Csongrád Megyei Hirlap, 1959. július (4. évfolyam, 152-176. szám)

1959-07-01 / 152. szám

Áss új tsx-el terve (V Gy.) a megyei tanács végrehajtó bizottságának­z in­tézkedése alapján a tavak folyamán alakult, de a­zös munkát csak ősszel kez­dő termelőszövetkezeteknél termelési tervet kellett ké­szíteniök, amelynek határ­­e július 1-e, tehát éppen a mai nap. Tudta a végre­hajtó bizottság, hogy enn­ek a­ feladatnak a megoldás nem kis dolog, hiszen m ÄAS »A1 s jsrssa­s segítségül küldte a járási és­­ségi tanácsok tem­elő­szövetkezeti sz embereit e, azokat, akik állandó felelő­sei az új termelőszövetkeze­t Megyei viszonylatban 34 új temelőszövetkezetben ké­szült el ez a jetire ki­terjedő termelési és költség­vetési terv, melyeknek osz­lása és elbírálása más van folyamatban­. Ezért te­hát a terveket illetően mé­­rsebb* elemzésekbe még s­s b-jrsa Ezekben a tervekben mér nem szerepelnek imáiós vételek, mint a több év gazdálkodó termelősövetke­zetek terveiben, csak kiseb számok, szerényebb el­gond­o­lások láthatók bennük. Ám itt mégis nagy jelentőség a terv az ősszel indult új termelőszövetkezetek tag­jai számára, mert irány jelent amely megmutatja ■SS haladjanak, mit te­gyenek, hogyan janak, hogy minden lépésük mindennapi munkájuk a­z igazi nagyüzem kialakításai felépítését szolgálja. Ha a attr.­ssMt. SST nSS,l£kl«.TM,kk Ä 'SÄ» m­int .Kidig * “rssÄV^"“ hőev*az új termelőszovetke­zők valóra váltják mind z .K . „melyeket most h­a rögzítettek ma SUTBzebb ételüksime­­sx.« e gazdálkodás rakására. És nagyszerű segítséget je ^ kivitelezés során az a tér amelyet most készítettek . A szövetkezeti tagok mut kajára - a rét ekre 65 a újakra - megbecsülés.. tekint a közvélemény mint a gyakorlat nyítja. minden ereje mellettük áll a munkásosz­tály- Csak örömmel lehet t kilni arra .­zetre amellyel az akadalyo r **. & 1« meg jwTM» Wa«u­­­suknak, a nagyüzemnek ! alapjait. Itt a megyében ki fonosan nagy figyelem«, kíséri most minden becsül­tes szándékú ember az ú­j termelőszövetkezetek ellé­­­péseit, figyeli tervüket, el­gondolásukat, hogy miként akarnak majd az ősz folya­mán elindulni összefogott erővel a közös útnak. Noha, az új termelőszövetkezetek közül számos, már az ősz előtt hozzákezdett a szövet­kezet építéséhez, ilyen vagy amolyan vonatkozásban, de mégis a nagy munkák — mi­ként a most elkészült ter­vek is igazolják — ezután kezdődnek. De már meg van a terv! Meg­van az iránytű, amely mutatja, hogy mekko­ra földtáblákat alakítsanak ki az őszi talajelőkészítés idején, megmutatja, hová kerüljenek az őszi vetések, mennyi gépi munkát kell igényelniük a gépállomások­tól, mire ügyeljenek az ál­latállomány kialakítása ide­jén, hogyan egyeztessék ösz­­sze a közös és háztáji álla­tok takarmányozását, mi­lyen növényekből, hány holdra kössenek szerződést, hogy már az első évben megérjen a munka gyümöl­cse anyagiakban is, miket építsenek saját erőből, vagy állami támogatással, hogyan alakítsák ki a munkaszerve­zeteket, hogy mindazt, amit most szakemberek segítségé­vel írásba rögzítettek, az ősszel kezdődő gazdasági év során valóra is válthassák. A ferencszállási Új Élet Termelőszövetkezet terveit vizsgálva megállapítható, hogy a tsz az első gazdasági évre 39 forint 67 fillér jöve­delmet terveze­tt be egy-egy munkaegység után. Ebből a készpénz részesedés 22 forint 75 fillér lesz. Ha ezt a célki­tűzést az »Új Élet« tagjai­nak sikerül valóra váltani, valóban új élet bontakozik ki Ferencszállás határában. Ehhez a bevételre jórészt úgy kívánnak szert tenni, hogy szerződéses növényeket termelnek. Az az elgondolá­suk, hogy 20 hold cukorré­pára szerződnek le, 98 hol­don pedig zöldségfélék, fő­leg hagyma termelésével akarnak foglalkozni. Persze gondolnak az állattenyész-­ tés kialakítására is, ezért te­rületük 41 százalékára ta­karmánygabona-termesztést ütemeztek be. Már az első évben 30 szarvasmarhát, eb­ből 22 tehenet fognak a kö­zös tenyésztésbe beállítani. Mindez azt mutatja, hogy Ferencszállásnak ez az új termelőszövetkezete már az első esztendőben nagy lé­pést tesz a jól jövedelmező nagyüzemi gazdaság kialakí­tása felé. Persze a tervek — mint fentebb hangsúlyoztuk — még csak tervek. De azok az emberek, akik egyesítik munkaerejüket, termelési tapasztalataikat, szaktudásu­kat végre is­ tudják mindezt hajtani. Most, amikor elkészültek a tervek, meg vannak a pa­pírra rögzítve az első év célki­­■ tűzései, máris maguk előtt­­ látják mind­en ezután követ-­­­kező nap teendőit és meg­szűnik az eddigi bizonyta­­­­lanság. Ennek az útnak, az első év útjának megtételéhez kívánunk az ősszel kezdő termelőszövetkezeti tagok­­ számára sok sikert, ered­­­­ményt, boldogulást; a jövő év őszén, a zárszámadáskor­­ pedig a tavasszal szövetke­­­­zeti útra lépett parasztságo I nak teli éléskamrát, teli­­ pénztárcát, és szépen fejlődő,­­ egyre erősödő nagyüzemi­­ gazdaságot. nt A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! , l­­w­ w1. IV. évfolyam, 152. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1959. július 1. ■"\ ^ Nyugati lapvélemények :'\a York-i szovjet kiállításr­ Jóváhagyták az asszuáni gát ▼ég jeges tervét Nagymágocsi fiatalok Szélesvásznú mozit kap Szenteséül A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határozata Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma hétfői zá­róülésén elfogadott határo­zata megjelöli a párt- és a tanácsi szervek, valamint a népgazdasági tanácsok fel­adatait az SZKP XXI. kong­resszusának az ipar és­­ az építőipar műszaki fejlődé­sének meggyorsítását _ célzó határozatai teljesítéséről. A plénum megállapította, hogy az SZKP XX. kong­resszusa óta (1956) a Szov­jetunió újabb hatalmas fej­lődést ért el a népgazdaság valamennyi ágának fejlesz­tésében és műszaki tökélete­sítésében.­­ A nagy gazdasági sikerek — hangsúlyozza a határozat — azt tanúsítják, hogy a népgazdasági tanácsok meg­alakítása valóban forradalmi intézkedés volt az ipar és az építőipar irányításának tökéletesítésében. Az ipar, az építőipar, a közlekedés és a mezőgazda­ság sikerei azt tanúsítják, hogy a Szovjetunió népei sa­ját ügyüknek tekintik a hét­éves tervet és kitartóan küz­denek annak sikeres meg­valósításáért. Az SZKP Központi Bizott­sága plénumának határozata kimondja: a Szovjetunió eredményei az atomerő le­­kés felhasználása és a lég­­lökéses repülés területén az első mesterséges bolygók és az első kozmikus rakéta fel­bocsátása, szemléltetően be­bizonyította az egész világ­nak, hogy a nép a szovjet ha­talom éveiben a tudomány­ban és a technikában mi­lyen magaslatokat ért el. A határozat hangsúlyozza: a Szovjetunióban megvan minden szükséges feltétele annak, hogy sikeresen tel­jesítsék a termelés műszaki színvonala további fellendí­tésének megjelölt program­ját. A plénum úgy véli, hogy most a fő feladat: fellendí­teni a szervező munkát és az új feladatok színvonalára emeleni az új technika meg­honosításának párt- és gaz­dasági irányítását. A határozat hangoztatja, hogy az új technika beve­zetésére vonatkozó legfonto­sabb kéréseknek szerves részként szerepelniök kell a népgazdasági tervben. Az ez­zel kapcsolatos intézkedései finanszírozását és anyagellát­ását soron kívül kell biz­tosítani. A hétéves terv végrehaj­tásának rendkívül fontos feltétele a működő üzemek rekonstrukciója, bővítése és műszaki felújítása. A teljes ülés több ilyen helyi kezde­ményezést hagyott jóvá. A határozat több technológiai eljárást és újítást is meg­említ, mint követendő pél­dát. A teljes ülés intézkedése­ket dolgozott ki az ipar, a közlekedés és a távközlés műszaki felújítására, a gép­gyártás tervezői és kísérleti bázisának megerősítésére. Minden erővel meg kell valósítani a XXI. pártkong­resszus által kitűzött felada­tot, komplex gépesítés útján fel kell számolni a nehéz fi­zikai munkát az iparban, az építőiparban, a közlekedés­ben és a mezőgazdaságban — hangoztatja a határozat. Több ilyen irányú intézke­­d­ést felsorol és megállapítja hogy ez elsőrangú és ha­laszthatatlan feladat. Ami az automatizálást il­leti, a Központi Bizottság a legfontosabb feladatnak az tartja, hogy gyakorlatilag meg kell oldani az átmene­tét egyes termelési művele­tek automatizálásától a telje­sen automatizált üzemei megteremtéséhez. A határozat külön feje­zetben foglalkozik a nép­gazdaság szakosításának , az üzemek kooperálásának to­vábbi fejlesztésével. A tel­jes ülés szükségesnek tartja hogy fokozódjék a tudomány szerepe a műszaki fejlesz­tésben, jobban szervezzék a tudományos kutatómunkát é­s kísérletezést, amelyeknél célja a tudományos vívmá­nyok népgazdasági elterjesz (Folytatás a 2. oldalon.) Véget ért az országos erdészeti vándors­ülés Szegedet, Szegeden vasárnap há­romnapos országos erdészeti vándorgyűlés kezdődött. Az ország minden részéből mintegy 400 erdészeti szak­ember jött össze, akik előtt Madas András, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke számolt be az egyesület munkájáról. Beszámolójában rámutatott arra, hogy az egyesület, amelynek taglét­száma két év alatt kétezer­ről háromezer fölé emelke­dett, egyre tevékenyebb és eredményesebb munkát fejt ki. A vándorgyűlés részvevői a hétfői és a keddi napon együttesen tanulmányozták Csongrád megyében az Al­föld fásításában elért ered­ményeket, hajóutat tettek a Tiszán és megszemlélték a hullámtéri erdőtelepítése­ket. Részt vettek végül a fennállásának 75. évforduló­ját ünneplő ásotthalmi Er­dészeti Szakiskola jubileu­mi ünnepségén. Szorosabb kapcsolatot a műhelyek és a technológiai osztályok dolgozói között Technológusok és szakmunkások üzemi ankétja A »Hírlap« szerkesztősége és a Vásárhelyi Mérleggyár közös rendezésében jól sike­rült ankét zajlott le csütör­tökön a Mérleggyárban. Az ankéton — amelyen a gép­műhely és a technológiai osztály dolgozóin kívül mű­szakiak is megjelentek — a műszaki és fizikai dolgozók közötti kapcsolatról, s fő­ként a technológusok gya­korlati munkájának fokozá­sáról tárgyaltak. Döme József technológus rövid megnyitója után Len­kei István üzemvezető kért szót. — A technológus, amint a nevében is benne van, a gyártáshoz ad útmutatást — mondotta. — Nálunk is ez az egyik feladata, de sajnos, annyira túlterhelt minden művelettervező, hogy alig tud időt szakítani a gyártási folyamat ellenőrzésére. A technológusok jórésze csak akkor megy le a műhelyek­be, ha sürgősen hívják. Arra lenne szükség, hogy leg­alább egy technológus állan­dóan a műhelyekben tartóz­kodna és végigkísérné a gyártás útját, ellenőrizné a technológiai fegyelem betar­tását, megbeszélné az ese­tenként felmerülő műveleti problémákat a munkások­kal. Ekkor zömében meg­szűnnének a technológusok és munkások közötti súrló­dások. Noha a technológu­sok tettek olyan felajánlást, hogy naponként lejárnak a műhelybe, sajnos —­ talán elfoglaltságuk miatt —■ nem igen tartják be ígéretüket. Somogyi Lajos üzemveze­tő szerint van olyan eset, hogy két technológus majd­nem azonos alkatrészt ellen­kezően tervez, ő is, mint számos felszólaló, a műhely­technológus beállítását kérte. — Ez esetben — hangsú­lyozta — lényegesen keve­sebb hibát ejtenének a tech­nológusok, mert ismernék az üzemrészek életét, az ott előforduló technikai, vagy egyéb változásokat. Vörös Lóránt marós kifo­gásolta, hogy némely műve­leti utasítást képtelenek be­tartani, mivel műhelyisme­ret hiányában a technológus nem a megfelelő gépre, vagy szerszámra írja azt ki. — Sokszor mi is tudnánk tanácsot adni a technológu­soknak, ha lejönnének — mondotta. — Előfordul olyan eset is, hogy az élágy­nál nem adják meg a szöget és félóráig kísérletezünk, mire mi magunk megállapít­juk.Vecsernyés Antal techno­lógus elmondotta: lehetetlen, hogy egy-egy tervező több időt töltsön a műhelyben, mivel munkája legnagyobb részét a tervezés foglalja le. Drahota János diszpécser is arról tett említést, hogy az új gyártmányoknál me­rült fel több probléma, de azt is megjegyezte: a mun­kások sem mindig tartják be pontosan a műveleti uta­sításokat. Bodai Ernő művezető szintén a technológusok elégtelen gyakorlati kapcso­latáról beszélt. Szerinte a technológusok keveset jár­nak a műhelybe és nem is­merik eléggé az ott előfor­duló változásokat. Felül kel­lene vizsgálni, melyek a ve­szélyes alkatrészek és azok műveleti utasítására na­gyobb gondot fordítani. Mitrik István esztergályos kérte a technológusokat, hogy nagyon gondosan ké­szítsék a műveleti utasításo­kat, mert a tévedések a dol­gozók zsebére mennek. ■ — Helyesebb volna mondotta —, ha a hibákat már a nullszériánál, illetve a prototípusnál igyekezné­­nek megfogni. Kocsis András technológus azt javasolta, hogy a proto­típust ne a kísérleti műhely készítse el, hanem az az üzemrész, amelyik a szériát gyártja, így aztán a techno­lógus a műveleti utasítást megfelelő gépre, megfelelő szerszámra tudná alkal­mazni. A felszólalásokat szinte összefoglalva, Czuczi János elvtárs, az üzem főmérnöke megállapította: a hibák gyö­kere főként abban rejlett, hogy a szerszámműhely és a szerszámszerkesztés kapaci­tása kicsi volt. Erre menet­közben rájöttek és most emelték a létszámot. — Azt azonban el kell is­merni — mondotta —, hogy a technológia elszakadt a műhelyektől. Az új techno­lógia bevezetése, az új gyártmányok készítése na­gyon leköti a technológiai osztályt, ígéretet tett arra, hogy rövidesen beállítanak egy műhely-technológust. Az ankét két szempontból is sikeresnek mondható. Egyrészt a fizikai dolgozók megismerkedtek a techno­lógiai osztály problémáival, tehát látják, hogy nem min­denben a technológusok a hibásak. Másrészt a techno­lógusok is kaptak egy kis ízelítőt abból, milyen nehéz­ségekkel küzdenek a műhe­lyek szakmunkásai egy-egy rossz műveleti utasítás ese­tén. Egyetlen szépséghibája volt az ankétnak, hogy a szakmunkások közül igen kevesen jelentek meg, hol­ott éppen az általuk felve­tett hibákról, hiányosságok­ról volt szó. Bócs! Új gép a termelés szolgálatában Sziráczki Attila és Herczeg Imre, a Makói Faárugyár dolgozói a termelés növelése érdekében kétfejes auto­mata előtolású marógépet szerkesztett. Ezzel a gép­pel — a jelenlegi norma szerint — 50 szobagarnitúrát tudnak megmunkálni. Kidolgozható rajta a szekrényajtó és oldal, ágyvég stb. A dolgozók kiselejtített alkatré­szekből szerelték össze a »masinát«, s előállítása mindössze néhány ezer forintba került. A gépen auto­matikus biztonsági kapcsoló is van, ami megakadályozza az automata túlfutását, amiből géptörés és súlyos bal­eset keletkezhetne. A kísérletek beváltak és a gépet átadták rendeltetésének

Next