Csongrád Megyei Hirlap, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
A világ köszönti a tízéves Kínai Népköztársaságot Új acélkombinát Az emberiség történelmének egyik legjelentősebb fejezete kezdődött meg tíz évvel ezelőtt, 1949. október elsején. Ezen a napon kiáltották ki Pekingben a Kínai Népköztársaságot, miután a kommunista párt vezette kínai népi felszabadító hadsereg a négy évig tartó harmadik forradalmi polgárháborúban döntő és végleges győzelmet aratott a Csang Kaj-sek irányította Kuomintang-rendszer felett. A világot akkor meglepetésként érte a kínai népi erők hatalmas győzelme, amelynek értékét növelte az a körülmény is, hogy olyan csangkajsekista seregekkel szemben érték el, amelyeket az amerikaiak képeztek ki és látták el a legkitűnőbb minőségű hadianyaggal és felszereléssel. 1945 szeptembere, a japánok feltétel nélküli kapitulációja után az 1921 júliusában alakult Kínai Kommunista Párt küzdött csupán annak megvalósításáért, hogy Kína valamennyi haladó pártjának koalíciója kormányozza az országot. A csangkajsekisták azonban azt hitték, hogy amerikai támogatással egyedül is fenntarthatják uralmukat, s a japánok kiebrudalása utántól kezdve következetesen kommunistaellenes politikát folytattak. Kína népe azonban egyre inkább a kommunista párt politikáját támogatta, azt a törekvést, hogy Kína legyen egységes és független. Ez hatalmas erőt és lendületet adott a népi felszabadító hadsereg akcióinak. Az első nagy győzelmet a népi erők 1948. október 30-án aratták, amikor elfoglalták Északkelet-Kínát, a korábbi Mandzsúriát. Ettől kezdve a nagy sikerek egész sora született, jelentős győzelem volt Nanking, a csangkajsekista főváros 1949. április 23.-i elfoglalása. 1949 szeptemberének végén a csang kajsekisták veresége teljes és végleges volt. Pedig Csang Kaj-sek tanulhatott volna a múltból. Az 1924-től 1927-ig tartó első forradalmi polgárháborúban a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang ugyanis csak a kommunista párt segítségével tudta egyesíteni Kínát és tette Nankingot fővárossá. S amikor arról volt szó, hogy e győzelmek döntő részét kivívó kommunista párt minimális jogaihoz jusson, Csang Kaj-sek reakciós kormányt alakított és a kommunistákkal minden további együttműködést megszakított. Ilyen körülmények között a kínai kommunisták sem tehettek mást, minthogy harcoltak igazságukért és a kínai nép jogaiért, a kínai haladó erők egységéért. A harc 1927-től 1936 végéig folyt, s e harcok során valósította meg a Dél-Kínában alakult tanácskormány a történelemben azóta emlékezetessé váltnagy menetelését, vagyis azt, hogy áttette székhelyét az északkínai Jenanba. A japánok bevonulása után a Kínai Kommunista Párt a betolakodók elleni eredményes harc érdekében kiegyezett Csang Kaj-sekkel és lényegében a kínai kommunisták voltak azok, akik a japánok ellen harcoló legszervezettebb és legerősebb kínai katonai egységeket jelentették. Csang Kaj-sek elbukott, mert álkok volt, mert a nép ellen harcolt. Azóta világhatalommá lett a Kínai Népköztársaság. Eredményei, sikerei a haladó emberiség teljes elismerését váltották ki, s a felszabadulásukért küzdő népek előtt a Kínai Népköztársaság követendő példaként áll. S a világ büszke a Kínai Népköztársaságra. ÚJ ÉPÜLETEK PEKINGBEN Peking, a Kínai Népköztársaság fővárosa az elmúlt tíz esztendő alatt építészetileg is jelentékenyen fejlődött. Új lakótelepek létesültek s modern középületek sokasága teszi csinosabbá, egységesebbé a város képét. Felvételünk a kínai főváros egyik nemrégen elkészült épületét, a Nemzetiségi Szállót ábrázolja. 3 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOIVG Ez évben is várható a Kínai Népköztársaság ugrásszerű fejlődése Világszerte nagy érdeklődéssel kísérik a kínai népgazdaság idei eredményeinek alakulását, azt, hogy tovább tart-e a kínai népgazdaság nagy ütemű fejlődése ebben az esztendőben is. Különösen azóta vetik fel e kérdést mind gyakrabban, hogy a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése 1959. augusztus 26-án elfogadta az ez évi tervfeladatok bizonyos mértékű csökkentésére vonatkozó javaslatot. Hogy az ez évi kínai népgazdasági feladatokat megismerjük, az elmúlt év teljesítményeiből kell kiindulnunk. Elöljáróban mindjárt meg kell állapítani, hogy az 1958-as év a kínai népgazdaság fejlődésében a »különlegesen nagy ugrás« éve volt. (Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke augusztus 26-i beszédében rámutatott, hogyan minősítik Kínában a gazdasági fejlődés ütemét. E szerint »ugrás«-ról akkor beszélnek, ha az évi növekedés az iparban 20, a mezőgazdaságban 10 százalék felett van. »Nagy ugrás«, ha a növekedés 25, illetve 15 százalékon felüli, »különlegesen nagy ugrás«ról pedig 30, illetve 20 százalék feletti teljesítményemelkedés esetében beszélünk.) Az 1958-as példátlanul nagy ütemű előrehaladás tényén az sem változtat, hogy a nyilvántartás gyakorlati munkájában fennálló tapasztalatlanság és más tényezők közrejátszása következtében a mezőgazdasági termelés értékét a tényleges eredménnyel szemben túlbecsülték, mert az emelkedés üteme így is lélegzetelállítóan nagy és megfelel a »különlegesen nagy ugrás« feltételeinek. De lássuk a számokat. Az 1958. évi mezőgazdasági termelés ténylegesen 67,1 milliárd jüan (1 jüan ± 5,87 forint). A korábbi jelentés ezt az adatot 88 milliárd jüanban, tehát 31 százalékkal magasabb összegben határozta meg. Az eredmények felülvizsgálatánál azonban kitűnt, hogy a gabonatermés 33, a gyapottermés pedig 37 százalékkal kevesebb a korábban közölt mennyiségnél, így azután a mezőgazdaság és az ipar együttes értéke nem — mint korábban közölték — 205 milliárd jüan, hanem 184,1 milliárd, vagyis 10 százalékkal kevesebb. Ennek ellenére is 48 százalékkal magasabb, mint az 1957. évi azonos vonatkozású számok. Az ipar termelésének értéke ebben az öszszegben a korábbi jelentéssel megegyező 117 milliárd jüan, ami az 1957. évihez képest 66 százalékos növekedésnek felel meg. A mezőgazdasági termelés értékének a növekedése a korábban közölt 64 százalékkal szemben »csupán« 25 százalék. Az idei évi célkitűzéseket tehát a reális tényekhez kellett alakítani s így született meg az az elfogadott javaslat, amelynek értelmében a mezőgazdasági és az ipari termelés együttes előirányzatának értékét 23 százalékkal csökkentették, ezen belül az ipar termelési tervét 11, a mezőgazdaságét pedig 40 százalékkal. Az ipar területén a csökkenés a következő területeken jelentkezik: acélból 18 millió tonna helyett 12 millió tonna, szénből 380 millió tonna helyett 335 millió tonna. A mezőgazdaságban a gabonatermésnek 525 millió tonnáról 275 millió tonnára, gyapotból 5 millió tonnáról 2,34 millió tonnára való csökkentése szerepel előirányzatként. Mit mutatnak az 1959. év első hat hónapjának eredményei? Azt, hogy az előirányzatokat mind az iparban, mind a mezőgazdaságban túlteljesíthetik. Az említett idő alatt az ipari termelés elérte a 72,9 milliárd jüant, vagyis 65 százalékkal volt magasabb a múlt év hasonló időszakában elért eredményeknél. Mezőgazdasági téren a korán beérő terményfajták nyári aratásánál 69,4 millió tonna gabonát takarítottak be, szemben a múlt év hasonló időszakának 68,2 millió tonna gabonájával. Pedig ebben az esztendőben a szárazság és az aszály közel 34 millió hektár terület termését pusztította el, vagy csökkentette a minimumra, s hogy mégis terméstöbbletről lehet beszélni, az a népi kommunák rendszere megszilárdulásának és a paraszti tömegek megnövekedett aktivitásának tudható be. összegezve: az 1959-es esztendő első hat hónapjának adatai azt mutatják, hogy 1959-ben a Kínai Népköztársaság gazdasági élete tovább halad az ugrásszerű fejlődés útján. „Nagybetűs ” faliújságoki” l! Két évvel ezelőtt, amikor A Kínai Kommunista Pártáltal közzétett adatok szerint jelenleg több mint 24ezer népi kommuna van Ki Inában. Egy-egy kommunában átlag ötezer parasztcsalád dolgozik A több mint 24 000 népi kommunában tömörült 121 millió parasztcsalád, azaz a népi Kínában élő parasztság több mint 99 százaléka. A népi kommunák zöme elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, s csakviszonylag kevés olyan kommuna van, amelyben intenzíven foglalkoznak állattenyésztéssel is. Viszont nincsolyan kommuna, amely a mezőgazdasági termelés mellett ne foglalkozna a termelés más ágaival is, például az iparral. Egy év alatt a népi kommunák szilárd államigazgatási szervekké váltak, s ezzel a falvakban a gazdasági tevékenység mellett teljesen a néptömegek kezébe ment át a politikai irányítás is. Az alapvető tulajdonforma a termelőcsoport tulajdona, s emellett van közös, azaz kommunális tulajdon is. A szövetkezetekben bevált brigádrendszert a kommuna is átvette és eredményesen alkalmazza. Jelenleg a kommunákban körülbelül 3 millió termelőcsoport működik saját kollektív tulajdonnal. Az ilyen csoportokban dolgozó családok száma meghaladja a 40 milliót. Huszonnégyezernél is több kommuna van jelenleg Kínában a népi Kínában megindulta a munkastílus-javító mozgó A föld egyik legnagyobb országa, a Kínai Népköztársaság Több évezredes történelme során Kína 1949-ben, a Kínai Népköztársaság kikiáltása után vált igazán egységessé, a »nagy Kínává«. A Kínai Népköztársaság területe 9 millió 633 ezer négyzetkilométer, kevés híjjal pontosan akkora, mint Európa. Közigazgatásilag 30 tartományból áll, lakossága (1955-ben) 647 millió 800 ezer, fővárosa Peking. Legnagyobb városa a Csendes-óceán partján fekvő Sanghaj, közel 8 millió lakossal. Kína területének nagy része hegyes, csak a Sárga-folyó és a Jangce folyásának alsó része mellett, valamint a Sárga-tenger vidéke sík. Éghajlata északon kontinentális: meleg nyár, igen hideg tél. Közép-Kína klímája már enyhébb. Délen a szubtrópikus monszun-klíma az uralkodó esős és száraz évszakokkal. Ez a rész a legtermékenyebb és legsűrűn lakottabb része Kínának. Népsűrűsége itt meghaladja az 500 főt négyzetkilométerenként (Magyarországon a népsűrűség általában 85 fő négyzetkilométerenként). Az ország területének mindössze 11 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt. Legfontosabb növénye a rizs, amelynek 95 százalékát a déli területeken termesztik (1957-ben 82 millió tonnát). Ásványkincsekben rendkívül gazdag: szénben, vasban, kőolajban, szinte kimeríthetetlen tartalékai vannak. Fontosabb exportcikkei: gabona, szójabab, ércek, bőrök, selyem, tea, népművészeti cikkek. Iparának legjelentősebb területe Északkelet-Kína (a régi Mandzsúria), ahol a nehézipar, és a Csendes-óceán vidéke, ahol == főleg Sanghajban == a könnyűipar a legszámottevőbb i galom, akkor születtet meg a »nagybetűs újság», a tá- 5 cöpao. Abban különbözik a faliújságtól, hogy szerzőjed maga írja és maga akasztja ki. A tácöpao szövege rö-% vid. De ez az újság nagy erejű politikai fegyver. 9 Milliók írják. Mindent munkahelyen, szervezetnél,%vállalatnál, iskolában, szál-9 fáson ott függnek a külön-5 |böző formájú, nagyságú jószínű »nagybetűs újságok».*, a Falun is nagyon elterjed-a |terc. 9 | A táccpap felhívja a fi? gyelmet a munka hibáira és Jhiányosságaira, megbíráljad _az egyes vezetőket, javasla-9, \tokat tesz, megdicséri a jó9 [■teljesítményeket, vitázik, el-? jítéli és elemzi írójának sa-saját hibáját. Olvashatunk raj-ó, ta gúnyos verseket, csasz-e 'puskákat, villámtréfákat, lát-x ',hatunk karikatúrákat, ? Csütörtök, 1959. október 1. Belső-Mongóliában A rohamosan fejlődő kínai ipar rövidesen új acélkombináttal gyarapodik: a belső-mongóliai sztyeppén, Paptovban hamarosan üzembe helyezik ezt a hatalmas vas- és acélkomplexumot, a legmodernebb felszereléssel ellátva. A nagy kapacitású gyáróriás, amelynek egyik részletét ábrázolja képünk, az elkövetkező év elején már teljes »üzemmel» fog működni.