Csongrád Megyei Hírlap, 1965. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

1985. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Befejeződött a len aratása Országszerte befejeződött a len aratása. A gépeket és az embereket egyaránt próbára tette az idei betakarítás. A 19 000 holdnyi vetésből 3000 holdat tettek tönkre a bél­és árvizek. A növényzet any­­nyira kuszált volt, hogy — bár elegendő gép állt ren­delkezésre — a termésnek csaknem felét kézzel kellett nyitni. Az elemi csapások el­lenére magasak a­ hozamok: holdanként 24 mázsás az át­lag. A sok csapadék miatt azonban kedvezőtlenebb a színeződés, gyengébb a mi­nőség. A kender aratását is za­varják az állandó esőzések, mégis a 33 és fél ezer hold­­nyi összterületnek 85 száza­lékán már levágták a rost­növényt. A termés jobb a vártnál: holdanként 28 má­zsát terveztek, s az átlag­hozam eléri a 30 mázsát. (MTI) A FOV vezérigazgatójának látogatása Vásárhelyen Gyors ütemben épül Hód­mezővásárhelyen a magyar porcelánipar egyik 4 ús bázisa, az Alföldi Porcelánárugyár. A kivitelezési munkák megte­kintésére a napokban láto­gatást tett Vásárhelyen Ha­­buda Ádám, a Finomkerá­miaipari Országos Vállalat vezérigazgatója és Kálnai István, a vállalat beruházási főmérnöke. A délelőtti órákban a ve­zérigazgató megbeszélést folytatott a város vezetői­vel, majd az új létesítmény munkálatait tekintette meg. A tárgyalások során elsősor­ban az új üzem továbbfej­lesztésének lehetőségei sze­repeltek a napirenden. A ..Nők könyves­polca Mozgalom sikere ígéretes kezdeményezés­ként indult egy évvel ez­előtt a Magyar Könyvkeres­kedelmi Vállalat „Nők köny­vespolca” című olvasótoborzó akciója. Most felmérték az eredményeket, s beigazoló­dott: joggal számítottak a könyvkultúra propagandis­tái nagy érdeklődésre a le­ányok, asszonyok — elsősor­ban a vidékiek — részéről. A „Nők könyvespolca” né­hány hónap alatt országos mozgalommá szélesedett, s jelenleg több mint 6000 tagot számlál. Ugyanakkor ma is százával csatlakoznak az ak­cióhoz a gyárakban, hivata­lokban, a termelőszövetkeze­tekben, illetve az otthon — háztartásokban — dolgozó nők. Figyelemre méltó megálla­pításokat tettek a „Nők könyvespolcá”-t pártoló ki­adók és a mozgalom vezetői. Az eddigi hatezres tagság 76,3 százaléka falusi, örven­detes, hogy a vidéki pedagó­gusok, tanító- és óvónők kö­zül csaknem 600-an csatla­koztak ehhez a népszerű mozgalomhoz, önmagáért be­szél az a tény, hogy 1965 el­ső felében a „Nők könyves­polca” tagjai egyenként több mint 170 forintot köl­töttek könyvekre — többszö­rösét az országos átlagnak. HÍRLAP A tömörkényiek igazsága Hatékonyabb agitációt Mindennek ellenére a tö­mörkényi tsz-gazdák hangu­lata gyakran hullámzó. Sű­rűn felkavarja valami a ke­délyeket. Aratás előtt pél­dául szárnyra kelt a hír! „Húsz mázsát ad a búza.” Ebben, valamint a mostoha időjárásban egyesek alkal­mat láttak arra, hogy meg­sarcolják a közöst és beje­lentették igényüket: — Csak résziből vállaljuk az aratást, 2—2,5 mázsáért holdanként. Hosszas vitában sikerült meggyőzni az embereket és érvényesíteni a helyes irányvonalat, megvédeni a közösség érdekeit. Végül is idejében betakarították a gabonát és az eredmény a vezetőket igazolta: az átlag épphogy meghaladta a tíz mázsát, dolgozhattak a gé­pek is, nem volt kevés a kézi erő, tehát a kétmázsás követelés mindenképpen túl­zottnak bizonyult. Ez az eset jellemzi az Al­kotmány Tsz gazdáinak po­litikai hangulatát. Jól mu­tatja, hogy a vezetőség ke­vésbé támaszkodhat még gazdálkodási elképzelései­nek, terveinek megvalósítá­sában a pártszervezet poli­tikai segítségére. Más ha­sonló esetek is történtek a tsz-ben és jogos a kérdés. Harcosabb szellemű agitá­­cióra lenne szükség a tö­mörkényi határban, mint ami van. És ennek most már meg is vannak a fel­tételei. A pártszervezet, amely korábban a falu egé­szére kiterjedt, nemrégiben két külön alapszervezetre oszlott. Ily módon a szövet­kezeti gazdák is a más fog­lalkozásúak is inkább törőd­hetnek saját gondjaikkal, kevésbé oszlik meg a figye­lem, az erő a pártszerszer­­vezetben. De a tsz pártszer­vezete még csak elindult miért nem védelmezik a párt tagjai, tagjelöltjei szer­vezettebben és harcosabban a tömörkényi gazdák igaz­ságát? Az Alkotmány Tsz párt­­szervezetének 33 tagja van. Ez az erő elegendő ahhoz, hogy hatékonyabb legyen a gazdaságban a tájékoztatás és a nevelés. — Igen, ha mindenki agi­tálna — mondja Antal Jó­zsef elvtárs, a pártszervezet titkára. Arról is tájékoztat, hogy most a két pártszerve­zet létrejötte után első a pártvezetőség munkájának megjavítása. — Vezetősé­günk tevékenysége nem fe­lel meg a követelmények­nek. Növelnünk kell az ak­tivitást és a vezetőség min­den tagjának konkrétabban meg kell jelölnünk a fel­adatát és számon kell kér­nünk a végrehajtást. Határozottan kijelentette Antal elvtárs azt is, hogy véleménye szerint a mosta­ni pártvezetőség tagjai ké­pesek az aktívabb, szerve­zettebb politikai munkára. Megvannak tehát a feltéte­lek ahhoz, hogy mozgásba lendüljön a pártszervezet, amelynek tagjai a termelés­ben egyébként becsülettel helytállnak. Mi a tömörkényiek igaz­sága? Az, hogy többségük becsülettel megdolgozik a jobb jövőért, azért, hogy javuljon az élet Csakhogy ezt az igazságot nem min­denki látja helyesen. Kevés­bé ismerik és mintha kis­sé lebecsülnék a saját ered­ményeiket. Meglepő, hogy az elmúlt évek új létesít­ményeit nem nagyon láto­gatják. Kevésbé érdeklőd­nek például a Csaj-tóban folyó munkálatok iránt, amelyek pedig a tervek sze­rint lényegesen — ha nem alapvetően — hozzájárul­nak az egész község gaz­dasági törvényeinek meg­változtatásához.­­Ez az érez­hető tájékozatlanság leg­alábbis egyik alapja a han­gulat gyakori hullámzásá­nak, annak, hogy a gazdák egy része olykor megalapo­zatlan bizalmatlansággal vi­seltetik a vezetés kezdemé­nyezéseivel szemben. Érv van bőven Ez a körülmény adja a feladatot: az Alkotmány Tsz kommunistái gyökeres válto­zás elindítói lehetnek, ha rendszeresen, következetesen ismertetik az eredményeket és vitatkoznak a kételke­dőkkel. És a körülmények adják az érveket is. — Négy éve egyesültek a helyi gazdaságok — nyilat­kozik Kiss Tamás, a pártok­azon az úton, amelyen a politikai munka kellő szint­re emelhető. A tömörkényi helyzetet az egyenletes fejlődés jellem­zi. A gazdaság földtáblái és majorjai rendben vannak, a munka serényen halad, mert jó a szervezés, érvényesül az anyagi érdekeltség. Az em­berek a munkában család­jaikkal együtt dicsérendő­en igyekeznek és úgy véle­kednek, mint Jaksa Gáspár. — Érdemes, ez a mostani év, ahogy a jelek mutatják, jó lesz ... zetőség tagja, az Alkotmány Tsz elnöke. — Azóta nagy utat bejártunk. Akkor az egy főre eső jövedelem 4400 forint volt és már a 7000- nél tartunk. Ez persze kevés az igazi jóléthez. De a hely­zet gyökeres megjavulásához türelem is kell. Hiszen egy nagy gazdaságot nem le­het egyik napról a másikra rendbehozni. A türelem alapja éppen az lehet, hogy legnagyobbat a korszerű és valóban jövedelmező gaz­dálkodás alapjainak megte­remtésében léptünk. Valóban jelentős a válto­zás. A legfontosabb tényező, a halastó, egy 417 holdas részlege már üzemel, a töb­bi épül. Javában dolgoznak a leendő 1400 holdas alag­­csöves öntözőrendszer épí­tői is. Telepítettek 150 hold szőlőt, amely jövőre már termést hoz. Megerősödött az állattenyésztés. * Egész sor olyan tény áll tehát rendelkezésre, ami cá­folhatatlan, amivel érvelni lehet és ami jó alap az őszinte bizakodásra Tömör­kényen. Ezeket az igen jó körülményeket használja ki a pártszervezet a gazdák tá­jékoztatására, nevelésére, a nézetek csiszolására, a gyor­sabb fejlődéshez szükséges nagyobb egység megteremté­sére. KACZOR ISTVÁN Az ország egyik legkorszerűbb mozija lesz a szegedi Szabadság Filmszínház Eső év elején lapunk is terjedelmes cikkben foglal­kozott a szegedi Szabadság Filmszínház ügyével. Mint ismeretes, a mozi üzemelte­tését az elektromos beren­dezések életveszélyessé vált állapota miatt akkoriban ideiglenesen megszüntették. Később — hosszas huzavona és sok tárgyalás után — is­mét megkezdte működését a mozi, úgy, hogy a közvetlen életveszélyt százezer forint­nál nagyobb költséggel meg­szüntették — a munkálato­kat üzemelés közben végez­ték el. A megoldás azonban ideiglenes jellegű és csak hónapokra szóló volt — ezért időközben ismét napirendre került a filmszínház teljes felújításának kérdése. Akkoriban szóvá tettük, hogy a munkálatok elvég­zésére a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat — noha a szükséges pénzösszeg már évek óta rendelkezésre állt — nem talált szabad kapa­citást. Nos, most a Csong­rád megyei Állami Építő­ipari Vállalat vezetői, ismer­ve a Szabadság Mozinak Szeged kulturális életében betöltőt, fontos funkcióját — és azokat a problémákat, amelyeket a filmszínháznak a kulturális él­et vérkerin­géséből való „kiesése” okoz — vállalták a teljes felújí­tást, mégpedi­­ úgy, hogy a feladat megoldásához még ebben az évben hozzákezde­nek, és egy éven belül az intézményt átadják rendel­tetésének. Milyen is tesz a felújított szegedi Szabadság Filmszín­ház? Az ország egyik legkor­szerűbb mozija, mely — ha­zánkban egyedül — alkal­mas lesz 70 milliméteres fil­mek vetítésére is. A Német Demokratikus Köztársaság­tól vásárolt vetítőfelszerelés és a hangosító berendezés már Szegeden van, és várja üzembe helyezését. Felújít­ják a mozi teljes elektromos berendezését, kazánházát. A fűtést lengyel kazánokkal és úgynevezett légfúvós mód­szerrel oldják meg (a szel­lőztetéssel együtt) — remél­jük, hogy itt jobban beválik majd ez, mint a megye né­hány művelődési otthoná­ban, ahol bizony sok a pa­nasz a fűtésre. A filmszínház korszerű bü­fét és ruhatárat kap. Kívül­ről, belülről újjávarázsolják. Az utcai részen és az elő­csarnokban rejtett világítá­­sú reklámkirakatokat ren­deznek be. A nézőtér akusz­tikáját megjavítják (többek között a mennyezet lépcső­zetes kiképzésével és a leme­zekből összeállított oldalfa­lakkal), kicserélik a szék­sorokat, a lila műbőrrel bo­rított ülősorok minden bi­zonnyal megnyerik majd a nézők tetszését. Nem lesz probléma a későn érkezők „tájékozódásával” sem: jobb és bal oldalon padlóba sül­lyesztett, rejtett világítással működő sorjelző világító­­testek könnyítik meg a za­vartalan elhelyezkedést. Megszüntetik a jobb és bal oldali erkély-páholysorokat. Igaz, így a filmszínház be­fogadóképessége háromszáz­zal csökken — 1100-ról 800- ra —, de nagyobb lesz a ké­nyelem, javulnak a látási vi­szonyok. A felújítás teljes költsége hárommillió-háromszázezer forint. Mint mondottuk, a munkálatok rövidesen meg­indulnak. De jó lenne, ha minél hamarabb befejeződ­nének. Igaz, a „törvényesen előírt” határidő — egy év. De talán lehetne módot ta­lálni arra, hogy az ütem meggyorsuljon és a Szabad­ság Filmszínház már a jövő évi szabadtéri játékok ide­jén üzemelhessen. Ehhez sok-sok jóindulatra — ez a jóindulat a Csongrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat részéről­­biztosított — és összefogásra van szükség. Addig viszont a két sze­gedi mozi — a Fáklya és a Vörös Csillag — három-há­rom előadással igyekszik pó­tolni azt a kiesést, amit a kapuit rövidesen bezáró Szabadság Filmszínház okoz. Minden fogyasztásra alkalmas gyümölcsöt felvásárolnak A földmű­vesszö­vetkezetek elnökei a na­pokban tárgyalták meg Szegeden a fel­vásárlás, a vendéglátóipar és a termelés­szervezés időszerű feladatait. A­ megbeszé­lést Hunyadkürti Lajos, a MESZÖV el­nöke nyitotta meg, majd Regőczi István elnökhelyettes, a MÉK igazgatója szá­molt be a felvásárlás helyzetéről. Megál­lapította, hogy az első féléves felvásár­lási tervek teljesítése után lassult a felvá­sárlás üteme. Mind a hazai, mind az ex­porttervek teljesítése komoly gondot okoz a felvásárló szerveknek. A kedvezőtlen időjárás következtében kevesebb áru ter­mett, s így a felvásárlási árak is maga­sabbak az elmúlt évinél. Különösen a zöldség- és gyümölcsárak alakultak a vásárlók szempontjából kedvezőtlenül. A nagyobb városokban és ipari települése­ken néha zökkenők mutatkoznak amiatt, hogy a tervezett árut a felvásárló szervek, a földszűvesszövetkezetek és MÉK-tele­­pek nem tudják időben és kellő mennyi­ségben megvenni. Ennek egyik oka az, hogy az utóbbi időben elhanyagolták a kistételű felvásárlásokat, a telepek dol­gozói nem keresik fel a termelőket, „kar­ba tett kezekkel” várják, hogy hozzák az árut. A megyei szervek az elmúlt hetek­ben utasították a felvásárlókat, hogy min­den fogyasztásra alkalmas zöldséget és gyümölcsöt vásároljanak fel és azt jut­tassák a rendeltetési helyére. Idén ,­ megye minden földművesszövet­kezeti boltja árul fokhagymát, még a piacokon is, hogy letörjék az elmúlt évek­ben meghonosodott irreális árakat. A MÉK a jelentkező fokhagyma igényeket minden mennyiségben kielégíti. 3 A DAFF küldöttsége Csepelen A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front hazánk­ban tartózkodó küldöttsége csütörtökön a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. A küldöttség tagjai meg­tekintették a gyár néhány üzemrészét. Rövid sétát tet­tek a szerszámgépgyár ha­talmas csarnokaiban. Nagy érdeklődéssel tanulmányoz­ták a különböző munkafo­lyamatokat. A dolgozók min­denütt szeretettel, őszinte barátsággal vették körül a vendégeket. A szerszámgépgyárból az egyedi gépgyárba látogattak el, ahol röpgyűlésen talál­koztak a dolgozókkal. A röp­gyűlésen Dang Kuang Minhj a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front Központi Bizottságának tagja, a dele­gáció vezetője beszélt a vi­etnami nép felszabadító har­cáról. A vendégek ezután beír­ták nevüket az üzem ven­dégkönyvébe, a legjobb dol­gozókat megajándékozták a dél-vietnami szakszervezetek jelvényével, majd szívélye­sen búcsút vettek a csepeli gyáróriás vezetőitől és mun­kásaitól. (MTI) SZABADEGYETEM, ÚJ RENDSZERŰ TSZ-AKADÉ­­MIÁK, DIPLOMÁCIA TÖRTÉNETI SOROZAT Sok új forma az ismeretterjesztésben Az ismeretterjesztési évad kezdete nem esik egybe az iskolai évnyitókkal. Amikor az általános, közép- és fő­iskolákban már folyik a ta­nítás, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat akkor összesíti a községekből, váro­si és járási szervezetekből beküldött munkaterveket, akkor alakul ki az október közepén kezdődő „szezon” profilja. Még folynak az elő­adásszervezések is. A leg­különbözőbb ipari és mező­­gazdasági üzemeknek meg­küldték a javasolt temati­kát. Most — miután a tema­tikából az illetékes kultu­rális felelősök kiválasztották a helyileg legfontosabbnak tűnő előadásokat — a kért dátumokat egyeztetik az elő­adók szabadidejével. A kép még nem teljes, de már sok mindent elárul az 1965 66-os ismeretterjesztési évadról. Már biztos, hogy az elmúlt években meghonoso­dott tsz-akadémiák az idén új típussal gazdagodnak. A hagyományos formájú soro­zaton kívül ugyanis me­gyénk 15 községében úgy ál­lítják össze az akadémia előadásait, hogy az megfe­leljen a mezőgazdasági szak­munkásképzés első fokozatá­nak. A munkásakadémiák mellett az idén ismét ren­deznek sorozatokat vagy ön­álló előadásokat a kisipari szövetkezetekben, hiszen ta­valy nagy sikere volt az itt tartott szakmai vagy álta­lános ismereteket nyújtó es­teknek. Az idén nagyobb gondot kíván fordítani a társulat a szocialista gazdasági épí­tés, a gazdaság és tudat köl­csönhatásainak problémáira, ezért igyekeznek a műszaki, közgazdasági kérdések felé terelni az érdeklődést. Ezt nemcsak új szakosztályok létrehozásával — mint pél­dául a fizikai-matematikai szakosztály, amelynek elnö­ke Kalmár László Kossuth­­díjas akadémikus, egyetemi tanár lett —, de szakembe­rek számára rendezendő vi­tákkal és a szélesebb körű közönség részére tartandó népszerű hangú műszaki, közgazdasági ismeretterjesz­téssel kívánják elérni. A társulat bővítette egyes szakosztályait, így például a jövőben a világűr meghódí­tásával kapcsolatban felme­rülő rokonproblémákkal, az újjászervezett csillagászati­űrhajózási szakosztály foglal­kozik. E szakosztály rende­zésében kerül sor október 4 és 9 között a nagyszabású­nak ígérkező csillagászati napokra Szegeden. Ezekben a napokban megyénk terüle­tén is sor kerül egy-egy csil­lagászati előadásra. A magyar történet- és iro­dalomtörténet-írás területén tapasztalható örvendetes fel­­élénkülést is igyekszik a ma­ga területén hasznosítani a társulat. Ezért október 27-én és 28-án a megye és Szeged általános, valamint középis­kolai történelem szakos ta­nárai számára vitát rendez­nek a megyeszékhelyen. „A magyar nép története” című összefoglaló jellegű mű vi­tájában részt vesz a szerzői kollektíva is. Csongrádon pedig a helyi művelődési ház kezdeményezésére a „Diplomácia története” cím­mel indítanak sorozatot. Szegeden az idén Szabad­­egyetem formájában földraj­zi (külön európai és ázsiai témákkal), biológiai, művé­szeti, filozófiai, etikai soro­zatok indulnak. Ezeknek az előadásoknak egyikét-mási­­kát — ha ilyen igény mu­tatkozik — a megye más városaiban is megtartják. Ezenkívül megyénk városai­ban az idén is sor kerül a TIT által szervezett nyelv­­tanfolyamokra. A megye minden városá­ban megrendezik a megyei bíróság és a TIT által kö­zösen szervezett ülnökakadé­miát az ülnökök által kért témákból. A Filmbarátok Köre címen szervezett filmesztétikai elő­adásokat az idén tovább folytatják. Többek között olyan filmek kerülnek a kö­zönség elé, mint az ,,Embe­rek a havason”, az „Egy taxi Tobrukban”, a „Modern Pimpernél”, a „Bel Ami", a „Lady Hamillton”, a „Félke­gyelmű”. Természetesen a készülő tervekkel a megkezdődő elő­adássorozatokkal egy időben tovább folyik a társulati élet szervezése. Városainkban új szakcsoportokat hoznak lét­re önálló tevékenységgel, és a szakosztályok előadóit is folyamatosan — előadói konferenciákon — megismer­tetik a tudomány és a mód­szertan új eredményeivel. V. A.

Next