Csongrád Megyei Hirlap, 1959. július (4. évfolyam, 152-176. szám)
1959-07-01 / 152. szám
Áss új tsx-el terve (V Gy.) a megyei tanács végrehajtó bizottságánakz intézkedése alapján a tavak folyamán alakult, de azös munkát csak ősszel kezdő termelőszövetkezeteknél termelési tervet kellett készíteniök, amelynek határe július 1-e, tehát éppen a mai nap. Tudta a végrehajtó bizottság, hogy ennek a feladatnak a megoldás nem kis dolog, hiszen m ÄAS »A1 s jsrssas segítségül küldte a járási ésségi tanácsok temelőszövetkezeti sz embereit e, azokat, akik állandó felelősei az új termelőszövetkezet Megyei viszonylatban 34 új temelőszövetkezetben készült el ez a jetire kiterjedő termelési és költségvetési terv, melyeknek oszlása és elbírálása más van folyamatban. Ezért tehát a terveket illetően mérsebb* elemzésekbe még ss b-jrsa Ezekben a tervekben mér nem szerepelnek imáiós vételek, mint a több év gazdálkodó termelősövetkezetek terveiben, csak kiseb számok, szerényebb elgondolások láthatók bennük. Ám itt mégis nagy jelentőség a terv az ősszel indult új termelőszövetkezetek tagjai számára, mert irány jelent amely megmutatja ■SS haladjanak, mit tegyenek, hogyan janak, hogy minden lépésük mindennapi munkájuk az igazi nagyüzem kialakításai felépítését szolgálja. Ha a attr.ssMt. SST nSS,l£kl«.TM,kk Ä 'SÄ» mint .Kidig * “rssÄV^"“ hőev*az új termelőszovetkezők valóra váltják mind z .K . „melyeket most ha rögzítettek ma SUTBzebb ételüksimesx.« e gazdálkodás rakására. És nagyszerű segítséget je ^ kivitelezés során az a tér amelyet most készítettek . A szövetkezeti tagok mut kajára - a rét ekre 65 a újakra - megbecsülés.. tekint a közvélemény mint a gyakorlat nyítja. minden ereje mellettük áll a munkásosztály- Csak örömmel lehet t kilni arra .zetre amellyel az akadalyo r **. & 1« meg jwTM» Wa«usuknak, a nagyüzemnek ! alapjait. Itt a megyében ki fonosan nagy figyelem«, kíséri most minden becsültes szándékú ember az új termelőszövetkezetek ellépéseit, figyeli tervüket, elgondolásukat, hogy miként akarnak majd az ősz folyamán elindulni összefogott erővel a közös útnak. Noha, az új termelőszövetkezetek közül számos, már az ősz előtt hozzákezdett a szövetkezet építéséhez, ilyen vagy amolyan vonatkozásban, de mégis a nagy munkák — miként a most elkészült tervek is igazolják — ezután kezdődnek. De már meg van a terv! Megvan az iránytű, amely mutatja, hogy mekkora földtáblákat alakítsanak ki az őszi talajelőkészítés idején, megmutatja, hová kerüljenek az őszi vetések, mennyi gépi munkát kell igényelniük a gépállomásoktól, mire ügyeljenek az állatállomány kialakítása idején, hogyan egyeztessék öszsze a közös és háztáji állatok takarmányozását, milyen növényekből, hány holdra kössenek szerződést, hogy már az első évben megérjen a munka gyümölcse anyagiakban is, miket építsenek saját erőből, vagy állami támogatással, hogyan alakítsák ki a munkaszervezeteket, hogy mindazt, amit most szakemberek segítségével írásba rögzítettek, az ősszel kezdődő gazdasági év során valóra is válthassák. A ferencszállási Új Élet Termelőszövetkezet terveit vizsgálva megállapítható, hogy a tsz az első gazdasági évre 39 forint 67 fillér jövedelmet tervezett be egy-egy munkaegység után. Ebből a készpénz részesedés 22 forint 75 fillér lesz. Ha ezt a célkitűzést az »Új Élet« tagjainak sikerül valóra váltani, valóban új élet bontakozik ki Ferencszállás határában. Ehhez a bevételre jórészt úgy kívánnak szert tenni, hogy szerződéses növényeket termelnek. Az az elgondolásuk, hogy 20 hold cukorrépára szerződnek le, 98 holdon pedig zöldségfélék, főleg hagyma termelésével akarnak foglalkozni. Persze gondolnak az állattenyész- tés kialakítására is, ezért területük 41 százalékára takarmánygabona-termesztést ütemeztek be. Már az első évben 30 szarvasmarhát, ebből 22 tehenet fognak a közös tenyésztésbe beállítani. Mindez azt mutatja, hogy Ferencszállásnak ez az új termelőszövetkezete már az első esztendőben nagy lépést tesz a jól jövedelmező nagyüzemi gazdaság kialakítása felé. Persze a tervek — mint fentebb hangsúlyoztuk — még csak tervek. De azok az emberek, akik egyesítik munkaerejüket, termelési tapasztalataikat, szaktudásukat végre is tudják mindezt hajtani. Most, amikor elkészültek a tervek, meg vannak a papírra rögzítve az első év célki■ tűzései, máris maguk előtt látják minden ezután követ-kező nap teendőit és megszűnik az eddigi bizonytalanság. Ennek az útnak, az első év útjának megtételéhez kívánunk az ősszel kezdő termelőszövetkezeti tagok számára sok sikert, eredményt, boldogulást; a jövő év őszén, a zárszámadáskor pedig a tavasszal szövetkezeti útra lépett parasztságo I nak teli éléskamrát, teli pénztárcát, és szépen fejlődő, egyre erősödő nagyüzemi gazdaságot. nt A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! , lw w1. IV. évfolyam, 152. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1959. július 1. ■"\ ^ Nyugati lapvélemények :'\a York-i szovjet kiállításr Jóváhagyták az asszuáni gát ▼ég jeges tervét Nagymágocsi fiatalok Szélesvásznú mozit kap Szenteséül A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határozata Az SZKP Központi Bizottságának plénuma hétfői záróülésén elfogadott határozata megjelöli a párt- és a tanácsi szervek, valamint a népgazdasági tanácsok feladatait az SZKP XXI. kongresszusának az ipar és az építőipar műszaki fejlődésének meggyorsítását _ célzó határozatai teljesítéséről. A plénum megállapította, hogy az SZKP XX. kongresszusa óta (1956) a Szovjetunió újabb hatalmas fejlődést ért el a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztésében és műszaki tökéletesítésében. A nagy gazdasági sikerek — hangsúlyozza a határozat — azt tanúsítják, hogy a népgazdasági tanácsok megalakítása valóban forradalmi intézkedés volt az ipar és az építőipar irányításának tökéletesítésében. Az ipar, az építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság sikerei azt tanúsítják, hogy a Szovjetunió népei saját ügyüknek tekintik a hétéves tervet és kitartóan küzdenek annak sikeres megvalósításáért. Az SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata kimondja: a Szovjetunió eredményei az atomerő lekés felhasználása és a léglökéses repülés területén az első mesterséges bolygók és az első kozmikus rakéta felbocsátása, szemléltetően bebizonyította az egész világnak, hogy a nép a szovjet hatalom éveiben a tudományban és a technikában milyen magaslatokat ért el. A határozat hangsúlyozza: a Szovjetunióban megvan minden szükséges feltétele annak, hogy sikeresen teljesítsék a termelés műszaki színvonala további fellendítésének megjelölt programját. A plénum úgy véli, hogy most a fő feladat: fellendíteni a szervező munkát és az új feladatok színvonalára emeleni az új technika meghonosításának párt- és gazdasági irányítását. A határozat hangoztatja, hogy az új technika bevezetésére vonatkozó legfontosabb kéréseknek szerves részként szerepelniök kell a népgazdasági tervben. Az ezzel kapcsolatos intézkedései finanszírozását és anyagellátását soron kívül kell biztosítani. A hétéves terv végrehajtásának rendkívül fontos feltétele a működő üzemek rekonstrukciója, bővítése és műszaki felújítása. A teljes ülés több ilyen helyi kezdeményezést hagyott jóvá. A határozat több technológiai eljárást és újítást is megemlít, mint követendő példát. A teljes ülés intézkedéseket dolgozott ki az ipar, a közlekedés és a távközlés műszaki felújítására, a gépgyártás tervezői és kísérleti bázisának megerősítésére. Minden erővel meg kell valósítani a XXI. pártkongresszus által kitűzött feladatot, komplex gépesítés útján fel kell számolni a nehéz fizikai munkát az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban — hangoztatja a határozat. Több ilyen irányú intézkedést felsorol és megállapítja hogy ez elsőrangú és halaszthatatlan feladat. Ami az automatizálást illeti, a Központi Bizottság a legfontosabb feladatnak az tartja, hogy gyakorlatilag meg kell oldani az átmenetét egyes termelési műveletek automatizálásától a teljesen automatizált üzemei megteremtéséhez. A határozat külön fejezetben foglalkozik a népgazdaság szakosításának , az üzemek kooperálásának további fejlesztésével. A teljes ülés szükségesnek tartja hogy fokozódjék a tudomány szerepe a műszaki fejlesztésben, jobban szervezzék a tudományos kutatómunkát és kísérletezést, amelyeknél célja a tudományos vívmányok népgazdasági elterjesz (Folytatás a 2. oldalon.) Véget ért az országos erdészeti vándorsülés Szegedet, Szegeden vasárnap háromnapos országos erdészeti vándorgyűlés kezdődött. Az ország minden részéből mintegy 400 erdészeti szakember jött össze, akik előtt Madas András, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke számolt be az egyesület munkájáról. Beszámolójában rámutatott arra, hogy az egyesület, amelynek taglétszáma két év alatt kétezerről háromezer fölé emelkedett, egyre tevékenyebb és eredményesebb munkát fejt ki. A vándorgyűlés részvevői a hétfői és a keddi napon együttesen tanulmányozták Csongrád megyében az Alföld fásításában elért eredményeket, hajóutat tettek a Tiszán és megszemlélték a hullámtéri erdőtelepítéseket. Részt vettek végül a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő ásotthalmi Erdészeti Szakiskola jubileumi ünnepségén. Szorosabb kapcsolatot a műhelyek és a technológiai osztályok dolgozói között Technológusok és szakmunkások üzemi ankétja A »Hírlap« szerkesztősége és a Vásárhelyi Mérleggyár közös rendezésében jól sikerült ankét zajlott le csütörtökön a Mérleggyárban. Az ankéton — amelyen a gépműhely és a technológiai osztály dolgozóin kívül műszakiak is megjelentek — a műszaki és fizikai dolgozók közötti kapcsolatról, s főként a technológusok gyakorlati munkájának fokozásáról tárgyaltak. Döme József technológus rövid megnyitója után Lenkei István üzemvezető kért szót. — A technológus, amint a nevében is benne van, a gyártáshoz ad útmutatást — mondotta. — Nálunk is ez az egyik feladata, de sajnos, annyira túlterhelt minden művelettervező, hogy alig tud időt szakítani a gyártási folyamat ellenőrzésére. A technológusok jórésze csak akkor megy le a műhelyekbe, ha sürgősen hívják. Arra lenne szükség, hogy legalább egy technológus állandóan a műhelyekben tartózkodna és végigkísérné a gyártás útját, ellenőrizné a technológiai fegyelem betartását, megbeszélné az esetenként felmerülő műveleti problémákat a munkásokkal. Ekkor zömében megszűnnének a technológusok és munkások közötti súrlódások. Noha a technológusok tettek olyan felajánlást, hogy naponként lejárnak a műhelybe, sajnos — talán elfoglaltságuk miatt —■ nem igen tartják be ígéretüket. Somogyi Lajos üzemvezető szerint van olyan eset, hogy két technológus majdnem azonos alkatrészt ellenkezően tervez, ő is, mint számos felszólaló, a műhelytechnológus beállítását kérte. — Ez esetben — hangsúlyozta — lényegesen kevesebb hibát ejtenének a technológusok, mert ismernék az üzemrészek életét, az ott előforduló technikai, vagy egyéb változásokat. Vörös Lóránt marós kifogásolta, hogy némely műveleti utasítást képtelenek betartani, mivel műhelyismeret hiányában a technológus nem a megfelelő gépre, vagy szerszámra írja azt ki. — Sokszor mi is tudnánk tanácsot adni a technológusoknak, ha lejönnének — mondotta. — Előfordul olyan eset is, hogy az élágynál nem adják meg a szöget és félóráig kísérletezünk, mire mi magunk megállapítjuk.Vecsernyés Antal technológus elmondotta: lehetetlen, hogy egy-egy tervező több időt töltsön a műhelyben, mivel munkája legnagyobb részét a tervezés foglalja le. Drahota János diszpécser is arról tett említést, hogy az új gyártmányoknál merült fel több probléma, de azt is megjegyezte: a munkások sem mindig tartják be pontosan a műveleti utasításokat. Bodai Ernő művezető szintén a technológusok elégtelen gyakorlati kapcsolatáról beszélt. Szerinte a technológusok keveset járnak a műhelybe és nem ismerik eléggé az ott előforduló változásokat. Felül kellene vizsgálni, melyek a veszélyes alkatrészek és azok műveleti utasítására nagyobb gondot fordítani. Mitrik István esztergályos kérte a technológusokat, hogy nagyon gondosan készítsék a műveleti utasításokat, mert a tévedések a dolgozók zsebére mennek. ■ — Helyesebb volna mondotta —, ha a hibákat már a nullszériánál, illetve a prototípusnál igyekeznének megfogni. Kocsis András technológus azt javasolta, hogy a prototípust ne a kísérleti műhely készítse el, hanem az az üzemrész, amelyik a szériát gyártja, így aztán a technológus a műveleti utasítást megfelelő gépre, megfelelő szerszámra tudná alkalmazni. A felszólalásokat szinte összefoglalva, Czuczi János elvtárs, az üzem főmérnöke megállapította: a hibák gyökere főként abban rejlett, hogy a szerszámműhely és a szerszámszerkesztés kapacitása kicsi volt. Erre menetközben rájöttek és most emelték a létszámot. — Azt azonban el kell ismerni — mondotta —, hogy a technológia elszakadt a műhelyektől. Az új technológia bevezetése, az új gyártmányok készítése nagyon leköti a technológiai osztályt, ígéretet tett arra, hogy rövidesen beállítanak egy műhely-technológust. Az ankét két szempontból is sikeresnek mondható. Egyrészt a fizikai dolgozók megismerkedtek a technológiai osztály problémáival, tehát látják, hogy nem mindenben a technológusok a hibásak. Másrészt a technológusok is kaptak egy kis ízelítőt abból, milyen nehézségekkel küzdenek a műhelyek szakmunkásai egy-egy rossz műveleti utasítás esetén. Egyetlen szépséghibája volt az ankétnak, hogy a szakmunkások közül igen kevesen jelentek meg, holott éppen az általuk felvetett hibákról, hiányosságokról volt szó. Bócs! Új gép a termelés szolgálatában Sziráczki Attila és Herczeg Imre, a Makói Faárugyár dolgozói a termelés növelése érdekében kétfejes automata előtolású marógépet szerkesztett. Ezzel a géppel — a jelenlegi norma szerint — 50 szobagarnitúrát tudnak megmunkálni. Kidolgozható rajta a szekrényajtó és oldal, ágyvég stb. A dolgozók kiselejtített alkatrészekből szerelték össze a »masinát«, s előállítása mindössze néhány ezer forintba került. A gépen automatikus biztonsági kapcsoló is van, ami megakadályozza az automata túlfutását, amiből géptörés és súlyos baleset keletkezhetne. A kísérletek beváltak és a gépet átadták rendeltetésének