Csongrád Megyei Hirlap, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

A jövő év iránytűje A megyében mind több ter­melőszövetkezet tesz pontot ezekben a napokban az el­múlt gazdasági évre, s már 90 tsz-ben megtartották a zárszámadó közgyűlést is. De a termelőszövetkezetek vezetőinek, szakembereinek máris új munkához kell lát­­niuk. És ez a munka semmi­vel sem kisebb, mint a zár­­számadási mérleg elkészíté­se volt. A következő eszten­dő gazdálkodási tervét kell most elkészíteniük, amely iránytű lesz a következő év minden munkájához, mutat­ja az utat, merre menjenek, hogyan dolgozzanak, hogy munkájuk eredményes le­gyen. A tervnek nagyon nagy jelentősége van, hiszen a termelőszövetkezetek, mint szocialista nagyüzemi gaz­daságok, kitűzött feladatai­kat csak szervezett, tervsze­rű gazdálkodással valósíthat­ják meg. Ha jó a terv, ha jövedelmezőségi számítások­kal megalapozott és szakmai szempontból is kifogástalan, akkor könnyebb a végrehaj­tás is és az eredmények nem maradnak el. Nem kis feladat tehát a jó terv el­készítése, de megéri a fá­radságot. A termelőszövetkezetek, amikor most hozzáfognak ehhez a munkához, elsősor­ban azt vegyék alapul, hogy azokat a feladatokat, ame­lyeket kitűznek maguknak, szoros összhangban legyenek a párt agrártéziseivel és a hároméves tervben rögzített mezőgazdasági célkitűzések­kel. Egy termelőszövetkezet se tervezzen alacsonyabb terméseredményeket, mint amit a hároméves terv a jö­vő esztendőre megszabott. Hiszen a hároméves terv az egész nép boldogulását szol­gálja, s ennek a megvalósí­tása során nagy feladat jut a termelőszövetkezeteknek is. Akkor cselekszenek he­lyesen, ha tervüket úgy ál­lítják most össze, hogy a meg­felelő kenyérgabona vetés­­terület mellett módot talál­nak az ipari növények ter­melésére is. Hiszen az ipari növény termeléssel nemcsak az ország ellátását segítik elő, hanem a tagságnak is jó jövedelmet tudnak nyúj­tani, s ezáltal lehetővé vá­lik, hogy a következő esz­tendőben havonta osszanak pénzelőleget a munkaegysé­gekre. Ajánljuk a többi kö­zött azt is, hogy minden ter­melőszövetkezet vegye ki ré­szét hagyományos növények termeléséből. A makóiak például megfelelő mennyi­ségű hagymatermelést ter­vezzenek be, a szegedi járás termelőszövetkezetei pedig, ahol csak lehetőség van rá, telepítsenek szőlőt vagy gyümölcsöst. A szentesi já­rásban nagy hagyománya van a dohánytermelésnek. Mégis az eperjesi Ifjú Gár­da Termelőszövetkezet most úgy tervezi, hogy a dohány helyett a jövő esztendőben dughagymát termel. Mivel igyekeznek ezt indokolni? Azzal, hogy a múlt évben a tíz hold dohány termelé­sére ráfizettek. Egyszerűen azért, mert a dohányt nem kapálták meg. Minden lehetőség pontos számbavétele, az eddigi ta­pasztalatok felhasználása, a tsz-ek gazdálkodására vonat­kozó és érvényben lévő ha­tározatok, rendelkezések alapos tanulmányozása dön­tő feltétele annak, hogy jó legyen ez a terv, amely a jövő esztendő tennivalóit szabja meg és a jövő év minden munkájához ad pon­tos iránytűt. PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA * III. évfolyam, 284. szám Ára: 50 fillér Kedd, 1958. december 2. Katszáz lőerős Aj motorkocsik * Másfélmillió forint a vágányhálózat tiszvitésével * Víztornyot kap a makói vasútállomás * Kicserélik az algyői híd egyik ívét *­ A MÁV Szegedi terveiből Spertveszteségünk naponta kap leveleket az olvasóktól, melyekben panaszokat emel­nek a MÁV munkája iránt. Az olvasók legtöbbje a sze­mélyszállítás nehézségeit te­szi szóvá. Akadnak olyanok is, akik újabb és újabb vo­natszerelvények beállítását, vagy a kocsik jobbra fűtését kérik. Ezekről a kérdésekről s a MÁV Csongrád megyei létesítményeinek további fej­lődéséről beszélgettünk el a MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak vezetőivel, munkatársai­val.— Az utazóközönség pa­naszait, jogos kérelmeit mi is jól ismerjük — mondotta Lakatos Ferenc elvtárs, a vontatási osztály üzemgazdá­sza. — Ennek tudataiban ké­szítettük el jövő évi tervein­ket. A Szeged—Békéscsaba, Békéscsaba—Kétegyháza— Újszeged közötti vonalain­kon a személyszállítás meg­könnyítése és a közleke­dési idő pontos betartása érdekében kicseréljük gőzmozdonyaink és meg­levő motorkocsijaink egy részét. Új típusú, 600 ló­erős motorkocsikat állí­tunk majd forgalomba. Eddig ugyanis két­ motor vontatta a szerelvényt. Több üzemanyag fogyott el és több munkaerőt kellett alkalmaz­nunk. Az új motorkocsik be­állításával — Szentesen van három — havonta 14—15 ezer forint értékű üzem­anyagot és bért takarítunk meg. Ha pedig egy gyorsvo­natot veszünk alapul, akkor ez a helyzet: Szegedtől Bu­dapestig és vissza, ha moz­dony húzza a szerelvényt, 14 tonna szenet fogyaszt (1900 forint). Ez az út nyers­olajjal fűtött motorkocsival mindössze 900 forintba ke­rül. Tehát ez is mutatja, mennyivel olcsóbb az új mo­torkocsik beállítása. Három ilyen kocsink van egyelőre, egyet a napokban kapuink és újabb négy érkezését várjuk még. A forgalmi osztály főnö­kétől, Szabó Ferenc elvtárs­tól is sok­ érdekes dolgot tudtunk meg Az igazgatóság gépparkja jövőre több száz kocsival bővül, de nagyarányú korszerűsítésekre is sor kerül. — Nyolcszáz fedett va­gont kapunk, mely alkalmas ömlesztett gabona, gyümölcs, zöldség, baromfi szállítására is. Eddig háromszázhatvanat kaptunk és rövidesen újabb szállítmány érkezik igazga­tóságunk területére — mon­dotta Szabó elvtárs. — ter­mészetesen sor kerül kor­szerűbben felszerelt személy­szállító kocsik forgalomfiiba­­állítására is. Elsősorban a nagyobb távon közlekedő utasok kényelmét vesszük számításba. Ezért a Dombóvár és Bé­késcsaba között közlekedő sebesvonatot bőrpárnás másodosztályú kocsikkal látjuk el. Itt minde­n kényelmet (me­­leget, világosságot) megkap az utazó. Pusztamérges és Ásotthalom kisvasúti átra­kót és egy-egy 52 üléses, korszerű szállítókocsit kap. Másfélmillió forintos költ­séggel hozzákezdtünk a szentesi állomás vágányai­nak bővítéséhez, illetve kor­szerűsítéséhez. A Gorzsai Állami Gazdaság iparvá­gányt kap. Makónak három motorkocsit juttatunk és még kettőt fogunk adni. Ezenkívül foglalkozunk olyan gondolattal is,, hogy jövőre — főleg a nyári idő­szakban — a Szeged—Kis­kunfélegyháza közötti­­ sze­mélyvonatot Kiskunfélegy­házától Budapestig gyorsí­tott járattá minősítjük, míg Szentes—Szolnok—Cegléden át ugyancsak sebes vonatot akarunk forgalomba állíta­ni. Szó van arról is, hogy a Hódmezővásárhely nagy­állomás vágányait bővít- t jük, a meglevőt pedig korszerűsítjük, valamint : Hódmezővásárhely—Apát­­­­falva közötti sínhálózatot­­ elsőrendűvé építtetjük át!! — mondotta befejezésül Sza­bó Ferenc elvtárs. Parajdi Bertalan elvtárs, a pályafenntartási osztály fő­nöke a MÁV szociális fej­lesztéséről és egyéb építke­zésekről szólva, a következő­ket mondotta:­­ — Szeged-Tisza-pályaud­var új öltözőt és korszerűen felszerelt mosdót kap. . Vö­­resföldön­­két lakást építe­nek, míg Orosháza—Szen­tes közötti szakaszon egy­­egy őrházat bővítenek. Sze­­ged-Rókus állomás kitérőjé­nek fejlesztésére, bővítésére is sor kerül a jövő eszten­dőben. — Tervbe vettük — mon­dotta Parajdi elvtárs — a Szeged személypályaudvar és a Rókus pályaudvar kö­zötti szakaszon 3,5 kilomé­ter hosszú sínhálózat lefek­tetését. Székfeullason két la­kóépületet, Szeged-Hattyas­­soron 70 ezer forintos költ­séggel ugyancsak két lakást újítunk fel. Ugyanakkor 40 ezer forintos beruházással felújítjuk Szeged-Rókus pá­lyaudvar kútjait. A szatyma­­zi pályaépítők melegedő­helyiségét újjáépítjük. 1959- ben sor kerül az Al­győi Tisza-híd egyik gyen­ge nyílásának kicserélésé­re. Erre a munkára 3 millió forintot fordítunk. 1960- ban újabb munkála­tokat, korszerűsítéseket végzünk a hídon, több millió forint befektetéssel. A jövő évben kerül sor Ma­kón másfélmillió forint be­ruházással egy új víztorony felépítésére. Juhász István elv­tans, a­ kereskedelmi osztály főnöke, a MÁV darabáru-szállítás§| megszervezésével kapcsolat­g ban mondotta: ~ Szeged—Békéscsaba és§| Szeged—Martó útvonalon öt­ gépkocsit állítottunk be a­ darabáru-forgalom lebonyo­l­­ítására. Ez a szállítási mód­|| szer bevált és a jövőben a Szeged—Kiskunhalas és más|| útvonalakon is bevezetjük a­ darabáru-szállítást. || Útátadás Mak­ón Szombaton délben ünne­pi külsőségek között adták át rendeltetésének Makón a közel 500 méter hosszúságú, 5 méter szélességű kőburko­latú Thököly utat. A kör­nyék lakói 730 kocsi követ, 400 köbméternyi homokot és több, mint 600 kocsi földet vittek társadalmi munká­ban az útépítéshez, ezzel több, mint 65 ezer forin­tot takarítottak meg. Az útépítéshez a városi tanács a községfejlesztési alapból mintegy 120 ezer forintot adott. —1--------­------------------------iii­ immiiiiimmiiiiitMi(iuitiiiiiiiii>»tiiHuiiuiiiiuiiiiiimiiiiimi!iiiiimiiiiiiiiimiü4(iú(fmmiitiu(iiiiiiiituiüttmitM)öi A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjetunió kormányának no­vember 27-én tett javaslatát Berlin meg­szállásának felszámolására és a nyugati hatalmak által megszállva tartott Nyugat- Berlin "szabad várossá-­ nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeaka­ratától vezéreltetve, az elmúlt évtizedben Hiteldig síkraszállt a német, kérdés békés rendezése, a jaltai és a potsdami egyez­mények következetes végrehajtása mel­lett. A magyar kormány úgy véli, hogy Európa békéjének és biztonságának meg­teremtése nem kis mértékben függ attól,, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mi­előbb kielégítő módon rendeződjék. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszült­ség csökkentésére. Ezért a magyar kor­mány a szovjet kormány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mértékben támogatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győztes nagyhatalmak a há­ború végén megállapodást kötöttek Né­metország demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demokrati­kus állammá kell átalakítani. A meg­szállt területek közös igazgatásával meg­bízott négyhatalmi ellenőrző bizottság székhelyéül Berlint jelölték ki, s ezért kerülhetett sor az úgynevezett »nagy­berlini« közigazgatási megállapodásra. A nyugati nagyhatalmak azonban már 1948-ban megkezdték a jaltai és a pots­dami egyezmények sorozatos és súlyos megsértését, amikor például egyoldalú pénzreformot vezettek be, lépéseket tet­tek a nyugatnémet különkormány létre­hozására, majd egyre fokozottabban meg­kezdték Nyugat-Németország felfegyver­zését. A nyugati megszállók ezen intézke­déseikkel már akkor megfosztották ma­gukat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapataikat, mert megszüntették Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a Német De­mokratikus Köztársaságot, amely fennál­lásának rövid néhány esztendeje alatt bebizonyította, hogy a legteljesebb mér­tékben tiszteletben tartja a Németor­szágra vonatkozó nemzetközi szerződése­ket és minden erejével azon fáradozik, hogy megteremtse a békés alkotómunkát folytató, demokratikus és egységes Né­metországot, s ezzel hozzájáruljon Európa békéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi katonai megszállás erőszakos és jogtalan fenntar­tása a szuverén Német Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Berlinben akadályozza a német kérdés békés meg­oldását s az elhúzódó megszállási rend­szer felszámolását. A revansista-milita­­r­ista szellem újjáélesztése, a fegyverke­zés és a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyre nagyobb méreteket ölt, s ez súlyosan ve­szélyezteti Európa és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztalataiból tudja, milyen ve­szélyeket rejt magában a német milita­­rizmus felélesztése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott hely­zetet és az e kérdésben nemzetközi síkon ható ellentéteket, s olyan megoldást ter­jeszt elő, amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét lehetőséget ad egy olyan probléma rendezésére, amelyet a nyugati hatalmak egyoldalú cselekedete­ikkel, a jaltai és a potsdami szerződések megszegésével idéztek elő és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata jelentős lépés az európai feszültség enyhítésére. A Magyar Nép­­köztársaság kormányának álláspontja e kérdésben is egyezik a világ békeszerető népeinek érdekeivel: szilárdan támogatja a Szovjetunió javaslatát a berlini kérdés megoldására és élesen elítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét elő­revivő javaslatnak megvalósítását erő­szakkal kívánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támogatást megad a Né­met Demokratikus Köztársaság kormá­nyának szuverenitása megőrzéséért, és Európa békéjéért vívott harcához és ha a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát, Lengyelországot, vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás érné, a Magyar Nép­­köztársaság kormánya teljesíteni fogja a varsói szerződésben vállalt kötelezettsé­geit. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság népe és kormánya örömmel üdvözöl min­den olyan lépést, amely a kettészakadt Európa országainak egymáshoz való kö­zeledését, a köztük fennálló vitás kérdé­seknek az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek fi­gyelembevétele alapján történő rendezé­sét s ezzel valamennyi európai nép bé­kés együttműködését elősegíti. (MTI) Társadalmi munkában (Kiss Gy. felv.) A makói állami tűzoltók szabad idejükben társadalmi munkában kitéglázzák Makón a járási tanács épüle­tének udvari részét. Még a parkosításra is nagy gon­dot fordítanak. Képünkön Erdei Ferenc tűzoltó vas­oszlopot Allit. Az MSZMP Központi Bizottságának köszönete a KMP megalakulásának évfordulója alkalmából hozzáintézett üdvözlésekre A Kommunisták Magyar­­országi Pártja megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból belföldi és külföldi szer­vezetektől és elvtársaktól számos üdvözlet érkezett az MSZMP Központi Bizottsá­gához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága elismerését és köszönetét küldi mindazoknak, akik üd­vözletükkel és jókívánsá­gaikkal megemlékeztek a KMP megalakulásának 40. évfordulójáról.

Next