Csongrád Megyei Hirlap, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

Van értelme a munkánknak következik a mezőgazdasági termények és termékek mennyiségének fokozódása. Ez azt jelenti, hogy egyre több és jobb élelmiszer jut minden embernek. Ez az életszínvonal emelkedésének egyik bázisa. A szocializmus építésével egyidőben állandóan javul a lakosság orvosi és gyógyszerellátása, kulturális lehetősége. Egyre nagyobb számban találjuk meg középiskoláinkban és egyetemeinken a parasztfiatalokat. A mezőgazdasági lakosságból a társadalombiztosításba bevontak száma az országban ma már egymillió körül van. A falun nagymértékben enyhült a lakásprobléma. Napjainkban úgyszólván nincs olyan falu, ahol ne látnánk az épülő új házak egész sorát, a régebbiek nagy része is frissen tatarozott. A nagymértékű villamosítás is a dolgozók kényelmesebb életét szolgálja. Napjainkig országosan 1244 községet kapcsoltunk be a villanyhálózatba. Ebből megyénk 40 községe kapott villanyt. A mezőgazdaság szocialista építésének célkitűzése alapján napról napra erősödik a szövetkezeti mozgalom . A termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok életszínvonala is állandóan emelkedik. Csongrád megyében a tsz-tagok százai vásároltak új bútort, rádiót, motorkerékpárt, varrógépet, építettek új családi otthont. Nem egy község van olyan, mint Eperjes, ahol a tsz-tagok újonnan épített házainak egész sora képezi a község magvát. Az egyénileg dolgozó parasztoknak is megnőtt a termelés iránti kedve a kori DOLGOZÓ NÉP helyzetét a kapitalizmus idején az ország félgyarmati, függő helyzete és általános elmaradottsága határozta meg. Magyarország gazdasági terheit a dolgozó nép, mindenekelőtt az ipari és a mezőgazdasági proletariátus viselte. Az egyik oldalon a nyomor, betegség és kulturálatlanság jutott a dolgozó milliók részére, míg a másik oldalon jólét, fényűző életmód a kizsákmányolók számára. Megyénkben is jól emlékeznek még a dolgozók arra az időkre, amikor az agrárproletárok ezrei tengődtek a heti egynapos inségmunkán keresett egy pengőből, vagy arra, hogy a kubikosok széltébenhosszában járták talicskáijukkal — kenyér és pénz nélkül — az országot, hogy munkát kaphassanak. De hiába vándoroltak. Stagnált az ipar, a kereskedelem. Az iparos tanoncok, amikor a 3—4 keserves inasévek letöltése után segédlevelet kaptak, szintén munka nélkül voltak kénytelenek vándorolni az ország egyik városából a másikba. A gyárak kapui előtt ezrével sorakoztak munkaerejüket áruba bocsátva a munkások. Azok a dolgozók, akik munkát kaptak, olyan kevéske keresethez jutottak, hogy csak nagyon szűkösen tudtak élni abból családjukkal. Munkájuk gyümölcsét a gyártulajdonos, a földbirtokos és hasonszőrű társaik élvezték. A kisparasztoknak is hasonló volt a helyzetük. Talpuk alól kihúzta a földet a bankuzsora, dobra került a tanya, meg a ló is. Óriási méreteket öltött a gyermekhalandóság. A nincstelen emberek egész serege volt lakás nélkül, kapualjakban, hidak alatt töltötték az éjszakákat, a felszabadulás óta eltelt 13 esztendő alatt mélyreható, forradalmi átalakulás ment végbe az országban. Kapitalista országiból szocializmust építő népi demokratikus országgá lettünk. A több millió kizsákmányolt elnyomott és nyomorgó proletárból, mezőgazdasági cselédből, nincstelen és szegényparasztból részben az államot vezető, a szocializmust építő munkásság, részben szocialista típusú termelőszövetkezetek-IT ben gazdálkodó, vagy saját fg földjét művelő, a nagytér-gok, a kulák karmaiból ki- szabadult kis- és középpa graszt lett. A társadalmi vál-ltozásokkal egyidejűleg emelkedett a dolgozó nép|| Beszámoltunk arról, hogy a római katolikus és a| életszínvonala, megváltoz-||református egyház vezetői a megye vezetőinek kíséreté-s a dolgozók élet- ásjáberű látogatást tettek a makói Úttörő Tsz-ben, a Gorzsail munkakörülményei. A nim-p^Q,j,^ és Pusztamérgesen, s a látottak alapján nagyi kanélküliséget felváltotta a felismeréssel nyilatkoztak a szocialista mezőgazdaságii teljes foglalkoztatottság, sőt a nagyüzemek munkájáról némely szakmában nemegy- szány helyes gazdaságpolitikája révén. A FELSOROLT TÉNYEK csak egy részét képezik annak a hatalmas fejlődésnek, ami végigkíséri hazánk, s benne megyénk egész területét. Ez a néhány kiragadott adat és példa azt igazolja, hogy van értelme munkánknak. Bizonyítékai annak, hogy hazánkban szilárd alapokon áll és egyre erősödik a munkás-paraszt szövetség. Ezeket az eredményeket azért tudtuk elérni, mert a dolgozó nép lett az ország gazdája, magának építi azt; azért, mert a munkásosztály, mint a népi hatalom vezető ereje, maga köré csoportosítja az ország valamennyi dolgozóját a szocialista társadalom felépítésében. Hogyan értük ezt el? Úgy, hogy a Szovjetunió önzetlen és állandó segítségével felszabadult országban hatalmas erővé kovácsolódott a forradalmi harcokban megedzett pártunk, amely képes vezetni és irányítani az ország szocialista építéseiben a dolgozók millióit. A hároméves terv országunk további építésének, a dolgozók életszínvonala további emelkedésének terve. És mivel minden dolgozó előtt bebizonyosodott, hogy az eltelt 13 esztendő alatt végzett munkának volt és van értelme, most az elkövetkezendő idők folyamán is arra irányuljon a dolgozó milliók, köztük megyénk dolgozóinak is minden törekvése, hogy a választások idején szavazatával is erősítse azt a népi hatalmat, amely ilyen hatalmas alkotásokra volt képes országunkban a felszabadulás óta eltelt 13 esztendő alatt. Litovszky Mihály Új megyei tanácstagi jelölőgyűlés vásárhelyen Ma, szombaton este 6 órai kezdettel Hódmezővásárhelyen a Visszhang utcai VIII. kerületi pártházban a VIII. kerületi választópolgárok részére megyei tanácstagi jelölőgyűlést tartanak. Az új jelölőgyűlést az tette szükségessé, hogy a kerület jelöltje, Lövő Ferenc elhunyt. A Hazafias Népfront városi bizottsága minden választópolgárt ezúton is meghív a gyűlésre. Ismerkedés a nagyüzemekkel szer munkaerőhiány mutat- okozott. Akeresők száma 1949-től mintegy 600 ezer fővel 4,5 millióra növekendett. A hajdani ugar helyén gyárosok emelkedtek. Megg nőtt a gyárak száma, s ezszel egyidőben emelkedett a gyári munkások tömege. A gyáriparban dolgozók szá-|| mának növekedésével évről g évre emelkedett az ipari termelés, de ezt nyomon követte a dolgozók igénye-|| nek növekedése és a felfelég ívelő igények kielégítése. A gépipar 1957-ben kezdteg meg a televíziós rádiókészügyékek gyártását. A házi asz-1| papp Sándor elvtárs, a megyei tanács v. b.-elnöke szonyok munkáját könnyítin£famücts Endre Csanádi megyéspüspök társaságában «l meg az egyre nagyobb tö- makói Úttörő Tsz-ben, megben gyártott és vásárolt mosógép. Ez év első felében mintegy 400 féle fésűs- szövetet, kétszázféle kár-s tolt szövetet, kétszázötven féle takarót és 300 féle bogorszövetet állított elő a gyapjúipar. Egyre növekgszik a cipőgyártás is. Az élelmiszeripar fejlődéséig mutatja a változatosabbnál változatosabb és minőségégben is javuló élelmiszerek el gyártása, mely a kereskedelem útján hatalmas tömeggben áll a dolgozók rendelgezésére. Ma már a nehéz mezőgazgdasági munkák nagy részéig az állami gazdaságokban cs ék a termelőszövetkezetekben az Ötvenkét centire szánt asztalinyec a Gorzsai ÁG-ban, gépek végzik. Éppen ebből ! Érdeklődéssel nézik a szép talajmunkát az egyház vezetői 3 Szombat, 1958. november 1. Egy első választó A PULT^ MÖGÖTT^ — Nekem adja már! Én jöttem előbb! — Csak sorjában, mindenki megkapja amit kér! — hangzik a vásárhelyi Kálvin téri fűszerüzletben Bocsa Piroska elárusító hangja. Szombat van. Sietnek az emberek. Ilyenkor aztán tetőfokára hág a hangoskodás, így áll elő az a helyzet, hogy a vevő nem veszi tudomásul: a kereskedő is dolgozó ember. Enről beszélgetünk az említett üzletben Bocsa Piroskával. — Türelem, türelem! — ez a mi jelszavunk — mondja. És számtalan példát sorol fel a sok megtör- becstént eset közül. Piroska mindössze négy éve dolgozik a kereskedelemben. Két éve segéd. Még nem rendelkezik nagy gyakorlati tapasztalattal, de szorgalmával már elérte, hogy az elmúlt fél évben végzett eredményes munkásságáért elnyerte a »Kiváló dolgozó« oklevelet és melléje egy heti fizetését kapta jutalmul. — Igen szorgalmas a kis Piroska — mondja Somogyi Ferenc boltvezetőhelyettes — méltán kapta a kitüntetést. — ugye szereti a szakmáját? — tesszük fel a kérdést. — Igen, nagyon szeretem a kereskedelmet — válaszolja. Mindig kedveltem ezt a munkát és annak idején, mint vásárló órákig nézegettem a kiszolgálók sürgését-forgását és láttam, hogy nem egyhangú a kereskedők élete. Egy-egy műszakban több száz vevőt szolgál ki. Naponta tízszer húszszor, vagy talán százszor is megteszi a cukrostartálytól a mérlegig, s onnan a raktárig vezető utat. Mégsem panaszkodik. Jól érzi magát munkatársai között. Már négy éve dolgozik az üzletből és mint mondja: nincs is szándékában máshová elmenni. Bacsa Piroska egész magatartása azt bizonyítja, hogy minden vevő — még a legtöbbet beszélő is — elégedetten távozik az üzletből. — Nagyon jól tudom — mondja kedvesen —, hogy nem a vevők vannak értünk, hanem mi, kiszolgálók vagyunk a vevőkért. Igyekszik is, hogy ne érje szó a »házelejét«. Gyakran fordul tanácsért a gazdagabb tapasztalatai rendelkező munkatársaihoz, akik szívesen segítenek a tanulni vágyó fiatal lánynak. De nemcsak a pult melletti munka végzésében, az ifjúsági szervezetben is derekasan helyt ál. Mint a vállalat KISZ-szervezetének szervező titkára munkálkodik. Most a kerületi pártházat meszelik és díszítik, hogy november 16-ra, a választások napjára tiszta legyen. — Olyan izgatott vagyok — mondja, amikor a választásokról beszélünk —, mert életemben most szavazok először. Nagyon örülök, hogy kitüntettek, de legjobban annak, hogy elértem nagykorúságomat és most majd én is szavazhatok. (Kiss Gy. felv.) Piroska munka közben Könyvtároskonferencia Vásárhelyen A Csongrád megyei tanács V. b. megyei könyvtára november 4-én, kedden 9 órai kezdettel Hódmezővásárhelyen a városi KISZ-bizottság nagytermében könyvtároskonferenciát rendez. Megnyitót mond Szalontai József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettetes vezetője. Sallai Ist Iván, az Országos SzéchenyiKönyvtár módszertani köztályának vezetője előadást tart la »Falusi könyvtárak fejlessdésének útja« címmel. Eztt követő vita után Vass Hengrik, a Kossuth Könyvkiadó főigazgatója ad tájékoztatót :»Könyvkiadásunk helyzete, különös tekintettel a politi-kai művekre« címmel. A könyvtároskonferencián részt vesznek a szomszédmegyék könyvtárosai is. Magánszemélyek is utalhatnak át pénzt a baráti országukba A Magyar Külkereskedelmi Bank rövid közleményt adott ki, amelyben figyelmeztette az érdekelteket, hogy pénzbeli támogatást csak a Magyar Nemzeti Bank, vagy a Magyar Külkereskedelmi Bank útján szabad külföldre juttatni. Az elmúlt években a hivatalos szervek előtt is ismeretes volt, hogy a baráti országokban élő hozzátartozókkal többen bonyolítottak le, mintegy magánkompenzációs alapon, különböző gazdasági ügyleteket. Gyakori volt az olyan megállapodás, mely szerint a felek egymás rokonának nyújtottak kölcsönösen anyagi támogatást Az ilyen módszerek, amellett, hogy törvénybe ütköző forintkiajánlást jelentettek, esetleg hátrányosak voltak a megállapodó felek számára is. A baráti országokkal kötött nem kereskedelmi fizetési megállapodások módot adnak arra, hogy magánsze- Bulgária Csehszlovákia Kínai Népköztársaság Lengyelország Mongol Népköztársaság NDK Románia Szovjetunió Vietnami Népköztársaság Koreai Népköztársaság A Magyar Nemzeti Bank a baráti országokból érkező pénzátutalást a fenti árfo- melyek az ott élő rászoruló közvetlen hozzátartozóknak a Magyar Nemzeti Bankon keresztül anyagi segítségképpen korlátozott összegeket küldhessenek. (A közvetlen hozzátartozók körébe tartozik: szülő, nevelőszülő, nagyszülő, testvér, házastárs, gyermek, szülő testvére.) Az államközi szerződésekben rögzített árfolyamok a valóságos vásárlóértéknek felelnek meg és így egyik fél sem károsodik. A devizaigényléshez szükséges űrlapot az MNB vagy az MKB központjában, illetve fiókjaiban kérhetnek az érdekeltek. Ehhez csatolni kell a hozzátartozó lakhelye szerinti helyi tanács igazolását a címzett rászorultságáról. Ennek alapján történik az átutalható összeg, megállapítása. Jelenleg a nem kereskedelmi fizetések középárfolyama, amelynek alapján az átutalások történnek, a következő: 100 Leva 100 Kcs 100 Yuan 100 Zloty 100 Tugrik 100 Márka 100 Leu 100 Abl 100 Dong 100 Vonyamoknak megfelelően váltja át forintra. 157,30 Ft 120,67 Ft 840,— Ft 93,33 Ft 307,81 Ft 373,23 Ft 144,33 Ft 140,— Ft 0,45 Ft 7,42 Ft Együtt fejleszti községét Magyarcsanád három nemzetiségű lakossága . A Csongrád megyei Mailgyarcsanádon a felszabaduldás előtt alig volt olyan ünnepnap, hogy a három nemfizetiségű lakosság egyes csoportjai, a mesterségesen szított gyűlölködés hatására, mössze ne különböztek volna, Ilyenkor kakastollas csendgőzök »tettek igazságot«, nemkegyszer megteremtve ezzelaz újabb összecsapások alapját. És A község felszabadulása i óta megváltozott a helyzet. Azóta a falu vezetői egymás megértésére, együttműködésükre nevelik az embereket Mayár nyoma sincs a régi sem- emiségeken alapuló vitáknak ,és magyarok, szerbek, romáginok egyaránt falujuk fel- ejlesztéséért, gazdaságuk felgylendítéséért munkálkodnak.Ennek eredményeként a magyar és a nemzetiségi lakosságnak is gazdasági és kulturális felemelkedést hoztak az elmúlt évek. Bizonyítja ezt az, hogy ma már az 1944 előtti 11 helyett 350 család otthonában szól a rádió. A motorkerékpárok száma a községben megtízszereződött. Az elmúlt 14 év alatt csaknem 50-en építettek, vagy vásároltak maguknak új házat. Ezeknek egyharmada a helyi Úttörő Tsz tagjai közül került ki. A múltban a földesurak, kulákok cselédei álmodni sem mertek arról, hogy gyermekeiket magasabb fokú iskolába járassák. Ma a községben több száz gyermek tanul középiskolában, 13-an egyetemen és főiskolán fejlesztik tudásukat. Ezeknek csaknem a fele román, illetőleg szerb nemzetiségű. A megváltozott viszonyokat tekbníti, hogy a művelődési otthonban egy közös együttesben készülnek új műsorok előadására a magyar, román és szerb ajkú fiatalok. A helyi pedagógusok felkutatják a nemzetiségek régi hagyományait, dalait, táncait, amelyek felhasználásával népi játékokat írnak. Minderről beszámoltak most a községben megtartott jelölőgyűléseken. A lakosság kérésére ismertették a falu fejlesztésének távlati terveit is. Eszerint az elkövetkező években két kilométernyi új betonjárdát építenek, háromkilométeres távolságon bővítik a villanyhálózatot. Tervbe vették száz férőhelyes, új napközi otthon, bekötőút, filszínház építését és a jelenlegi művelődési otthon bővítését is. A községi könyvtárat még az idén újabb 500 kötettel gyarapítják.