Csongrád Megyei Hírlap, 1966. november (11. évfolyam, 259-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

Az Élelmezési Ipari Dolgo­zók Szakszervezete központi vezetőségének keddi ülésén az élelmiszeripar idei mun­káját, eredményeit értékel­ték. Az élelmiszeripar éves tervének 69,4 százalék­át tel­jesítette. Megfelelő volt a belkereskedelmi ellátás. Az ipar exporttervét 8,1 száza­lékkal túlteljesítette. A mun­káslétszám 1339 fővel emel­kedett. Az alkalmazott lét­szám 349 fővel csökkent. A létszám alakulására kedvező­en hatott a termelékenységi prémiumrendszer kiszélesíté­se. A harmadik ötéves terv el­ső évében az élelmiszeripar termelése, a termelékenység örvendetesen fejlődött, ön­költsége csökkent, eredmé­nyeket ért el a nagy önálló­ság kialakításában. A követ­kező időszakban azonban az anyagi ösztönzés rendszeré­nek további javításával el kell érni, hogy a minőségi munka jusson kifejezésre a dolgozók átlagkeresetében. A fokozottabb önállóság, a gyáregységek felelősségének növelése azt követeli, hogy a termeltetés, a felvásárlás, a munkaerő és a bérgazdálko­dás jogai a tényleges terme­lő egységekhez kerüljenek. _ . Emelkedett az élelmiszeripar termelése _ „Egy iskola, egy kórház“ H­áború, mindig csak háború — zúgoló­dik egy járókelő a moziplakát előtt. — Több mint húsz éve béke van, de a tv-ben, a színházak­ban, a moziban örökösen erről beszélnek. Hát nem unják még? Őszintén szólva sokan hajlamosak vagyunk rá, hogy ezt a kérdést a fil­mek, színdarabok alkotói­nak tegyük fel: „Hát nem unják még?” Pedig ezek a szavak nem őket illetik, azoktól kellene nap mint nap megkérdezni, akik va­lóban „nem unják”, akik újra és újra kirobbantják, folytatják, életünk szerves részévé teszik a háborút vagy a háborútól való ret­tegést. A kényelmesek vagy a gondolkodni gyávák köny­­nyen megnyugtatják ma­gukat: Vietnam messze van. De a háborút megélt európainak a tények isme­retében rá kell döbben­nie, mennyi a hasonlóság az amerikaiak vietnami „tisztogatása” és a német fasizmusnak a fajelméleten alapuló „tisztogatása” kö­zött. Nem a tényleges, a harctéren zajló háborúról van most szó, amikor fegy­ver fegyver ellen támad, hanem a fegyvertelen la­kosságot sújtó, s a harctéri­nél iszonyatosabb hadjá­ratokról. Hadd említsünk néhány példát a hasonló­ság igazolásául. Az ame­rikai tengerészgyalogság katonái parancsot kaptak rá, hogy gyújtsanak fel minden falut, amelyből akárcsak egyetlen lövést is leadtak rájuk. A német fasiszták példájára a „fel­perzselt föld” taktikáját alkalmazzák. Múlt év au­gusztus 2-án és 3-án pél­dául két falut teljesen el­töröltek a föld színéről. Máshol a megtalált lakoso­kat élve temették el. „Missziójuk” sikere érde­kében bevetik a legpusztí­tóbb gázokat. Ez év janu­ár 10-én Kim Taiban 42 embert hajtottak be az óvóhelyre, és pusztították el gázzal. Múlt év szep­tember 8-án az óvóhelyek­be dobott gázgránátok egyetlen helységben 78 polgári személy halálát okozták. Jellemző, hogy a német fasiszták a kon­centrációs táborokban még elkonspirálták a gázok al­kalmazását. Az amerikai­ak már nem riadnak visz­­sza a nyilvánosságtól sem. De tanultak a németektől a koncentrációs táborokhoz hasonló lágerek létesítésé­ben is. A „stratégiai fal­vak” vagy „az új élet fal­vai” elnevezések tulajdon­képpen a fasisztákéhoz ha­sonló lágerek fedőnevei. A háború fontos „hadi cél­jai” az iskolák, a kórhá­zak, a közlekedést szolgá­ló autóbuszok, hajók, csó­nakok A­z eltelt 11 év alatt az agresszió kivite­lezői 160 ezer tisz­togatási akció során meg­öltek 170 ezer, megsebesí­tettek 800 ezer, börtönbe vetettek 400 ezer és kon­centrációs táborokba haj­tottak 5 millió embert. Át­lagosan naponta tehát 42 dél-vietnamit pusztítottak el. S a módszerek, ame­lyekkel megtették, vésze­sen emlékeztetnek ben­nünket. Emlékeztetnek és eszünkbe juttatják, hogy Vietnam nincs is olyan messze, mint gondolnánk, s a haditechnika jelenle­gi állapotában a messze pillanatok alatt közel­re változtatható. A Vietnamért világszer­te megindított szolidaritási akcióban a magyar nép tevékenyen részt vett. A fiatalok és az idősebbek egyaránt magukévá tették az elhatározást: vállaljuk egy iskola és egy kórház újjáépítését, teljes felsze­relésükkel együtt. A gyűj­tési akció, amelyben a leg­változatosabb módszerek­kel teremtettük elő az anyagi fedezet egy részét, országszerte nagy sikere­ket ért el. A szükséges pénz azonban még nem gyűlt össze teljes egészé­ben. További forintokra van szükség, amelyek a le­hető legrövidebb időn be­lül változhatnak át iskola­padokká, gyógyszerekké, betegágyakká. A társadal­mi és tömegszervezetek vezetői most ismét össze­ülnek, hogy a hiányzó ösz­­szeget még ebben az esz­tendőben előteremtsék, s a 909 445—K 95 számú csek­ket minél előbb eljuttas­sák a függetlenségükért küzdő népek megsegítésé­re alakult szolidaritási bi­zottság címére. A csekk száma tehát ismeretes, ki­ki úgy próbálja az üresen álló csekkeket kitölteni, ahogy körülményei meg­engedik, s az idő sürgető figyelmeztetése lehetővé teszi. N­e legyintsen senki szkeptikusan: ugyan mit jelent egyetlen iskola felépítése, száz és száz lerombolása mellett? Gondoljunk arra, hogy a Vietnamért szolidaritást vállalók sokkal többen van­nak, mint azok, akik elle­ne támadnak. Egyetlen is­kola és egyetlen kórház természetesen nem fogja megmenteni a vietnami népet a háború pusztítá­saitól. Sőt, tíz vagy húsz iskola és kórház felépítése sem. És mégis vállalnunk kell azt az egy iskolát, azt az egy kórházat. Vállal­nunk kell a vietnamiak­nak nyújtott támogatáson túl azért is, hogy érez­tessük a fasiszták utódai­val, a világ nem nézi te­hetetlenül pusztításukat. Az emberiség egy részét soha jóvá nem tehető ka­tasztrófába sodorta már egyszer többek között a közöny, a szkepszis, a te­hetetlenség vállalása. Igen­is szükség van rá, hogy mindnyájan, túltéve ma­gunkat nemzeti, vallási, világnézeti különbségeken, akarjunk tenni valamit, a világ másik részében pusz­tuló emberekért. Akarjunk gyűjtőí­vekre bejegyzett fo­rintokkal, a vietnamiak ja­vára rendezett kulturális vagy sportműsorokkal, egyénenként vagy csopor­tosan, akárhogy — csak eredményesen. FENEKES JUDIT Arat: 50 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI CSONGRÁD MEGYEI ★ szerdaVEMBER 8- i B MEGYflR SZQC’flL STfl MU­KflSPÁRT LBPIfl | XX,M evF85°9LJzAj. Nyers Rezső: Tovább növeljük a tsz-ek anyagi érdekeltségét Bács-Kiskun megye több mint száz helységének kommunista küldöttei hétfőn és kedden Kecskeméten tartották megyei pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság tit­kára. Visszatekintve a Vil­. kongresszus óta eltelt idő­szak munkájára, egyebek között megállapította: az el­múlt időszak kiemelkedő jelentőségű eredménye a termelőszövetkezetek gazdálkodásának végleges megszi­lárdulása. Ennek előnyei társadalmi méretekben érez­tetik hatásukat: tervszerűbb a mezőgazdasági termelés, gyümölcsözőbbek a beruházások, a szövetkezeti paraszt­ság élete, sorsa biztonságosabbá vált, mérlegünk kedvezőbbet alakul. A pártszervezetek és a gazdasági vezetők — a párt és a kormány irány­­mutatásának megfelelően az éves tervekben kijelölt tennivalók hiánytalan telje­sítésére összpontosítsák fi­gyelmüket. Nyers Rezső befejezésül hangoztatta: — Az előttünk álló fél­______________________________c.__ adatok végrehajtása meg­követeli a párt által meg­hirdetett szövetségi politika következetes valóra váltá­sát A szocializmus teljes felépítéséhez nél­külözhetetlen a munkásosz­tály, a parasztság, az értel­miség közös erőfeszítése, a nemzet minden alkotóerejé­nek szoros összefogása. (MTI) Nőtt a mezőgazdasági munka termelékenysége ? Sokan felteszik a kér­dést: visszafizeti-e szocialis­ta mezőgazdaságunk a rá­fordított jelentős társadal­mi befektetéseket? Már a második ötéves tervidőszak eredményeinek ismeretében is határozott igennel vála­szolhatunk a kérdésre. A mezőgazdasági termelés öt év alatt elért, mintegy 10 százalékos növekedését ugyan nem tartjuk kielégí­tőnek, az eredmény értékét azonban nagyban növeli, hogy a mezőgazdasági mun­ka termelékenysége jelentős mértékben — az iparénál valamivel gyorsabb ütem­ben — növekedett, ugyan­akkor, amikor a mezőgaz­daságilag művelt földterület nagysága bizonyos mérték­ben csökkent. Elő kell segíteni a jobb munkát! A párt és a kormány to­vábbra is minden módon elősegíti a mezőgazdaság fej­lesztését, s különös figye­lemben részesíti az élelmi­szer-termelést, amely válto­zatlanul fontos szerepet ját­szik a lakosság ellátásában, az életszínvonal alakulásá­ban. Tüzetesen megvizsgál­ják továbbá, miként lehetne a termelőszövetkezeteket anyagilag még inkább ér­dekeltté tenni a népgazda­sági feladatok megvalósítá­sában. Foglalkoznak a ga­rantált munkadíjazás széle­sebb körű bevezetésének gondolatával, s különböző szociális problémákkal. Ilyen törekvés például, hogy a nyugdíjak összege mind­inkább megközelítse az üze­mi dolgozók öregségi ellá­tásának színvonalát. Hangsúlyozta: feladataink sikeres megoldásához elen­gedhetetlen a szocialista népgazdaság mechanizmusá­nak átalakítása, korszerűsí­tése. A gazdasági mecha­nizmus reformjára közpon­tilag kidolgozott irányelve­ket kommunista következe­tességgel kell megvalósíta­ni a gazdasági élet minden területén. Jól indult mostani ötéves tervünk A továbbiakban arról szólt Nyers Rezső, hogy a mostani ötéves tervidőszak munkája jól indult, az idei háromnegyed év termelési és termelékenységi mutatói kedvezőek, a mezőgazdaság munkája is jó eredmények­kel biztat, külkereskedelmi Pályaválasztási kiállítás nyílt Szegeden Neonbetűk hirdetik a sze­gedi Ifjúsági Ház bejárati felett, hogy az épületben pá­lyaválasztási kiállítás várja a látogatókat. A kiállítást — amelyet a KISZ Csongrád megyei Bizottsága, a Szak­szervezetek Csong­rád megye Tanácsa és a szegedi, vala­mint a megyei tanács új munkaügyi osztálya közösen rendezett — tegnap délben Bíró Lajos, a megyei KISZ- bizottság első titkára nyitotta meg.­­ Az érdeklődők nagy fi­gyelemmel nézték végig a több teremben látható tár­gyakat, amelyek közel 71 vállalat, kisz és ipari tanuló­­ntézet fiataljainak munkáját dicsérve sorakoznak ízléses elrendezésben az Ifjúsági Ház termeiben. Láthatók itt többek között a szegedi Ró­­zsa Ferenc Gimnázium és szakközépiskola tanulóinak­­nakettjei, amelyek a vízgaz­­dálkodás módszereit, új be­rendezéseit mutatják be, a Hódmezővásárhelyi Divat ■Cötöttárugyár ipari tanulói által készített pulóverek, a szegedi Bőr- és Ruhaipari tanulóiskola diákjainak­­ vizsgamunkái: írhamegényeső,­­­ orkánkabátok, öltönyök. Az ötletes rendezők jóvol­tából a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat ipari ta­nulói is bemutatják cukrá­szati termékeiket, amelyek a­­ helyszínen meg is vásárol­­já­tok. A rendezés leginkább ta­lán azért dicsérhető, hogy a bemutatott tárgyak mellett mindenütt tájékoztató felírá­sok hirdetik, hol, milyen szakmában tanulhatnak to­vább a fiatalok. Ezek a tá­jékoztatók nemcsak a szege­di üzemek ipari tanuló igé­nyeit köztik, de azt is el­mondják, hogy Csongrád m­e­gye más üzemeiben nálu­m szakmában helyezkedhetnek el a fiatalok. Egy hatalmas tábla ír­­a azt is bemutatja, hogy a me­gye városai közül hol talál­hatók az ipari tanulók kép­zésével foglalkozó üzeme­k, illetve intézetek. Ezt az elektromos vezérlésű de­monstrációs táblát egyébként a szegedi Rózsa Ferenc Gim­názium és Szakközépiskola tanulói készítették. A tervek szerint nem esik a szegedi diákok, de a megye­­ más városainak tanulói is megtekintik majd a kiáll­í­­tást. Az előzetes jelzések sze­rint mintegy 10 ezer Csong­rád megyei diákot várnak a szegedi Ifjúsági Házba­n megrendezett kiállításra. Munkában a vásárhelyi ürü­zem Az idei termésből 451 va­gon búzát dolgozott fel a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdasági hibridüzeme a gazdaság saját terméséből, és ebből 223 vagon fémzárolt vetőmagot állított elő az ál­lami gazdaságok és főként a tsz-ek részére. Ebből 20 va­gonnal Csehszlovákiának is exportáltunk vetőmagot. Szeptemberben megkezdő­dött a kukorica feldolgozása is. Az NDK részére bérmun­kában 30 vagon „Schinder­­meiser” kukoricát dolgoztak fel fémzárolt vetőmagnak. Ugyancsak külföldre került 15 és fél vagon „Popping Com” étkezési kukorica is tisztítva, három méretre osz­tályozva: Angliában is szere­tik a pattogatott kukoricát. Ezután, kezdődött meg a ha­zai vetőmagnak szánt termés feldolgozása. Martonvásári 59-asből eddig 120 vagonnal dolgoztak fel és most a mar­tonvásári 602-es feldolgozása folyik. Ebből a hosszabb te­nyészidejű kukoricából mint­egy 110 vagon fémzárolt ve­tőmagot állít majd elő az üzem. Utána kezdik meg a martonvásári 1-es feldolgozá­sát november 5. és 10. kö­zött Az idáig feldolgozott martonvásári 509-es és 602-es, valamint az exportra ke­rült kukoricák kifogástalan, jó minőségűek. A vetőmagok zöme kiváló csíraképességű. A korábbi két 100 vagonos szín mellé a Hódmezővásár­helyi Állami Gazdaság saját erejű beruházásként 250 va­gon csöves kukorica tárolá­sára alkalmas górékat épített hogy a termést ne kelljen prizmákban tárolni a szabad ég alatt. Szeptembertől kez­dődően körülbelül január vé­géig előreláthatóan mintegy 350 vagon csöves kukoricát dolgoznak fel vetőmagnak az , üzemben­ a Hódmezővásárhe­lyi, a Gorzsai és a Szőlősi Állami Gazdaság, valamint a földeáki Kossuth Tsz termé­séből. Mintegy 450 vagon fémzárolt kukorica vető­magra számítanak, amelyet kisebb részben az állami gazdaságok, nagyobb részben a tsz-ek részére küldenek szét az ország minden részé­be. A kukorcával egyidejűleg mintegy 15 vagon fémzárolt rizs vetőmag előállítása is folyik, a beérkezett rizster­mést most dolgozzák fel. 323 VAGON FÉMZÁROLT BÚZA ÉS MINTEGY 450­0 VAGON KUKORICA VETŐ MAG — BÉRMUNKA ANG­LIÁNAK ÉS AZ NDK-NAK. Merelen! az SZKP XXIll. Kongresszusána­k teljes anyaga * MOSZKVA — MTI Moszkvában a politikai kiadó gondozásában megje­lent az SZKP XXIII. kong­resszusának teljes anyaga, úgynevezett „gyorsírásos jegyzet” formájában. A két­kötetes munka tartalmazza az összes beszámolókat, fel­szólalásokat, határozatokat, a kongresszus külföldi vendé­geinek felszólalásait, a kül­földi üdvözleteket. A második kötetet névmutató egészíti ki. (MTI) ­ Szegedi Nyomda sikere a tankönyvkészítési versenyben A művelődésügyi miniszter felhívására az idén is a korábbi évekhez hasonlóan­­ munkaversenyben áll­tak a tankönyveket készítő nyomdák. A verseny eredmé­nyét kedden délután a Művelődésügyi Minisztériumban tartott ünnepségen ismertették. Két kategóriában — a tankönyveket és a szakkiad­ványokat előállító nyomdák között — folyt a verseny Az alsó kategóriában a nagy nyomdák küzdöttek a helye­­zésekért, míg a kis nyomdák közül a Szegedi Nyomda lett a második. A helyezést elért üzemeket és vállala­­okat a művelődésügyi miniszter oklevéllel, vándorser­­eggel tüntették ki és pénzjutalmakat is átadtak. (MTI)

Next