Csongrád Megyei Hírlap, 1964. március (9. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
Termeljünk tőbb kukoricát (B. M.) A mezőgazdaság legfontosabb feladatai közé tartozik tíz ország lakosságának hússal, zsírral, tejjel, tojással való ellátása. S ez a feladat évről évre nagyobb. Egyrészt, mert növekszik az igény — ma már ugyanis a falusi emberek jóval több húst fogyasztanak, mint a felszabadulás előtt, amikor a legtöbb helyen beérték azzal, hogy egy család számára levágtak egy, a jobb körülmények között élők két hízót, s ebből táplálkoztak egész éven át. Friss sertéshús a faluban nemigen fogyott. Másrészt: növekszik a lakosság létszáma is. Ugyanakkor ezekből a termékekből külföldre is szállítunk és az eddigi mennyiségnél még jóval többet is szállíthatnánk, sajnos olykor a magunk növekvő igényeit sem tudjuk kielégíteni. Ennek egyik oka,hogy nem termelünk elegendő mennyiségű takarmányt, s ennek következtében természetesen nem növelhetjük nagyobb ütemben az állatállomány létszámát sem. Alapvető feladatunk tehát a takarmánytermesztés. A takarmánynövények közül a legjelentősebb, legfontosabb a kukorica. Az állatállomány abraktakarmány szükségletének mintegy 70, a szálas takarmánynak 30, a vizenyős takarmánynak is 30 százalékát fedzi ez a rendkívül értékes növény. Hazánkban 2 millió 250 ezer holdon termelünk kukoricát, megyénkben a szántóterület körülbelül 29—30 százalékán, kereken 142 772 holdon. A mi termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink néhány kivételével rendkívül jó kukoricatermő talajjal rendelkeznek. Mivel azonban a szentesi járásban paprikát, zöldséget, a makói járásban hagymaféléket a szegedi járásban pedig szőlőt és gyümölcsöt kell évről évre többet termelni a kukorica további területnövelésre nincs különösebb lehetőség. A termelés fejlesztésének egy módja marad: a termésátlagok növelése. S a mi természeti adottságaink alkalmasak is arra, hogy hektáronként 30 mázsa feletti átlagot érjünk el. Megyénkben nagy hagyománya van a kukoricatermesztésnek. A kisparaszti gazdaságokban is szívesen termesztették, mert hálós növény, a jó munkát gazdag terméssel hálálja. Persze a kisparcellákon a terméshozamok rendkívül eltértek egymástól. Nagy táblákon, nagyüzemi módszerekkel a termesztés még kiüzetőbb. A mi megyénk azonban a jó adottságok mellett sem dicsekedhet különösebb átlageredményekkel. 1962-ben például a megyei átlag 14,8 mázsa volt. Ez hektárra átszámítva 25—26 mázsa, csak valamivel több az országos átlagnál. Ezzel szemben a szomszédos Ausztriában a hektáronkénti átlag 38,6 mázsa, Olaszországban 32,9 mázsa, a Német Szövetségi Köztársaságban 30,7 mázsa, az Egyesült Államokban 38,9 mázsa. Kukoricatermesztésünk színvonala tehát nem kielégítő. Pedig növényeink közül leggyorsabban talán a kukoricatermesztésben emelhetnénk termesztésünket és a termésátlagokat világszínvonalra. Ezt egyébként néhány termelőszövetkezetünk és állami gazdaságunk terméseredményei is igazolják. Az ambrózfalvi Dimitrov Tsz-ben évek óta 20 mázsa fölött termelnek holdanként. 1962-ben 29 mázsa, 1963-ban 25,90 mázsa volt az egy holdra eső átlag májusi morzsoltra számítva. A csanádalberti Kossuth Tszben 1962-ben 20,40 mázsa 1963-ban 19,40 mázsa volt az átlagtermés. Az apátfalvi Búzavirág Tsz-ben 1962-ben 22,80, 1963-ban pedig 19 mázsát takarítottak be holdanként. A Felgyői Állami Gazdaságban tavaly 1029 holdról 22 és fél mázsás holdanként átlagtermést takarítottak be. A hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz-ben 1962-ben 20,8 mázsa, 1963-ban 21,2 mázsa termett holdanként Vannak tehát mai nagyüzemeink, amelyek a termésátlagok tekintetében elérték a világszínvonalat, sőt még annál is többet termeltek. Hiszen az ambrózfalviak tavalyi holdanként 126 mázsás termése hektárra átszámítva több mint 40 mázsát jelent. Több gazdaság van már megyénk területén, amely ezt a mennyiséget elérte. A kukoricatermelés területén ilyen, viszonylag magas termésátlagokat az utóbbi 5— 6 esztendőben értünk el, vagyis amióta a hibrid vetőmagvak használata elterjedt. S ez is mutatja, hogy helyes volt az az erőfeszítés, amit a párt és tanácsi szervek a hibridfajták elterjesztéséért tettek. A fajták jelentőségét a legtöbb szövetkezetben már felismerték, talán nincs is gazdaság megyénk területén, amely nem hibridkukoricát termeszt. A vetési időt azonban még sok helyen nem tartják be. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy az időben elvetett kukorica többet terem. És azért is előnyös az időbeni vetés, mert a kedvezőbb beérési körülmények miatt a betakarítás nem húzódik el túlságosan későre, a későőszi sáros, esős napokra. Amióta gazdaságaink hibridkukoricát vetnek, azóta folyik a vita azon, hogy milyen legyen a tőtávolság. A mi területeinken a 18—20—22 iker növényt is meg lehet hagyni holdanként. Ez persze mindenütt a talajtól függ. E tekintetben is komoly munkát kell még kifejteni. Igaz, hogy a szövetkezetek tagjai, vezetői ezzel elméletileg már egyetértenek, a gyakorlatban ezt kevés helyen tartják be. Pedig a tapasztalat e tekintetben is azt bizonyítja, hogy a sűrűn meghagyott kukorica több termést hoz. Ezt éppen a tavalyi év is megmutatta, pedig az időjárás eléggé kedvezőtlen volt. Tavaly óta pedig a termelés feltételei tovább javultak. Tehát megvan a lehetőség arra, hogy idei tervüket a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok teljesítsék. És ha a munkához úgy fognak hozzá, mint ősszel a gabonaprobléma megoldásához, nyilván az eredmények sem fognak elmaradni. Az 1963-as év ugyanis igazolja azt, hogy termelőszövetkezeteink tagsága öntudatban nagyon sokat fejlődött és képes az eddigieknél sokkal nagyobb feladatok megoldására is. A nagy feladatok közé tartozik most az, hogy minden hold kukoricaterületen a múlthoz képest több kukoricát termeljünk, ezzel biztosítsuk fejlődő állatállományunk takarmány alapját, aminek következtében pedig emelni tudjuk az állattenyésztés hozamait. Több állati terméket adunk a népgazdaságnak és többet adhatunk el exportra is. * A maGYÁR MUW/IPa'? T HEGYIÜL APJ fi.* Ára: 80 fillér Vasárnap, 1964 március 1. XXI. évfolyam, 51. szám Bécsi kiállításon szerepel a megye zöldség- és gyümölcsáruja Az idei év tavaszán és nyarán október 15-ig az európai államok gyümölcs- és zöldségkertészeti termékeinek nagyszabású kiállítása zajlik le Bécsben. A nemzetközi kertészeti seregszemlén Csongrád megye áruja is szerepel — a közös gazdaságok küldik el kinemesített nagyhozamú termelvényeiket a bécsi kiállításra. Az eredménybemutatóra benevezett közös gazdaságok jelentkezési lapjait már továbbították a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályairól az FM Kiállítási Irodájához. Kiss Sándor megyei főkertésztől kapott tájékoztató szerint a nemzetközi bemutatón szereplő termelőszövetkezetek gondoskodnak a bejelentett növények előneveléséről, szállítási előkészítéséről, szakszerű csomagolásáról és termelvényeiket a budapesti átvevőhelyekre továbbítják. Azok elszállításáról viszont már a kiállítási iroda gondoskodik. Az 1964. évi Bécsi Nemzetközi Kertészeti Kiállítás április 16-tól október 11-ig tart. Az európai országok mezőgazdasági termelvényeit elismert szakemberekből álló bizottság bírálja el és az erre érdemes áruk arany-, ezüst-, illetve bronzérmet kapnak. A kiállítás programja szerint április 16-tól 20-ig rendezik meg a nyitási ünnepséget. Ezt követi a gyümölcs-, zöldség- és virágbemutató, amelynek időpontja június 12—16. A vágottrózsák színpompás bemutatóját június 26 és 30-a között rendezik meg. A zöldség-, gyümölcs- és dísznövény kiállításra július 9—12. között kerül sor. A világ főbemutató programja augusztus 14—18-án lesz. A soron következő szőlő-, gyümölcs-, zöldség — eredménybemutatót szeptember 18—22. között rendezik meg. A záróbemutató október 15-én lesz. A kiállításon a magyar Q Tizenhárom tsz jelentkezett eddig a nemzetközi eredménybemutatóra . Szentesi és makói közös gazdaságok a nevezési lista élén H 4 nyitási bemutató időpontja: április 16 termelőszövetkezeti mezőgazdaság kollektív részvétel alapján mutatja be termelvényeit. A nemzetközi seregszemle előtt a beérkezett árukat Budapesten szigorú bírálat alá vetik, hogy csak azok a kertészeti termelvények propagálják a magyar mezőgazdaság és közte Csongrád megye hírnevét, amelyek állják is a versenyt a nemzetközi összehasonlító bemutatón. A nevezési lapok alapján megyénk tizenhárom közös gazdasága jelentkezett a kertészeti kiállításra. Elsősorban dicséret illeti a szentesi és makói termelőszövetkezeteket, mert mindkét város közös gazdaságai közül három-három nevezett be a bécsi eredménybemutatóra. Ugyanakkor elmarasztalhatók a szegedi járás, valamint Hódmezővásárhely tsz-ei, mert nem megfelelő mértékben képviseltetik magukat. Hódmezővásárhely területéről egyedül a kertészeti vállalat küldi el hírneves üvegházi szegfűit és szabadföldi rózsáit Bécsbe. A szegfűk közül kilenc és a rózsák közül hét fajtát szándékoznak Bécsbe juttatni. A szegedi járás nevezései közül a gyümölcskultúra eredményei nem jutnak kellő mértékben kifejeződésre. A szentesi Alkotmány Termelőszövetkezet kétfajta paprikát, paradicsomot, sárgadinnyét, az Árpád Tsz nyolcfajta árut káposztát, karalábféléket, paradicsomot, paprikát, a Felszabadulás Tsz viszont háromfajta almát, ugyanennyi körtét és paprikát küld a kiállításra. A szegvári Gorkij Tsz paprikával, dinnyével, megggyel, cseresznyével, a mindszenti Tiszavirág ötfajta almával, háromfajta paprikával, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz háromfajta paprikával nevezett be. A makói termelőszövetkezetek közül az Úttörő, a Lenin és a József Attila Termelőszövetkezet küldte el benevezését a nemzetközi kertészeti bemutatóra. Ezek a közös gazdaságok fokhagymával, vörös- és dughagymával, valamint petrezselyemmel, almafélékkel kívánnak sikereket elérni a bécsi eredménybemutatón. A szegedi járás közös gazdaságai közül a szatymazi Béke Tsz őszibarackkal, a ruzsai Napsugár Tsz fűszerpaprikával, őszibarackkal, almával, míg a tápéi Tiszatáj Tsz tizenhárom fajta kertészeti termékkel: paprikával, paradicsommal, káposztával, karalábéval, főzőkukoricával nevezett be. A nemzetközi seregszemlén résztvevő közös gazdaságoknak lehetőségük van, hogy dekorációként felhasználják a helyi, jellegzetes népművészeti tárgyakat, alkotásokat. Eddig két tsz a szegvári Gorkij és a tápéi Tiszatáj határozta el, hogy népi hímzéssel a helyi háziipari kíszek termékeivel színesítik áruik bemutatóját. Remélhető, hogy a megye közös gazdaságai sikerrel megállják helyüket az európai szintű kertészeti árubemutatón. T. J. fl Csehszlovák KP KS határozata Technikai napok Csongrád megyében Egy hét múlva békekölcsönsorsolás Még egyszer a báli vitáról Tóth Menyhért vásárhelyi kiállítása A leningrádiak válasza Kádár János üdvözletére A Leningrádi Területi és Városi Pártbizottság, valamint a Leningrádi Területi és Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága táviratban köszönte meg Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központ Bizottsága első titkárának azokat a jókívánságokat, amelyeket a fasiszta blokád áttörésének 20. évfordulója alkalmából küldött a hős város népének. KGST-küldöttségünk hazautazott Moszkvából A KGST végrehajtó bizottságának moszkvai ülésszakán részt v vett magyar küldöttség szombaton éjszaka Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a kormány elnökhelyettesének vezetésével elutazott a szovjet fővárosból. A Kijev-pályaudvaron a küldöttség búcsúztatására megjelent Rajnai Sándor, hazánk ideiglenes moszkvai ügyvivője. Megcsúszott a Tisza jégpáncélja Márciusban csapadékosabb időszakra számíthatunk A vízügyi szakemberek számítása szerint a jövő hét elejéig naponta 3,1 centiméterrel emelkedik majd a víz. A Tiszán eddig mozdulatlan volt a jég, mert a keleti országrészről csak később űzte el a hideget az enyheség. Az utóbbi napokban viszont 5—10 centiméterrel megvékonyította a jeget, s szombaton már helyenként a jégpáncélt is megmozdította, lejjebb csúsztatta. A hó már az ország legnagyobb részén elolvadt. Ezen a télen negyedannyi csapadék sem hullott, mint egy évvel ezelőtt. Az ősz is aszályos volt, tehát a talaj száraz és könnyen el tudja nyelni a hólevet, így feltehetően a jelenleginél gyorsabb olvadás sem veszélyeztetné belvízzel az országot. Nyíregyháza térségében azonban az éjszakai fagyok miatt a talaj nem nyelte el a mintegy 10 milliméteres esőt. Újabb csapadékra is számítani lehet, ezért a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság most elrendelte az első fokú belvízvédelmi készültséget, ami azt jelenti, hogy megszigorították a figyelő szolgálatot és naponta többször is ellenőrzik a vízlevezető csatornákat. Márciusban előreláthatóan csapadékosabb időszak következik, de a vízügyi igazgatóságok erre is felkészültek. (MTI) Az ausztriai vízgyűjtő területen megkezdődött hóolvadás több utánpótlást ad a felső-Dunának. Bővítik a szegedi textilműveket (Enyedi Z. felv.) Több mint 450 millió forintot fordítanak a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi gyárának rekonstrukciójára és bővítésére. Képünkön az építkezés egy részlete látható. (Képes tudósítás a 12. oldalon.)