Csongrád Megyei Hírlap, 1967. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
1997. OKTÓBER 1., VASÁRNAP HÍRLAP A munkásőrség kitüntetettjei A Fegyveres Erők Napja alkalmából a munkásőrség megyei parancsnokságán rendezett ünnepségen több parancsnokot, valamint a munkásőrséggel együttműködő társ fegyveres testületi elöljárót, illetőleg számos politikai munkást kitüntettek. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Zsiga Pál, Csongrád város munkásőr egységének parancsnoka. A kitüntetés ezüst fokozatával tüntették ki Fekete László szegedi egységparancsnokot. Munkásőr Emlékjelvényt kapott: Szabó Jánosné, a makói járási pártbizottság osztályvezetője, Nagy József, a Derekegyházi Állami Gazdaság üzemi pártbizottságának titkára, Párkányi István, a csongrádi városi pártvégrehajtó bizottság tagja, dr. Vincze Zoltán rendőralezredes, dr. Kovács Lajos rendőralezredes, Fórizs Aladár, honvéd őrnagy, Tóth Ferenc határőrszázados, Szoboszlai László karhatalmi alhadnagy és dr. Hrabovszki Mihály karhatalmi százados, orvos. Szabályozták a munkábanárok távolsági utazási kedvezményeit A Gazdasági Bizottság határozata A gyárak, üzemek, hivatalok dolgozóinak jelentős része (mintegy 430 ezer ember) a MÁV, a MÁVAUT és , a budapesti HÉV vonalain naponta utazik lakóhelyén kívül eső munkahelyére, a dolgozók más része (mintegy 170 ezer ember) pedig hetente veszi igénybe hasonló céllal főleg a vasút távolsági vonalait. A napi munkába járáshoz csakúgy, mint a hétvégi utazáshoz, az állam jelentős kedvezményt biztosít a dolgozók számára. E kedvezmény összege évente megközelíti a másfél milliárd forintot. A kedvezmények jelenlegi rendszere ma és a jövőben is megfelel annak a célnak, hogy a munkájuktól távolabb lakó és a munkába járás miatt áldozatot vállaló dolgozókat anyagilag mentesítse az utazási költségek nagy részétől. Az állami támogatás folyósításának jelenlegi módja azonban nincs összhangban a gazdasági mechanizmus reformjának azzal a célkitűzésével, hogy a vállalatok munkájához szükséges költségek a vállalatoknál jelentkezzenek. Márpedig a munkásszállítás költségei a termelés érdekében merülnek fel, az ezzel kapcsolatos kiadások azonban nem a termelő vállalatoknál, hanem a közlekedési vállalatoknak adott állami dotációban jelentkeznek. A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén a gazdasági mechanizmus reformja követelményeinek megfelelően újonnan szabályozta a munkába járást szolgáló távolsági utazási kedvezményeket. Az új rendelkezés alapelve, hogy sem a jelenleg munkaviszonyban levő, sem a jövőben munkába lépő dolgozókat a munkába járás kapcsán a jelenlegihez képest többletköltség nem terhelheti, ennek megfelelően a dolgozóknak nyújtott utazási kedvezmények továbbra is fennmaradnak. Változást csak a hetenként hazajáró női, illetve férjezett dolgozók utazási kedvezményében hoz a határozat. Eddig — mint ismeretes — a hetenként hazajáró nős, illetve férjezett dolgozók havonta háromszor 86 százalékos és kétszer 66 százalékos kedvezménnyel utazhattak. Január 1-től egységesen hetenként egy 86 százalékos kedvezményes utazásra jogosultak. A kedvezmény mértékének 86 százalékában való egységesítése mintegy 10 millió forint évi megtakarítást jelent a dolgozók részére. Az új mechanizmus alapelveivel összhangban a határozat intézkedik arról, hogy a kedvezményes jegyár és a teljes áru jegy árának 80 százaléka közötti különbözetet a munkáltatók fizetik. (20 százalékos kedvezményt továbbra is a közlekedési vállalatok adnak.) Így a munkáltatóknál felvetődött utazási költség összegét az állami és szövetkezeti vállalatok a nyereségadó terhére, az építőipari vállalatok termelési költségek között, a költségvetésből gazdálkodó szervek pedig költségvetéseik terhére számolják el. Az 1968-ban elszámolt kedvezmény összegét rögzítik és 1969-től a túllépés, vagy a megtakarítás a vállalati eredményt rontja, vagy javítja. A határozatnak megfelelően a közlekedési vállalatok új rendszerű bérletjegyeket adnak ki. A bérleteket a jövőben havi, vagy félhavi időtartamra lehet megváltani (a HÉV-nél továbbra is egyhavi bérlet marad érvényben). A bérletet vagy a munkáltatók vásárolják meg dolgozóik részére, vagy pedig a dolgozó váltja meg. Amennyiben a munkáltató vásárolja meg a bérleteket, a dolgozó fizetéséből utólag kerül levonásra az általa fizetendő összeg. Abban az esetben, ha a dolgozó maga veszi meg a bérletet, akkor az egyhavi kedvezménynek megfelelő összeget bérfizetéskor a vállalat (intézmény) előre kiutalja dolgozója számára. A munkáltatók döntik el, hogy e kétfajta lebonyolítás közül melyiket választják. A távolsági utazási kedvezmény új rendje 1968. január 1-én lép életbe. (MTI) Az áruló magnószalag Történetünk szereplői név szerint Egyik Antal és Másik Antal. Kisemberek. Egyik üzemi munkás. Másik pénzügyi revizor valahol a tanácsnál. Véletlenül találkoztak, s megpróbálták kijátszani egymást, meg a hatóságokat, amire jó alkalmat adott egy kétszoba összkomfortos, főutcai, állami lakás Szentesen. A lakást Egyik megvásárolta Másiktól, majd amikor megtudta, hogy póruljárt, okos ötlettel nyakoncsípte vetélytársát, s haragjában fel is jelentette. A hatóság fülöncsípte mindkettőjüket Másik kezdte Másik Szegedre költözött, üresen hagyva a szentesi főbérletet . A gyerek miatt. Tanul. Mellette kell lennem, hogy ne legyen akármilyen tagja a társadalomnak. Korábban baj volt vele. Békéscsabai középiskolába adtam, bukott, ráadásul valami ügybe keveredett. Albérletben laknak, szűk, sötét udvari szobában, együtt a főbérlővel. Beköltözésük óta kéri a lakást Szegeden — hiába. — Próbálkoztam a cserével is. Hirdettem, de sikerte- lenül. Kaptam ugyan aján-latokat, viszont egyiket sem , fogadhattam el, mert rengeteget kérnek. Rengeteget kérnek. Másik Antalnak azonban nem volt rengeteg pénze. Megpróbált szerezni, valami módon és erre szinte kínálkozott a szentesi kétszoba összkomfort, amelyre már nem volt szükségük. Elvégre is, mint , mert ki árulja a lakást, függetlenül attól, hogy az övé, vagy az államé. Kisember, nagyember aki csak teheti , „lelép” bizonyos összegért. Ebben a mai nagy lakáshiányban rengeteg az eladó lakás. — Tessék elolvasni ezt a hirdetésre érkezett levelet. írója, amint utólag kiderítettem, rangos, szegedi állam ,mi alkalmazott, szövetkezeti lakásakció résztvevője. A lakás egy év múlva lesz kész. Kétszoba, összkomfort. Ezt írja: ..Irányár: 150 ezer forint”, ebből 100 ezret előre. 50-et átadáskor kérek”. Honnét vegyek ennyi pénzt? Ráadásul míg élek fizethetném az OTP-részletet Mit volt mit tenni, Másik Antal a „rövidebb” utat választotta, bizalmába férkőzött Egyik Antalnak, akit azelőtt nem is ismert, rábeszélte, hogy költözzék be szentesi kétszobás, főbérleti összkomfortjába. Persze , nem ingyen. Negyvenezer forintot kért a lakásért, igaz, ráadásul segítséget is ígért a hivatalos ügyek lebonyolításához. Állami embernek lehetnek jó összeköttetései. Gyanús az üzlet Na igen. Egyik Antal sem pénzgyáros. Épp emiatt határozták el feleségével, hogy a szentesi ifjúsági lakótelepen, állami segítséggel épített lakásukat eladják. — Közöltem Másik Antallal mi a szándékunk. Munkás vagyok, egyedül keresek negyedmagamra. Nem bírjuk a havi 450 forint törlesztést. Jobban járnánk, ha eladhatnánk a lakást és szerezhetnénk valami olcsóbbat. De hogyan? Másik Antalt pontosan azért küldte a sors, hogy válaszoljon erre a kérdésre. Egyik Antal ugyan nem az első páciens volt akinek felajánlotta pénzért a főbérletet, viszont, jobb ügyfélnek ígérkezett a többieknél. Megszorult anyagilag és láthatóan hajlamos is volt arra, hogy ne vegyen túl szigorúan bizonyos hatósági előírásokat. De Egyik Antal mégsem dőlt be teljesen. Nem követte vakon a Másiktól kapott tanácsokat. Nem bízott teljesen a sikerben és arra az alkalomra, ha Másik csalni próbálna, megfelelő tanúról gondoskodott. Nem élő személy a tanú, hanem napjaink kedvelt technikai eszköze: a magnetofon, amely gondosan rögzítette a megbeszélésen elhangzottakat, persze titokban. nak. írás is készült, no nem a 40 ezer forintos üzletről, hanem arról, hogy Másik Antal határozatlan időre bérbeadja lakását Egyiknek, havi 300 forintért — Az írás a hatóság félrevezetésére kellett volna, de én nem írtam alá — vallja Egyik Antal. Talán arra gondolt, hogy Másik ígéretet tett a hatósági ügyek sima elintézésére. Minek akkor a papír? Másik egyre gyanúsabbá vált a névleges albérlők előtt Amikor pedig a magállapodás szerint beküldték igénylésüket a lakásra és határozott elutasító választ kaptak: „A lakás Másik Antalé és 1968. május 1-ig mentesítve” — végképpen ráébredtek a csalásra. Oda a 40 ezer forint és oda a lakásuk is. Egyik Antal határozottan megijedt. Előbb felkereste Másik Antalt, visszakövetelte tőle a pénzt, de hiába. Ekkor a hatóságokhoz fordult, bizonyítékként átadta a gondosan megőrzött magnótekercseket, amelyek létezését Másik Antal nem hitte el és egyszerűen letagadta, hogy bármiféle összeget is kapott volna a részére fenntartott állami lakásért. Jelentés három járásból Vetik a tricitálét A kedvező időjárást kihasználják a földek dolgozói s megyeszerte fokozódott a szántás-vetési munkák üteme. A szentesi járásban az őszi vetések alá tervezett 37 ezer holdnak a felén forgatták meg a talajt. Az őszi árpa a tervezett területnek csaknem a hetven százalékán került földbe, s a kenyérgabonának pedig mintegy huszonöt százalékát vetették el. A munkák jelenlegi állásából ítélve október hónap második felében végeznek a kalászosok vetésével. A makói járásban, mint minden esztendőben, most is október elején várható az őszi szántás vetési munkák nagymérvű gyorsulása, mert ekkorra fejezik be a vöröshagyma betakarítását. A járásban a nyáron országos viszonylatban is kiemelkedő, csaknem tizenhat mázsás búzatermést arattak. Ilyen eredmény mellett már jól jövedelmező a kenyérgabona-termelés, s főleg a kevés munkaerővel rendelkező tszek határozták el a terület növelését. A földeáki Dózsa Termelőszövetkezet például nyolcszáz hold helyett ezer holdat vállalt, s ugyancsak az előírtnál nagyobb területen vetnek búzát a földeáki Kossuth és a pitvarosi Vörös Csillag Tsz-ben is. A szegedi járásban az egyéb kalászosok mellett vetik a homokvidék új gabonáját, a rozs és a búza keresztezéséből származó triticálét. Tavaly a csengelei közös gazdaságok voltak ezen a téren az úttörők, s — az eredmények láttán — most már a pusztaszeri tszek is ,,vizsgáztatják’' az új gabonát. Számításaik szerint a triticálé három-négy mázsával ad több termést a rozsnál. Indul útjára az alma ősz. Érik a gyümölcs. A téli napok egyik legfontosabb tápláléka, amelyben nélkülözhetelen anyagokat halmoz fel a természet. Derekegyházán például — amint felvételünk is mutatja — már szedik, válogatják és vagonírozzák az ízletes tápláló almát. Most a Starking, a Jonathán és a Húsvéti rozmaring fajtákat szedik. A termés 75—80 százaléka exportminőségű és az almából a belföld ellátásánkívül naponta 8—10 vagonnal külföldre is jut. A gazdaságban több mint 500 vagon alma betakarítására számítanak. (Enyedi Zoltán felvételei Vissza a pénzt, vagy... Egyikék eladták a saját lakásukat és tavaly novemberben beköltöztek Másikék szentesi üres lakásába. Előzőleg persze kifizették a 40 ezer forintot Másik Antal Beszél a magnó Ügyészségre került a panasz, majd a csalásról árulkodó magnó is. Jó ötlet volt. Érthető a szöveg, felismerhető a hang. Egyik Antal arra volt kíváncsi a megbeszélésen, hogy tulajdonképpen mennyit kérne Másik a lakásért. — Megmondom őszintén az összeget — hallani Másik Antal megfontolt hangját a magnó hangszórójából. — De alku nincs, semmi alku nincs. Én az összeget megmondom, de nem tudok belőle engedni. Világos beszéd? De hallgassuk csak tovább. — Egy illető megadta volna érte a 30 ezret... egy pedagógus házaspár. Megmondom, én 45-re gondoltam. Negyvenezer forint. Egyikek lakószobájában tárgyaltak és Másik 40 ezer forintra gondolt. Arra nem, hogy a kályhacső fali nyílásában minden szavát lesi a mikrofon. Ezt később sem akarta elhinni. Tőlem is többször kérdezte: — Valóban van magnófelvétel? — Van. Két beszélgetésüket rögzítették. És vannak tanúk arra is, hogy pénzért ajánlgatta az állami lakást. Másik Antal döbbenten hallgatta e szavakat a sötét, levegőtlen szegedi albérletben. — Bíróság elé kerülök. Mi lesz? Másik lakást nem sikerült vennem, mert még ha a Trabantomat eladtam volna, akkor is kevés lett volna a pénz. Kényelmetlen és tanulságos eset az Egyik Antal számára is, hiszen a csalásban szintén részes, bár javára írandó, hogy — ha késve is — önszántából leplezte le a történteket. KACZOR ISTVÁN 3 Apró Antal Ulánbátorba utazott Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyarország KGST-beli képviselője elutazott Ulánbátorba, ahol részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának most sorra kerülő 31. ülésén. A Ferihegyi repülőtéren a kormány nevében dr. Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter búcsúzott el Apró Antaltól. (MTI) Kezdődik a múzeumi hónap Tegnap délelőtt a szegedi Móra Ferenc Múzeumban bensőséges keretek között nyitotta meg a múzeumi hónapot dr. Bálint Alajos, a múzeum igazgatója. A megnyitón Csenke László, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője „Szocialista kultúráért” kitüntetést adott át Csongor Győzőnek, a múzeumi csoport vezetőjének és Juhász Antal muzeológusnak. Tésik Józsefné főrestaurátor miniszteri dicséretben részesült. A múzeum dolgozói közül többen pénzjutalmat kaptak. Ma délelőtt 12 órakor Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Képtárában hivatalosan itt megnyitja a múzeumi hónapot és a szegedi képzőművészek tárlatát dr. Biczó György, a Szeged városi tanács vb elnöke. Magyar—svájci megállapodás További egy évvel, 1968. szeptember 30-ig meghoszszabbították a magyar—svájci árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást. Az erről szóló jegyzőkönyvet Baczony Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Albert Grübel kereskedelmi szerződéskötésre meghatalmazott miniszter írta alá Budapesten. Dr. Grübel budapesti tartózkodása során megbeszélést folytatott a Külkereskedelmi Minisztériumban és fogadta őt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter is. A svájci miniszter szombaton elutazott Budapestről. (MTI) Üzbég baráti küldöttség érkezett Magyarországra Az október 3-án, kedden kezdődő üzbég kulturális napok alkalmából szombaton hat tagú üzbég baráti küldöttség érkezett hazánkba M. T. Turszunovnak, az Üzbég Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjának, az Üzbég Központi Állami Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének vezetésével. A delegációnak tagja V. J. Zahidov akadémikus, az Üzbég SZSZK művelődésügyi minisztere is. A küldöttséggel együtt húsz tagú művészcsoport, valamint a Bahor üzbég népitáncegyüttes is hazánkba érkezett. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrzési Bizottságának elnöke, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Mihályfi Ernő, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, valamint az MSZBT és a külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és nagykövetség több tagja is. (MTI)