Csongrád Megyei Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
Smmm» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) r^oNCFTáb MEGYEI is«. Aprítás a PÉNTEK HZ MSZMP LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM 77. SZÁM Ebben az évben több mint 646 millió forinttal gazdálkodnak a tanácsok ••Ülést tartott a megyei tanács Csütörtökön tartotta meg ez évi első ülését a megyei tanács. A tanácsülésen részt vett Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára is. Török László vb-elnök megnyitója után az elfogadott napirend alapján vitatták meg a tanácstagok az előterjesztett beszámolókat. Elsőként a végrehajtó bizottság 1965. évi munkájáról szóló beszámoló került megvitatásra, melyet Török László vbelnök terjesztett elő. Hantos Mihály vbelnökhelyettes referátuma vezette be az elmúlt évi költségvetési és KÖFA-gazdálkodásról, valamint az idei tervekről szóló beszámoló vitáját. Jóváhagyta a megyei tanács a művelődésügyi állandó bizottság 1964/65. évi munkájáról szóló beszámolót is, melyet Szabó Endre alelnök terjesztett elő. Egyben elismerését fejezte ki a tanács az állandó bizottságnak, mert — mint elhangzott — a megyei tanács állandó bizottságai között kiemelkedően jól tevékenykedik. Ezután az előterjesztésekre, interpellációkra, javaslatokra került sor, majd a tanácsülés az elnöklő Kovács Imre vb-elnökhelyettes zárszavával ért véget. fi vb beszámolója az 1965. évi munkájáról A megyei tanács elé terjesztett beszámolójában a végrehajtó bizottság az elmúlt évben kifejtett gazdasági szervező, kulturális-nevelő és egyéb szervező tevékenységét ismertette, elsősorban a már számszerűleg is ismert eredmények tükrében. A vb az elmúlt évben is arra törekedett, hogy a helyi gazdasági, kulturális és társadalmi élet problémái a tanács plénuma elé kerüljenek, elősegítette az államhatalmi testület eredményes működését. Az állandó bizottságok tavaly 36 javaslatot terjesztettek a vb elé, ami a bizottságok helyes irányú fejlődését bizonyítja. A tanácstagi területi csoportok munkájáról az a tapasztalat, hogy működésük eltér a létrehozásukat szabályozó tanácsi határozattól, kizárólag a tanács elé kerülő napirendi anyagokat tárgyaló testületekké váltak! Tevékenységükből hiányzik a tanács- és vb-határozatok végrehajtásának ellenőrzése, a tanács által megjelölt konkrét feladatok végrehajtása, a területi problémák feltárása és azok megoldása érdekében a tanácstagok tevékenységének összefogása. Ilyen tapasztalatok alapján szükségesnek látszik, hogy a megyei tanács területi csoportjainak működését felülvizsgálja és esetleg azt is megfontolja: egyáltalán szükségesek-e? A vb 1965-ben 62 önálló témát tárgyalt. A Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya állapította meg az általa tartott vizsgálat során, hogy a vb tervszerűen, eléggé sokrétűen és arányosan tűzi napirendre a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet fontos kérdéseit, eredményesen irányítja a szakigazgatási szerveket, az adófokú végrehajtó bizottságokat, rendszeres kapcsolatot tart a tanács alá nem rendelt szervekkel. A megye jellegéből adódóan elsősorban a mezőgazdaság és ezen belül is a tszek problémáival foglalkozott behatóan. A végrehajtó bizottság — számot adva egyéves tevékenységéről — részletesen ismertette a mezőgazdaság eredményeit, a tanácsi vállalatok gazdálkodását, megyénk kereskedelmi, kulturális, egészségügyi helyzetét és nem utolsósorban a lakosság kommunális igényeinek kielégítése érdekében tett intézkedéseit. Szerepelt a beszámolóban egyebek között az is, hogy Szeged megyei jogú város tanácsának végrehajtó bizottságával a szükségnek megfelelő kapcsolat alakult ki. A közös problémák, elsősorban a kereskedelem, az egészségügy és a kultúra területén szükségessé teszi a jó együttműködést és ennek érdekében a két végrehajtó bizottság ebben az évben együttes testületi ülést is tart. II tanácstagok véleménye Miután Regőczi István (Szatymaz) kérdést tett fel a beszámolóval kapcsolatban, Nagyistók Sándor (Felgyő) szóvá tette, hogy Bokroson — korábbi ígéretek ellenére — sem kezdődött meg még az iskolaépítés. Elmondotta, hogy a jelenlegi helyzet már tarthatatlan, s ezzel kapcsolatban hangoztatta: a végrehajtó bizottság fokozottabb figyelemmel törődjék a tanyai iskoláié problémáival. Dr. Korom Mihály (Mindszent) szólt a mezőgazdasági termelés kérdéseiről. Ennek során olyan problémákat említett, mint a kukoricavagy a burgonyabetakarítás gépesítésének alacsony színvonala, a cukorrépaátvevőhelyek kevés száma. Az is érthetetlen, hogy például a kendert a gyárba kell szállítaniuk a tereknek! Marczis Vilmos (Kistelek) a felnőttoktatásról szólva mondotta el, hogy sok munkahelyen nem segítik a továbbtanuló dolgozókat, ami befolyásolja ennek az oktatási formának az eredményességét. Munkácsy György (Szentes) foglalkozott a tanácstagi csoportok tevékenységével és kifejtette: szükségesnek tartja működésüket. Ugyanerről beszélt Morschhauser Józsefné (Domaszék) is. Dr. Halász Miklós (Rúzsa) viszont, éppen az eddigi gyakorlat alapján, feleslegesnek tartja a területi csoportokat. Javasolta, hogy ehelyett egy-egy alkalommal az adott területet képviselő megyei tanácstagokból alakítsanak ideiglenes bizottságot konkrét vizsgálat, elemzés stb. elvégzésére. Huszta Vince (Zákányszék) arról beszélt, hogy a vb foglalkozzék a termelőszövetkezeti csoportok problémáival, segítse elő gazdasági megerősödésüket. Dr. Antal József (Balástya) elsősorban a burgonya- és a lucernatermelés örvendetes leponcserőt szál, kiemelve, hogy a mezőgazdasági osztályok tapasztalatcserék szervezésével elősegítették ezt. Dr. Paczuk István vb-elnökhelyettes a mezőgazdaság 1965. évben elért eredményeiről ismertetett adatokat, ugyanakkor részletesen szólt a feladatokról. Különösen a termelőszövetkezetek állami irányításának kérdéseivel foglalkozott behatóan. Győri Imre elvtárs felszólalásában kifejtette, hogy egyetért azokkal a tanácstagokkal, akik megelégedéssel nyilatkoztak a végrehajtó bizottság elmúlt évi munkájáról. Az eredmények elismerésre méltók. Szólt azonban arról, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a tanácsokat és szerveiket érintő bírálatokat. Ezek között olyanok szerepelnek, hogy lassan valósulnak meg az elképzelt, megtervezett feladatok; lassú az ügyintézés, még mindig antihumánus egyes ügyintézők magatartása. A tanácsokat és a tanácsi szerveket érintő jogos bírálatoknak az is alapja, hogy az anyagi eszközök elosztásában, a tervek készítésében sok a központi utasítás, megkötöttség. Hangoztatta, hogy a gazdasági irányítás reformja során ezen a területen is változásnak kell bekövetkeznie és megyénkben is fel kell készülni az önálló, a nagyobb felelősséggel járó munkára. Török László elvtárs — a vitában elhangzottakra válaszolva — kifejtette, hogy a végrehajtó bizottságnak sokrétű feladatot kell megoldania. E feladatok közül többről részletesebben is beszélt, így az ügyintézésről (1965-ben kb. 1 millió 200 ezer üggyel foglalkoztak a tanácsok), a járási, városi végrehajtó bizottságok tevékenységéről. Szólt arról, hogy a belvíz(Folytatás a 2. oldalon.) Török László megnyitja a tanácsülést Az MSZMP és az SZKP közt itt teljes az elvi és a politikai egység — jelentette ki Kádár János elvtárs az SZKP XXIII. kongresszusának csütörtöki ülésén elhangzott felszólalásában Moszkvából jelenti az MTI különtudósítója. AZ SZKP XXIII. kongreszszusa csütörtökön folytatta tanácskozásait a Kreml kongresszusi palotájában. A kongresszust a lenini szellem, a realizmus, a mértéktartás és a meggondoltság jellemzi. A küldöttek tudatában vannak annak, hogy kongresszusuk nagy jelentőségű évforduló küszöbén tanácskozik: a Szovjetunió jövőre ünnepli fennállásának 50. évét, majd pedig 1970- ben Vlagyimir Iljics Lenin, a szovjet állam megalapítója születésének 100. évfordulóját. Tanácskozásukat áthatja az a törekvés, hogy az SZKP és a szovjet nép méltó módon fogadja e történelmi évfordulókat. A kongresszus csütörtöki ülésén több testvéri kommunista és munkáspárt küldöttségének vezetője szólalt fel és foglalt állást a kongreszszusi beszámolóban megfogalmazott célkitűzések mellett. Felszólalt a kongresszus csütörtöki ülésén Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP küldöttségének vezetője is. KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS: A XXIII. kongresszus a fejlődés új szakaszának kezdete Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Küldöttségünk a MagyarSzocialista Munkáspárt nevében szívből köszönti a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusát. Átadjuk a kongresszusnak és a kommunizmust építő nagy szovjet népnek a szocializmust építő magyar nép forró, testvéri üdvözletét és őszinte jókívánságait! Elvtársak! Még nincs ötven éve annak, hogy az orosz proletárok, a cári birodalom elnyomott népeinek fiai és leányai 1917-ben Lenin, a bolsevikok szavát követve felkeltek és kivívták a hatalmat. Romokban heverő országban, meggyötört és véráztatta földön fogtak hozzá egy új világ, a szocialista társadalom felépítéséhez. Azóta a párt vezette szovjet nép a régi világ romjait eltakarítva, szinte a semmiből hatalmas gazdaságot, virágzó kultúrát teremtett. A Szovjetunió ma a fejlett tőkésországokat megelőzve, élen jár a rakétatechnika, az űrkutatás, az elektrotechnika, valamint a tudomány és az alkotómunka számos más területén. A szovjet nép az emberiség úttörőjeként, példátlan nehézségeket leküzdve, tör előre céljai felé, s ma már a kommunista társadalom megteremtésén dolgozik. A Szovjetunió hatalmas eredményei méltán vívták ki a haladó emberiség legnagyobb elismerését. Ezen a történelmi úton mérföldkő volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. és XXII. kongresszusa és nyilvánvaló új fejlődés kezdete és lendítő ereje lesz a mostani, XXIII. kongreszszus is, amelynek munkájához sok sikert kívánok. Éberségre és a haladó erők összefogására van szükség Elvtársak! A kongresszus bonyolult nemzetközi helyzetben végzi munkáját. Történelmileg az imperializmus hanyatlik, a szocialista világrendszer ereje, a népek szabadságharca, a világ kommunista pártjainak és haladó mozgalmainak befolyása növekszik. Ugyanakkor a nemzetközi helyzet éleződik, mert a vesztüket érző imperialisták fokozzák agresszióikat, különösképpen az USA-imperializmus, amely durva támadások sorozatát követte és követi el a dél-vietnami nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ebben a helyzetben éberségre, az imperialistaellenes erők összefogására, Vietnam,s más megtámadott népek hatékony megsegítésére van szükség. Mindezt figyelembe véve, a Magyar Népköztársaság — két- és többoldalú megállapodások alapján — állandóan szilárdítja egységét és együttműködését mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Támogatjuk a szocializmus és a béke szempontjából oly nagy fontosságú nemzetközi szervezetek — a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segit(Folytatás az 5. oldalon.) Útban a Hold felé a Lima—10 szovjet automatikus űrállomás * MOSZKVA — TASZSZ A Hold további kutatása programjának megfelelően 1966. március 31-én, moszkvai idő szerint 13 óra 47 perckor a Szovjetunióban a Hold irányába kozmikus rakétát lőttek fel. A rakétán található a Lurta—10 automatikus űrállomás. Az állomás fő feladata olyan rendszerek kidolgozása, amelyek a Hold mesterséges holdjának létrehozását biztosítják a holdkörüli kozmikus térség kutatása céljából, valamint az állomáson elhelyezett rendszerek kidolgozása az űrállomásnak szelenocentrikus (holdkörüli) pályára juttatása céljából. A Luna—10 űrállomáson elhelyezett valamennyi készülék szabályszerűen működik. A koordinációs számítóközpontban folyik a beérkező információk feldolgozása. Egy munkanap a hős vietnami nép megsegítésére A tsz-ek követik az üzemek példáját szerdán este az amorozfalvi Dimitrov Tsz-ben megrendezett pártnapon Szanyi Ferenc, az MSZMP makói járási bizottságának első titkára tájékoztatta a megjelenteket a nemzetközi helyzetről. Többek között szólt az amerikai imperializmusnak Vietnamban elkövetett gaztetteiről. Érdekes előadása után a felszólalók az egész tagság nevében elítélték az amerikai agresszorok vietnami háborúját. Gyurkó Mihály tsz-tag azt javasolta, hogy az üzemekben dolgozókhoz hasonlóan a tsz-tagok is nyújtsanak segítséget Vietnam népének, szervezzenek vietnami műszakot és egy napi keresetüket ajánlják fel a hős vietnami nép megsegítésére. Czabarka András, a tsz elnöke hangsúlyozta, hogy az amerikai imperializmus megsérti a legalapvetőbb emberi jogokat, sárba tiporja az emberi méltóságot, barbár módon pusztítja, egy tőle sokezer kilométerre levő kis nép országát. Kórházakat, iskolákat bombáz, gyermekeket, asszonyokat, öregeket gyilkol. A jóérzésű ember csak felháborodva beszélhet ilyen gyalázatos tettekről. A vietnami műszak megszervezésével egyetértett, egyúttal felhívással fordult a megye összes szövetkezeteihez, javasolta, hogy az üzemek dolgozóihoz hasonlóan a tsz-tagok is nyújtsanak segítséget Vietnam harcoló népének. Lukács László, Cselovszki György és mások is helyeselték a kezdeményezést, hangsúlyozták, hogy ez testvéri kötelessége minden békét szerető dolgozónak. — Mi az ellenforradalom leverése után sok segítséget kaptunk a szocialista országok népeitől, most úgy érezzük, rajtunk a sor, amivel tudunk, azzal segítsük harcoló testvéreinket — hangzik az ambrózfalvaiak felhívása. A javaslattal a pártnap mintegy százötven résztvevője lelkesen egyetértett. Képünkön — Gyurkó Mihály: Egynapi keresettel támogassuk az amerikai imperializmus ellen küzdő testvéreinket