Csongrád Megyei Hírlap, 1966. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-10 / 136. szám
TEGNAP TÖRTEM iiHHiiiiiHHiiiiimiiiiiiiiiimiimmtmiimiiiimmmmHi Csütörtök — közönséges hétköznap. Fotóriporterünk, Enyedi Zoltán lencsevégre kapta, mi történt reggeltől estig a megyében. A Hódmezővásárhelyi Kertészeti Vállalat kopáncsi telepén reggel fél 6-kor megkezdték a rózsa szedését. Délután 4-ig 5600 szálat szállítanak jegelt kosarakban az állomásra, ahonnan Budapestre, Debrecenbe és Mosonmagyaróvokra küldik a virágokat. Képünkön: Kiss Istvánné, Dávidházi Terézia és Sibán Magdolna szedi a rózsát. Szentesen Berkesz András találkozott olvasóival, egy kisteleki író—olvasó találkozó után. Nemsokára megjelenik az író új regénye, A pisztrángok és a nagy halak, majd a következő években a Vallomás, valamint a Szól a kakas már. Ez utóbbi a második világháborúról szól és a Viszontlátásra harangvirág témájával kapcsolatos. Képünkön az író műveit dedikálja. Kísérletképpen a hazai igények számára nagyméretű padlóvázát tervezett Végvári Gyula, a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár keramikus művésze. Az elkészült vázákat Szikszai Ernő kemencekezelő behelyezi a kemencébe. Csongrádon ittasan ment Kádár Ferenc kerékpárján, és nekiszaladt egy szabályosan közlekedő motorkerékpárnak. Ara: 50 miér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 CSOHgRtjB MEGYE! 1966 JÚNIUS 10., PÉNTEK HZ MSZMP LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM 136. SZÁM Erősödik és mélyül a magyar és szovjet népek barátsága a Szovjetunió nagykövetének látogatása megyénkben Tegnap Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának kíséretében Szegedre érkezett F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott, nagykövete. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, a Hazafias Népfront és a Sagyar-Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége a szovjet nagykövetnek megyénkben történő első látogatása alkalmából baráti találkozót tartott a megyei pártbizottságon. Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte F. J. Tyitovot, bemutatta a megye és város vezetőit, valamint rövid ismertetést adott Csongrád megyéről. A baráti találkozón többek között ott voltak Török László, a megyei tanács vb elnöke, Perjési László, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Biczó György, a városi tanács vb elnöke, a megyei és városi pártbizottságok több titkára, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a Hazafias Népfront megyei és városi vezetői, valamint az MSZBT megyei és városi tisztségviselői. A baráti találkozón F. J. Tyitov meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást. Barátsági nagygyűlés a Szegedi Ruhagyárban A megyei pártbizottságon rendezett fogadást követően , a Szovjetunió magyarországi nagykövete megyei és szegedi vezetők társaságában a Szegedi Ruhagyárba látogatott el, ahol az üzem vezetői tájékoztatták a termelés eredményeiről, majd délután fél 3-kor a gyár kultúrtermében — melyet a műszakjukat bevégzett ruhagyári dolgozók zsúfolásig megtöltöttek — barátsági nagygyűlésre került sor. Az elnökségben foglalt helyet többek között Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. A vendégeket és a nagygyűlés résztvevőit Berzsenyi Lajos, az üzemi pártbizottság titkára üdvözölte, majd Perjési László, a szegedi városi pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Bevezetőjében utalt arra: megtiszteltetés számunkra, hogy a hazánkkal most ismerkedő nagykövet elvtárs elsőként szűkebb pátriánkba látogatott el. A továbbiakban a magyar—szovjet barátságról szólott, utalva arra, hogy ez a barátság százezrek szívében élő, fejlődő, munkálkodó erő. Ezután azokról a feladatokról beszélt, amelyek az elkövetkezendőkben várnak ránk: az éves terv teljesítése, a gazdasági reform bevezetésére való felkészülés. Minden erőt az időszerű problémák megoldására kell fordítani, messzemenően szem előtt tartva a minőséget és a gazdaságosságot. Végezetül átadta a megyei és a szegedi pártbizottság üdvözletét a ruhagyár munkáskollektívájának, köszönetet mondva az elmúlt és az idei évben elért szép eredményekért. Ezután a jelenlevők tapsa közepette F. J. Tyitov emelkedett szólásra. — Barátságunk, a magyar és a szovjet nép barátsága napról napra erősödik, gazdagodik, többrétűvé és tartalmasabbá válik — hangsúlyozta, utalva mind jobban fejlődő gazdasági, kereskedelmi, kulturális kapcsolatainkra. A Szegedi Ruhagyár például odesszai, jereváni, moszkvai üzemekkel, kutatóintézetekkel működik együtt, kicserélve a tapasztalatokat. — Barátságunk erősödésének lénye ez is — mondotta a nagykövet, majd hozzátette: — Lehetőségeink az együttműködést illetően szinte kimeríthetetlenek, ugyanakkor az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján állanak. Tyitov a továbbiakban az SZKP közelmúltban tartott XXIII. kongresszusáról, annak tanácskozásairól és határozatairól szólott, majd ezeket mondotta: — Tudjuk, önök most készülnek az MSZMP IX. kongresszusára. E tanácskozás elé nagy érdeklődéssel tekint a szovjet nép is, és biztosak vagyunk benne, hogy kongresszusuk nem csak a Magyar Népköztársaság életének, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalomnak jelentős eseménye lesz. Végezetül eredményes munkát, sok sikert kívánva a magyar—szovjet barátság éltetésével fejezte be beszédét F. J. Tyitov, akit az üzem dolgozóinak nevében Berzsenyi Lajos párttitkár egy, a gyár életét bemutató fotóalbummal és a Szegedi Ruhagyár törzsgárda-jelvényével ajándékozott meg. Törzsgárda jelvényt adott át ezután a jelenlevők nagy tapsa közepette Győri Imrének és Harmati Sándornak is. Termelői árudást a jobb ellátásért vagy népszerűségnek érent az állami gazdaságok hódmezővásárhelyi boltja. Vlegyeszerte jól ismerik, átutazók szívesen vásárolnak benne ízletes, friss, házi jel■ egű kolbászt, sonkát és hasonló készítményeket. De miért kell ezért például Szegedről harminc kilométert utazni? Joggal tették fel a kérdést: miért nincs Szegeden is boltja az állami gazdaságoknak? A közérdekű kérdéssel a gazdaságok Békés—Csongrád megyei igazgatójához fordultunk, aki nem is zárkózott el előle: ■— Nekünk mindegy, hogy készítményeinket központi készletbe adjuk át, vagy Szegedre — mondta. — Amennyiben igénylik és felettes szerveink jóváhagyják, hogy annyival kevesebb terméket adjunk a központi készletbe, amennyi egy szegedi boltban elkél, három vágóhídunk ki tudja elégíteni az igényeket. Természetesen ehhez engedély kell... Az engedélyezés a szegedi városi tanács vb hatáskörébe tartozik- A kereskedelmi osztály sem zárkózik el. — Mi örülnénk neki, növelné a választékot, tovább javítaná a városi dolgozók ellátását. Műszaki engedélyt is adnánk. Nagyobb gond a helyiség kérdése, ez már az igazgatási osztály hatáskörébe tartozik ... Az igazgatási osztály komoly üzlethelyiség-hiánnyal küzd. — Sajnos, üres üzlethelyiség nincs, sőt, építkezések miatt szanálnunk is kellett. Egy lehetőség van: épülő házakhoz betársulni anyagilag, előre lekötni az üzlethelyiséget. Termelőszövetkezetek is szeretnének üzletet nyitni, nekik is ezt tanácsoltuk... A termelőszövetkezetek kezdeményezése ugyancsak figyelmet érdemel. A gazdasági mechanizmus reformjáról szóló központi bizottsági határozat is foglalkozik ezzel a kérdéssel, s kimondja: „A termelőszövetkezetek termékeit — az állami monopolcikkek kivételével, a hatósági előírások betartása mellett — egyaránt értékesíthetik felvásárló vállalatoknak, vagy közvetlenül a fogyasztóknak, illetve fel is dolgozhatják azokat”. Milyen kezdeményezés történt hát a tsz-ek részéről? Öt szegedi járási termelőszövetkezet közös vállalkozásba fogott. A tápéi Tiszatáj, a tiszaszigeti Búzakalász, a szőregi Egyetértés, a balástyai Móra Ferenc és az újszentiváni Új Élet Tsz köz- gyűlése már határozatot is , hozott a tsz-közi közös vállalkozásra. A határozatot most terjesztik a járási ta- nácson keresztül a megyei tanács , vb elé Ezután kerül- e két sor arra, hogy helyiségeket keressenek- Ugyanis öt vagy hat üzletet kívánnak nyitni különböző profillal: zöldség, gyümölcs és virág, illetve tej és tejtermék, friss és füstölt húsfélék, házi jellegű minőségi kenyér, valamint háziipari cikkek árusítására, valamint lacikonyhát. A vállalkozásban részt vevő tsz-ek egyenként 250 ezer forinttal alapozzák meg a vállalatot, ebből az összegből az első ütemben két-három üzletet nyitnak, majd azok gazdálkodásából a többit. A vállalkozás célja elsősorban Szeged ellátásának javítása és a választék bővítése. Előreláthatólag a jövő évre nyílnának meg ezek a boltok. De van egy olyan tsz-kezdeményezés is amely remélhetőleg az idén célt ér: a szegedi Móra Ferenc Tsz már készítteti központi irodaházának átalakítási tervét a Szegedi Tervező Vállalattal. Ennek alapján talán már a jövő hónapban megkezdheti a kivitelezést saját építőbrigádja. A Bocskai utcai épületben saját terményeik és termékeik találnak rövidesen boltra: zöldséget, gyümölcsöt és csirkét kivárnak árusítani. ■ Mindezek a kezdeményezések egyaránt hasznosak a termelőknek és a fogyasztóknak. A városi dolgozók frissebb és választékosabb árukhoz jutnak, s e hasznos verseny remélhetőleg a meglevő hasonló profilú boltokat is nagyobb figyelmességre, a vevők kívánságainak megelőzésére ösztönzi. N. k- Miért nincs Állami Gazdaságok Boltja Szegeden? ijjjjj Öt tsz közös vállalkozása A Móra Ferenc Tsz hozzáfog az építéshez Az úttörőmozgalom jubileumi ünnepségei Csütörtökön délután művészeti bemutatóval folytatódtak a 20 esztendős úttörőmozgalom jubileumi ünnepségei. A margitszigeti szabadtéri színpadon előbb a KISZ hatszoros VIT-díjas központi művészegyüttesének úttörőcsoportjai és szólistái, valamint a váci Madách Imre Művelődési Ház úttörőkórusa, majd az Állami Népi Együttes tagjai szórakoztatták a gyereksereget. Este dunai hajókiránduláson láttak vendégül háromezer kiváló úttörőt. Az indulás perceiben léggömbök emelték a magasba a 20. évforduló emblémáját, majd megkezdődött a kétórás jókedvű mulatság. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos kormányzati teendőkre, az Országos Árhivatal elnöke az 1966. évi árreform irányelveire és előkészítésének ütemtervére tett javaslatot. Akormány az előterjesztéseket megvitatta, elfogadta és a további munkára határozatokat hozott. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének a népgazdaság első negyedévi fejlődéséről és a munkaügyi miniszternek az első negyedévi munkaügyi és bérhelyzetről szóló jelentését. A pénzügyminiszter jelentést tett a múlt évi állami költségvetés végrehajtásáról, a kormány az erre vonatkozó törvényerejű rendelettervezetet az Elnöki Tanács elé terjeszti. A kormány megvitatta és tudomásul vette a földművelésügyi miniszter beszámolóját a mezőgazdasági munkák menetéről, az aratásra történt előkészületekről. A SZÖVOSZ elnöke a burgonya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlására és értékesítésére tett előkészületekről tájékoztatta a kormányt. A SZOT főtitkárának és az igazságügyminiszternek együttes javaslata alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy a dolgozók betegségi biztosításáról szóló törvényerejű rendelet módosítására előterjesztést tesz az Elnöki Tanácsnak- A kormány az egészségügyi miniszter javaslata alapján határozatot hozott a gümőkórban megbetegedett termelőszövetkezeti tagok fokozott anyagi támogatására. (MTI)