Csongrád Megyei Hírlap, 1963. szeptember (8. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKa'sParT HEGYE! LAPJa it XX. évfolyam, 204. szám Ára: 70 fillér Vasárnap, 1963. szeptember 1. A pártnapok elé (T. M.) A nyilvános pártnapok mindig hasznosan szolgálták a párt és a párton kívüli tömegek tanácskozását, a köztük levő baráti kapcsolatok erősödését. Az utóbbi évek, politikai harcaiban nemcsak hangoztattuk, hanem be is bizonyítottuk, hogy a párt, a pártszervezetek nem önmagukért vannak, hanem a dolgozó néptömegek felemelkedését, boldogulását szolgálják. Ezt a történelmi hivatást a párt azonban csak akkor tudja az egész nép megelégedésére teljesíteni, ha nem zárkózik el a dolgozók százezreitől és millióitól, hanem nap mint nap együtt él, együtt dolgozik velük. A pártnapok nem az egyedüli fórumai a kommunisták és pártonkívüliek véleménycseréjének, tanácskozásának, de nagyon fontos fórumai, mert ezeken közvetlenül szót ért a párt a dolgozó emberek nagy tömegeivel. Ha valami fontos teendőre akarja felhívni a párt a tömegek figyelmét, ha újabb erőfeszítésre, újabb történelmi csatára hívja a dolgozókat, akkor a velük való közvetlen tanácskozás nagyon is célravezető módszernek bizonyul. Most nincs szó valami váratlan fordulatról országunk vagy megyénk életében, nem kell az eddigiektől gyökeresen eltérő feladatokkal gyürkőznünk, de az eddigi jelekből ítélve megyénk dolgozói mégis nagy érdeklődéssel és figyelemmel várják a városokban és falvakban, az üzemekben és tsz-ekben, intézményekben nemsokára sorra kerülő nyilvános pártnapokat Hiszen megyénk dolgozó tömegeiben él és erősödik az igény, hogy tudomást szerezzenek minden, a sorsukat, az életük alakulását érintő kérdésről, a politika sokrétű problémáiról, és ne csak tudomást szerezzenek ezekről, hanem véleményt is nyilvánítsanak. Ez az igény és követelés teljes mértékben érthető, hiszen a párt politikája egyben az egész dolgozó nép politikája is, és ez magában foglalja a dolgozó rétegeknek azt a jogát és kötelességét, hogy e politika kidolgozásában, érvényesítésében hallassák hangjukat, megvalósításából pedig teljes erővel kivegyék részüket. A nemsokára sorra kerülő nyilvános pártnapok előtt a pártbizottságok és pártszervezetek széles körű véleménykutatást végeztek, megkérdezték az üzemek, tsz-ek dolgozóit, a falvak és városok embereit, hogy melyek azok a kérdések, amelyek leginkább érdeklik őket, amelyekre választ várnak. Ez is bizonyítja, hogy nem kizárólag a párt határozza meg a párt és a pártonkívüliek között folyó politikai vita menetét, a közéleti viták kérdéseit, hanem mindig azok a problémák kerülnek előtérbe, amelyek a dolgozó néptömegek érdekeit érintik. Ilyen körülmények között nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a népélet fontos kérdései a vezetés figyelmét elkerülik, hogy a megoldásra váró problémák megoldatlanok maradnak. Az 1950-es évek elején valóban beszélhettünk arról, hogy vannak a felső politikai vezetés szemében »kényes kérdések", amelyek felemlítése is halálos bűn volt. Akkor valóban előfordult, hogy a néptömegek sürgető kérdéseikre nem kaptak kielégítő választ, hogy a megmagyarázásra váró dolgok magyarázat nélkül maradtak a megérett és szükségessé váló intézkedések is sokszor késtek, elodázódtak. Ma nem neheztelnek senkire, sem egyes emberekre — akár párttag, akár pártonkívüli az illető —, sem szervekre azért, mert a véleménye szerinti megoldásra váró követelésekkel vagy problémákkal, illetve javaslatokkal áll elő. Azt is tudja mindenki, hogy az ilyen észrevételek és követelések a legtöbbször bírálatot és nem éppen enyhe bírálatot is tartalmaznak. Nos, ezért a jelenlegi körülmények között senkit sem érhet baj, hiszen az MSZMP politikája, irányító tevékenysége éppen feltételezi és igényli a néptömegek bírálatát, segítőkészségét. Előfordulhat, hogy az országos vagy helyi szervek egy-egy kérdésben nem egészen helyesen döntenek, s a tömegekkel való tanácskozás, a tömegek vitája éppen arra való, hogy felfedje és segítsen kijavítani az ilyen hibákat. A mostani vezetés legfőbb törekvése éppen az, hogy megossza saját gondjait a legszélesebb naptömegekkel, hogy a lehető legnagyobb mértékben bevonja őket az ország irányításába, hogy megossza velük az igazgatás sokrétű feladatait. Erre annál inkább is szükség van, mert ma még sok jogos követelést éppen anyagi lehetőségeink szűkösségénél fogva nem tudunk kielégíteni. Megyénkben is elhangzanak olyan követelések, hogy emeljék egyes dolgozói kategóriák fizetését, növeljék, a családi pótlékot; se szeri, se száma azoknak a jogos panaszoknak, amelyek a még elég súlyos lakáshelyzetet teszik szóvá. A vezetés gondjait magukévá tevő dolgozó tömegek azonban rádöbbenek, hogy az életszínvonal emelése, a lakáshelyzet javítása, a fizetések emelése nem egyszerűen elhatározás dolga, hiszen, hogy adjunkvagy elosszunk valamit, ahhoz először termelnünk kell. Megyénkben például sok a lakásigénylő, a lakáshelyzet megjavítása mindnyájunk gondja, de éppen úgy mindnyájunk gondjának kell lennie annak is, hogy a megyében levő építkezéseken megszűnjön a munkaerőhiány. A megye lakosságának elsőrendű érdeke, hogy a megtermelt zöldségfélét, terményt teljes egészében betakarítsuk, felhasználjuk és értékesítsük. Ezért elsőrendű feladatunk a betakarítás, továbbá a vetés időben való elvégzése. Sajnos, a megtermelt zöldségfélék egy részének értékesítése, illetve felhasználása azonban veszélyben van, mert például a Szegedi Konzervgyár óriási munkaerőhiánnyal küzd. A párttagok és pártonkívüliek, megyénk dolgozóinak egyöntetű erőfeszítésére van szükség, hogy ez a veszély megszűnjön, hogy mezőgazdaságunk megtermelt értékei veszendőbe ne menjenek. Ennek megoldása azért sem tűnik nehéznek, mert másik gondunk a megyénkben jelentkező munkaerőfelesleg. Ez is bizonyítja, hogy hozzáértő szervezéssel, az emberekkel való szóértéssel, öszszefogással nehézségeinket le tudjuk küzdeni. A szeptemberi nyilvános pártnapok arra is kiválóan alkalmasak lesznek tehát, hogy megyénk dolgozói megvitassák a jelentkező gondok és nehézségek leküzdésének módját és még jobban felkészüljenek az iparban és mezőgazdaságban, az országépítő munkában előttünk álló feladatok teljesítésére Magyar államférfiak távirata vietnami vezetőkhöz Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban üd-vözölte Ho Si Minh-t, a Vietnami Demokratikus Közétársaság elnökét, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának elnökét és Pham Van Dong-ot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét Vietnam nemzeti ünnepe alkalmából. Almaszüret Vásárhelyen Az egyéb munkák mellett rendszeresen tart a gyümölcstermés betakarítása is a vásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezetben. Hegyi Gábor gyümölcskertészeti brigádja nap mint nap a 40 holdas vegyes gyümölcsösben talál foglalatosságot. A brigád asszonyokból áll. Az elmúlt napokban már szedtek jópár mázsa csemegeszőlőt, most pedig az almatermést takarítják be. Képünkön szedik és válogatják ládákba az almát. Majd kocsikra rakják és a városba küldik, az elárusító helyre (Enyedi Z. felv.) A TEHERSZÁLLÍTÁS HELYZETE MEGYÉNKBEN is gépkocsik állásidejének csökkentése a legfontosabb feladat Az erősen megnövekedett áruszállítási feladatok megoldása népgazdaságunk egyik legfontosabb kérdése jelenleg. Ismeretes, hogy a MÁV már nyár eleje óta az őszi csúcsforgalomnak megfelelő erővel dolgozik ezeknek a feladatoknak a megoldásán. Most a megyénket érintő, közúti áruszállítás eredményeiről és feladatairól érdeklődtünk Csiszár Károlytól, a 10. sz. Autóközlekedési Vállalat igazgatójától. Az igazgató elmondotta: a Vízúti áruszállítás az I. negyedévben 1,5 millió tonna áru továbbításával maradt adósa a népgazdaságnak. Ezen belül a 10. sz. ÁKÖV elmaradása csak 7000 tonna volt, de ezt a II. negyedévben pótolták, sőt, 68 000 tonnával túl is teljesítették tervüket. Az országos elmaradás jelenleg is számottevő, mintegy 1 millió tonnát tesz ki. A vállalatnak az országos átlagnál elért jobb eredményei annak köszönhetők, hogy a jelzett időszakban jóval több gépkocsit kapott, mint a többi szállító vállalat. A tervezetten felül az első fél évben 6,4 százalékkal nőtt a 10. sz. AKÖV gépkocsiparkja, s a II. fél évben ez még tovább növekszik. A további eredményeket ismertetve az igazgató elmondotta, hogy vállalatuk júliusban a tervezett 193 000 tonna áru szállítása helyett 253 000 tonna árut továbbított, ami 131,1 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Szeptember közepéig is várható, hogy a vállalatra háruló feladatok tovább nőnek. Ezzel kapcsolatban egyik legfontosabb feladatunk a gépkocsik állásidejének csökkentését tartják. Bár a tavalyihoz viszonyítva az állásidő jelenleg 4,6 százalékkal kevesebb, de ez még nem kielégítő eredmény. A rakodás gépesítésén túl a szállíttató vállalatoknak jobb szervezési munkát kellene végezniük a gépkocsik állásidejének csökkentése érdekében. Sokszor előfordul, hogy az igénybe vett gépkocsik idejük nagy részét állással töltik el. A Szegedi Konzervgyárnál például augusztus 5-én az egyik gépkocsit 15 órára vették igénybe, s ebből 13 órát tett ki annak állásideje, egy másik pedig 16 fuvarórából 13 órát állt. A másik igen fontos probléma, ami még megoldásra vár, hogy a szállíttató vállalatok az esti és éjszakai órákban, vasár- és ünnepnapokon is fogadják az árut, ha erre szükség van. Például a Szegedi Gyufagyár, valamint a Kenderfonó este 10 óra után már nem foglalkozik az áru fogadásával. A közhasználatú teherszállítás dolgozói igyekeznek megoldani a rájuk háruló nagy feladatokat. Munkájukban nagy segítséget jelent az, hogy egyes vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, megértették a Szállítási Bizottság felhívását és használatra felajánlják gépkocsijaikat. Augusztus 1—20-a között 138 ilyen gépkocsi segítette a közúti áruszállítást. A Kisteleki Mezőgazdasági Gépállomás például napi 4, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat napi 2 tehergépkocsit bocsátott az Autóközlekedési Vállalat rendelkezésére. A további jó eredmények elérését gátolja az, hogy a 10. sz. AKÖV is munkaerőhiánnyal küzd. Jelenleg 150 rakodómunkásra lenne még szükségük. ..... • E probléma megoldása is hozzájárulna a gépkocsik állásidejének további csökkentéséhez. Az atomcsendegyezmény a Legfelső Tanács előtt A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottságai együttes , ülésén másfélórás vita után egyhangúlag jóváhagyták a légköri, magaslégköri és víz alatti atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződést és "elhatározták, hogy azt a Szovjetunió Legfelső Tanása elnöksége elé terjesztik I ratifikálásra. A másfél óráig tartó ülésen felszólaló Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere rámutatott: az egyezményt " világszerte pozitívan ítélik meg. — Miután a kínai vezetők nem akarnak számolni a tényekkel és a logikával — mondotta Gromiko —, kötelességünk, hogy a közvélemény előtt rávilágítsunk a valóságos helyzetre és rámutassunk a Kínai Népköztársaság vezetőinek mélységesen hibás álláspontjára. Vasárnap is rakodjanak a vállalatok, az Előtakarmánygyár 138 ezer forint kocsiállást fizetett Készülnek az őszi forgalomra a szentesi vasutasok Igazában nem is beszélhetünk az őszi forgalomra való felkészülésről, mert az — a szentesi vasutasok szerint — már májusban elkezdődött Tudniillik az őszi hónapokra jellemző nagy forgalom a nyár elején is kézzelfogható volt a téli lemaradások pótlása miatt. A szentesi vasútállomáson a feladatok növekedése többek között a szeptemberben meginduló répaszállításokkal kapcsolatos. A szokottnál nagyobb mennyiségű répát várnak, mert a termés meghaladja az előző évek átlagát. A vállalatok, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megkönnyítik a vasutas dolgozók munkáját, ha szállítási tervet adnak! A közelmúltban a Pankotai Állami Gazdaság 150 vagon búzáját előzetes terv hiányában nem tudta a vasút a rendeltetési helyére szállítani. A vállalatok sokszor a pontos felmérések helyett hozzávetőleges becsléseket végeznek és a vége az, hogy új vasútra mind nagyobb tennivalók hárulnak. Például szeptember hónapra 11 ezer tonna áru szállítását jelezték a vasútállomásnak, de az itteni dolgozók okulva az eddigi tapasztalatokból 18 ezer tonna árura számítanak. Persze ez nem megoldás, és komoly változás csak akkor következik be, ha a vállalatok és a mezőgazdasági üzemek időben benyújtják pontos szállítási terveiket a vasútnak. Jelentősen javítaná a vasúti tervteljesítés esélyeit az, ha a szentesi és környéki vállalatok, üzemek, tsz-ek és állami gazdaságok , vasárnap és ünnepnap is rakodnának! Jelenleg a vasárnapi rakodás a hétköznapinak 50 százalékát sem éri el. A rendeletek lehetővé teszik a munkabérek kifizetését a vállalatoknak a vasárnapi rakodásokkal kapcsolatban. A vállalatok és üzemek ehelyett inkább fizetik sokszor a kocsiállást. Arra van szükség, hogy vállalatok, üzemek irányító központjai minél hamarább elkészítsék a szállítási terveket és ezt nyújtsák át a vasútnak. A szentesi vasútállomásnál jelenleg nincsenek említésre méltó hiányosságok a kocsitartózkodással, akocsikihasználással, a menetrendszerű-séggel és a vagonok terhelésével összefüggően. Az első félévi teljesítményükért a szentesi vasutasok vezérigazgatói dicséretben részesültek. A munkaeredményeket többféleképpen lehet növelni. Az állomás illetékes vezetői kiszámították: ha az összes kocsi terhelését egy fél év alatt egy tonnával emelik, akkor 500 vagonnal kevesebbet kell felhasználni. A vasutasok is sokat tehetnek a helyes kocsikihasználás érdekében. Elgondolkoztató tény: ha a szentesi Erőtakarmány gyárnál lerövidítenék a rakodási időket akkor ugrásszerűen javulna a vasútállomás kocsifelhasználási mutatója. Az Erőtakarmánygyár tavaly 267 ezer forint kocsiállást fizetet, ez a szám viszont ebben az évben augusztus 1-ig 372 ezer forint! Egyedül júliusban 138 ezer forint kocsiállást fizetet az Eröakarmánygyár. Itt a vagonok kirakodási ideje 13,9 óra, az állomáson viszont az átlagos szám 4,56 óra Nagy tehát a különbség és annál is inkább szembetűnő ez, mert az Erőtakarmánygyár az állomás helyi feladási forgalmában 40 százalékkal szerepel! Kétségtelen, hogy a többféle ok közül a raktárhiány miatt magas az Erőtakarmánygyár által fizetett összeg. Ez a körülmény még sürgősebbé teszi megfelelő raktár építését. Másrészt érdemesebb volna a rakodómunkásokat alkalmazni az Erőtakarmánygyárnál, mert az olcsóbb, mint a vagonokért fizetni. Megoldásként kínálkozik az is, hogy az Erőtakarmánygyár ikerszállítmányokat indítson útnak, vagyis egy vagonba rakják azt, ami két közeli helyiségbe megy. Erre van lehetőség, mert az Erőtakarmánygyár vasúti szállításai főként Tiszántúlra és a Nyírségbe irányulnak. Általában valamennyi szentesi és környéki vállalat és üzemkocsifelhasználása rosszabodott az idén, a tavalyi évhez viszonyítva. Egyedül az AKÖV szentesi kirendeltsége és a Kontakta a kivétel, ahol négy óra az iparvágányon levő vagonok kirakodási ideje. tM»