Csongrád Megyei Hírlap, 1967. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-19 / 168. szám
Moszkvában befejeződtek a szovjet—algériai—Iraki tárgyalások Bumedien és Aref elutazott a szovjet fővárosból Huari Bumedien algériai és Abdel Rahman Aref iraki államfő, aki kétnapos baráti látogatást tett a szovjet fővárosban, kedden hazautazott Moszkvából. A vnukovói repülőtéren búcsúztatásukra megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Jurij Andropov és több más szovjet hivatalos személyiség. * Moszkvában közleményt del Rahman Arefiel, akik adtak ki, amely szerint jó baráti látogatáson Moszkvá 11 és 17-én és 16-án - ban tartózkodtak. Kremlben Leonyid Brezs- Szovjetunió, Algéria és . .. , „ . . Irak vezetőinek megbeszélve, és Alekszej Koszigin során megnyilvánult megbeszéléseket folytatott 10 felek egyetértése abban, Huari Rumediennel és Ahhogy az izraeli agresszió következményeinek felszámolása a közel-keleti béke helyreállításának legfontosabb feltétele” — mondja a közlemény. Algéria és Irak vezetői nagy elismeréssel értékelték a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak az Izrael és a mögötte álló imperialista erők által kirobbantott közel-keleti válsággal kapcsolatos álláspontját. A Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a támogatása fontos szerepet játszik abban, hogy ellensúlyozhassák Izraelnek az imperialista körök által támogatott agresszív terveit. Eszmecsere folyt az izraeli agresszió okozta következmények felszámolásának módozatairól és egészében a közel-keleti helyzetről. Újból leszögezték, hogy a felek változatlanul fejleszteni és erősíteni szándékoznak a Szovjetunió és az arab országok közötti baráti kapcsolatokat. A baráti, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélések során Huari Bumedien és Abdel Rahman Aref tájékoztatta a szovjet vezetőket az arab államfők július 16- án Kairóban befejeződött tanácskozásának eredményeiről. Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin tájékoztatta Bumedient és Arefet a szocialista országok kommunista pártjai és kormányai vezetőinek július 11 —12-én Budapesten megtartott tanácskozásáról. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A hétfőn délelőtt Moszkvába érkezett Aref iraki és Bumediena és Leonyid Brezsnyev fogadta a vnukovoi igériai elnököt Alekszej Koszigin repülőtéren. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter látogatása Szegeden Tegnap, kedden reggel Szegedre látogatott dr. Korom Mihály elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügyminiszter. Felkereste a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottságát, ahol Győri Imre elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a pártbizottság első titkára fogadta. A délelőtt folyamán az igazságügyminiszter Győri Imrével együtt a Csongrád megyei Bíróságra látogatott, ahol részt vettek a megyei bíróság munkaértekezletén. A délutáni órákban felkeresték a nagyfai büntetésvégrehajtási intézmény parancsnokságát, megtekintették a gazdaság munkáját Az igazságügyminiszter megyei látogatása befejezése után az esti órákban viszszautazott Budapestre. Növekszik a költségvetési szervek pénzügyi önállósága a pénzügyminiszter legújabb utasítása kimondja, hogy ha a költségvetési szervek jobban gazdálkodnak, s így az év végén megmarad pénzüknek egy része, ezt az összeget a következő évre átvihetik és felhasználhatják. Eddig a maradék pénzt a bankfiókok elvonták, s mivel a különböző intézményeknek nem volt érdekük a takarékosság, az év vége felé maradék pénzükért az egyébként nélkülözhető árucikkeket is megvásárolták. Az előző évről áthozott pénzt az év közben felmerülő, előre nem látott feladatok önálló teljesítésére tartalékként használhatják majd fel az intézmények. Bérekre és egyéb személyi jellegű kiadásokra nem lehet felhasználni e tartalékot, kivéve a jutalmazásra fordítható előző évi bérmegtakarítást. Ha van ilyen bérmegtakarítása az intézménynek, abból jutalmazhatja azokat a dolgozókat, akik leginkább hozzájárultak a pénztakarékossághoz, s céljutalmat is ki lehet tűzni további takarékosságra. A maradék pénzt vagy annak egy részét nem viheti át a következő évre például az az intézmény, amely bizonyos feladatainak elmulasztásával, gazdasági érdekeket sértő intézkedések útján „takarékoskodott". A miniszteri utasítás kiadásakor azonnal hatályba lépett: első ízben az 1967-es költségvetési év lezárása után kell alkalmazni. A rendelkezés azonban nem vonatkozik a fegyveres testületekre, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságra, a SZOT Üdültetési és Szanatóriumi Főigazgatóságára, továbbá az úgynevezett költségvetési folyószámlás szervekre, kivéve a hivatali bölcsődéket, napközi otthonokat és üdülőket. Külön utasítás intézkedik majd a megmaradó deviza következő évi felhasználásáról. (MTI). A megyei párt- és tanácsszékház előtt állítják fel a Lenin-szobrot A szegedi mjvárosi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a Lenin-szobor felállításáról szóló javaslatot. Ugyanebben az időben foglalkozott vele a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus a város vezetőinek kezdeményezésére pályázatot hirdetett a szobor megtervezésére. Az elbírálás alapján a pályázat nyertese Kiss István szobrászművész és Dávid Károly építőművész lett. A megye és a város vezetői elhatározták, hogy a három és fél méter magas szobrot a Rákóczi téren, a megyei párt- és tanácsszékház előtti parkban — a jelenlegi szökőkút helyén — avatják fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Abban is megállapodtak, hogy a szobor költsége a városi tanácsot, míg a tér rendezési költsége a megyei és a városi tanácsot terheli. A végrehajtó bizottság a munkálatok lebonyolításával a városi tanács vb tervosztályát bízta meg. Megyénk helye az országban A népesség alakulásának tendenciájáról tárgyalt a megyei tanács vb A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap tartott ülésén foglalkozott Csongrád megye demográfiai helyzetével, hogy a népesség alakulásának tendenciájából számba vehesse: a tanácsi szerveknek milyen intézkedéseket kell tenniök a lakosság megfelelő munkakörülményeinek biztosítása érdekében. A megyei terv- és munkaügyi osztály által készített jelentés szerint 1966. január 1-én megyénknek 436 ezer 435 lakosa volt, s közülük 116 090-en laktak Szegeden, a megyeszékhelyen, összehasonlításként: 1949-ben 429 083 lakosa volt Csongrád megyének, s ebből Szeged akkor 86 640 fővel szerepelt. Ha azt vizsgáljuk, hogy a népesség alakulása szerint milyen helyet foglal el Csongrád megye az országban, akkor tapasztalhatjuk a csökkenő tendenciát, holott a területi változások ezt nem indokolják. Ugyanis, amíg 1949-ben a megye részaránya az ország lakossága számából 4,7 százalékos volt — Szeged nélkül csak 3,7 százalék —, addig 1967. elején már csak 4,3 százalék, és Szeged nélkül 3,1 százalék. Mindez abból adódik, hogy az egész megye lakossága számának növekedése 1949—1960. között 2.1, 1960— 1967. között csak 1 százalékos volt az országos 10.8, illetve 2.3 százalékos növekedéssel szemben. Megemlíthetjük, hogy min a megyében, mind Szegeden a nők képviselik a többséget. A múlt év elején 51,7 százalék volt ez az arány, s mint várható, 1971-re mindössze egytized százalékkal csökken. A demográfiai helyzetet vizsgálók elsősorban az Alföld iparosításában való lemaradással magyarázzák azt a nagyméretű elvándorlást, mely megyénkben tapasztalható volt, és olyan helyzetet teremtett, hogy 1949—60 között 6.6, 1960—67 között 4.6 százalékkal csökkent a lakosság száma, döntően négy városunkat érintve. Az említett időszakokban viszont Szegeden 36.6, illetve 19.7 százalékos növekedés volt tapasztalható, ami végeredményben némi lakosságszám emelkedést is jelentett az egész megyét tekintve. Az utóbbi években bekövetkezett fejlődés kihatásaként jelenleg csökkenő tendenciát mutat az elvándorlás. Kedvezően hat majd a születések számának növekedése is. Számítások szerint 1971 elejére 452 ezer felett lesz megyénk lakosainak száma és ezen belül Szeged 130 ezer fős várossá fejlődik. Négy városunk közül — máris tapasztalható a lakosság számának némi növekedése — jelentős fejlődés előtt áll Vásárhely és Szentes. A demográfiai adatok alapján a végrehajtó bizottság számos következtetést vont le, s megjelölte részben a távolabbi feladatokat, részben a jelenlegi tennivalókat. Többek között a demográfiai adatokból kiindulva munkaerő-mérleget készítenek, figyelemmel egyrészt az algyői szénhidrogén telep, továbbá az új gazdaságirányítási rendszer várható kihatásaira. A nők munkába való bevonásának fokozása megkívánja a bölcsődei, az óvodai, a napköziotthoni hálózat célszerű fejlesztésének kidolgozását. Máris tapasztalható, hogy munkaerő-felesleg ott tapasztalható, ahol nem tudják foglalkoztatni őket. Szükségszerű tehát a települések közötti közlekedés, továbbá a munkahely és a városközpont közötti közlekedés fejlesztési módjának kidolgozása. Megvizsgálják azt is, hogy a meglevő tanterem állomány megfelelő elosztásával hogyan lehet kedvezőbb helyzetet teremteni a szakmunkásképzésnek. KINEVEZÉSEK A Gazdasági Bizottság határozata alapján megyénkben is megszervezték a megyei tanács vb pénzügyi osztálya alá rendelt vállalati adóhivatalt. A megyei tanács végrehajtó bizottsága hozzájárult ahhoz, hogy az adóhivatal vezetőjévé Horváth Gyulát nevezze ki a pénzügyi osztály vezetője, Horváth Gyula korábban a pénzügyi osztályon dolgozott. A megyei földhivatal vezetőjévé a végrehajtó bizottság dr. Gál Gyulát nevezte ki, aki korábban a megyei mezőgazdasági osztályon csoportvezetőként dolgozott A megyei földhivatal helyettes vezetőjévé Csáki Imrét, az ÁFTH volt vezetőjét nevezte ki a vb. A megyei növényvédő állomás vezetőjévé Horváth Lászlót nevezte ki a végrehajtó bizottság, aki korábban a növényvédő állomás igazgatója volt. ttforseekonstrukció — közel 6 millió forintért Felavatták az újjáépített szegedi Szabadság Filmszínházat Másfél évvel ezelőtt biztonsági okokból be kellett zárni a szegedi Szabadság Filmszínházat. Az azóta eltelt idő alatt a Csongrád megyei Építőipari Vállalat munkásai — a Csomiterv mérnökeinek tervei alapján — újjáépítették Szeged legnagyobb moziját. A frissen elkészült filmszínház avatására kedden délután került sor. Az avatáson megjelent Siklós János, a megyei pártbizottság titkára, Papp Gyula, a szegedi városi tanács vb-elnökhelyettese, s ott voltak többek között a tervezők és kivitelezők is. A megjelentek számára Bán Rozália, Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója ismertette az átépítés adatait Ezek szerint — a novemberben működni kezdő 70 milliméteres vetítőgépekkel együtt — közel 6 millió forintba került a szegedi Szabadság Filmszínház újjávarázsolása. Ebből több mint 3 millió forintot fordítottak csupán az épület átalakítására. A munkálatok eredményeként egy 768 személyes, modern technikai berendezésekkel ellátott filmszínházzal gazdagodott Szeged. Az avatáson részt vettek számára az ünnepség után levetítették az Ezek a fiatalok című új magyar filmet A Szabadság Filmszínház mától kezdve áll a közönség rendelkezésére. Képünkön a modern, rejtett világítás a nézőtér. (Fotos Enyedi.)