Csongrád Megyei Hirlap, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-13 / 37. szám
Megyénk az ország hatodik ipari megyéje A hároméves terv utolsó évében, a második ötéves terv beindulása előtt szükségszerű megvizsgálnunk megyénk iparának helyzetét, az iparosításban eddig elért eredményeket, a még fennálló hiányosságokat és fejlődésünk perspektíváit Csongrád megye az ipari termelés volumene tekintetében a 6. helyet foglalja el a megyék között. Megyénk Dél-Magyarország legfejlettebb ipari megyéje, s országosan is csak a jelentős nehéziparral rendelkező megyék előzik meg A megye iparának szerkezetére rányomja bélyegét az alföldi, mezőgazdasági jelleg, a bányavidékek távolsága. A termelésben döntő súllyal — több mint 50 százalékkal — a könnyűipar képviselteti magát. Igen jelentős (36 százalék) az élelmiszeripar, s mindössze 12 százalék a nehézipari termelés. Könnyű- és élelmiszeripari termelésünk országosan is számottevő. Egyes termékekből s azok exportjából az országos termelés, illetve export jelentős hányadát adja megyénk ipara. A könnyűipari cikkek közül 1959-ben az ország konyhabútor-termelésének 34 százalékát, len- és kenderszövet-termelésének 30 százalékát, férfiöltöny-termelésének 21 százalékát, a nőicipő-exportnak 14 százalékát adta Csongrád megye. Az élelmiszeripari termékek közül a szalámitermelés és export 55—60 százaléka, a fűszerpaprikatermelés 48, a paprikaexport 37 százaléka, a vágottbaromfi-export 13 százaléka megyénkből került ki. Megyénk ipara — statisztikai adatok szerint — 1959- ben eredményesen, jól dolgozott, a termelés nagymértékben fejlődött. A további fejlődést gátolja az a körülmény, hogy üzemeink nagy része 50—60 éves, öreg, régi típusú képekkel dolgozik. Az MSZMP VII. kongreszszusán ismertetett gazdasági irányelvek értelmében a jövőben a hangsúly a műszaki színvonal emelésén lesz. Ennek egyik láncszeme — ami megyénket is érinti — a könnyű- és élelmiszeripar rekonstrukciója. Gazdasági erőinket főleg nem új üzemek létesítésére, hanem a meglévők korszerűsítésére fordítjuk. A régi, elavult gépek helyett új, modernebb, termelékenyebb gépeket helyezünk üzembe. Ez a folyamat már megkezdődött, de lényeges változást csak a következő években várhatunk. A műszaki fejlesztés kapcsán új, modern szövőüzemet kap a Szegedi Textilművek, megkezdődik a kábelgyártás Szegeden, megtörténik a Szegedi Kenderfonógyár és a Szegedi Cipőgyár rekonstrukciója, tárgyalások folynak a Szegedi Ruhagyár bővítéséről, bővítik a Szegedi Szalámigyárat, a Makói Gépgyárat és a Szegedi Jutaárugyárat, de nem marad ki a korszerű gépekkel való ellátásból a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár, a Harisnyagyár és a többi vállalat sem. Kedvezőtlenül érezteti hatását a beruházások elosztásánál az a körülmény, hogy megyénkben nincs súlyponti iparágba (híradástechnika, vegyipar stb.) tartozó üzem. A második ötéves terv ezen iparágak nagyarányú fejlesztését írja elő, például a vegyipar termelése öt év alatt megkétszereződik. Az erőteljesebben fejlesztett iparágak új létesítményeket is kapnak. Szeged adottságai megfelelőek egy gyógyszergyár létesítéséhez. Illetékes szervek már foglalkoztak ezzel a gondolattal, amelynek megvalósítása sokat lendítene megyénk iparán. Iparunk fejlesztésének ezek az irányelvei a további fejlődés biztosítékát jelentik, elősegítik, hogy előre haladjunk a megkezdett úton, a második ötéves terv célkitűzéseinek teljesítéséért. Klonkai László, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei Igazgatóságának ipari főelőadója. Az elmúlt években jelentősen nőtt a falusi lakosság kulturális színvonala és ezen belül kulturális igénye is. Tíz évvel ezelőtt az országban csak 1635 volt a falusi könyvtárak száma, ma közel 7000 falusi könyvtár van. A falu kulturális életének és a szocialista mezőgazdaság kibontakozásának nagy fontosságú segítője a Mezőgazdasági Könyvkiadó, mely az elmúlt években komoly szolgálatot tett az agrártudomány széleskörű elterjesztésében. A Mezőgazdasági Könyvkiadó az elmúlt években átlag 100 mezőgazdasági szakkönyvet és több mint 250 különböző tudományos és szakmai kiadványt adott közre, évente átlag 2 millió példányban. Ebben a hónapban rendezték, illetve rendezik meg az országos mezőgazdasági könyvhónapot, így Csongrád megyében is nagy számban és bőséges választékban kaphatók növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, kertészettel, szőlészettel, gyümölcstermesztéssel, szarvasmarha-, 16-, juh- és sertéstenyésztéssel, erdészettel, vadászattal kapcsolatos, magas színvonalú, közérthető, képekkel ellátott könyvek és kiadványok. A mezőgazdasági könyvhónappal összefüggően a megyében több rendezvényre kerül sor. Többek között a szentesi járásban is megszervezik a mezőgazdasági szakirodalom házról házra való árusítását. Mindenütt a táj jellegnek legjobban megfelelő könyvekkel látogatják meg a családokat. Könyvünkét volt már a Pankotai Állami Gazdaságban és hasonló rendezvény lesz a közeljövőben Mindszenten és Nagymágocson. Ugyanakkor több községben könyvbálakat is rendeznek. A könyvbálak alkalmával a bevételt éjfélkor kisorsolják és a nyerteseket könyvekkel ajándékozzák meg. --------------- Könyvbálak — könyvankétok a megyében Február: a mezőgazdasági könyv hónapja — Előre... — a tábornok arcán remény volt A tömeg csoportokra szakadozva, futólépésben zúdult az üres utcán. Kétoldalt hallgattak a házak. Valahol fölkattogott aztán újra elhallgatott egy géppuska. — Az orosz vonalak mögött vagyunk. — A tábornok hangjában most lobbant föl az izgalom. Lihegve, fiatalosan, egyenletesen futott Münzenberg mellett A magasban repülőgép zúgott Az acélmadár egészen alacsonyan szállva, szinte súrolva a háztetőket siklott feléjük: — Csatarepülő!!! — üvöltött valaki. A futás rohanássá vált. Százak és százak egymást taposva zúdultak a falak mellé. A repülőgép egyetlen lövés nélkül siklott el felettük. — Meg vannak lepve... Most kapkodnak a tartalékaik után — vélekedett a tábornok. Az egyik mellékutca oldalt kanyarodott. Végén már fenyves szürkéllett. A távolban kúp alakú hegycsúcson kilátótorony kéklett. Az emberek kábultan a szabadulás lehetőségétől, zúdultak a romok között az erdő felé. A repülőgép újra elsiklott a széthulló tömeg felett. Balról elmaradtak a villák... Münzenberg körülpillantott Körülötte két tucat katona kapaszkodott fel a hegyoldalon, sápadt, borostás arcukról dőlt az izzadtság. A tábornok lemaradva, öregesen lihegett A város, mint hatalmas egyiptomi királytemető, hallgatott alattuk. Münzenberg a szeméhez emelte a messzelátót. A királyi palota kupoláján, amely olyan volt, mint karddal széthasított sisak, a vörös zászló keskeny tűznyelve csapkodott. . Valahonnan balról géppuska kattogott. Münzemberg összerezzent a meglepetéstől. Eltette a messzelátót: — Ez a királyi palota valóban gyönyörű emléke volt a germán kulturának... — lihegett mögötte a tábornok. — Kár érte... — bólintott Münzenberg. — Siessünk. Balról lövöldözés csattogott. A gépfegyverek kelepeltek, sziszegtek az automata fegyverek gólyái. Fától fáig ugrálva haladtak előre. A fegyverropogás erősödött. Hirtelen mögöttük, egészen közel csattogtak a lövések, reccsent az aknavető. — Úgy látszik, elértük a leghátsó biztosító vonalaikat ... — mormogta a tábornok és lihegve törülgette verejtékező arcát. Nehézgéppuska golyói recsegtek az ágak között. Köröskörül, mint egyre jobban szoruló érchurok, közeledett a harc lármája. Az erdő dörgött, recsegett Münzenberg megállóit. Lent az erdős dombok alján át kanyarodott és fegyvertelen zöldruhás emberek hasaszú menete húzódott valahová. Kétoldalt géppisztolyos őrök bukdácsoltak a mély hóban ... — Ezek foglyok... — mondta fölöslegesen a tábornok. Úgy érezte, hogy ezek a lehajtott fejjel, lassan menetelő katonák nagyon ismerősek nekik. __ Igen ... Valóban... — Münzenberg hangjában sejtelem csendült. Az erdő zúgott, pattogott, néha zörgött... Egy nehézgéppuska valahol egészen közel tépkedte a bokrokat ... Lent a hegy oldalán két tucat katona bukkant fel. Karjaikat a magasba tartották. Lassan botorkáltak az úton ... Münzenberg nem látott mögöttük őrséget... — Nem értem... — mormogta — nem értem... A hegyoldal bokrai között itt is, ott is, mint apró szürke cseppek, folytak le az útra a feltárt karú, ködszínű emberek csoportjai, színtelen menetté egyesültek és hangtalan hullámzással áradtak valahová vissza, talán a Város felé... — Az erdőharcban a megadás lehetősége csekély. .. Az ellenfelek nehezen tekinthetik át a helyzetet és éppen azért a küzdelem sok, néha hiábavaló áldozattal jár — mondta a tábornok. Münzenberg letörölte homlokáról az izzadtságot. — Úgy látom, azért meglehetősen sokan használják ki ezt a csekély lehetőséget is. Lassan lépkedtek előre. A fenyők széthúzódtak. Sűrű, embermagas tűlevelű bokrok zsúfolódtak egymáshoz a hó hermelinje alatt. Münzenberg szótlanul ment, aztán egyszerre megállott. A bokrok mögött térdig a hóba süppedve három alacsony, tömzsi, szélesarcú orosz katona állott Prémsapkájukon ötágú csillag vöröslött... A tábornok határozottan előrelépett és szertartásosan emelte fel a karjait... Az oroszok mozdulatlanul néztek rá. Köröskörül, mint roppant kovácsműhely, dongott, csattogott, fütyült, recsegett, zörgött az erdő. Az egyik orosz katona előrelépett, kivette a tábornok kezéből a lecsatolt revolverövet és a havas bokrok közé hajította. Aztán odament Münzenberghez. Sokáig fontoskodva vizsgálgatta a sok tükörlencsés messzelátót. — Ezt az oldalt lévő csavart ki kell forgatni... — mondta halkan Münzenberg és óvatosan nyúlt érdes, erős ujjával a német optikai ipar kissé megviselt remekéhez. A katona bólintott. Vállára vetette a messzelátót. Kiszedte Münzenberg övéből a revolvert, levette válláról géppisztolyát és széles, parasztos mozdulattal úgy hajította a bokorba, mint kigyomlált, kártékony giz-gazt Visszalépett. Hangosan szipogva végignézett a két tiszten, aztán valahová lefelé mutatott a domboldalon. A tábornok, aki még mindig felemelt kézzel állott a hóban, lassan arra indult... Münzenberg szótlanul ment utána. Nem hallott lépteket maga mögött és óvatosan hátrasandított. A három katona mozdulatlanul állott a bokor mögött... Egyformán tömörek, vaskosak voltak. Széles, kerek arcukon egyforma közönyös, kissé feszült kifejezés látszott. Szürke köpenyükön a ráncok mentén egyformán bolyhosan halmozódott a hó. — Föl... fölháborító... le sem kísérik a foglyokat ... De hiszen így fegyvertelenül akárki lekaszálhat minket a bokrok mögül... — csattant fel a tábornok hangja. Megállott és tenyerével a mellét ütögetve, éles, a méltatlankodástól rekedt hangon kiabált: — General! General! Ja general! Az egyik katona lassan feléje fordította fejét. Rövid ideig némán figyelt feléjük, aztán szélesen, haragosan legyintett. — ... Eriggy le, ameddig jó dolgod van...! — ordította oroszul és ajkáról féltucatnyi, az a közismert szitok szállott, amelyet még a keleti síkságon tanultak meg a hódítók. A tábornok elvörösödött és kezét zsebre dugva indult lefelé. A havas fák eltakarták a három katonát. Lent az úton apró csoportokban húzódtak a foglyok. Mögöttük egy-egy géppisztolyos őr lépkedett. Münzenberg körülpillantott. Odébb néhány bokor szorongott. Egyedül voltak. — Talán mégis megpróbálnánk az áthatolást... — mormogta magában. A tábornok rántott egyet a vállán. — Felesleges... túl sűrűek a vonalaik... Legfeljebb golyót kaphatunk. Lassan botorkáltak lejjebb. A tábornok megállott az út szélén. Münzenberg a ruháját tisztogatva a hótól, húzódott meg mögötte. A foglyok csoportja lassan közeledett feléjük. A tábornok tisztelegve emelte a sapkájához a kezét. A német katonák közül a legszélén lépkedő bizonytalan mozdulatot tett, a többi kifejezéstelen arccal nézett maga elé. A tábornok megvárta, amíg elvonulnak előtte... — Menjünk... a hangjában zavaros megkönnyebülés volt. — Részemről ideggörcsöt, vagy hányingert kapok a náci pártvezérek ostobaságától... Némén lépkedtek a csoport végén. Az őr cigarettázva, szótlanul ment mögöttük. Előttük görnyedt háttal, felhúzott kabátgallérral topogtak a foglyok. A szürkületben a havas úton, újra nyugatról kelet felé indult a Volga-partot megjárt had. 3 ÚJ TERMELŐSZÖVETKEZETEK TAPASZTALATCSERÉJE A zöldség- és gyümölcstermelés megszervezése a mindszenti Tiszavirág Tsz-ben Elmondta: Pálinkó ferenc tsz-elnök k Termelőszövetkezetünk az elmúlt év őszén alakult meg mintegy másfélezer hold földterülettel és 290 taggal, melynek kétharmad része női munkaerő. Területünkből 102 holdon zöldséget termelünk, míg gyümölcsösünk nagysága 65 hold, melyből 50 hold termő. Munkaszervezetünket úgy alakítjuk ki, hogy a zöldség- és a gyümölcstermelésben, valamint az állattenyésztésben egy-egy brigád dolgozzék. Ez utóbbi ideiglenesen ellátja a növénytermelési brigádvezető feladatát is, mert állatállományunk még igen kevés. Amint azonban szükségét látjuk, beállítjuk a negyedik brigádvezetőt is. — A munkacsapatok kialakítását a tagokra bíztuk, hogy ki-ki ismerősével, jó barátjával együtt dolgozhasson abban a munkakörben, amelyik a legjobban megfelel neki. A kertészetben 10 munkacsapat lesz, de adott esetben a növénytermelésből is csoportosítunk át munkaerőt A tökéletes munkaszervezet kialakítása szempontjából fontosnak tartjuk, hogy még ebben a hónapban meglátogassunk egy olyan régi termelőszövetkezetet, amelyik zömmel zöldségtermeléssel foglalkozik és az ott tapasztaltakat hasznosítjuk munkánkban. A különféle zöldségfélék területét arányosan osztjuk el az egyes munkacsapatok között, de van olyan elgondolásunk, hogy még a szártóföldi növényekből is kap minden munkacsapat. Arra azonban vigyázunk, hogy ez a megoldás ne menjen a zöldségtermesztés rovására. Tekintettel arra, hogy minden évben nagy területen kívánunk zöldséget termelni, gondolni kell a melegágyakhoz szükséges trágyamennyiség pótlására. Ebben az évben például annyi szervestrágyát hordunk ki csak erre a célra, amennyi lehetővé tenné 40 hold területen a 250 mázsás istállótrágyázást. Ezért meleg vizű kutat kívánunk fúratni a legközelebbi években, hogy ezt a trágyamennyiséget a talajerő pótlására fordíthassuk. A gyümölcskertészetben 3 munkacsapatot állítunk be meghatározott területre. Célunk ugyanis az, hogy ne csak a gyümölcsfákat ápolják ugyanazok a személyek, hanem a talajt is. Ez a megoldás azért jó, mert többször előfordul, hogy permetezni csak a hajnali és a délutáni órákban lehet a nagy hőség miatt. Nem volna tehát célszerű, ha azokat a tagokat, akik permeteztek, másokkal váltanánk fel napközben és ők csak este folytatnák újra a munkát a gyümölcsösben. — Fontosnak tartjuk a gyümölcsösök talajmunkáinak gépesítését. Míg szakszövetkezetben dolgoztunk, addig kipróbáltuk és jól bevált a kerti traktor. Ez azonban vonatkozik az egyéb munkákra is. Mind a három munkacsapatnak rendelkezésére áll egy-egy motoros permetező, amelyek már üzemképes állapotban vannak. — A területmegosztást a gyümölcsösben is megvalósítjuk úgy, hogy károsodás egyik munkacsapat tagjait se érje. Ezt azért tartjuk lehetségesnek, mert mind a brigádvezető, mind a munkacsapatvezetők hozzáértők és nyugodtan rájuk lehet bízni a területet. A területmegosztást úgy végezzük el, hogy az erős fagyok elmúltával már mindegyik munkacsapat a saját területén kezdhesse a metszést és az egyéb időszerű munkát. Fontosnak tartjuk a szakismeretek növelését, ezért gyakorlati és elméleti foglalkozásokat tartunk a metszés kezdete előtt legalább egy héttel. Ugyanakkor kint a területen is figyeljük majd a munkát, hogy ahol kell, segíthessünk. Ehhez hasonló oktatás lesz a zöldségeseknél is, bár 40— 50 tag már tanul az ezüstkalászos tanfolyamon. — Azokat a tapasztalatomkat, amelyeket a szakszövetkezetben szereztünk, itt is hasznosítani akarjuk. Jól kidolgozott és bevált permetezési módszerünk van, amelyet tovább fejlesztünk. Segítségével elértük, hogy az elhanyagolt gyümölcsösből is exportálhattuk a termés 80 százalékát. Ennek lényege az, hogya gombabetegségek elleni védekezést összekapcsoltuk a rovarkártevők elleni védekezéssel. — Szólni kell még a szállítás megszervezéséről, amely szintén igen alapos körültekintést igényel. Ezt mi azzal a Bjelorusz traktorral kívánjuk lebonyolítani, amelyet hamarosan megvásárolunk, de jelentős rész hárul majd a kerti traktorra és az öt gumiskocsira is. Bekapcsoljuk a szállításba a gépállomást, amelyre a szerződést már megkötöttük. Az exportszállítmányt továbbra is mi szeretnénk berakni, miként a szakszövetkezetnél és ez azért jó, mert a szállítóbrigád tagjai nem minden esetben törődnek úgy a zöldséggel, vagy gyümölcscsel, amint kellene. A munkaszervezet kialakításával együtt kívánjuk megoldani a zöldségelárusító bolt nyitását is. Véleményünk szerint ugyanis ezt most már a község termelőszövetkezeteinek kell megoldani és minden régi vagy új termelőszövetkezetnek felelősséget kell éreznie azért, hogy a lakosság semmiből se érezzen hiányt Versenyfelhívás a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése érdekében A babarc Béke Termelőszövetkezet tagsága országos versenyfelhívást kezdeményezett a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése érdekében. A tagok vállalták, hogy a belterjesség fokozása céljából a 100 holdra jutó szarvasmarha-létszámot 1960- ra 16-ról 19-re növelik, míg 1963-ra elérik a 24-et. Ezen belül a tehénsűrűséget 3,6- ról 7,3-ra, 1963-ra pedig 10-re növelik. Célul tűzték ki azt is, hogy 100 tehén után évente 85 borjút nyernek és a tehenek életkorát gazdaságos termelés mellett legalább 10 évre növelik. Versenyfelhívásukban szerepel az is, hogy a takarmányozással a jelenlegi tehénállománynál 4000 kilón felüli tejtermelést érnek el, míg az időközben megnövekedett tehenektől 3600 kiló tejet fejnek. Tekintettel arra, hogy a népgazdaság megnövekedett igényeit elsősorban a termelőszövetkezeteknek kell kielégíteni, helyes lenne, ha megyénkből minél több termelőszövetkezet csatlakozna a babarci Béke Tsz felhívásához. Szombat, 1960. február 13.