Csongrád Megyei Hírlap, 1966. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

TEGNAP TÖRTEM iiHHiiiiiHHiiiiimiiiiiiiiiimiimmtmiimiiiimmmmHi Csütörtök — kö­zönséges hétköz­nap. Fotóriporte­rünk, Enyedi Zol­tán lencsevégre kapta, mi történt reggeltől­ estig a megyében. A Hódmezővá­sárhelyi Kertésze­ti Vállalat kopán­­csi telepén reggel fél 6-kor meg­kezdték a rózsa szedését. Délután 4-ig 5600 szálat szállítanak jegelt kosarakban az ál­lomásra, ahonnan Budapestre, Deb­recenbe és Mo­­sonma­gyaróvok­ra küldik a virágo­kat. Képünkön: Kiss Istvánné, Dávidházi Teré­zia és Sibán Mag­dolna szedi a ró­zsát. Szentesen Ber­kesz András ta­lálkozott olvasói­val, egy kisteleki író—olvasó talál­kozó után. Nem­sokára megjelenik az író új regé­nye, A pisztrán­gok és a nagy ha­lak, majd­ a kö­vetkező években a Vallomás, vala­mint a Szól a ka­kas már. Ez utób­bi a második vi­lágháborúról szól és a Viszontlátás­ra harangvirág té­májával kapcso­latos. Képünkön az író műveit de­dikálja. Kísérletképpen a hazai igények számára nagyméretű padlóvázát tervezett Végvári Gyula, a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár keramikus művésze. Az­ elkészült vázákat Szikszai Ernő kemencekezelő behelyezi a kemencébe. Csongrádon ittasan ment Kádár Ferenc kerékpárján, és nekiszaladt egy szabályosan közlekedő motorkerékpár­nak. Ara: 50 miér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 CSOHgRtjB MEGYE! 1966­ JÚNIUS 10., PÉNTEK HZ MSZMP LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM 136. SZÁM Erősödik és mélyül a magyar és szovjet népek barátsága a Szovjetunió nagykövetének látogatása megyénkben Tegnap Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának kí­séretében Szegedre érkezett F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli­ és meghatalmazott, nagykövete. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, a Hazafias Népfront és a S­­agyar-Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége a szovjet nagy­követnek megyénkben történő első látoga­tása alkalmából baráti találkozót tartott a megyei pártbizottságon. Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte F. J. Tyitovot, bemutat­ta a megye és város vezetőit, valamint rövid ismertetést adott Csongrád megyé­ről. A baráti találkozón többek között ott voltak Török László, a megyei tanács vb elnöke, Perjési László, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Biczó György, a városi tanács vb elnöke, a megyei és városi pártbizottságok több titkára, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a Ha­zafias Népfront megyei és városi vezetői, valamint az MSZBT megyei és városi tisztségviselői. A baráti találkozón F. J. Tyitov meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást. Barátsági nagygyűlés a Szegedi Ruhagyárban A megyei pártbizottságon­­ rendezett fogadást követően , a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete megyei és szegedi vezetők társaságá­ban a Szegedi Ruhagyárba látogatott el, ahol az üzem vezetői tájékoztatták a ter­melés eredményeiről, majd délután fél 3-kor a gyár kultúrtermében — melyet a műszakjukat bevégzett ruha­gyári dolgozók zsúfolásig megtöltöttek — barátsági nagygyűlésre került sor. Az elnökségben foglalt helyet többek között Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Harmati Sán­dor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra is. A vendégeket és a nagy­gyűlés résztvevőit Berzsenyi Lajos, az üzemi pártbizott­ság titkára üdvözölte, majd Perjési László, a szegedi vá­rosi pártbizottság első titká­ra emelkedett szólásra. Be­vezetőjében utalt arra: meg­tiszteltetés számunkra, hogy a hazánkkal most ismerke­dő nagykövet elvtárs első­ként szűkebb pátriánkba lá­togatott el. A továbbiakban a magyar—szovjet barátság­ról szólott, utalva arra, hogy ez a barátság százez­rek szívében élő, fejlődő, munkálkodó erő. Ezután azokról a feladatokról be­szélt, amelyek az elkövetke­zendőkben várnak ránk: az éves terv teljesítése, a gaz­dasági reform bevezetésére való felkészülés. Minden erőt az időszerű problémák megoldására kell fordítani, messzemenően szem előtt tartva a minőséget és a gaz­daságosságot. Végezetül át­adta a megyei és a szegedi pártbizottság üdvözletét a ruhagyár munkáskollektívá­jának, köszönetet mondva az elmúlt és az idei évben el­ért szép eredményekért. Ezután a jelenlevők tapsa közepette F. J. Tyitov emel­kedett szólásra. — Barátsá­gunk, a magyar és a szovjet nép barátsága napról napra erősödik, gazdagodik, több­rétűvé és tartalmasabbá vá­lik — hangsúlyozta, utalva mind jobban fejlődő gazda­sági, kereskedelmi, kulturá­lis kapcsolatainkra. A Sze­gedi Ruhagyár például odesszai, jereváni, moszkvai üzemekkel, kutatóintézetek­kel működik együtt, kicse­rélve a tapasztalatokat. — Barátságunk erősödésének lénye ez is — mondotta a nagykövet, majd hozzátette: — Lehetőségeink az együtt­működést illetően szinte ki­­meríthetetlenek, ugyanakkor az egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök alapján állanak. Tyitov a továbbiakban az SZKP közelmúltban tartott XXIII. kongresszusáról, an­nak tanácskozásairól és ha­tározatairól szólott, majd ezeket mondotta: — Tudjuk, önök most készülnek az MSZMP IX. kongresszusára. E tanácskozás elé nagy ér­deklődéssel tekint a szovjet nép is, és biztosak vagyunk benne, hogy kongresszusuk nem csak a Magyar Népköz­társaság életének, hanem az egész nemzetközi munkás­mozgalomnak jelentős ese­ménye lesz. Végezetül eredményes munkát, sok sikert kívánva a magyar—szovjet barátság éltetésével fejezte be beszé­dét F. J. Tyitov, akit az üzem dolgozóinak nevében Berzsenyi Lajos párttitkár egy, a gyár életét bemutató fotóalbummal és a Szegedi Ruhagyár törzsgárda-jelvé­­nyével ajándékozott meg. Törzsgárda jelvényt adott át ezután a jelenlevők nagy tapsa közepette Győri Im­rének és Harmati Sándor­nak is. Termelői árudást a jobb ellátásért­ ­vagy népszerűségnek ér­en­t az állami gazdaságok hódmezővásárhelyi boltja. Vlegyeszerte jól ismerik, át­utazók szívesen vásárolnak benne ízletes, friss, házi jel­­■ egű kolbászt, sonkát és ha­sonló készítményeket. De miért kell ezért például Sze­gedről harminc kilométert utazni? Joggal tették fel a kérdést: miért nincs Szege­den is boltja az állami gaz­daságoknak? A közérdekű kérdéssel a gazdaságok Bé­kés—Csongrád megyei igaz­gatójához fordultunk, aki nem is zárkózott el előle: ■— Nekünk mindegy, hogy készítményeinket központi készletbe adjuk át, vagy Szegedre — mondta. — Amennyiben igénylik és fe­lettes szerveink jóváhagyják, hogy annyival kevesebb ter­méket adjunk a központi készletbe, amennyi egy sze­gedi boltban elkél, három vágóhídunk ki tudja elégí­teni az igényeket. Természe­tesen ehhez engedély kell... Az engedélyezés a szegedi városi tanács vb hatásköré­be tartozik- A kereskedelmi osztály sem zárkózik el. — Mi örülnénk neki, nö­velné a választékot, tovább javítaná a városi dolgozók ellátását. Műszaki engedélyt is adnánk. Nagyobb gond a helyiség kérdése, ez már az igazgatási osztály hatásköré­be tartozik ... Az igazgatási osztály ko­moly üzlethelyiség-hiánnyal küzd. — Sajnos, üres üzlethelyi­ség nincs, sőt, építkezések miatt szanálnunk is kellett. Egy lehetőség van: épülő há­zakhoz betársulni anyagilag, előre lekötni az üzlethelyi­séget. Termelőszövetkezetek is szeretnének üzletet nyitni, nekik is ezt tanácsoltuk..­. A termelőszövetkezetek kez­deményezése ugyancsak fi­gyelmet érdemel. A gazda­sági mechanizmus reform­járól szóló központi bizott­sági határozat is foglalkozik ezzel a kérdéssel, s kimond­ja: „A termelőszövetkezetek termékeit — az állami mo­­nopolcikkek kivételével, a hatósági előírások betartása mellett — egyaránt értéke­síthetik felvásárló vállala­toknak, vagy közvetlenül a fogyasztóknak, illetve fel is dolgozhatják azokat”. Mi­­­­lyen kezdeményezés történt hát a tsz-ek részéről? Öt szegedi járási termelő­szövetkezet­ közös vállalko­zásba fogott. A tápéi Tisza­­táj, a tiszaszigeti Búzaka­lász, a szőregi Egyetértés, a­­ balástyai Móra Ferenc és az újszentiváni Új Élet Tsz köz-­­ gyűlése már határozatot is , hozott a tsz-közi közös vál­lalkozásra. A határozatot most terjesztik a járási ta-­­ nácson keresztül a megyei­­ tanács , vb elé Ezután kerül- e két sor arra, hogy helyisé­geket keressenek- Ugyanis öt vagy hat üzletet kívánnak nyitni különböző profillal: zöldség, gyümölcs és virág, illetve tej és tejtermék, friss és füstölt húsfélék, házi jel­legű minőségi kenyér, vala­mint háziipari cikkek árusí­tására, valamint lacikonyhát. A vállalkozásban részt vevő tsz-ek egyenként 250 ezer forinttal alapozzák meg a vállalatot, ebből az összeg­ből az első ütemben két-há­­rom üzletet nyitnak, majd azok gazdálkodásából a töb­bit. A vállalkozás célja első­sorban Szeged ellátásának javítása és a választék bő­vítése. Előreláthatólag a jö­vő évre nyílnának meg ezek a boltok. De van egy olyan tsz-kez­­deményezés is amely remél­hetőleg az idén célt ér: a szegedi Móra Ferenc Tsz már készítteti központi iro­daházának átalakítási tervét a Szegedi Tervező Vállalat­tal. Ennek alapján talán már a jövő hónapban meg­kezdheti a kivitelezést saját építőbrigád­ja. A Bocskai ut­cai épületben saját termé­nyeik és termékeik találnak rövidesen boltra: zöldséget, gyümölcsöt és csirkét kivár­nak árusítani. ■ Mindezek a kezdeménye­zések egyaránt hasznosak a termelőknek és a fogyasz­tóknak. A városi dolgozók frissebb és választékosabb árukhoz jutnak, s e hasznos verseny remélhetőleg a meg­levő hasonló profilú boltokat is nagyobb figyelmességre, a vevők kívánságainak meg­előzésére ösztönzi. N. k- Miért nincs Állami Gazdaságok Boltja Szegeden? ijjjjj Öt tsz közös vállalkozása A Móra Ferenc Tsz hozzáfog az építéshez Az úttörőmozgalom jubileumi ünnepségei Csütörtökön délután művészeti bemutatóval folytatód­tak a 20 esztendős úttörőmozgalom jubileumi ünnepségei. A margitszigeti szabadtéri színpadon előbb a KISZ hat­szoros VIT-díjas központi művészegyüttesének úttörőcso­portjai és szólistái, valamint a váci Madách Imre Művelődési Ház úttörőkórusa, majd az Állami Népi Együttes tagjai szórakoztatták a gyereksereget. Este dunai hajókirándulá­son láttak vendégül háromezer kiváló úttörőt. Az indulás perceiben léggömbök emelték a magasba a 20. évforduló emblémáját, majd megkezdődött a kétórás jókedvű mulat­ság. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnökhe­lyettese a gazdasági mecha­nizmus reformjával kapcso­­latos kormányzati teendők­re, az Országos Árhivatal el­nöke az 1966. évi árreform irányelveire és előkészítésé­nek ütemtervére tett javas­latot. A­­kormány az előter­jesztéseket megvitatta, elfo­gadta és a további munkára határozatokat hozott. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek a népgazdaság első ne­gyedévi fejlődéséről és a­­ munkaügyi miniszternek az­­ első negyedévi munkaügyi­­ és bérhelyzetről szóló jelen­tését. A pénzügyminiszter jelen­­tést tett a múlt évi állami költségvetés végrehajtásáról, a kormány az erre vonatkozó törvényerejű rendeletterveze­tet az Elnöki Tanács elé terjeszti. A kormány megvitatta és tudomásul vette a földmű­velésügyi miniszter beszá­molóját­ a mezőgazdasági munkák menetéről, az ara­tásra történt előkészületek­ről. A SZÖVOSZ elnöke a bur­gonya, a zöldség és a gyü­mölcs felvásárlására és ér­tékesítésére tett előkészüle­tekről tájékoztatta a kor­mányt. A SZOT főtitkárának és az igazságügyminiszternek együttes javaslata alapján a Minisztertanács úgy határo­zott, hogy a dolgozók beteg­ségi biztosításáról szóló tör­vényerejű rendelet módosí­tására előterjesztést tesz az Elnöki Tanácsnak- A kor­mány az egészségügyi mi­niszter javaslata alapján ha­tározatot hozott a gümőkór­­ban megbetegedett termelő­szövetkezeti tagok fokozott anyagi támogatására. (MTI)

Next