Csongrád Megyei Hírlap, 1963. április (8. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

A MAGYAR SZOCIAL­Is­TA MUNKÁSPÁRT MEGYE­ L­APJA XX. évfolyam, 77. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1963. április 2. ­ Építsünk bátran termelőszövetkezeti parasztságunk tettrekészségére! Győri Imre elvtárs rádiónyilatkozata a megye mezőgazdaságának kérdéseir­ől Hétfőn a kora esti órákban Gy­őri Imre elv­társ, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára nyilatkozott a megye mezőgazdasági eredményei­ről, gondjairól, feladatairól a Magyar Rádió »Mik­rofon előtt« című népszerű mű­sorszáma keretében. Az alábbiakban részleteket közlünk a beszélgetés­ben elhangzottakról. — Most az a tennivaló — kezdte nyilatkozatát Győri elvtárs —, hogy jó irányító munkával a megyei, a já­rási, a községi vezető szer­vek segítsék csökkenteni a nehéz idő okozta kieséseket, vissza kell hódítani, amit a tél elvitt. A mezőgazdaság termelése — sajnos — nagy­mértékben függ még az idő­járástól, de az utóbbi évek tapasztalata megmutatta, hogy ha jól szervezzük meg erő­inket, ha felhasználjuk a tudomány vívmányait a mezőgazdaságban, akkor van lehetőség behozni az időjárás okozta kieséseket és legyőzni a nehézségeket. Az a feladatunk, hogy telje­sítsük a mezőgazdaságban is az 1963-as tervév célkitűzé­sét. Az előttünk álló felada­tok igen nagyok, sőt, rend­kívülinek is nevezhetők. — Tudjuk jól, hogy az elő­ző év nem a legkedvezőbb körülmények között fejező­dött be a mezőgazdasági ter­melés szempontjából. Korán beköszöntött a fagy, az őszi munkákat, az őszi talajmű­velőét csak részben — kb. 65 százalékra — tudtuk teljesí­teni. Ezt a hátralékot vállal­ni kell a megrövidített ta­vaszi periódusban. Éppen ezért, mihelyt rá lehet menni a földekre, azonnal meg kell kezdeni a szántást. Ezért most különösen fontos a helyi vezetők jó irányító munkája, hiszen a gépeket esetleg át kell csoportosítani olyan területről, ahol még nem lehet kezdeni, arra a területre, ahol már lehet szántani. — Csongrád megye — mondhatni — megúszta a te­let. A hó mennyisége keve­sebb volt, mint más megyék­ben, ebből kifolyólag a bel­vízveszély is kisebb mértékű volt, és éppen ezért a mi megyénkben nemcsak a vi­zek levezetése volt a feladat, hanem a vizek megőrzése is. Már most törekedni kell a csapadék megőrzésére, hiszen száraz időszakban nagyon jó lenne az a csapadék, ami té­len hullott.­­ A mi megyénkben kü­­­lönösebb gond a belvizekkel nem volt, a szokásosnál na­gyobb területen nem volt víz, ez azonban nem jelenti azt, hogy a későbbiek során még nem tréfálhat meg az idő. — Minden valószínűség szerint — folytatta nyilatko­zatát Győri elvtárs — a­­hosszú telet gyors tavasza­dés követi. Az volna a jó, ha ez a felmelegedés foko­zatos lenne. Nekünk termé­szetesen nem szabad azzal számolnunk, hogy optimális lesz az időjárás. Amikor lehetséges, azon­nal el kell végezni a ga­bonák fejtrágyázását, és amikor a gabona már fej­lődésnek indult, szakembe­rek irányításával meg kell kezdeni a gabonák fogaso­lását is. Ma már az egyszerű paraszt­­emberek is megtanulták, hogy a tudomány és a tech­nika lényeges tényező, és kö­­velkednek is felhasználni a tudomány eredményeit min­dennapi munkájukban. Győri elvtárs ezután a ta­t­iksas Manay helyzetről sz okta.­­ Március-április hónap­ban rendszerint kifogyóban van a takarmány, még ha rendkívül takarékosan bá­nunk is vele. Már most kell gondolnunk a takarmányszükségletre, s az állatállományt figye­lembe véve, megfelelő te­rületeket kell biztosítani takarmánytermesztésre, gondoskodni kell a rétek, a legelők megfelelő kar­bantartásáról. A legfontosabb takarmány az abraktakarmányok között a kukorica. Az elmúlt évi aszá­lyos időjárás ellenére me­gyénkben a kukorica átlag­termése 14 mázsás volt má­jusi morzsok­ban számítva. Győri elvtárs a további­akban felhívta a termelőszö­vetkezetek figyelmét arra, hogy a kukoricánál milyen fontos a 16—18 ezres hol­dankénti tőszám, amellyel minden befektetés nélkül 15 —20 százalékkal növelhető a terméshozam. Nemcsak a tudományos, hanem a gyakorlati ta­pasztalatok is azt mutat­ják, hogy a 16—18 ezres tőszám még akkor is ko­moly eredményeket hoz, ha kevesebb esőt ka­punk. Nem szabad előfor­dulnia, hogy külföldi takar­mányra kényszerüljünk. E célkitűzés érdekében Csong­rád megye — ahol több mint százezer holdon termelünk kukoricát — sokat tehet. Győri elvtárs ezután be­szélt Csongrád és„ Bács-Kis­kun megye azonos jellegű problémáiról. A szegedi já­rás homokterületei hasonlí­tanak Bács-Kiskun megye nagyon szép gyümölcsös, sző­lős vidékeihez, ez egyben azt is jelenti, hogy azok a prob­lémák,­­ gondok, amelyek Bács-Kiskun megyében je­lentkeznek, a mi gondjaink is. Ezek között most a leg­fontosabb, hogy a gyümöl­csösökben és a szőlőkben idejében végezzük el a meg­késett munkákat. Különös gonddal kell el­végezni a metszéseket az őszibarackosokban. Szakembereink szerint még csak ezután — rügyfakadás­­kor — derül ki, hogy az őszi­­barackosok milyen kárt szenvedtek a télen, s ekkor kell majd eldönteni a leg­megfelelőbb metszési módot. — Szervezetten, tervszerű­en összefogjuk a mezőgazda­ságot irányító szervek mun­káját, kialakítjuk az egysé­ges irányú cselekvést és el­kerüljük egymás munkájá­nak akadályozását — jelen­tette ki egyebek között Győri elvtárs. — Nagyon lényeges, hogy ne értekezleteket tart­­sunk; a mezőgazdasági termelés most a földeken, a hely­színen dől el, építsük bát­ran termelőszövetkezeti pa­rasztságunk tettrekészsé­gére. Ezt a tettrekészséget kell irányító munkával helyes irányba terelni. Nagyon lé­nyeges az is, hogy amikor a mezőgazdaság időszerű fel­adatainak ellátását szervez­zük, irányítjuk, őrködjünk a termelőszövetkezetek alkot­mányán, őrködnünk kell azon, hogy amit a termelő­iszövetkezeti parasztság a ter-, években rögzített a termelési ceá, a joMepeferoekiezsaecjaA H­azántc felszabadulásának 18. évfordulóján megyénk vár­osaiban és falvaiban ün­nep­égeket rendeznek. Sok üze­mben, intézményben és ren­delőszövetkezetben a párt­­szer­vezetek ünnepi pártna­pok­­ emlékeznek meg a fels­abadulás évfordulójáról, s u­gyancsak megemlékezése­ket tartanak az általános és kö­­­piskolákban. Szegeden az MjSZMP Szeged városi bizo­ttsága, a megyei jogú vá­rosi tanács végrehajtó bi­zott­ága és a Hazafias Nép­­srer­a városi elnöksége áp­rilis 3-án, este 7 órakor dísz­­ünn­epséget, rendez a Szegedi Nem­zeti Színházban. Ünne­pi­­ eszédet mond Győri Im­re, a­z MSZMP Csongrád me­gye bizottságának első tit­kán . Az ünnepség után a KIS­Z Központi Művészegyüt­tese ad­ műsort. M­ásnap, április 4-én dél­­előt 10 órakor koszorúzási ünn­epséget rendeznek a Széc­henyi téri szovjet hősi eml­kműveknél. fl­ódmezővásárhelyen ápri­ls 3-án, szerdán este 7 órak­or a Petőfi Művelődési Ház­ban tartanak ünnepsé­get. Az ünnepségen szovjet vem­égek is részt vesznek. A dísz­ünnepség műsora: a ma­gyar és szovjet himnusz, játss­za az Állami Zeneiskola fúvó­szenekara, ezután szava­lat következik, majd Vári Er­i­nek, a városi pártbizott­ság titkárának megnyitó be­­széd­e után Siklós János, a meg­yei pártbizottság titkára tart ünnepi beszédet. Az In­tern­acionálé elhangzása után az­­ ünnepség második részé­ben a Szegedi Nemzeti Szín-­­ ház művészei adnak műsort. Á­prilis 4-én, csütörtökön déle­őtt 10 órakor koszorú­zási ünnepség lesz a szovjet eml­ékműnél, ezt követően pedi­g 10 óra 45 perckor a term­­őben. A koszorúzási ünn­pségen a honvéd- és munkásőr díszegységek is részt vesznek. Az ünnepségek keretében nyitják meg déli 12 órakor a Tornyai János Múzeumban a Magyar Munkásmozgalom Története kiállítást. Megnyi­tó beszédet mond Oláh Mi­hály nyugdíjas vb-elnök, a városi szakmaközi bizottság elnöke. Délután 5 órakor a Ságvári Endre Kulturális Szemle keretében a beneve­zett öntevékeny művészeti csoportok bemutatót tarta­nak a Petőfi Művelődési Házban. Szentesen az MSZMP városi bizottsá­ga és a városi tömegszerve­zetek rendezésében április 3-án, este 7 órakor a Tóth József Színházteremben ün­nepi nagygyűlést tartanak, amelynek előadója Szilágyi Júlia, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezető­je. Az évforduló napján, áp­rilis 4-én, délelőtt 10 órakor a szovjet hősi emlékművek megkoszorúzására kerül sor, ezután katonai díszszemlét tartanak. Makón április 3-án, szerdán este 7 órakor tartják meg a köz­ponti ünnepségeket a József Attila Városi Művelődési Házban. A felszabadulási nagygyűlés előadója Rózsa István, a megyei pártbizott­ság titkára. A beszédet kul­túrműsor követi. Másnap, április 4-én dél­előtt 10 órakor a Szabadság téri szovjet emlékműnél, s a temetőben a hazánk felsza­badításáért életüket áldozó szovjet hősök sírjánál ren­deznek koszorúzásokat. A koszorúzáshoz fél 9-kor gyü­lekeznek a tsz-ek, üzemek, hivatalok képviselői a járási­városi pártbizottság székhá­zánál. Ugyancsak 4-én, 11 órakor kerül sor a makói József At­tila Városi Művelődési Ház fotóköre által a Ságvári End­re Kulturális Szemle kereté­ben rendezett Csongrád me­gyei fotókiállítás, és szalon megnyitására a makói járási tanács dísztermében. Meg­nyitó beszédet mond Döme Mihály, a megyei tanács mű­velődési osztályának veze­tője. Csongrádon április 3-án, este 6 órakor a művelődési ház színházter­mében tartják a felszaba­dulási ünnepséget. Ünnepi beszédet mond Juhász Jó­zsef, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsá­nak vezető titkára. A beszéd után művészi­­ műsor követ­kezik, kap­csolatban, ezeket feltét­len­ül be is tartsák és ezt sen­ki ne másíthassa meg. A­z 1963-as mezőgazdasági t­ávfeladatok célkitűzése n­emcsak a tsz-ek közös g­azdaságában dől el, ha­­n­em függ a háztájiban f­oytatott szorgalmas mun­­k­ától is. Err­e is feltétlenül ügyelnünk kel, amikor szervezzük, irá­nyt­­uk a hosszú tél után a jöv­ő tavasz periódusában a mez­őgazdasági munkákat — feje­zte be nyilatkozatát Gyi­mri elvtárs.­ ­ Április 4-i ünnepségek megyénkben vTt.Ac proletarjai, egyesüljetek* Sorozatban gyártják az új típusú esztergagépet MTI Fotó : Sziklai Dezső 5 febr. A Budapesti Szerszámgépgyárb­an sorozatban gyártják a brüss­zeli világkiállításon aranyérmet nyert E 400-as esztergagépet. Az új típusú esztergapadra nemcsak a hazai gyárakból, hanem a szocialista és tőkés országokból is érkezett megrendelés. Műszaki egyetem létesül Győrött A­z Elnöki Tanács törvény­­erej­ű rendeletére Győrött műs­aki egyetemet nyitnak. Az új intézményre azért van szük­ség, mert népgazdasá­­gunkk nagyarányú fejlődése 1980 ig mintegy 70 ezer mér­nök kiképzését igényli. A győri műszaki egyetem 4500 —4800 nappali tagozatos ,hallg­ató befogadására épült Star teáját a­ssá­k, majd, hogy folyamatosan megfelelő üzemeket, tervező- és kutatóintézeteket telepíte­nek a városba. A tervek szerint Győr egye­temén az 1968—69-es tanév­től építőmérnöki, gépészmér­nöki, közlekedési, valamint híradástechnikai- és műszer­ipari karon kezdődik meg az. Hruscsov Szomáliai küldöttséget fogadott Az üdülésen tartózkodó Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök hétfőn fogad­ta a Szomáli Köztársaságnak a Szovjetunióban tartózkodó parlamenti küldöttségét. Iparunk részvétele nemzetközi vásárokon Áprilisra gazdag kiállítási programot, készített elő a magyar külkereskedelem. Hi­vatalos kiállítói lesznek vál­lalataink a milánói, tokiói, Casablanca­ és a gráci nem­zetközi vásároknak, ahol a Magyar Kereskedelmi Ka­mara rendezésében együtte­sen mutatják be termékei­ket. Ezenkívül külkereske­delmi vállalataink áprilisban a világ különböző részeiben 34 önálló szakkiállítást ren­deznek. (MTI) Katonai államcsíny Guatemalában A Az új junta tovább folytatja a volt elnök népesseges politikáját Guatemalában a vasárnap­ra virradó éjszaka katonai államcsínyt hajtottak végre: a 16 magas rangú katona­tiszt által kiadott nyilatkozat szerint elmozdították Ydigo­­ras Fuentes elnököt és »ide­iglenesen« Alfredo Enrique Peralta Azurdia ezredes, Fuentes elnök kormányának hadügyminisztere vette át a hatalmat. Az alkotmányt fel­függesztették, feloszlatták a nemzetgyűlést és betiltották a politikai pártok működését. Az új katonai junta nyi­latkozatának további részé­ben azzal indokolja az ál­lamcsíny végrehajtását, hogy­­az utóbbi időben fokozó­dott a kommunista elemek beszivárgása és szükség volt a hadsereg akciójára, hogy megakadályozzák a kommu­nisták hatalomra jutását­. Az államcsíny előzményei Néhány nappal a katonai puccs végrehajtása előtt tért vissza mexikói száműzetésé­ből Guatemalába dr. José Arevala, aki 1945 és 1950 kö­zött Guatemala köztársasági elnöke volt, s akinek nevé­hez földreform és egy sor szociális intézkedés végre­hajtása fűződik. A hadsereg legreakciósabb szárnya attól való félelmében, hogy Areva­lo népszerűsége folytán is­mét hatalomra jut, hajtotta végre államcsínyét a »­kom­munista veszély«-re való hi­vatkozással. Fuentes volt elnököt 1958. január 19-én »választották« meg — a hadsereg beavat­kozásával, a törvényes ren­delkezések felrúgásával. El­nökségét az Egyesült Álla­mok érdekeinek maradék­talan kiszolgálása, népelle­nes politikája jellemezte, s ■emiatt, állandó harcban állt a nép érdekeiért küzdő par­tizánokkal. 1962. november 25-én a légierő fellázadt Fuentes ellen, de a forradal­mi akció rossz szervezés miatt — néptömegek részvé­tele nélkül hajtották végre — elbukott. Ydigorsat most Nicaraguába száműzték, ahová vasárnap este érkezett meg. Kicsoda az új junta vezetője ? Enrique Peralta Azurdia ezredes. 54 éves. 34 évet töl­tött a guatemalai hadsereg­ben, s ez idő alatt különböző latin-amerikai országokban, valamint az Egyesült Álla­mokban katonai attasé volt. Kubában is teljesített szol­gálatot, s az elmúlt két esz­tendő alatt Fuentes egyik legközvetlenebb munkatársa volt.

Next