Csongrád Megyei Hirlap, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
Szerda, 1961. február 1. ódástél évtizeddel Ezelőtt ezen a napon kiáltotta ki az országgyűlés a köztársaságot, s vetette el egyszer s mindenkorra mindazt, ami a felszabadulás előtti példátlan megpróbáltatásokkal teljes korszakra emlékeztette népünket. Az országgyűlés 1946. február elsejei határozata nem az első eset népünk történelmében, hogy a köztársaság mellett döntött: 1848-ban csakúgy, mint 1918- iam és 1919-ben is a legelső cselekedetek egyike volt, hogy legjobbjaink a köztársaság eszméje mellett tettek hitet. Amíg azonban 1848-ban és 1918-ban, valamint 1919-ben együttvéve sem tett ki a köztársaság korszaka 11 hónapot, addig 1946-ban népünk örökre felszámolta mindazt a tragikomikumot, amelyet a király néküli királyság jelentett Magyarország számára, s amelynek nevében Horthyék példátlan kegyetlenséggel végrehajtott népellenes bűneiket elkövették. Amilyen gyorsan történt meg a népnyűző uralom emlékeinek felszámolása hazánkban 1946. február elsejét követően, olyan nagyütemű fejlődés következett be új, a felszabadulással kezdődött életünkben. Köztársaságunk azzal, hogy a nép kezébe adott minden jogot, népköztársasággá lett, amely még századunk gyors ütemű fejlődését is túlszárnyaló lendülettel valósította meg a szocializmus megteremtésének feltételeit. Tizenöt esztendő alatt népünk, pártunk vezetésével, olyan eredményeket és sikereket mondhat magáénak, amilyeneket csak a meggyőződésből és a szívvel-lélekkel végzett munka hozhat csupán. A szocialista országok által nyújtott testvéri segítség és az az erő, amelyet ma a szocialista világrend, amelybe tartozunk, jelent, teszi biztosabbá, még gyorsabbá előrehaladásunkat. Újabb eredményeink eléréséhez még nagyobb lendületet ad az a tudat, hogy a szocialista világrend ma már az emberiség fejlődésének, holnapjának meghatározó tényezője. S ez még inkább kötelez arra, hogy munkánk, példamutatásunk, s mindaz, ami másfél évtizedes népköztársaságunk egyre nagyobb ütemű előrehaladását meghatározza, maradéktalanul a legjobb, s a legtöbb legyen, amire népünk képes. Az események menete kedvezőtlen az Egyesült Államokra nézve — állapította meg Kennedy megkeresni a Szovjetunióval és más országokkal az együttműködés összes lehető területeit azért, hogy felhasználjuk a tudomány csodáit, nem pedig azokat a vonatkozásait, amelyek rémületet keltenek. — Rendkívül fontos problémák állnak előttünk — jelentette ki befejezésül Kennedy. — Az események fejlődése kedvezőtlen ránk nézve. Még kellemetlenebb hírekre is számíthatunk, mielőtt a helyzet jobbra fordul. Lapunk zárta után érke- zett hétfőn, a késő esti órákban a hír, hogy Kennedy, az Egyesült Államok új elnöke beszédet mondott az amerikai kongresszusban, a képviselőház és a szená- tus együttes ülésén. ( Beszédének első részében Kennedy belpolitikai, mindeneseelőtt pediggazdasági vonatkozású kérdéseket erekztett, ■*. ■fa Gazdasági életünk je- lenlegi helyzete — mon- dotta —■ aggodalmat kelt. Hét hónap óta folytatódó gazdasági hanyatlási időszak ] után vesszük kezünkbe a ] vezetést, olyan időszak után, amikor három és fél éve lanyhul a gazdasági tevékenység, hét éve csökken aj gazdasági fejlődés üteme és kilenc év óta csökken a far-merek jövedelme. A nagy gazdasági válság óta még sohasem volt annyi ■ csőd az üzleti életben. ■ A körülbelül 5,5 millió munkanélküli amerikai ■ közül több mint egymillió a már négy hónapnál hosz-* szabb idő óta keres mun-kát. Az országnak az 1961. JJ pénzügyi évre szóló költség- a vetése valószínűleg szintén újból deficittel fog zárulni... a • Városaink egyre nyomoré- ■ ságosabbá válnak. * Huszonötmillió amerikai * még mindig olyan lakás- ■ ban él, amely nem felel a meg az előírásoknak... » Országunkban nincs elegen-i de tudós, mérnök és tanár, a jóllehet a világgal szembeni" kötelezettségeink megköve-, telnék, hogy legyen... ■ — Mindezek a problémák« azonban — hangoztatta — a továbbiakban — elhalva, nyúlnak azok mellett, ame- • lyek világviszonylatban me-r rülnek fel előttünk... a A válságok napról napra* sokasodnak. J — Kötelességemnek tartám közölni a kongresszus- sal, hogy az elmúlt tíz nap alatt általunk folytatott elemzés világosan megmu-a tatja: az említett fő válsá- gos területeken az eseménnyek áradata egyre inkább túlhalad rajtunk, az idő pedig nem nekünk dolgozik. ( Amit még nem lét jól Kennedy Kennedy érintette az Egyesült Államok laoszi, kongói, latinamerikai és európai politikáját. Ennek során élesen állást foglalt a kubai nép győztes forradalmah (37.) — Ha valamikor a postamesternő tulajdona volt, amint az asszonyok álli ‘ tották a kútnál, hogy került a szegény ‘ napszámos házához ez a ruha? — tűnődött Viola — Régi ruha, drága ruha... ‘ a színei kifakultak, néhol már keshedt is egy kicsit, de még most te sokat mutat... Ezt nem egy szegény napszámos felesége nyűtte el ennyire, akárhogy került is hozzá, ez bizonyos! Viola sejtett már valamit s szerette volna megtudni az igazat. — Ha már eddig eljöttem, mért ne mennék tovább? Mért várjon rám estig az a szegény Balázs, ha csakugyan vár? — gondolta Viola Befordult hát a Pipa utcába, és ott is nagy föltűnést keltett, akárcsak később a rokkantak során. Kíváncsi szemek nézték minden kapuból, ablakból, az árkokban játszó gyerekek pedig a nyomába szegődtek s nagy zsivalygással kísérték egész a kapuig. Juci ebédet kotyvasztott a konyhán, Péter a kicsit tanította járni az udvaron. Balázs a kertben dolgozott, Csutkaszárat kötözött a fiatal gyümölcsfák törzsére, hogy télen meg ne rághassák a nyulak. De mikor Violát meglátta, feljött az udvarra s sxasszusan kérdezte: — Mi szél hozott ide ebiben a tarka, nyári rongyban, te? — Nem ismeri ezt a ruhát? — szólt meglepődve a lány. — Nem én! Akkor láttam, mikor a hátam közepét. — No, no! — mosolygott rá a lány. — Akarok kérdezni valamit... — Hát csak mondjad bátran! — bíztatta Balázs. De mikor a lány a körülöttük bámészkodó gyerekekre kacsintott, azt gondolta, róla vagy Roziról hallott valami... amit a kicsiknek nem kell okvetlen megtudniuk. A színbe tessékelte hát be a lányt. Viola behúzta az ajtót és suttogva kérdezte: — Nem maga küldte nekem ezt a ruhát? — Én ?Mi a fenének küldtem volna?... Ne bolondozz már itt velem, hallod-e! — Rozi nincs itthon, tudom, hogy maga most sokat szenved... — Az igaz, hogy szenvedek ... de rád nincs szükségem. Kár volt parádéba vágnod magad Na, eliggy dolgodra! Vigyec * fesse, m az Átok REGÉNY * ÍRTA: KÁRÁSZ JÓZSEF ywYwvwvyyvyyyvywYVYvvvYVA Balázs ki akarta nyitni az ajtót, de Viola megfogta a kezét. — Várjon még... maga tudja, hogy járnak hozzám férfiak... de én senkihez nem járok el.. . Mért nem hozta el a ruhát maga? — Hogy már engem evvel a ronggyal! Semmi közöm hozzá! Mondtam már! Csak egy kicsit taszította meg a lányt, de az valahogy egyensúlyát vesztette, jobblábáról lerepült a gyékénypapucs, s minthogy nem tudott megkapaszkodni semmibe, belerottyant a vödörbe, amiben a Csonka kevertje ázott. — Bolond ember! — nevetett rá Viola, mikor talpra segítette Balázs. — Tönkremegy a ruhám...! Csak azt akartam mondani... nekem ezt tegnap avval adták át, hogy maga küldte... az üzenettel, hogy ma este vár... — Ki volt az a bestia? — Azt nem mondhatom meg! — Akkor tartsd meg magadnak.. Elbotondítottak téged csúfosan, Viola...!!! — Most már én is látom... Csak annyit akartam tudni, igaz-e? Magának sok baja van most... sok az ellensége is... Én sajnálom magát... én is szegény lány vagyok és nem olyan rossz, ahogy azok a szent szatyron hiszik, akik ezt a gonosz tréfát maga ellen kiagyalták... hogy engem te becsapjanak, megalázzanak... Balázs még látta a két parázsló, fekete szemét, hallotta a súgva mondott, szavait, érezte a szép, bodor hajú illatát sokáig azután is, hogy kiugrott a szín ajtaján és a házból kifutott. De Viola eltűnt, elröpült Akik a fűutcán futni látták, észrevették a foltot, amit a moslékos veder pereme hagyott hátul a díszes ruhán, és azt is látták, hogy a lány könnyezett Az asszonyok kezében megállt a meszelő, a kútnál pedig rákiabált valaki: — Mi történt veled, Viola? De a lány nem válaszolt, nem nézett senkire, semmire, csak futott. Mint mikor valami szép, tarka pillangót kap szárnyaira a szél, úgy röpülte át a falut. És a gödrök közt levő magányos házig meg sem állt A tarka selyemruhát pedig másnap ott látták a koránkelők bedobva a kis, virágoskertbe, a postamester ablaka alatt. A kutya megtalálta és sokáig húzkodta morogva az őszirózsák között, míg a házbeliekre észrevették és elkobozták tőle. A postamesternő akkor esett össze ájultan másodszor, mikor az ura bevitte és megmutatta neki a ruhát Hogy a korai gutaütés veszélyét elűzhessék, most már doktort kellett hívni hozzá a városból. A doktor még aznak kijött s három injekcióval talpra állította a halálos beteget. Arra azonban nem gondolt, hogy a falu száját is be kellene tömnie, így aztán pár nap múlva már mindenki az istenes nők kudarcáról beszélt. A kovács, akibe sok színészi tehetség szorult, s ezt abban élte ki, hogy szeretett utánozni másokat, este a kocsmában, Mehemed papi stílusát majmolva, így adta elő az eseményeket: — A szép és ledér Viola nevű leányzónak csak azért bodorították ki a haját, a díszes selyemruhát is csak azért ajándékozták neki a jószívű adakozók, hogy minél csábítóbb legyen, mikor a makacs és állhatatos Balázs, a főpogány, általa megkísértetik, próbára tétetik és a hívő gyülekezet megrongálódott lelki egységének helyreeszkábálása érdekében, véle szerelmeskedvén, elbukik ... — Szent szatyrok! Hát kellött ez nőjetek? Szent szatyrok! — kiabálta röhögve Balázs , vele a többi férfi is a faluban. A kudarc oly tökéletes volt, a botrány olyan nagy, hogy a túlbuzgó asszonyokat a papnak is meg kellett feddnie legközelebbi gyűlésükön !Folyi tervi Hruscsov is részt vesz a rosztovi értekezleten Kedden reggel Nyikita Hruscsov részvételével a Don-menti Rosztov városában megkezdődött az északkaukázusi kiváló mezőgazdasági dolgozók értekezlete, amelyen körülbelül ezer dolgozó vesz részt az északkaukázusi térség területeinek, határvidékeinek és autonóm köztársaságainak képviseletében. Vendégként ott vannak az ukrajnai, az asztraháni, a szaratovi és a sztálingrádi mezőgazdaság legjobbjai. Az értekezlet megvitatja, milyen intézkedésekre van szükség az észak-kaukázusi kolhozokban és szovhozokban a mezőgazdasági terméshozamok növelésére. A kétnapos tanácskozáson Dmitrij Poljanszkij, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, az OSZSZSZK miniszterelnöke mondott beszámolót. (MTI) f U SL fucidikus HÍREK Kennedy elnök kedden tanácskozásra hazarendelte L. Thompsont, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke a következő nyilatkozatot olvasta fel: a nagykövet előreláthatólag február 8-a körül érkezik Washingtonba. Az elnök és a külügyminiszter érdeklődéssel várja, hogy első kézből jelentést kapjon Thompson nagykövettől, a NATO főtitkára. Egyes kommentárok Belgium valószínű új miniszterelnökeként emlegették az Északatlanti Szövetség távozó főtitkárát. Bagdadban, Irak fővárosában hétfőn délután megkezdte tanácskozásait az Arab Liga új ülésszaka, amelynek jelentőségét növeli az, hogy részt vesz rajta a tuniszi delegátus is. Hosszú eszten-dők óta ez az első eset, hogy a tuniszi küldött bekapcsolódik az Arab Liga munkájába. 2 Alku Párizsban Négy nyugat-afrikai ország tettes függetlenségét követeli Nagy érdeklődéssel kísért tárgyalások kezdődtek január 21-én és folytatódnak e hó 5-én Franciaország és négy nyugat-afrikai állam: Dahomey, Elefántcsontpart, Felső-Volta és Niger között. A négy említett ésAfrikai antant néven tömörült, volt francia gyarmat nevében Houphouet-Boigny, elefántcsontparti miniszterelnök tárgyalt a felsorolt államok Franciaországgal felnnálló kapcsolatainak módosításáról de Gaulle-lal és Debré francia miniszterelnökkel. Amikor 1960 második felében Dahomey, Elefántcsontpart, Felső-Volta és Niger elnyerte függetlenségét, e négy ország nem volt hajlandó továbbra is a Francia Közösség keretében maradni. Houphouet-Boigny, aki több francia kormánynak volt már tagja és Párizs iránti szolidaritásáról ismert, fogalmazta meg a négy ország új álláspontját, illetve célkitűzéseit E törekvés lényege, hogy ezek az országok továbbra sem lépnek vissza a Francia Közösségbe, ugyanakkor el akarják érni, hogy a francia kormány pénzügyi és gazdasági segélybe részesítse őket. Houphouet-Boigny az említett célok érdekében, illetve elősegítésére már tárgyalt az Egyesült Államokkal is gazdasági segítségről, sőt — hogy Párizst bosszantsa — jó kapcsolatokat épített ki a Franciaországtól egyre inkább elforduló Mali Köztársasággal. Párizsban tudják, hogy az elefántcsontparti miniszterelnök a múlt év végén nagy szolgálatokat tett Franciaországnak, amikor az algériai kérdésben támogatta a francia álláspontot s úgy vélik, hogy Houphet-Boigny ellenszolgáltatásként kéri azt, amit kapni szeretne. A francia fővárosban egyébként nem valami nagy lelkesedéssel fogadták Houphuet-Boigny előterjesztéseit. Jól tudják viszont, hogy azAfrikai antant kívánságának elutasítása nagy hiba volna, mert hiszen a franciáknak továbbra is szükségük van e négy ország támogatására. Ugyanakkor kérésük teljesítése több, a Francia Közösségben még helyet foglaló államot is hasonló kérések, vagy követelések előterjesztésére ösztönözne, ami a Francia Közösség amúgy is ingatag helyzetét még kilátástalanabb jövő elé állítaná. A francia politika vezetőinek azonban arra is tekintettel kell lenniük, hogy azAfrikai Antant országai a jövőben is megmaradjanak a frank-övezetben. Franciaországnak ez egyáltalán nem mellékes kérdés a két nyugati gazdasági szervezet: a Közös Piac és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között egyre élesebbé váló gazdasági versengésben. Párizs tehát nagy dilemmák előtt áll. S bár a Francia Közösség legfőbb szerve, a Párizsban székelő végrehajtó tanács a közösségbe való maradásra igyekszik rávenni az »Afrikai antant« illetékeseit, bizonyos, hogy a február 5-én Niger fővárosában, Niameyben ismét megkezdődő tárgyalások során a franciák nem zárkózhatnak el a négy afrikai ország kívánságának teljesítése elől. A csaknem kétmillió négyzetkilométer kiterjedésű, 11 millió lakosú és stratégiai, valamint gazdasági szempontból nagy jelentőségű »Afrikai antant« törekvései így gyengítik tovább az amúgy is válságokkal küzdő Francia Közösség szervezetét Ferényi István Dahomey, Elefántcsontpart, Felső-Volta és Niger, a négy nyugat-afrikai állam együttműködése gazdasági és politikai meggondolásokon alapszik. Az északnyugat-délkelet irányba elnyúló négy állam már 1959-ben, tehát már akkor, amikor francia gyarmat volt. Szákés Benin Unió néven együttműködve alakította ki azt a gazdasági gyakorlatot, amelyet a továbbiakban is folytatni kíván