Csongrád Megyei Hirlap, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
Minél kevesebb kiadásmi (K. I.) A takarékossági mozgalom megyénk területén szívügyévé vált nemcsak a vezetőknek, hanem a dolgozók széles rétegének egyaránt. Az üzemekben folyó munkaversenyek felajánlásai között alig találunk olyan vállalást, amelyből hiányzik a takarékosságra való törekvés. Az újító, ésszerűsítő feltétlenül számításba veszi ötleteinél az önköltségcsökkentést. Vannak üzemek, ahol százezreket takarítanak meg a munkadarabok készítési idejének csökkentésével, az anyagnorma felülvizsgálatával, s egyéb módon. A Vásárhelyi Mérleggyárban például a gazdaságos termelést és a termelékenységet elősegítő műszaki és technológiai intézkedések közül külön említést érdemel az a törekvés, hogy a más üzemeknek kiadott kooperációs gyártmányok arányát csökkentik. A nemrég kapott sík- és körcsiszológépek beállításával maguk végzik azoknak a mérlegéleknek és élágyaknak a készítését, amelyeket eddig a pesti kalibergyár munkált meg. A Kalibergyár a mérlegélek egyik típusát 398 forintért készítette, ugyanez a művelet a Mérleggyár új gépeivel csak 192 év forintba kerül. Jellemző a kooperációs megtakarítás mértékére, hogy csupán a vagonmérlegek él és élágyainak a saját üzemben való készítése révén közel 80 ezer forint a negyedévi várható megtakarítás. Csak egy esetet említettünk meg konkrétan a takarékossági intézkedések kihatásairól, de ebből is látszik, hogy rendkívül sokoldalú lehetőségük van az üzemeknek a kiadások csökkentésére. Különösen figyelemre méltó, ha a vállalatvezetés és a vállalatok dolgozói jó munkájukkal központi intézkedés nélkül, maguk is igyekeznek nagyobb jelentőségű takarékossági intézkedéseket megoldani. Nagy horderejű törekvés ez ma, amikor a műszaki és technológiai színvonal emelése, a termelékenység növelése központi feladattá vált. Az ötéves tervre és a távlati tervekre való tekintettel fontos, hogy a takarékoskodás, a gazdaságos termelés hosszú időre szóló rendszeres, állandó és mintegy magától értetődő feladatává váljék minden vezetőnek és dolgozónak. Ennek elérésére olyan közvéleményt kell kialakítani az élet minden területén,amely elítéli és társadalmi úton is megakadályozza a pazarlást, a közvagyon herdálását, a fegyelmezetlenséget és a lazaságokat. Kormányunk még 1958 márciusában határozatot hozott a takarékossági mozgalom irányelveiről és intézkedési tervéről. Ez a határozat ma talán még aktuálisabb, mint kiadása napján, hiszen takarékosság, önköltségcsökkentés nélkül nem képzelhető el életszínvonalnövekedés, de még az életszínvonal stabillá tétele sem. S ami az életszínvonallal kapcsolatos, a beruházások szintén csak úgy oldhatók meg kedvezően, ha magával a beruházással is ésszerűen gazdálkodunk, s az erre szánt, összegeket nem herdáljuk el okan kiadásokra, amelyek elkerülhetők. Ezen a téren tehát a legszigorúbb állami és tervfegyelemre van szükség. A megyei építőipari vállalatoknak és minisztériumi, tanácsi szerveknek célirányos lenne felülvizsgálni a befejezetlen beruházások helyzetét s az ez évre betervezett vállalati és más közületi keretek felhasználásának ésszerűségét. Ilyenkor év végén még megyei viszonylatban is milliók mennek el megalapozatlan és megokolatlan célokra azzal a jelszóval, hogy év vége van, a keretet fel kell használni. Nagy gondot kell fordítaniuk az üzemeknek az importanyagok megtakarítására, valamint a hulladékanyagok felhasználására. Ezen a téren már számtalan hasznos kezdeményezéssel találkoztunk — különösen a vasipari üzemekben örvendetes az a törekvés, hogy a drágább és nehezebben beszerezhető vasanyagokat igyekeznek pótolni műanyagokkal. Lenke István elvtárs, a Mérleggyár egyik vezető műszaki dolgozója újítása alapján a gyorsmérlegek borítólapját és súlytányérját fém helyett műanyagból készíttetik. Ezáltal rövidebb a megmunkálási idő, olcsóbb a mérlegek önköltségi ára. A Vásárhelyi Szandálgyárban viszont a gyermekszandálok sarkainak készítésénél a rúdragasztásos módszerrel lényegesen több hulladékanyagot fel tudnak használni ugyanolyan eredménnyel, mintha nagyobb bőrdarabokat dolgoznának be. A takarékossági mozgalom kiszélesítése, intenzívebbé tevése érdekében használják fel az üzemek vezetői a prémiumrendszert, a nyereségrészesedést, valamint az igazgatói alap jutalmazási célokra való fordítható részét. Jutalmazzák az önköltség csökkentésében legjobb eredményt elért dolgozókat. A célprémiumok odaítélésénél részesítsék előnyben azokat a dolgozókat, akik kiemelkedő takarékossági kezdeményezéseket indítottak el. Egy-egy műhely, brigád, vagy akár egyéni dolgozó részére is adhatnak célprémiumot az üzemek, amennyiben jelentősebb anyag, vagy egyébb megtakarítást érnek el. A nyereségrészesedés tudvalévően csak abban az esetben emelkedik egy-egy üzemben, ha jól gazdálkodott a vállalat. Nyilvánvaló, hogy azok a dolgozók, akik kiemelkedő módon segítették elő az önköltség csökkentését, a gazdaságosabb termelést, nagyobb részük van a nyereségrészesedés növelésében, mint azoknak, akik kevésbé törekedtek a gazdaságosságra. Éppen ezért már a nyereségrészesedés elosztásának megtervezésénél vegyék figyelembe a takarékosságban kiemelkedő dolgozók magasabb fokú részesedését. A prémium, a nyereségrészesedés, valamint az igazgatói alap jutalmazási részének az elosztásánál szavuk van az üzemi szakszervezeteknek is. De a pártszervezetek sem nézhetik tétlenül, hogy igazságos-e egy-egy üzemben a jutalmazás. Ebből következik: a párt és a szakszervezet hassanak oda, hogy az igazgatók úgy használják fel ezeket a prémium mókát, jutalmazási rendszereket, nyereségrészesedést, hogy azok valóban a gazdaságos termelést, a nyereség növelését szolgálják. Ez esetben a takarékossági mozgalom is hatékonyabb lesz, és a dolgozók kollektíváját eredményesebben állíthatják a tervteljesítés és a takarékos termelés szolgálatába. VTIAG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE LAPJA * XVII. évfolyam, 258. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1960. november 1. Felavatták Budapesten a magyar szabadságért elesett hősök Köztársaság téri emlékművét Vasárnap ünnepélyesen felavatták a magyar nép szabadságáért elesett hősök emlékművét a Köztársaság téren. Az ünnepségen a párt, a kormány, a fegyveres testületek képviselői, a társadalmi és tömegszervezetek küldöttei, a munkásmozgalom sok régi harcosa, az egykori küzdőtársak, Budapest dolgozói adóztak a hősöknek kijáró tisztelettel az új emlékmű előtt. A Himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet. Az emlékmű Kalló Viktor szobrász és Skoda Lajos építész közös alkotása. A leleplezés után a főváros dolgozói nevében Veres József, a fővárosi tanács v. b. elnöke átvette az emlékművet, majd gyásadallamok hangjainál elhelyezték a koszorúkat. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány képviseletében Benke Valéria művelődésügyi miniszter és Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Számos testület és szervezet koszorújának elhelyezése után az 1956-os ellenforradalom áldozatainak hozzátartozói képviseletében Mező Imréné és Szántó Miklós koszorúzta meg az emlékművet, majd a fővárosi üzemek, intézmények és a lakosság képviselői díszítették virágokkal az emlékművet. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget Országzerte megkezdték a gyümölcsfa- telepítéseket A lombhullással országszerte megkezdődtek az őszi gyümölcsfa-telepítések. Mint a Földművelésügyi Minisztérium gyümölcstermesztési igazgatóságán közölték, csupán a termelőszövetkezetek nyolcezer hold új gyümölcsöst telepítenek az idén, ezenkívül mintegy hatezer holdat az állami gazdaságok, kísérleti és célgazdaságok ültetnek be gyümölcsfákkal. Az ország negyven nagy állami és szövetkezeti, valamint a még egyéni kezelésben levő kisebb faiskolákban több mint négymillió kiváló minőségű gyümölcsoltvány, illetve csemete vár elszállításra és kiültetésre. Egyes gazdaságok, szövetkezetek már a szállítást, sőt az ültetést is megkezdték. Motorkerékpárszemle? Soha ennyi motorkerékpárt nem láttak egy helyen a vásárhelyiek, mint vasárnap délelőtt a Petőfi Művelődési Ház előtt. Talán szemle volt? Nem. A közlekedési ankétra több száz Pannónia, Csepel, Jáva, különböző gyártmányú motorkerékpáron érkeztek a gépjárművezetők. Az ankét kitűnően sikerült (Kiss Gy. felvétele) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága e hó 28—29-én ülést tartott. Fehér Lajos elvtárs ismertette a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének eredményeit, tapasztalatait és a további feladatokat. Az előterjesztést a Központi Bizottság behatóan megvitatta. A vitában felszólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Az előterjesztést a Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság kijelölte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulójának moszkvai ünnepségein résztvevő küldöttség tagjait. Megalakult a vízgazdálkodási társulat Csongrádon Hogyan halad a szervezd munka Szentesen és környékén? A napokban Csongrádon megalakult a Csongrád és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. A társulat ülésén megválasztották a héttagú igazgatóságot és az öttagú felügyel bizottságot. A vízgazdálkodási társulat elnöke Gulyás János, a csongrádi városi tanács v. b. elnöke. Ugyanakkor a felgyői, csanyteleki és tömörkényi tanács v. b. elnökei, valamint a termelőszövetkezeti elnökök is helyet kaptak az igazgatóságban. A felügyelő bizottság elnöke a felgyői Alföldi Róna Termelőszövetkezet elnöke. Elfogadták az 1961-es költségvetést a belvízlevezetéssel és az öntözéssel kapcsolatban, és természetesen a csatornák gondozását és kezelését is megvitatták. A költségvetés egy holdnyi földterület után 8 forint hozzájárulást irányzott elő. Az elkövetkezendő napokban a Csongrád és Környéke Vízgazdálkodási Társulathoz tartozó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok elkészítik saját öntözési tervüket és a közgyűlés elé terjesztik. A társulat mintegy 50 000 hold földterület öntözési problémáinak megoldásában érdekelt. A járási, városi és községi tanácsok végrehajtó bizottságainak segítségével előrehaladt a szentesi vízgazdálkodási társulat szervezése is. A Pankotai és a Sárgahegyesi Állami Gazdaság vezetői aláírták a belépési nyilatkozatot, sőt Molnár elvtárs, a Pankotai Állami Gazdaság igazgatója gépi segítséget ígért. Az Újvárosi Állami Gazdaság letételekhez kötötte a belépést ,pedig a tásulat éppen azért jön létre, hogy az egyes vízfelhasználási problémákat megoldja. Természetesen várható az Újvárosi Állami Gazdaság magatartásának megváltozása. Ugyancsak húzódoznak bizonyos értelemben a nagytőkei, a mindszenti és az árpádhalmi termelőszövetkezetek is.. Ám az említettek elfeledkeznek arról, hogy Nagytőkén például 1000 holddal bővülhetne az öntézéses terület, fele-fele részben a Kalvnin és az Új Garázda Termelőszövetkezetben éppen a társulat munkája révén. Hasonló értelemben bővülhetne az öntözéses terület Mindszenten, ahol a Kurca nyújt nagy lehetőséget és Árpádhalmon is, ahol több mint 3000 méter hoszszúságú csatorna áll rendelkezésre. Szentes városban és a járás községeinek túlnyomó részében egyetértettek a társulat megalakításával annál is inkább, mert az 5 éves öntözési tervben mintegy 20 000 holddal növekszik az öntözéses terület A cserebökényi, a fábiánsebestyéni és az eperjesi körzetben az úgynevezett szarvas-káka vízrendszerből 10 000 holdat, a szentesi, a nagytőkéi, a magyartési, a mindszenti, a szegvári körzetben pedig a kurcai vízrendszerből szintén 10 000 holdat lehet öntözni. Egyébként a mártélyi, a szegvári és rmicsiháti vízgazdálkodási társulat a szentesi vízgazdálkodási társulathoz csatlakozik. A szentesi vízgazdálkodási társulat megalakítására előreláthatólag november derekán kerül sor. Tizenöt, vagy tizenhét tagú igazgatóságot és 10—11 tagú felügyelő bizottságot választanak és ezekben a testületekben mindegyik község — területének arányában —képviselteti magát. A vízgazdálkodási társulatnak függetlenített mérnöke, főkönyvelője és adminisztrátora lesz. Az iroda Szentesen fog működni. A műszaki és költségvetési terveket megtárgyalják és a termelőszöv-'ezetek által benyújtott öntözési igények alapján kezdik meg a munkát. Érdemes megemlíteni, hogy azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy a csatornák oldalát hasznos fűvel vetik be. Ez takarmányozási célokat szolgálna. Ezenkívül fásítani is lehet a csatornák mentést. . Vasárnap is fástak a gépek így nap alatt 100 hard vetés a mindszenti tsi-ekben Kihasználva a kedvező időjárást, vasárnap is teljes erővelüzemelt a Mindszenti Gépállomás, ami azt jelenti, hogy 65 gép hasította a barázdát, vagy húzta a vetőgépet a gépállomás körzetéhez tartozó gazdaságokban. A vasárnapi műszak eredményeként — figyelembe véve az előző dekádok átlagteljesítményeit — 450—500 termálholddal közelebb jutott a gépállomás őszi tervének teljesítéséhez és csökkent a bemunkálatlan terület nagysága. A vasárnapi műszak jó eredményt hozott a mindszenti termelőszövetkezetekben — elsősorban a »Leninében, valamint a »Piros Szegfű«-ben. Az előbbi közös gazdaságban 3 gép vezett és 2 gép szántott, míg az elegei határrészen működő termelőszövetkezetben 4 gép vezette az őszi kalászosokat. Mindez pedig azt jelenti, hogy vasárnap 100 holdon került földbe a mag. Ezenkívül természetesen dolgoztak a többi mindszenti termelőszövetkezetben is, de lenagyobb erővel ebben a két termelőszövetkezetben dolgozott a Mindszenti Gépállomás. A vasárnapi műszak olyképpen is meghozta eredményét, hogy a Mindszenti Gépállomás Kossuth-brigádja ezen a napon teljesítette 1250 holdas vetéstervét, míg a szegvári GorkijTermelőszövetkezet pontot tett az őszi vetésekre. Értesülésünk szerint várható, hogy a hét végére a gépállomásbrigádok döntő többsége szintén teljesíti őszi vetéstervét.