Csongrád Megyei Hírlap, 1963. október (8. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

Gyorsjavítás a műhelykocsiban A Hódmezővásárhelyi Gépjavító Állomás műhelykocsija rendszeresen járja a határ termelőszövetkezeteit, a brit kisszállá­­sokat, s a traktoroknál, vetőgépeknél, valamint az egyéb mun­kagépeknél szükséges alkatrészcseréket, kisebb javításokat a helyszínen elvégzik. Képünkön Szabó Imre szerelő éppen elő­készíti az egyik alkatrész megmunkálását. (Liebmann B. felv.) November végén .*■ Varsóban összeül a Béke-világtanács Napirendjén a legfontosabb nemzetközi problémák megvitatása szerepel Szeptember 27—29 között Bécsben ülést tartott a Szak­­szervezeti Világtanács elnöksége és elhatározta, hogy no­vember 28 és december 2 közötti napokban Varsóba össze­hívja a Béke-világtanácsot. Az elnökségi ülésről kiadott közlemény rámutat: »Az atomfegyverkísérletek részleges beszüntetése új légkört ala­kított ki, s ez különös jelentőséget ad majd a varsói tanács­kozásnak. A moszkvai atomcsendszerződés fordulópontot je­lent a nemzetközi kapcsolatokban: ez az első lépés a feszült­ség megszüntetéséhez, az általános és teljes leszereléshez vezető úton. Száz kormány írta alá a szerződést, megkötését nagy megnyugvással vette tudomásul a világ közvéleménye. A békéért fáradozó emberek elhatározottsága, együttes fellépése eredményeként újabb lépések következhetnek. Ahhoz, hogy e jó úton tovább haladhassunk, hogy a visszaeséseket elkerüljük, hogy a békés egymás mellett élés­­ ellenfeleivel szembeszállhassunk, új akciókra és új szerző- j désekre van szükség. E szerződések ügyét szol­gálja a Béke-világtanács ülé­se, amelyen az alábbi témá­kat tárgyalják majd meg: Az atomfegyver-kísérletek részleges beszüntetése után a kísérletek teljes beszünte­tése, intézkedések az agresszió, a háborúk véletlen, vagy meglepeté­sszerű támadás okozta kitörése ellen; az ellenőrzött leszerelés el­ső intézkedései, elsősorban a szárazföldeket és a tengere­ket egyaránt magukban fog­laló atomfegyvermentes öve­zetek kialakításával; A nemzeti függetlenség el­ismerése, az állami szuvere­nitás tiszteletben tartása, mindennemű gyarmati elnyo­más megszüntetése, a nemzetközi együttműkö­dés megjavítása a gazdasági, a társadalmi és kulturális élet területén. A fenti célokra vonatkozó szerződések lényegesen köze­lebb vihetnek bennünket az emberiség legfontosabb cél­jaihoz: a tömegpusztító esz­közök betiltásához és felszá­molásához; valamennyi, ide­gen országban levő katonai támaszpont megszüntetésé­hez, a hagyományos fegyver­zet nagymérvű csökkentésé­hez; az egyenjogú népek együttműködéséhez a nem­zetközi biztonságért és az egyetemes békéért; minden­nemű faji megkülönböztetés kiküszöböléséhez; a világke­reskedelem akadályainak el­hárításához. A Béke-világtanács e je­lentős tanácskozására meg­hívják mindazokat — azon békemozgalmak képviselőit —, akik síkraszállnak a le­szerelésért és a békét célzó közös akciókért« — fejező­dik be a Béke-világtanács el­nökségének üléséről kiadott közlemény. Tervteljemtési export- szocialistabrigád-mozgalom Csongrád város iparának helyzete Az MSZMP Csongrád városi bizottsága a végrehajtó bi­zottság beszámolója alapján nemrégiben megtárgyalta a vá­ros ipari üzemeinek I. féléves tervteljesítését és a szocialista­­brigád-mozgalom helyzetét. F. beszámoló alapján ismertetjük a város iparának jelenlegi helyzetét, eredményeit, problé­máit. Csongrád város területén három minisztériumi, öt ta­nácsi vállalat és hét kisipari termelőszövetkezet folytat termelő tevékenységet. Az elmúlt fél évben a követ­kező lényeges változások tör­téntek a város iparában: 1. A volt Csongrádi Bútorgyár a vállalati összevonások alapján április 1-től a kony­habútort gyártó üzemek köz­pontjává alakult át; 2. Át­szervezés történt az ÉM Ál­talános Szerelőipari Válla­latnál is; 3. A Vegyesipari Javító Szolgáltató Vállalat megalakulásával új üzem lé­pett a város ipari létesít­ményeinek sorába. Tervteljesítés A város ipari üzemei I, féléves termelési értéktervü­ket csak 95 százalékban tud­ták teljesíteni. A különböző vállalatoknál és üzemeknél más és más okok idézték elő az elmaradást, azonban meg­állapíthatjuk, hogy az érv elejei kedvezőtlen időjárás, a szállítási nehézségek minde­nütt gondot okoztak. A vá­rosban viszonylag sok a szol­gáltató tevékenységet végző üzem. A szolgáltató jelleg miatt nehéz a reális terve­zés és többek között ez az egyik oka annak, hogy vi­szonylag sok az év közben történő tervmódosítás. Az első féléves tervteljesítési adatok ara engednek követ­keztetni, hogy a tervek nem voltak minden tekintetben reálisak. Ezen túl az elma­radást a különböző anyagok hiánya, illetve késedelmes szállítása is elősegítette. E témával kapcsolatban a pártbizottság megállapította, hogy az üzemek alaposab­ban és pontosabban készít­sék el terveiket, másrészt pe­dig igyekezzenek biztosítani a folyamatos termeléshez szükséges alapanyagokat A pártbizottság felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy javí­tani kell a pártszervezetek termelési ellenőrző tevékeny­ségét, fokozni kell a műszaki apparátusok szerző, irányító, ellenőrző munkáját. A városban három üzem termel exportra. Ezek együt­tes exporttermelése az első fél évben közel 10 millió fo­rint volt. Teljesítette ex­porttervét a Háziipari Ter­melőszövetkezet és a Nádi­gazdasági Vállalat, elmara­dás mutatkozik viszont a bútorgyár exporttevékenysé­­­­gében. Itt elsősorban a kü­lönböző importanyagok hiá­­nya hátráltatta az exportter­vek teljesítését. A dolgozók létszáma és az egy főre jutó termelési érték A csongrádi üzemek mun­káslétszáma és általában az állományi létszám az első fél évben megnövekedett, azonban még mindig közel százzal kevesebb, mint a ter­vezett létszámok összessége. Az 1962-es évhez viszonyítva igen jelentős­­­a létszámemel­kedés a Tisza Bútoripari Vállalatnál és az ÉM Álta­lános Szerelőipari Vállalat­nál. A dolgozók létszámá­nak emelkedésével egyidő­­ben javult az irányító, a mű­szaki vezető apparátus ösz­­szetétele is. Az első féléves adatok sze­rint városi vonatkozásban egy ipari munkásra 76 695 forint termelési érték jut az első fél év ipari termelésé­ből. Mivel az egyes üzemek igen­ eltérő tevékenységet folytatnak, az egy főre jutó termelési érték összehason­lítása a különböző üzemek között nem lenne reális. Az idézett szám viszont arra enged következtetni, hogy a termelékenység fokozása te­rületén kétségtelen eredmé­nyek születtek. Újítások A város ipari üzemeiben az első fél évben 25 újítást vezettek be. Ezeknek a gaz­dasági eredménye meghalad­ja a 130 ezer forintot. A leg­több újítás a, Tisza Bútor­ipari Vállalatnál és az ÉM Szerelőipari Vállalatnál tör­tént. Ezzel kapcsolatban a pártbizottság megállapította, hogy az újítások számának növelése, az újítómozgalom kiszélesítése területén igen nagy feladatok állnak az üzemek vezetői, pártszerve­zetei és szakszervezeti bi­zottságai előtt. Az elkövet­kezendő időben sokkal töb­bet, részletesebben és beha­tóbban kell foglalkozni az újítási feladattervei­ kidol­­gozásával, a beadott újítások elbírálásával és bevezetésé­vel. Szocialista brigádmozgalom Általános tapasztalat, hogy a brigádok igyekeznek ele­get tenni a szocialista brigád­­mozgalom követelményeinek. 1963 első fél évének végén 17 szocialista brigád műkö­dött, közel száz taggal a vá­ros ipari tevékenységet foly­tató üzemeiben. A szocia­lista címért küzdő brigádok száma ez időben 34 volt. Fel­tétlenül meg kell említeni, hogy ez a szám kevesebb, mint ami az év elején volt. Ezzel kapcsolatban a párt­­bizottság megállapította, hogy a brigádmozgalom ki­­terjesztése érdekében a jö­vőben különösen az üzemi bizottságoknak kell a gazda­sági vezetőkkel szoros együtt­működésben és a pártszerve­zetek állandó segítségével behatóbban foglalkozni ezzel a versenyformával. Töreked­ni kell új brigádok szerve­zésére, a régi, a már szocia­lista címet nyert brigádok újabb célkitűzésének kiala­kítására. Több gondot kell fordítani a szocialista brigá­dok eredményeinek ismerte­tésére, propagálására. * A pártbizottság a város ipari helyzetének első fél­éves adataiból kiindulva két feladatot határozott meg a következő fél évre: 1. Mi­vel minden lehetőség meg­van rá, maradéktalanul tel­jesítsék évi terv­feladatukat a város ipari üzemei. 2. Reá­lis, progresszív tervet dol­gozzanak ki az 1964-es terv­évre. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f­jabb Gromik­o Rush - Home találkozó # Nigéria — köztársaság­­i­ formák az ismeretterjesztésben Olli-W­e flidues UUfap!* — Olvasóink levelei szerkesztőségünkhöz Vasárnapi sporteredmények Finn újságíró- küldöttség látogat hazánkba A Külügyminisztérium­ saj-1­­óosztályának meghívására finn újságíró-küldöttség ér­kezik a napokban Budapest­re. A küldöttség tagjai a finn lapok főszerkesztői. Magyar államférfiak üdvözlő távirata kínai állam­­férfiakn­ez Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­­nácsának elnöke, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke ,A­­ Népköztársaság kikiáltásá­nak 14. évfordulója alkalmá­ból az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsá­ga, a forradalmi munkás­paraszt kormány és a ma­gyar nép üdvözletét, jókí­vánságát tolmácsolták Mao Ce-tunghoz, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága elnökéhez, Liu Sai­­csihoz, a Kínai Népköztár­saság elnökéhez és Csu Tehez, a Kínai Népköztár­saság Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága elnöké­hez intézett üdvözlő távira­tukban.­­A kínai forradalom győ­zelme, a népi hatalom létre­jötte — állapították meg üdvözlő táviratukban a ma­gyar­ államférfiak — megnyi­totta a kínai nép előtt a felemelkedés útját, a szocia­lista társadalom felépítésé­hez vezető utat. A szocialis­ta építés ügye, az imperia­lizmus elleni általános küz­delem érdeke összefűzi or­szágainkat, népeinket, őszin­tén óhajtjuk, hogy kapcsola­taink a népeink közötti ba­rátság útján a marxizmus— leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében fejlődjenek.« Problémák Algériában Kabilföldön Ben Bella ellen foglaltak állást Az algériai kormány ura a helyzetnek Az algériai kormánnyal szembenálló politikai erők földalatti szervezete, a »Szo­cialista Erők Frontja« elne­vezésű csoport vasárnap tömeggyűlést szervezett a kabiliai Tizi- Ouzuban, mintegy száz kilométernyire keletre Algírtól. A gyűlésen körülbelül 2—3000 ember je­lent meg, s meghallgatta Ho­­szin Ali Ahmed ellenzéki politikus, az algériai ideig­lenes kormány egykori ál­lamminiszterének, valamint Murad Asszedik nemzetgyű­lési képviselőnek beszédét. Mindketten igen élesen tá­madták az algériai kor­mányt és személy szerint Ben Bella köztársasági elnö­köt. Az algériai alkotmányt törvénytelennek nevezték, s felszólították szervezetük tagjait, hogy »kellő önfegyelemmel kezdjenek döntő harcot« a kormány »békés úton történő« megdöntéséért. Az ellenzéki gyűlésen a szónokok mellett állt ki El Hadzs ezredes, az algériai hadsereg hetedik katonai ke­rületének főparancsnoka is. Hírügynökségi tudósítások közült, hogy más kabiliai helységekben is kormányellenes tünteté­sek zajlottak le vasárnap. Az algériai minisztertanács vasárnap este Ben Bella el­nökletével ülést tartott, s megtárgyalta az aznap dél­után lezajlott kabilai ese­ményeket. Ben Bella a mi­nisztertanács után rádióbe­szédben közölte, hogy leváltotta tisztségéből a hetedik (kabiliai) katonai körzet parancsnokát, El Hadzs ezredest, aki nem engedelmesekedett az elnöki parancsnak, s részt vett az algériai egységbon­tók tömeggyűlésén. Az algériai kormány El Hadzs ezredes elmozdítása mellett több radikális intéz­kedést tett a lázadók elszi­getelésére. A hetedik kato­nai körzet alakulatait közvetlenül a hat n­gymi­­niszter fennhatósága alá rendelte. Az észak-algériai Kabiliát rendőri és katonai ellenőrző­pontok kettős lánca zárja el az ország többi részétől. A köztársasági elnök vasárnapi rádióbeszédében a készenléti bizottságok­­me­galak­ítására hívta fel a nemzetet, hogy szervezetten szállhas­son szembe Algéria népe az egységbontó törekvésekkel. Az algériai Nemzeti Fel­­szabadítási Front, az FLN kabiliai szervezete ugyanak­kor nyilatkozatban tett hitet a Ben Beila-kormány mel­lett. Felhívta a lakosságot, hogy fokozott éberséggel szegüljön szembe a reakciós szakadá­­rok tevékenységével Megfigyelők szerint a kor­mányellenes zendülés hatá­rát súroló kabiliai esemé­nyek arra vezethetők vissza, hogy az utóbbi időkben egyes újgyarmatosító erők az al­gériai burzsoáziával és az ultra-radikális körökkel együttműködve mindent megtettek, hogy az észak­algériai Kabiliát »algériai Katangává« tegyék. Az algériai hadügyminisz­térium által kivezényelt kor­,­mányhű csapatok körülzárták Tizi-Ouzut, s a városba tartó, vagy on­nan eltávozó gépkocsikat átkutatják. A város utcáin gépfegyver­rel megerősített páncélos csapatszállító gépkocsik áll­nak. Kétnapos ülésre hívták össze a Szakszervezetek Országos Tanácsát Csütörtökre és péntekre összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését. A tanácsülés első napján megtárgyalják az 1963. évi népgazdasági terv teljesítésének, valamint a télre való fel­készülésnek feladatait. A második napon a szakszervezetek nevelő munkája szerepel a tanácsülés napirendjén. Az elnökség beszámolóit Beckl Sándor és Bugár Jánosné, a SZOT titkárai terjesztik elő. (MTI)

Next