Csongrád Megyei Hirlap, 1961. június (6. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

+ a AAar-vao STOCffíílSTA MUNKÁSPÁRT /VEGYE! LAPJA * flÜH XVIII. évfolyam, 127. szám Ara: 30 fillér Csütörtök, 1961. június L 4 gyári védjegy (T. J.) Ha az ember hajat akar vágatni, azt mondja: elmegyek a »fodrászomhoz«. Ha ruhát csiháltat, a »sza­bóját­« keresi fel. A szórako­zóhelyeken is vannak meg­szokott asztalok, székek, amikre azt mondják: »ez a mi helyünk«. A fodrászt, a sza­bót, a cipészt, vagy a szín­házban megszokott helyet azért keresi fel újra és újra az ember, mert tudja, hogy nem csapódik be, a pén­zéért megelégedése szerint kap ellenértéket. Az élelmiszerek és az egyéb árucikkek vásárlásánál is a legtöbb vevő megfor­gatja, nézegeti a terméket, hogy hol gyártották, jó-e a minősége. Az olyan árukat, amelyeket nagy hírnévnek örvendő gyárban állítottak elő, nyugodtan megvásárol­ják, mert a védjegy már bi­zalmat ébreszt a vevőben. Ha a szegedi Pick-szalámi, a gyulai kolbász, a vásár­helyi kötöttáru, vagy majoli­ka — s így lehetne tovább sorolni — védjegyét találja a vevő az árun, nem fon­tolgatja, hogy milyen lehet a minősége, mert hírből, ta­pasztalatból ismeri a termé­keket. Hányszor hallottunk olyat külföldön járt bará­tunktól, ismerősünktől, hogy jó pénzért megveszik oda­kint a szegedi szalámit, a kecskeméti barackpálinkát, vagy a Kossuth cigarettát. Némelyik termék nemcsak belföldön, hanem külföldön is hódít, védjegye valóság­gal márkája az árunak. Esztendőkkel ezelőtt keve­sebbet beszéltek arról, hogy a védjegy valóban a jó mi­nőségű áru gondolatát éb­ressze a vevőben. Hosszú ideig csak cégjelzés volt na­gyon sok gyártmányon a védjegy. Az elnagyolt mun­ka, a minőségi követelmé­nyek gyakori sutbadobása nagyon sokat rontott egy-egy régi hírű gyártmány becsü­letén, hírnevén. Gondoljunk csak azokra az időkre, ami­kor a vevő alatt már az első út alkalmával szétesett a »Csepel« kerékpár, vagy eltört a »Pannónia« váza. De a nagyjából összedobott konfekcióárut, ízléstelen, ki­­munkálatlan majolikaedényt is bőven lehetett látni az árudákban. Ezt nemcsak me­gyei, hanem országos vonat­kozásban is lehetett tapasz­talni. Méltán állítható, hogy ma m­ár nemcsak cégjelzéssel, hanem védjeggyel is ellátják a megye termelvényeit. A legtöbb gyárban így van ez, de nem mindenütt. Sok ü­zemben előfordul még gon­datlanság a munkában. Arra törekszenek, hogy gyártmá­nyaikat minél rövidebb idő alatt állítsák elő, közben fi­gyelmen kívül hagyják a minőségi követelmények be­tartását. A Makói Bútorgyár­ban is olyan elképzelések szerint kezdték gyártani a konyhabútort, hogy a gyár­tásidő lecsökkentésével meg­előzzék még a Csongrádi Bútorgyárat is, amelyik már évek óta csak konyhagarni­túrát állít elő. Nem csoda, ha baj lett a minőséggel, szaporodott a reklamáció. Váljon minél több me­gyénkben áru védjegye nem­csak belföldön, hanem a kül­országban is márkává, amelyhez nem kell reklám, mert önmagát ajánlja. A megyei tanács v. b. leg­utóbbi, keddi ülésén először a mezőgazdasági osztály je­lentését vitatták meg a nö­vényvédelem helyzetéről, a tavaszi növényápolásról, va­lamint az aratási és a csép­­lési felkészülésről. A beszá­moló jelentés szerint a termelőszövetkezetekben mindenütt kijelölték a nö­vényvédelmi megbízotta­kat, összesen 216 főt. Ebből 87 személy szakkép­zettséggel rendelkező, míg 79 növényvédelmi szempont­ból szakképzettség nélküli. A növényvédelmi szakismere­tek növelése érdekében a mezőgazdasági osztály ezüst­­kalászos tanfolyamot indít az ősz folyamán a szakkép­zettség nélküliek részére és elvégezteti velük a szakmun­­kástanfolyamot Jelentős, hogy a kelés utáni répakártevők ellen a cukorrépa-vetésterület háromnegyed részén tör­tént meg a vegyszeres védekezés, amelyhez ha­sonló még nem volt me­gyénkben. Mindent egybevetve, az idő­szerű növényvédelmi mun­kák megyénk területén ki­elégítőért. A továbbiakban erős fertőzésre lehet számí­tani kaliforniai pajzstetűből, lisztharmatból jonathán al­mánál, árpánál és a külföldi búzafajtáknál, továbbá gyü­­mölcsvarasodásból, peronosz­­pórából, lucernakártevőkből és száraz július esetén ré­­palevéltetűből. Mivel az el­múlt évben 53 exportvagont utasítottak vissza, ennek el­kerülése érdekében ez év­ben a Közúti Üzemi Válla­lat útvonalait, a MÉK fel­vásárlótelepeit, valamint a vasutak mentét kártevőmen­tesen kell tartani. A növényvédelem megszi­gorításával kapcsolatban a megyei tanács végre­hajtó bizottságának 161/ 1961. számú határozata so­­ron kívüli és példásan szi­gorú megtorlást rendelt el a növényvédelmi szabály­sértőkkel kapcsolatban. A fenti határozat végrehaj­tása azonban nem megfe­lelő, mert ez évben 59 fel­jelentést tett a mezőgazda­­sági osztály a szegedi járási tanácshoz és ebből még egyet sem tárgyaltak le. Nehéz feladatot jelent eb­ben az évben az időjárás miatt a növényápolások idő­beni elvégzése, noha javult a termelőszövetkezeti tagok munkához való viszonya és a premizálás is kedvezően hat a növényápolásra. A cu­korrépa egyelését 70 száza­lékban végezték el május 20-ig, míg a kukorica gépi kapálása 25 ezer, kézi ka­pálása 10 ezer holdon tör­tént meg. Növényápolásban lemara­dás mutatkozik Hódmező­vásárhelyen és a szegedi járásban. Szükséges, hogy a termelő­­szövetkezetek az eddigieknél nagyobb mértékben vegyék igénybe a gépi segítséget, mert a premizálás bevezeté­se egyes helyeken azt ered­ményezte, hogy a géppel ki­tűnően végezhető szénaka- s szálást is kézi kaszára osz­­j­tották ki. Kívánatos azon­ban a munkaidő megnyújtása is a gépállomásoknál és a termelőszövetkezeteknél, mert ez sok lehetőséget r­ejt magában. Ebben az évben megyénk­ben összesen 167 ezer hold kalászost kell betakarítani, amelyből a gépállomások 62 900 hold aratásához szük­séges gépi kapacitással ren­delkeznek. A termelőszövet­kezeteknek mintegy 31 ezer holdat kell kézzel aratni, ami 6200 kaszapár szervezé­sét teszi szükségessé. Ez azt jelenti, hogy megyei szinten a növény­­termelésben dolgozó tagok mintegy 30—40 százalékát szükséges mozgósítani. Ez a megnövekedett terület ellenére is kevesebb, mint az elmúlt évben volt, hi­szen az aratás gépesítési fo­ka az akkori 50 százalékkal szemben 74 százalékos lett. Igen fontos az is, hogy a termelőszövetkezetek csak abban az esetben ra­gaszkodjanak a saját csép­­­­lőcsapat beállításához, ha az egyéb folyamatos nö­vényápolási, szénabetaka­rítási, kom­bájnszalma­­szállítá­si munkálatokat időben meg tudják oldani. A beszámolóval kapcsolat­ban megállapította a végre­hajtó bizottság, hogy reális képet nyújt a megye mező­gazdasági helyzetéről. A nö­vényvédelmi és növényápo­lási munkák maradéktalan elvégzése globálisan nem tör­tént meg, ezért a helyzet nem megnyugtató. A mező­­gazdaságnak ugyanis ez évben olyan termést kell betakarítani, ami pó­tolja az elmúlt év kiesé­sét és megalapozza a jövő évet. Elsőrendű fontosságú az ala­pos növényvédelem, a figye­lőhálózat megfelelő kiépíté­se. Ennek érdekében elren­delte, hogy a­­figyelőhálózat szervezetét ismételten néz­zék át a járási és városi ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gai, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya, va­lamint felkérés alapján a Csongrád megyei Növényvé­dő Állomás igazgatója. Ahol még nincs meg, 5—6 nap alatt létre kell hozni azt, ahol viszont megvan, de nem jelentőképes, el kell érni, hogy ekkorra jelzőképes le­gyen. Ez igen fontos, mert az időjárás kedvezően hat a különféle kártevők elszapo­rodására. A növényápolás terén 8— 10 nap alatt nagy előrelé­pést kell tenni. Ennek el­érése érdekében utasította a végrehajtó bizottság a já­rási, valamint a városi ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gait és felkérte a gépállomá­sok megyei igazgatósága ve­zetőjét, hogy súlypontozzák a területet és ennek megfe­lelően gondoskodjanak a szükséges gépátcsoportosítá­sokról. Rendszeres, hatékony­­ellenőrzésre van szükség a területen és segítségadással, de szükség esetén határozott intézkedésekkel kell meg­gyorsítani a növényápolást. Az aratási felkészüléssel kapcsolatban fontos, hogy a kalászosok szerinti gépelosz­tás időben megtörténjen. Már most meg kell kezdeni a kaszapárok szervezését és ezt rendszeresen tartsák na­pirenden a járási, a városi, valamint a községi tanácsok végrehajtó bizottságai. Kívá­natos, hogy a kaszapárok szervezésénél 15—20 száza­lékos előretartást alkalmaz­zanak, mert ezt a szemvesz­teség nélküli, gyors betaka­rítás szükségessé teszi. Második napirendi pont­ként a felvásárlás és a szer­ződéskötések helyzetét érté­kelte a megyei tanács vég­­rehajtó bizottsága. Ennek a napirendi pontnak tárgyalá­sán részt vett d­r. S­á­g­h­y Vilmos, az élelmezésügyi mi­­(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei tanács v. b. üléséről Mielőbb be kell fejezni a növényápolást Kezdjék meg a kaszapárok szervezését a termelőszövetkezetek Tetőfedés a Ruházati Üzemben A Szentesi Ruházati Üzemben készült ez a felvétel. Azt a mozzanatot ábrázolja, amikor az egyik külső épít­kezésnél hullámpalával fedik be a tetőszerkezetet. A kép jobboldalán Sándor Lajos ácsmester a helyére iga­zítja a tetőfedő anyagot, vele szemben pedig Nagy Lajos ácstanuló segít neki ebben a munkában. Igyekezniök kell, akárcsak a többi építőmunkásnak, mert június hónap­ban megindul a termelés az új szentesi üzemben (Enyedi felv.) Hruscsov elvtárs szerdán Csehszlovákiába érkezett A szovjet kormányfő két napot tölt Csehszlovákiában Kennedy is elindult Washingtonból és szerdán már Párizsba érkezett kedden este az a különvonat, amelyen Nyikita Hrus­csov szovjet kormányfő Bécsbe utazik, rövid időre meg­állt az ukrajnai Lvovban.­­ . A pályaudvar előtti téren több ezer főnyi tömeg gyűlt össze és meleg üdvözlésben részesítette Nyikita Hrus­­csovot. A szovjet kormányfő rövid ■ Ivovi tartózkodása alatt beszélgetett a lvovi terület vezetőivel. Hruscsov és kísérete a lvoviak ■ jókívánságaitól kí­sérve folytatta útját Bécs­ felé és szerdán megérkezett Csehszlovákiába. Testvéri fogadtatás, hatalmas ünneplés CSerna Nad Tisou cseh­szlovák határállomás Hrus­csov elvtárs megérkezése al­kalmából ünnepi díszt öl­tött. Az épületet a Szovjet­unió és Csehszlovákia állami lobogói és vörös zászlók dí­szítették, a homlokzaton Hruscsov és Novotny fény­képe, valamint a szovjet kor­mányfőt üdvözlő feliratok voltak láthatók. Helyi idő szerint 11 óra 25 perckor a különvonat be­futott az állomásra s a ko­csi ablakában megjelent a barátságosan mosolygó, in­tegető Hruscsov. »Éljen a Szovjetunió, éljen Hruscsov elvtárs« harsant fel az üd­vözlő kiáltás, amely tapsba ment át, amikor a szovjet miniszterelnök, kiszállt a vo­­natnól, szívélyesen megölel­te és megcsókolta a fogadá­sára megjelent vezetőket és barátian kezet rázott velük. Az egybegyűltek lelkesen éltették Hruscsovot, a Szov­jetuniót, a megbonthatatlan csehszlovák—szovjet barát­ságot és a­­világbékét. Ősi szláv szokás szerint egy nem­zeti viseletbe öltözött nő ke­nyeret és sót nyújtott át a szovjet kormányfőnek, az úttörők pedig virágokkal hal­mozták el. A magas vendég (Folytatás a 2. oldalon) ■ Szegedre látogatott a Moszkvai Nagy Színház díszlettervezője A szabadtéri játékokon szereplő Kővirág-balett díszletterveit készíti elő A Moszkvai Állami Aka­démiai Nagy Színház első művészképviselője, K. V. Kapitanovics díszlettervező megérkezett már hazánkba, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokon szereplő Kővirág­hoz előkészítse a díszletter­veket. Kapitanovics díszletterve­ző első útja Szegedre veze­tett. Bakó Józseffel, a Sze­gedi Szabadtéri Játékok mű­szaki vezetőjével érkezett meg, hogy a játékok színhe­lyén elvégezzék a szükséges színpadi beméréseket, ame­lyek alapján a Kővirág dísz­letei készülnek. K. V. Kapitanovics díszlet­­tervező visszatérve Buda­pestre, magával vitte a já­tékok színpadának általános makettjét is, hogy a Kővi­­rág díszleteinek kicsinyített mása megszülethessen. Elő­reláthatólag e hónap köze­pére elkészülnek a Kővirág díszlettervei. Megtudtuk Kapitanovics elvtárstól, hogy a Moszkvai Állami Akadémiai Nagy Színház balettegyüttese lel­kesen készül a magyarorszá­gi vendégszereplésére, a Szegedi Szabadtéri Játékok­ra, valamint több budapesti fellépésre. Ez az együttes még nem járt hazánkban, csak egyes szólistái vendég­szerepeltek nálunk hosszabb­­rövidebb ideig. Az énekese­ket is beleszámítva 130 tagú együttes képviseli a Moszk­vai Állami Akadémiai Nagy Színházat magyarországi ven­dégszereplésén. — Véleményem, szerint az együttes produkciója, a Kö­­virág bemutatója szép sikert ígér a Szegedi Szabadtéri Játékokon — mondotta Ka­pitanovics elvtárs. — Az im­pozáns környezet, a színpad és a nézőtér technikai adott­ságai csak megerősítenek eb­ben a hitemben. — fejezte be rövid nyilatkozatát. Emléklapot osztottak a BARNEVÁL­ ban A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi pártalap­­szervezete kedden délután 4 órakor taggyűlést tartott. Meg­jelent Török László elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és Labádi Sándor elvtárs, az MSZMP Szentes városi bizottságának titkára. A taggyűlés folyamán Fazekas Eszter, a vállalat főkönyvelője beszá­molt az 1960. szeptemberi párthatározatok végrehajtásáról s ezzel kapcsolatban a normarendezési és a technológiai kérdésekről. Ezután Török László elvtárs emelkedett szólásra és be­­szédében rámutatott a szocialista mezőgazdaság jelentősé­gére, majd a mezőgazdaság átszervezésében részt vett nép­nevelőknek átadta a megyei pártbizottság emléklapját

Next