Csongrád Megyei Hirlap, 1961. december (6. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-17 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A magyar szocialista munkáspárt megyei lapjai XVIII. évfolyam, 297. szám Ára: 70 fillér Vasárnap, 1961. december V. Mai lapszámunk melléklete: az 1962-es évi falinaptár Véget ért az országgyűlés decemberi ülésszaka A képviselők elfogadták az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot Elhangzott a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Öt képviselő interpellációjára , válaszoltak az illetékes miniszterek Az országgyűlés szombati ülésén folytatták a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A törvényjavaslat vitájában elsőnek Nánási László szólalt fel és a Szolnok megyei képviselők nevében elfogadta a törvényjavaslatot. Ugyancsak egyetértett a törvényjavaslattal Vaskó Mihály Borsod megyei képviselő is, majd Losoncai Pál földművelésügyi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A miniszter válasza után az országgyűlés a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslatot a mezőgazdasági és államigazgatási bizottság által előterjesztett módosító javaslatokkal együtt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután — napirend szerint — az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Miért szükséges az új erdő- és vadgazdálkodási törvény? A törvényjavaslatot Tisza József, a mezőgazdasági és az államigazgatási bizottság előadója ismertette. Rámutatott arra, hogy a jelenleg érvényben levő törvényt, amely az erdőre vadgazdálkodást szabályozza. 1935-ben Horthyék alkották, amikoris az erdők zöme grófoké, báróké, nagybirtokosoké van. Szükséges tehát, hogy most a szocialista építésnek megfelelőenszabályozzuk az erdőgazdálkodást is. A fásítás, az erdőtelepítés, az erdők védelme közérdek, faszén annak gazdaságossága, fafejvédő hatása, a vízgazeférkodást szabályozó, éghajlatát befolyásoló és egészségvédő szerepe ma már dolgozó népünk érdekeit sacogátja. A felszabadozásig az errfógaadlakodás terveként a razflógazdálkodás volt jellemwsek. Ennek teövetkeménye, hogy még ma is EHMipa negyedik, Pában legszegényebb országa vagyónk. A jmosfcw»? 'törvenyja«alAat a korszerű erdogazd^WAföäMr báeaMtb ’«Makáfcwtt. Bírwja,. .■ ' ft® enné wall awerth trekvet kel készíteni vala-5 mennyi erdőgazdaságnak, ssentőgazdáBporíás nehéz ftaunal maonfcáBt pedig gé-1 peséteriítcefl. JeferWeg'-hazoi erdőésSporá•maaaSc egy részén nemi to-1 EjíSk helyes gazdálkodás, csak helyeseim lehet ( a körvériytecnenetnek azt a. •poHtátáit, amely totmemdja, hogy ax aoMMetohasnági társulatok és magánosok erdőtől agámat haszonbérbe kell adni állami erdőgazdaságoknak, állami gazdaságoknak, vagy tsz-eknek, aszerint, hogy üzemeltetésük hogyan előnyösebb, így a törvény végrehajtása után a termelőszövetkezetek kezelésében levő erdők területe a mostani 125 000 katasztrális holdról mintegy 400 000— 420 000 katasztrális holdra növekszik. A továbbiakban a fák is, az erdők védelmével foglalkozott, majd hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet kiterjed a vadgazdálkodásra és a vadászatra is. Kimondja, hogy létre kell hozni az Országos Vadgazdálkodási és Vadászati Tanácsot. A vitában elsőnek BarthaJános Hajdú-Bihar megyei képviselő szólalt fel, majd Kókai Jánosné Pest megyei, Fekete Miklós Bács megyei és Giczi Ferenc Vas megyei képviselő szólalt fel. Utóbbi felszólalásában elmondotta, hogy az erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében tervezett helyes intézkedésekkel párhuzamosan nem látja biztosítottnak a falu tüzelő- és szerszámfa-szükségletének kielégítését, mert szerinte erre vonatkozó intézkedések nincsenek a törvénytervezetben. Ugyanakkor javasolta a törvényjavas-amelynek feladata lesz, hogy szakmai és gazdálkodási kérdésekben kialakítsa a helyes elveket. A vadgazdálkodás és a vadászat hasznos a húsellátás szempontjából, külföld kereskedelmi kaplat 19. paragrafusa 2. bekezdésének törlését, amely kimondja, hogy az erdőben mindenki szedhet virágot, gyümölcsöt és gombát a személyes szükségletet meg nem haladó mértékben. Az említett bekezdés kivételével a törvényjavaslatot a Vas megyei képviselőcsoport nevében elfogadta és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A felszólalásokra Losoncai Pál földművelésügyi miniszter válaszolt. Kijelentette, hogy az elhangzott helyes javaslatokat figyelembe veszik a végrehatási utasítás elkészítésénél. Utalt arra, hogy a törvényjavaslat kimondja csalataink szempontjából, ugyanakkor több ezer dolgozónak nyújt kellemes szórakozást. Sok külföldi vadász látogat hazánkba, megismerik országunkat. A vadászat, a vadgazdálkodás terén jelentős lépés volt az 1957-ben alkotott 43-as törvényerejű rendelet végrehajtása, amely tízéves haszonbérleti szerződések kötését rendelte el. Felvetődik a kérdés, mi lesz a még le nem járt haszonbérleti szerződésekkel, ha a 43-as rendelet hatályát veszti? Megnyugtathatjuk a vadásztársaságokat, hogy a még le nem járt szerződések változatlanul érvényben maradnak, mert államunk tiszteletben tartja a törvényeket. Befejezésül a törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta, azt is, hol a legcélszerűbb erdőt telepíteni. Eszerint erdőket olyan területeken kell létesíteni, amelyek kevésbé alkalmasak szántóföldi művelésre. Giczi Ferenc megjegyzésére válaszolva a miniszter a többi között a következőket mondotta: " A törvényjavaslatnak az a célja, hogy az erdőkkel, az ország faállományával, mint nemzeti vagyonnal gazdálkodjunk, ne nézzük tehát csupán az erdőtulajdonosok egyéni érdekeit. A termelőszövetkezeti erdőkben az erdőgazdaságok úgy gazdálkodnak, mint eddig. A termelőszövetkezet szerződést köt, hogy milyen szaksegítséget kapjon az erdőgazdaságtól. Ez nem jelenti azt, hogy az erdőgazdaság viszi el a termelőszövetkezet erdejében levő fát. A meglevő faállomány figyelembevételével ezután is biztosítani akarjuk a falu faellátását, de nem engedhetjük meg, hogy az iparilag hasznos fát tüzelésre használják fel. A 10. paragrafus 2. bekezdésének törlését — amitGiczi Ferenc javasolt — a földművelésügyi miniszter ellenezte és kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az előadó által említett módosítással fogadja el. Az Országgyűlés a miniszter válaszát négy ellenszavazat mellett elfogadta, majd az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az előadó által előterjesztett módosító javaslattal egyhangúlag elfogadta. Ezután szünet következett. Az iparilag hasznos fát nem tüzelésre kell felhasználni Beszámoló a Legfelsőbb Bíróság elmúlt kétévi munkájáról Szünet után dr. Jahner- Bakos Mihály, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt kétévi munkájáról. Bevezetőben utalt arra, hogy az országgyűlés előtt legutóbb 1959 januárjában hangzott el beszámoló a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának munkájáról. Azóta gyors ütemben fejlődött az ország, a falu szocialista átalakulása megváltoztatta társadalmunk osztályszerkezetét, s az ipar után a mezőgazdaságban is kialakultak a szó és a lista termelési viszonyok. A Legfelsőbb Bíróság legfontosabb feladata a szocialista törvényesség további megszilárdítása, maradéktalan érvényesítése volt. E feladatnak megfelelően igen jelentős eredményeket értünk el a szocialista jogrendszer kialakításában — hangsúlyozta, majd így folytatta: A szocialista törvényesség szempontjából nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy az ítéletekben megállapított tényállás pontosan megfeleljen a valóságnak. Messzemenően ügyeltünk arra is, hogy a bírói eljárás során a védelem joga érvényesüljön. A bűnüldözés terén számos határozatunkkal és elvi állásfoglalásunkkal igyekeztünk kiküszöbölni a büntetés kiszabása tekintetében mutatkozó esetleges eltéréseket. Beszámolója további részében a Legfelsőbb Bíróság egy-egy munkaterületével foglalkozott. A legfelsőbb Bíróság fontos feladata, hogy elősegítse az egységes büntetéskiszabási gyakorlat kialakítását. Fokozottabban kell arra törekednünk, hogy a büntetéskiszabási gyakorlattá mentesítsük a helytelen bírói szubjektivizmustól. A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi beszámolója óta az államellenes bűncselekmények száma csökkent. E kedvező jelenség mellett azonban súlyos hiba lenne alábecsülni azokat a — részben imperialista ügynökök által szított — próbálkozásokat, amelyek népi demokráciánk fejlődését szeretnék nehezíteni. A jelenlegi nemzetközi helyzetben fokozott éberséggel kell védelmezni szocialista rendszerünk érdekeit és megfelelő sógorral kell fellépni az ellenségeserőkkel szemben. Az államellenes bűncselekmények számának csökkenésében kétségtelenül része van a társadalmi téren bekövetkezett fejlődésnek. A falu szocialista átalakulása dolgozó fiarasztságunk részéről olyan állásfoglalást jelentett, amely nagymértékben megnehezíti az ellenséges elemek tevékenységét. Isotóp a gyógyítás szolgálatában A szentesi megyei kórházban megkezdte működését az izotóplaboratórium, mely a különböző diagnosztikai vizsgálatoknál nyújt felmérhetetlen segítséget. A megvizsgálandó beteg egyszerűen egy pohár vízzel megissza az alacsony aktivitású izotópot. Természetesen a beteg szervezetében keringő izotóp teljesen ártalmatlan. Amint képünk is mutatja, különleges berendezésekkel mérik az izotóp útját a betegben és ez hozzásegíti az orvost a pontos kórisme megállapításához. A laboratóriumban egyelőre csak pajzsmirigyes betegeket vizsgálnak (Enyedi felv.) A társadalmi tulajdon védelméről . A bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb területe változatlanul a társadalmi tulajdon védelme. A népvagyon védelme azonban nemcsak és nem elsősorban a bűnüldöző szervek feladata, hanem dolgozó népünk széles tömegeié. A dolgozó tömegek hathatós segítségével akadályozhatjuk meg az effajta bűncselekmények elkövetését, illetve leplezhetjük le a bűncselekmények elkövetőit. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények csökkenést mutatnak , a nagymérvű károsítást okozó bűncselekményeknél azonban még nem kielégítő a javulás. A Legfelsőbb Bíróság tapasztalata szerint a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények egy részét igen körmönfonton hajtják végre, gyakran igen nehéz leleplezni a bűnöst. Gazdasági szerveink megelőző tevékenysége viszonylag lassan javul. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények felderítésének módszereit továbbkell javítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyobb bűncselekményeket többnyire nem a szervezett belsőellenőrzés tárja fel. Anyomozás és a bírósági eljárás során nem lehet csupán a tételes revízió eredményére szorítkozni — mellőzhetetlen az illető vállalat, szövetkezet, vagy intézmény egész működésének, adminisztrációjának megismerése. A Legfelsőbb Bíróság előtt tárgyalt ügyekből kitűnik, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények jelentős részét olyan vállalatnál, vagy szövetkezetnél követik el, ahol a vállalat, illetve a szövetkezet belső szervezése már magában hordja azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik a bűncselekmény elkövetését. Szót emelt az ellen a káros szemlélet ellen is, amely szerint a társadalmi tulajdon megkárosítása csak abban az esetben bűncselekmény, ha abból az elkövető anyagilag is részesült. Hangsúlyozta: a társadalmi tulajdon védelmé-ben tovább kell fokozni gaz(Folytatás a 2. oldalon)