások, majd pedig kérdések töme­ge fogadta; ezek lényege az volt, hogy mennyivel kelle­ne többet gyártani? — Az eddig vállalt 300 helyett 655 garnitúrával, vagyis 10 százalékkal kelle­ne emelni az eddigi terme­lést — volt a válasz. — És mennyivel emelked­ne ez esetben a nyereségré­szesedés? — hangzott a kö­vetkező kérdés, mire a vá­­­­lasz: több mint valószínű, hogy a nyereségrészesedés meghaladja a 10 napi átlag­­keresetet. —« Anyag van? — Van minden, attól függ az egész, hogy a munkások vállalják-e. A gyár munkásai elfogad­ták a javaslatot és nyomban kidolgozták és jegyzőkönyv­be foglalták a saját tervei­ket, vállalásaikat. A jegyző­könyvek egyéni és csoportos felajánlásokat, üzemrészek közötti versenyfelhívásokat tartalmaznak és pontosan megjelölik azt is, mit vár­nak egymástól a termelés folyamatában szorosan ösz­­szefüggő egységek dolgozói. A II. számú gépműhely munkásai például tisztasági és gépkarbantartási verseny­re szólították az I. számú gépműhely, valamint a sza­bászműhely kollektíváját, a rugoló-brigád pedig minőségi versenyre a lapenyvezőket. Mindenki megértette, hogy nagy tét forog kockán, még­pedig az, hogy az immár or­szágosan ismert Csongrádi Bútorgyár képes lesz-e a meglévő jó termelési körül­mények között 655 garnitú­rával többet adni az ország­nak, mint amennyit az éves terv előír. A »Forradalmi műszak« ma kezdődik a gyárban és az előkészületek, a munká­sok jó hangulata arra en­gednek következtetni, hogy nem lesz különösebb baj-t a most már helyi törvénnyé­­ emelt vállalás, a 10 százalé­kos túlteljesítés megvalósí­­­­tásával, feltéve, ha mindenki betartja adott szavát. Egyébként a Bútorgyár pá­rosversenyre szólította Csong­rád megye összes faipari üzemeit. A csongrádi válla­lás lényege: 10 százalékos tervtúlteljesítés, választékbő­vítés új gyártmánnyal, nem lesz minőségi kifogás, 1­,5 százalékos importanyag-meg­takarítás, 2 százalékos ön­költségcsökkentés. A legjobb műhelyrész ván­dorzászlót és 500 forint ju­talmat kap, a legjobb mun­kások külön jutalmakat. Jól sikerült a makói „vendéglátó hét“­ ­ Tudósítónktól) A szocialista vendéglátó ipar 10 éves jubileuma alkal­mából »vendéglátóipari he­tet« rendeztek Makón. Sok érdekes rendezvény, egy-két kitűnően sikerült kiállítás járult hozzá a hét sikeré­hez. Különösen jól sikerült a »Hóvirág« cukrászdában rendezett cukrászipari kiállí­tás és nagy sikere volt a »Korona« Étterem ételkiállí­tásának, ahol szebbnél-szebb tálakon hívták fel magukra a figyelmet az ínycsiklandó ételkülönlegességek. Komoly tetszést aratott az ugyancsak itt rendezett terítési verseny, is. Természetesen a 10 éves szocialista vendéglátóipar di­cséretét nem elsősorban ezek a kiállítások, hanem az óriá­si fejlődésen átment tiszta, jól felszerelt szállodák, ízlé­ses és hangulatos éttermek, kisvendéglők és a figyelmes kiszolgálás öregbítik. Megkezdték a sztálingrádi vízierőmű építését Sztálingrád (TASZSZ): Csü­| törtökön, megkezdték a Vol­| ga régi medrének elzárását­ a Sztálingrád­i vízierőmű­ építkezésén. A folyó medrét­ ezen a helyen 300 méterrel szűkítették össze; a víz­ mélysége 20—28 méter. A­ vízbe először 20 ezer köbmé-­ ter követ szórnak, majd több, mint 4 ezer tonnás beton-­ gúlát, nyolcezer darab egy-­ tonnás betonkockát, majd is-­­mét ezer és ezer tonna kö­­­vet dobnak bele. Ezután kö­­­rülbelül 5 millió köbmétert hotpokot öntenek rá. A me-| der elzárásának munkája­ több napig tart. Amikor be-­ fejeződik, a Volga új med­­­rében folytatja útját. | Választási rendszertől!s mély demokratizmusáról, ez évi gazdasági eredményeink kedvező alakulásáról, a jövő évi nagyobb ütemű lakásépítésekről nyilatkozott pénteki sajtóértekezletén a kormány szóvivője Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken délelőtt saj­tóértekezletet tartott, ame­lyen válaszolt a hazai és külföldi tudósítók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogyan értékelik Magyarországon a lengyel párt- és kormány­­küldöttség látogatását , el­mondotta: őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy a Lengyel Népköztársaság kap­csolata a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista or­szággal mind szorosabbá vá­lik. A szocialista országok közötti testvéri barátság el­mélyítése és továbbterjesz­tése nemcsak minden egyes szocialista állami érdeke, ha­nem elengedhetetlen alapfel­tétele az egész szocialista tá­bor további megerősödésé­nek és a békének is. A szo­cializmus ellenségei napja­inkban arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy meg­bontsák a szocialista tábor egységét. Ez a törekvésük azonban kudarcra van ítélve, mert a szocialista tábor egysége napról napra erősödik és a szocialista országok test­véri együttműködése mind szélesebb alapokon bonta­kozik ki. A Brazíliába került ma­gyarokról több ízben meg­jelent tudósításokkal kap­csolatban feltett kérdésre a szóvivő elmondotta: az egész nemzetközi sajtót foglalkoz­tatta azoknak a magyar csa­ládoknak kálváriája, akik­nek sikerült Brazíliából visz­­szaszokni Angliába. Ügyük­kel még az angol parlament is foglalkozott. Ezek a csa­ládok nem ok nélkül hagy­ták el Brazíliát. A sorsuk­ról a különböző nemzetközi szervekhez küldött levelek hű képet adnak. Ezután Gyáros László né­hány szemelvényt felolvasott ezekből a levelekből, majd kijelentette: Könnyű volna most előszedni a Szabad Európa Rádió és társai kü­lönböző hátborzongató rém­meséit a magyarországi ál­lapotokról és szembeállítani azokat a külföldre szökött magyarok tényleges helyze­tével. Ehelyett inkább azon vagyunk, hogy valamilyen formában elérjük az illeté­kes nemzetközi fórumokon a külföldre került magyarok kiszolgáltatott helyzetének valamelyes javítását, illetve hazahozataluk megoldását. Az illetékes magyar hatósá­gok már több esetben tár­gyalásokat folytattak Lindt úrral, az ENSZ menekült­ügyi főbiztosával. Meg kell azonban jegyeznem, hogy eddig nem sok látható ered­ménnyel. Négy évtized küzdelme és harca a színpadon A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének új műsora a­­,­oaiOT művészén jár­mát teremtett a Magyar Néphadsereg ma már sok országban ismert Vörös Csillan Érdemrenddel kitün­tetett nagyszerű művész­­együttese. Az új műsort csütörtökön Hódmezővásár­helyen is bemutatták. Politi­kai tárgyú műsor, de azon­nal megkap mindenkit a művészet, meglegyint a színpadról a nézőtér­re áradó történelem. A kommunista­ mozgalom négy­évtizedes harcának állít em­léket ez a történelmi tabló, amely a vers, a zene, a kó­rus, a film, a pantomim és balett, valamint a színészi játék sajátságos ötvözete. Mint min­den kísérlet, ez is ma még magán visel bizo­nyos egyenetlenségeket, ki­sebb kompozíciós hibákat, de a részletek már csiszoltak és nagy művészi értéket képviselnek. Négy évtized történelme pergett le előttünk, az első világháború előtti időktől kezdve a mai napok törté­nelméig. Kurizál a tiszt úr, kánkánt járnak az orfeum­ban, de a harctereken már tízezerszámra pusztul a nép. A korabeli filmkockák meg­döbbentően idézik ezt a tra­gédiát. De feldübörög a nép forradalmi ereje, Lenin képe tűnik elérik, hogy nem sok­kal a kivívott szabadságnak örvendő népet a Tanácsköz­társaság ismerős »Fegyver­­be!«-p­lakátja toborozza a munkáshatalom védelmére. S később, mikor elbukott az első munkáshatalom és da­rutollas horthysta fejvadá­szok végezték ki ezerszámra a munkásokat, micsoda nagyszerűen szimbolizálta ezt a halálraítélt munkás­forradalmár megrázó tánc­játéka, amellyel fia kezébe tette az eszme világító fák­lyáját, hogy a kommunista eszmét és mozgalmat meg­semmisíteni soha nem lehet. »­Megvertek egy asszonyt« — zokogja a clown Gábor An­dor megrázó versét a gyer­mekét lágyan ringató anya szobránál, de a dunaparton tétlenül üldögélő, a nyomor közönyébe süppedt munka­nélkülieket már új harcokra ébresztgeti a párt az elnyo­más ellen. Milyen kifeje­zően ábrázolta ez a tánc azt a reménytelennek látszó küzdelmet, amelyet a kom­munisták vívtak a népért és milyen nagyszerű kereszt­metszetet adott ez az élet­kép az egész Horthy-rend­­szerről éppenúgy, mint a pesti kövezett teret úri hecc­ből az éhező szegényparasz­tokkal kaszáltató földesúr figurájában. Sok kitűnő életkép tette még szemléle­tessé e kor történelmét, amely végül az égig csapó nyilas tébolyba torkolt. A műsor második része a felszabadult nép örömét, heroizmusát szimbolizálta. A kitűnő népitánc-játékban visszaadták e tehetséges mű­vészek azt az örömet, amely a felszabadult népben lobo­gott. Küzdött, dolgozott, épí­tett a nép és élvezte munká­ja örömeit, mit sem sejtve, hogy titkon élesre fent gyi­­lokkal készülnek életére tör­ni. A rendezés érdeme, hogy sikerült az újból életrekapó reakciós, ellenforradalmi erők színpadi képét nagyon hatásosan összekomponálnia — az előtérbe leereszkedő vetítővászon segítségével — az ellenforradalomról ké­szült eredeti filmek vetíté­sével. A népet, a forradalmi esz­mét azonban sem a terror, sem a zsarnokság nem tudja tartósan eltiporni — ez volt a játék záróképének monda­nivalója. Mintha ezer és mil­lió kéz nyúlt volna ki, hogy az igaz emberséget szimboli­záló, sárbarántott anyaság­szobrot talpazatára állítsa, s valóban a­ kezek összefonó­dásában, az Internacionálé mindent betöltő szárnyalá­sában a kommunista eszme legyőzhetetlen, világot és em­beriséget átformáló ereje fe­szült. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának kö­zeledő 40. évfordulójára ké­szített műsorát helyes lenne a laktanyák után a polgári lakosság mind szélesebb kö­rének bemutatni, mert ez a műsor nevel, meggyőz, lel­kesül te, U VAJON HOL A HIBA?­ ­A hajszárító búra előtt gondolkodik Varsányi Sanyi, a*­IVásárhelyi Műszerész KTSZ harmadik éves ipari tanú- Hója. Miskolci Imrével, jelenlegi tanítójával hamar meg­hálálja a hibát s a hajszárító búra rövidesen jól műkö­dik. Sanyi jövőre lesz villanyszerelő segéd, de már ön­állóan végez különböző szerelési munkálatokat. A fiú szorgalmára, ügyességére büszkék lehetnek dolgozó pa­raszt szülei. . (Kiss, Gy. felvi Az amerikaiak következetesen beavatkoznak belügyeinkbe Arra a kérdésre, hogy mi a kormány szóvivőjének ál­láspontja az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumá­nak 1958. október 23-i nyi­latkozatával kapcsolatban, a kormány szóvivője megje­gyezte, nem ez az első alka­lom, hogy hasonló termé­szetű kérdésre kérnek tőle választ, és nem ez az első eset, hogy az Egyesült Álla­mok külügyminisztériuma hallatta hangját, amikor jobb lett volna hallgatnia. Minden egyes ilyen termé­szetű megnyilatkozása ugyan­is csak azt bizonyítja, hogy az amerikai kormánykörök csökönyösen ragaszkodnak a más népek belügyeibe való durva beavatkozás elvéhez és gyakorlatához. A magyar kormány ennek tudatában elítéli és visszautasítja az Egyesült Államok kormá­nyának ezt az újabb provo­kációját. A Duna vízienergiájának hasznosítására létrejött ma­gyar—csehszlovák megálla­podással kapcsolatban a szó­vivő elmondotta, hogy ez a kérdés most már a megvaló­sulás stádiumába került. A Minisztertanács október 23-i ülésén megtárgyalta és jó­váhagyta a közös érdekű du­­naszakasz vízienergiájának hasznosításáról szóló hatá­rozatot. A kétségkívül hatalmas je­lentőségű közös erőműépít­kezés kiemelkedő példája a KGST-hoz tartozó orszá­gok baráti együttműködé­sének, békés törekvései­nek, egyúttal pedig újabb hozzá­járulás a magyar—csehszlo­vák gazdasági és politikai együttműködés elmélyítésé­hez és kiszélesítéséhez. (Foly­tatás az 5. oldalon)

Next