Csongrád Megyei Hírlap, 1963. november (8. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-01 / 256. szám
Péntek, 1983. november 1. Párizsban folytatják a francia-algériai llllllfllllllt|ll|lll|j|Hltl!ll|flll|!ll|||||lllll||||||||||||llllll|||||Hilillll!lll||||illlllll|||||||||||||||,|||flll|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||| gazdasági tárgyalásokat li!lll|ii(l|jtjill|l!ílllllli|tifiltj|iiflíj||||lillllij||||lt!||i|||(|iJ|íf|||||||í||||f||il||||||!f||||f||||| Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottágának egyhangú állásfoglalása A nemzetközi politika legutóbbi eseményei ALiAtANiiSOKOMÉI és megelégedett,. «feét~vail«tt ki'a* Algéria' m » Maiaké karolt szerdán létrejött megálftyodás híre, attnál is inkább, mert a tárgyalások megkezdése előtt kilátástalannak tűnt a gyors megegyezés lehetősége. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy itt, eredmény a két közvetítő államfmit: Hajló Szelasszié etióp csámírt if) Madiba Keila muli államelnököt dicséri. Valójában azonban arról van szó, hogy Algéria igazsága előtt a marokkói királynak egyszerűen meg kellett hátrálnia. Ezt az igazságot fejtette ki Ben Bella csütörtökön, amikor gépe leszállt az algíri repülőtéren. Algéria — mondotta az államfő — mindent megkapott, amit akart, helyreállt a béke, megerősítették az algériai álláspont helyességét. AZ OLASZ és általában a nemzetközi sajtó csütörtökön még mindig hosszan foglalkozott az Olasz Szocialista Párt kedden vágat ért kongresszusának eredményeivel. Aifi Monde című párizsi újság a kongresszusról írva megállapítja: a 72 éves Kenni kétségtelenül jelentős sikert ért el, amikor pártja központi bizottságának nagyobbik felét maga mögött sorakoztatta fel. Ötvenkilenc »hívő« mellett azonban 42 »makacskodó« is számottevő tényező az olasz szocialisták politikájának alakításában. A párt felelőssége kétségtelenül nagy, amikor a kereszténydemokratákkal és a szociáldemokratákkalkormányalakításra villalkozik. Saját pozícióit gyengítené azonban, ha pusztán ezért módosítaná a kommunistákkal oly sok területen egyező, vagy csaknem azonos álláspontját, amelyek oly sok sikert hoztak a szocialistákénak — állapítja meg egyebek között a dé Monde. NÉHÁNY NAP ÓTA aránylag kevés hír és tájékoztatás jelenik meg a lapok hasábjain az ENSZ munkájáról. Ez legfőképpen, azért van, mert az ENSZ-ben most bizottságokban folyik a munka, és a bizottságok rövidesen a közgyűlés elé terjesztik javaslataikat az általuk megvitatott kérdésekben. Azonban még így is nagy fontosságú a politikai bizottság azon határozata, amelyet a 17 tagú leszerelési albizottság terejesztett elő és amelyet a bizottság egyhangúan elfogadott. A határozat követeli: a genfi 11 hatalmi leszerelési értekezlet folytassa a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltására vonatkozó tárgyalásait. PÁRIZSBAN CHUTOUTKKÜN is folytatódtak a Jumeia-algériai gazdasági tárgyalások, amelyeket algériai részről Hesir Bumeza, gazdasági és pénzügyminiszter vezet. Közöltük már, hogy Pompidou francia miniszterelnök a nemzetgyűlés vitája során meg tudta védeni kormánya álláspontját, azt, hogy az eviani egyezmény értelmében további segélyeket folyósítanak Algériának. Hozzátette azonban, hogy a francia kormány »részletekben fogja adagolni« a segélyt és a részletek folyósítása az »algériai kormány magatartásától függ■« A francia kormány döntésének hátterében valószínűleg párizsi pénzügyi körök amiatti háborgása fedezhető fel, hogy az algériai kormány az utóbbi napokban erőteljesen korlátozta a Franciaországba irányuló pénzátutalásokat, mivel gátat akar vetni az algériai tőke külföldre áramlásának. Bumaza miniszter felkereste de Gaulle elnököt is és tolmácsolta Ben Bella személyes özenetét. Párizsban úgy tudják, hogy Bumaza kifejtette: kormányának nincs szándékában a szaharai olajforrásokat államosítani, de nagyobb részt követtől jövedelmükből. A szaharai olajtermelés ez évben eléri a 24 millió tonnát. Egy tonna ára 100 frank. Ebből az algériai kormány most mindössze 12,50 frankot kap. Ezenfelül még további 13,7,1 frank illeti meg tonnánként az algériai államot, ez a részesedés azonban csak öt évvel a kitermelés után válik esedékessé. A zömében francia és kisebb arányban amerikai olajtársaságok tiszta nyeresége jóval meghaladja azt az összeget, amit a természeti kincsek tulajdonosa, tus algériai állam kap. ■■ * Több mint hárommilliárd rubel segély és hitel Milyen támogatást nyújt a Szovjetunió kuss, fejlődésben elmaradt országnak ? Szemjon Szkacskov miniszter, a szovjet kormány külföldi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó állami bizottságának elnöke Moszkvában sajtóértekezleten számolt be a fejlődő ázsiai és afrikai független államoknak nyújtott szovjet segélyről és hitelről, az együttműködés eredményeiről. Elmondotta, hogy a Szovjetunió eddig több mint hárommilliárd rubel összegű hosszú lejáratú hitelt nyújtott a bizottsággal kapcsolatot tartó húsz országnak. (Ez a szám nem tartalmazza azt a jelentős segítséget, amelyet a Szovjetunió a szocialista országoknak, továbbá néhány latin-amerikai államnak nyújt.) A miniszter elmondotta, hogy a szovjet segítség egyedüli célja az azt igénybevevő országok gazdasági fejlődésének meggyorsítása. Éppen ezért nem a gyorsan fogyó közszükségleti cikkek exportja, hanem maradandó értékek, termelőeszközöket gyártó üzemek és más alapvető beruházások formájában valósul meg a hitelprogram. Szkacskov részletesen felsorolta, milyen nagyobb beruházásokat hajtott végre a Szovjetunó, az egyes afrikai és ázsiai országokban. Elmondotta, hogy például Ceylon, amely igen sok kaucsukot termelt, mindeddig importálni volt kénytelen az autógumit, de a Szovjetunió évi háromszázezer kapacitású gumiabroncsgyárat létesít a szigetországban. Ez még kivitelre is módot ad majd Ceylonnak, a Szovjetunió sehol sem vállalt érdekeltséget az általa felépített üzemekben, s a helyi szakemberek kiképzése után teljesen átadja a vállalatokat az illető ország állami szerveinek. A segély feltételeiről szólva Szkacskov elmondotta, hogy a világon szinte egyedülállóan alacsony, két és fél százalékos kamatlábbal, előnyös törlesztési feltételek mellett kapják a szovjet hitelt az ázsiai és afrikai országok. A törlesztés ideje általában 12 év, de csak a végleges üzembe helyezés után egy évvel kezdődik meg a visszafizetés. A Szovjetunió nem valutában, hanem az illető ország hagyományos exportcikkeiben fogadja el a törlesztést, ami különösen előnyös a valutában szegény államoknak. Pályázati felhívás A Belügyminisztérium országos rendőrfőkapitánysága pályázatot hirdet felvételre a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szakterületeinek személyi állományába. Jelentkezhetnek: magyar állampolgárságú 23. életévüket betöltött, de 35 évnél nem idősebb olyan férfiak, akik katonai szolgálati idejüket letöltötték és élethivatásul választják a rendőri szolgálatot. A jelentkezőknek érettségi, de legalább 8 általános, iskolai végzettséggel kell rendelkezniük. Előnyben részesülnek azok, akiknek gépjárművezetői igazolványuk van, autóközlekedési technikumot végeztek, vagy a közlekedéssel összefüggő munkaterületen hosszabb gyakorlatot szereztek. A felvételt kérelmezni kell és csatolni az iskolai végzettséget, a szakképzettséget, illetve a szakmai gyakorlatot igazoló okmányokat és az önéletrajzot. Jelentkezni lehet a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányságok személyzeti osztályán, valamint a városi, járási (kerületi) rendőrkapitányságokon. (MTI) 2 Algéria álláspontja lett a fegyverszüneti megállapodás lényege Mint azt jelentettük, Mamalóban szerdán aláírták az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság és a Marokkó közötti fegyverszüneti egyezményt. Ennek értelmében a november másodikára virradóra elhallgatnak a fegyverek az algériai—marokkói határon. Az egyezményt lényegében olyan kompromisszumnak tekinthetjük, amely legfőképpen az algériai álláspontot vette figyelembe. mwtm o. ms/mm p. pcz^cm/a sp wro-owm s. smm smhasa felső rén-térképünkön (eltüntetjük az algériai—marokkói fegyveres konfliktus hadszínterét, jobb oldali, átfogó térképünkön pedig szemléltetjük Marokkó területi követeléseit Miről szól a megállapodás? A megállapodás értelmében a vitatott határterületen demiltarizált övezet létesül, az övezet pontos elhatárolása egy négyhatalmi — algériai, marokkói, etiópiai és imiti tisztekből álló — bizottság feladata. Algéria és Marokkó megállapodott ezenfelül abban, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, egybehívják az Afrikai Egységszervezet külügyminiszteri értékértetét, úgy, amint ezt Ben Bella korábban javasolta. E bizottság feladata lesz, hogy kivizsgálja, melyik fél felelős a határviszályért. Neki kell a két állam közötti határt megállapítania és a viszályt végérvényesen rendeznie. Mindkét fél kötelezte magát arra is, hogy november 1-től megszünteti a vitát a rádióban és sajtóban, figyelembe veszi azt az alapelvet, hogy nem avatkozik más állam belügyeibe és az afrikai államok között felmerülő minden vitás kérdést tárgyalások útján old meg. A megállapodás híre általános megelégedést keltett A scamakdi egyezményt a legnagyobb megelégedéssel fogadta et Titánt,, az EJSZ. főtitkára. őszinte tisztelet illeti nemcsak, az érdekelt kemény főket, hanem a közvetítésben a sokat fáradó Hadé Szelasszié császárt és Modibo Koita mali köztársasági elnököt, mert a megállapodással bölcsességükről tettek tanúbizonyságot« — hangsúlyozza az ez alkalommal közzétett ENSZ-közlemény. Jazid, Ben Bella elnök külünmegbízottja New Yorkban a sajtó képviselői előtt kiemelte: a tűzszüneti megállapodás a vitatott szaharai térségben az, amit Algéria kívánt. Reméli — tette hozzá —, hogy az észak-afrikai országok el fogják felejteni az elmúlt hét eseményeit és együtt fognak működni az egységért. Miként vélekednek Párizsban ? Párizsban Ben Bella, valamint a két közvetítő államfő, Modibo Keita és Hajié Szelasszié diplomáciai sikereként értékelik a Hantákéban létrejött megállapodást. AI. Hasszán ugyan elérte, hogy a határkérdés nemzetzetközi fórum elé kerül, de le kellett mondania arról a tervéről, hogy katonai támadásával kész tények elé állítsa a tárgyalókat. »A fegyvereknek meg kellett hátrálniok a diplomácia elől« — állapítja meg a Liberation című lap. A bamakói megállapodás — hangoztatja a lap — meghiúsította a marokkói király tulajdonképpeni célját, hogy csapást mérjen az algériai forradalomra, amelynek szocialista irányú fejlődése a marokkói tömegekre gyakorolt vonzóerejével alapjaiban veszélyezteti a reakciós monarchista rendszert.« »Felvetődik a kérdés — írja az Aurore című párizsi lap —, vajon a rabati trónus körül süvítő viharos szelek nem dagadnak-e előbb-utóbb pusztító orkánnál. Az Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja kiemeli: a bamakoi döntésben nagy szerepe volt a fiatal Algériai Köztársaság iránt Afrikában, a szocialista országokban és az egész világon megnyilvánuló szolidaritásnak. A marokkói monarchia elszigetelődött. A barnákéi egyezség az Afrika ügyeibe mindig beavatkozásra kész imperialista erők kudarcát jelenti — hangoztatja az FKP lapja. Párizsban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy négy hónappal az ad(fissabettai alapokmány létrejötte után a fekete kontinens országai mér a maguk kezébe veszik a két szomszédállam között kitört fegyveres konfliktus intézését. ■. * A bamakói tűzszüneti egyezmény aláírása után, csütörtökön hazautazott Ben Bella, Algéria elnöke és II. Hasszán marokkói király. Hailé Szelasszié etióp császár ugyancsak elutazott, de még szerdán este Genfbe, onnan hétfőn Kairóba látogat és megbeszéléseket folytat Nasszer elnökkel A tanuldi és az élet követelménye Sok gyerek nem szeret tanulni, mindent elkövet, hogy kibújjon a szülői és nevelői ellenőrzés alól. De tanulni kell! Sok felnőtt a megmondhatója, hogy felnőttkorban mennyi önuralomba, energiába kerül, hogy pótolja az elmulasztottakat. De tanulni kell! Az élet bármely posztján is álljon valaki, egyre nagyobbak a követelmények, ezeknek megfelelni csak több tudással lehet. Pedig de nehéz 35—45 éves fejjel tanulni, de sok lemondással és áldozattal jár, míg valaki befejezi az általános iskolát, a technikumot, vagy az egyetemet. Még a szakmai továbbképzés is áldozatos erőfeszítést követel. De akár szeretjük, akár nem, az élet kényszerít bennünket. Hazánkban valóságos népmozgalommá vált a tanulás. Így jellemezte ezt a nagyfokú aktivitást pártunk VIII. kongresszusa. S noha ezt mondhatjuk, a kongresszus mégsem az ütem csökkentését, hanem ellenkezőleg: a tanulás fokozását állította valamennyiünk elé. Az élet fokozódó követelménye késztette erre! S tényleg, akármerre járunk, mindenfelé tanuló, olvasgató emberekkel találkozhatunk. Országunkban minden ötödik ember szervezett oktatásban vesz részt, csupán az iskolákban 2 100 000 ember tanul! Ez a folyamat az élet követelménye. A modern kor, a szocializmus nem tűri a műveletlenséget, a tudatlanságot. A szocializmus nemcsak anyagi, de szellemi felemelkedést is jelent. A termelés egyre jobbm követeli a magasabb képzettségű szakembereket. Nem különcködés, hanem az élet követelménye, hogy igen sok szakmában ma már csak érettségizett fiatalokat szerződtetnek. A tudomány ma már az élet minden területére behatolt, nélküle nem létezhetünk, s ez a folyamat — ahogyan már Engels megjósolta — állandóan gyorsuló ütemű. Ezt szemléltetően mutatja az egyik angol tudós statisztikája a világon megjelenő tudományos folyóiratokról. Amíg 1800-ban még csak 90 ilyen folyóirat volt, 1950-ben már 80 000. Sőt egy másik statisztika szerint napjainkban többen foglalkoznak tudományos munkássággal, mint amennyien az emberi társadalom fejlődésének a századfordulóig megtett egész időszaka alatt foglalkoztak. S a mi korunkban él azon tudományos dolgozatok szerzőinek 80 százaléka, amiket az emberi elme — mióta ember él a földön — alkotott! A tudományok nagyfokú differenciálódása és specializálódása természetesen ma már nem teszi lehetővé, hogy mindezt egyetlen elme befogadja. Aristoteles még fejében őrizte kora egész tudományos eredményét. Ma viszont kiszámolták, hogy ha egy tudományág művelője ismerni akarná a maga speciális resztterületével kapcsolatos irodalmat, évente 850 000 oldal szakirodalmat kellene elolvasnia! Szemléltetően mutatják a tudomány fejlődését azok az eredmények, amelyeket kapitalista országokban elérnek. De a tudomány és műveltség szabad szárnyalása előtt csak a szocializmus nyitja meg az utat. Nagyszerűen mutatja ezt a szovjet tudományos élet fejlődése. 1926 és 1959 között például a tudományos kutatók száma 23-szorosára, a mérnökök, agronemek és technikusok száma 15-szörösére, a pedagógusoké hétszeresére nőtt. Hogy csak egy tudományágat említsünk: 1813-ban mindössze 150 geológus volt, ma viszont 59 000-en foglalkoznak geológiai kutatással. Nyilvánvaló, hogy a szocializmus, a kommunizmus építésének szükséglete követeli ezt a gyors fejlődést. 1931-ben alig 10 ezer tudományos kutató volt, ma viszont mintegy félmillió. Tehát miközben a lakosság alig duplájára, a tudományos kutatók száma 45-szörösére növekedett. Nyilvánvaló, hogy ezzel függnek össze Károlyi Mihály- emlékkiállítás Csütörtökön a Károlyi-palotában ünnepélyesen megnyitották a Károlyi Mihályemlékkiállítást. A megnyitón jelen volt Hiry Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. A kiállításon Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott megnyitó beszédet.