Csongrád Megyei Hírlap, 1967. december (12. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-01 / 284. szám
W67. DECEMBER PEVTEK HÍRLAP Az információ a korszerű vezetés 10*iyJSf Mezőgazdasági szakemberek ByflR SabillitC tanácskozása Szegeden A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztálya, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete tegnap délelőtt a megyei tanács földszinti nagytermében tanácskozást tartott „Az információ és a szaktanácsadás szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében” címmel, amelyen részt vettek a városi és a járási tanácsok, a termelőszövetkezeti területi szövetségek képviselői, a termelőszövetkezetek vezetői, valamint a felvásárló vállalatok szakemberek A tanácskozást dr. Paczuk István, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Királyi Ernő, az Agrinform főosztályvezetője tartott vitaindító előadást. Bevezetőjében elmondotta, hogy a világ országaiban rohamosan emelkedik a mezőgazdasági termékek fogyasztása, de az igények időközönként változnak, s ennek megfelelően változik a piac is. Mivel a gazdaságirányítás új rendszerében a mezőgazdasági üzemek önállósága lényegesen megnő, a termelőszövetkezetek egész gazdálkodásuk, tervezésük, fejlesztésük, munkájuk hatékonyságát és a piac értékítéleteinek gazdasági következményeit maguk viselik, a vezetésben nagy szerepe lesz a megbízható, részletes információnak. A továbbiakban dr. Királyi Ernő tájékoztatást adott a mezőgazdasági cikkek fogyasztásának és árának várható alakulásáról, a termékek belső és külső forgalmazásáról, a mezőgazdaságban használt eszközök várható áráról, az adózás céljáról és rendszeréről, valamint a hitel szerepéről. De szó esett előadásában a műszaki, szakmai információról, a termelés biztonságáról, valamint az előkalkulációról. A szaktanácsadásról kifejtette: legjobb szerepe, hogy az új agrotechnikai eljárások, módszerek elterjesztését elősegítse.Dr. Királyi Ernő után dr. Csizmadia István, a Mezőgazdasági Könyvkiadó osztályvezetője a szakirodalom szerepét is-mertette. Huszti Pál, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatási osztályvezető-helyettese hozzászólásában szintén az információ szerepét elemezte. Többek között hangsúlyozta a mezőgazdasági szaklapok jelentőségét. A felkért korreferensek hozzászólásai után vita következett, melyben részt vett Pintér István, a csongrádi Tisza Tsz elnöke, aki többek között javasolta, hogy a termelőszövetkezeteket sűrűbben tájékoztassák a piaci árak alakulásáról. Továbbá, hogy a magyar mezőgazdaság eredményeiről szakfilmeket készítsenek. Nagy Miklós, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa a középszintű információ megjavításának szükségességét hangoztatta. Javasolta, hogy a mezőgazdasági szakemberek külföldön szerzett tapasztalatairól gyorsabban tájékoztassák a tudományos kutatókat. Tanács Imre, a röszkei Kossuth Tsz elnöke a hozzászólásában azt kérte, hogy az infor-máció megbízható legyen, amire a terme-lőszövetkezetek bátran építhetnek. Dr. Galgóczi Lajos, az Állatforgalmi Vállalat termelésfejlesztési osztályvezető-helyettese az egy területre vonatkozó szaktanácsadás jelentőségéről beszélt A vitában felvetett kérdésekre dr. Királyi Ernő és Huszti Pál válaszolt, majd dr. Fazekas Lajos, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője mondott zárszót Vásárhelyi méhészek újításai A vásárhelyi méhészek mind nagyobb gondot fordítanak arra, hogy elavult, idejétmúlt eszközeiket korszerűbb felszerelésre cseréljék ki. Bizonyította ezt az idei mezőgazdasági kiállítás és vásár is, amelynek méhészeti pavilonjában ott találtuk a sok újítás között az Angyal Mihály vásárhelyi méhész által konstruált háromkeretes láda alakú pörgetőjét, valamint a Mérleggyár műszaki dolgozóinak másik értékes újítását, a kaptármérleget. Az Angyal Mihály által bemutatott mézpörgető I. díjat, aranyérmet nyert a kiállításon. Nemcsak a díjakat odaítélő zsűri, de a kiállításon járt méhészek is nagy elismeréssel nyilatkoztak a korszerű készülékről. A pörgető lecsukható tetőszerkezetét kerettartónak, a láda egyik végét fedelezésre lehet használni. Ennek az az érdekessége, hogy a fedelezést odarakják, ahol rostaszövetre kerül és lecsurog a méz a fedelezésből — nem kell külön mosni és raktározni —, így minden méz a kannába kerül. A másik érdekessége, hogy úgy el lehet helyezni a gépkocsin, mint a kaptárokat, nem foglal el külön helyet. A kaptármérleg három mérleggyári dolgozó újítása. A méhészek kérték meg az üzem technológiai osztályát, szerkeszszenek számukra egy kaptármérleget, amely könnyen kezelhető. Bordás Lajos, a technológiai osztály vezetője, valamint Bánfi Imre (aki méhész is) és Dóda Ernő technikusok megszerkesztették a méhészek által igényelt mérleg konstrukcióját amelyet el is fogadtak újításként. A kaptármérleg érdekessége, hogy önsúlya 36 kiló, mérc,^H^„sége 150 kiló. Szállításnál rögzíthető, kézben lehet vinni, mint a bőröndöt és rögzítés nélkül sem hull szét. Emellett igen szép kivitelű. Az újított kaptármérlegből a szegedi méhész egyesület 5 ezret rendelt, tehát a jövő év első felében már be is szerezhetik a méhészek. KOVÁCS FERENC méhész szaktitkár: A mérleggyári dolgozók által konstruált kaptármérleg Képünkön: Angyal Mihály újító az aranyérmet nyert mézpörgetővel Új autóbuszjárat Maroslelére A napokban új autóbuszjárattal bővült Maroslele közlekedési hálózata, mely a hódmezővásárhelyi és a makói utazóközönség szempontjából is jelentős. Ugyanis a Hódmezővásárhelyről 9 óra 35 perckor induló busznak csatlakozása van a községből Makóra 10 óra 15 perckor induló buszszal. Ugyanakkor a Makóról 12 óra 30 perckor induló buszszal maroslelei átszállással,Vásárhelyig lehet utazni. Napirenden: az ásványolaj-bányászat szennyvíz elhelyezése és a mártélyi holt Tisza-ág hasznosítása Ülésezett a megyei vízvédelmi bizottság Egy esztendeje. 1966 noovemberében alakult meg a megyei vízvédelmi bizottság. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság keretében létre- hozott szerv azt a célt tűz-te maga elé, hogy különbö aző vizsgálatokkal, javasla- tokkal, intézkedésekkel gonvdoskodjon a megye folyó- és állóvizeinek szennyezősödés-mentesítéséről. Az utóbbbi években ugyanis — az országos helyzethez hasonlóan — a megyében is mind nagyobb arányokat öltött a vizek szennyezettsége. Tegnap az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kultúrtermében tartotta meg idei második ülését a bizottság, t A napirendi pontok közül első helyen szerepelt a Sze-ged—Algyő térségében ki-alakult ásványolaj kutatás, a bányászat szennyvíz elhelyenzési helyzete. A munkabidzottság jelentése szerint a fő Kőolaj és Gázipari Tervező Vállalat bízta meg a víz-aügyi igazgatóságot az olaj és a szennyvizek elhelyezésével kapcsolatos szakvélemény elkészítésével. A szakvéle-mény megállapította, hogy 1, a töltőállomásokon és az üzemen belül keletkezett — olajos szennyvizek megtisztítva és Szeged városát megkerülve nyomóvezeté- iken keresztül kerülhetnek a Tiszába. A legújabb felmérések szerint jelenleg mintegy 450— 500 köbméter olajos víz kerül a belvízlevezető csatornahálózatba, de a vízügyi igazgatóság már az idén 17 esetben tapasztalta, hogy az olajmezőről közvetlenül a Tiszába engedték a tisztítatlan szennyvizet. Ez rendkívül megnövelte a folyó vizének szennyezettségét, és a jövőben várható, hogy csupán egyetlen olajkútnál napi hatezer köbméter víz is a felszínre kerüljön. Jelenleg többféle tervezet készül az olajos víz tisztítására, majd elvezetésére és többek között a budapesti Műszaki Egyetem egy ultrahangos olajfogó berendezést helyez el a Szeged—Tápé— Algyő körzet olajgyűjtő állomásainál, kísérletképpen. Ez a korszerű berendezés a vízben elkeveredett parányi olajcseppeket is kivonja a Tiszába folyó üzemi szennyvízből. A vitában az is szóba került hogy a létesítendő kőolaj lepárolóhoz közvetlenül a Tiszából nyerjék a napi 80—87 ezer köbméter hűtővizet A másik lehetőség az, hogy sekély mélységű kútsort létesítsenek a szükséges vízmennyiség biztosításához. Nagy a valószínűsége, hogy a Tiszából való közvetlen víznyerés tervezetét fogadják el az illetékes szervek. A megyei vízvédelmi bizottság tagjai több szakmai téma meghallgatása és megvitatása után a mártélyi Holt-Tisza-ág hasznosításáról tárgyaltak. Ennek során dr. Uherkovich Gábor tudományos munkatárs, kandidátus elmondotta, hogy az idén három esetben történt vízmintavétel és különösen a fürdési időszakban volt magas a víz szennyezettsége. Nyáron, az alacsony vízállás esetén nincs a holtágban vízutánpótlás, átfolyás, és erős eliszaposodás következik be. Az üdülőteleppé való nyilvánítással és az üdülőtelep fejlesztési tervvel egyidőben nem készült el a részletes vízügyi felmérés. Szükség lenne az üdülők szennyvizének tervszerű elvezetésére és a Csongrád megyei KÖJÁL-nak élnie kellene azzal a lehetőséggel, hogy akár szezon közben is fürdési tilalmat rendeljen el. Ez a tilalom minden érdekelt féllel megértetné, hogy sürgősen változtatni kell a telep jelenlegi kezelésén. A mártélyi Holt-Tisza-ág hasznosításával kapcsolatban azt javasolja a vízvédelmi bizottság, hogy mielőbb építsék meg a holtág északi végén a vízátemelő berendezést. Ez megoldaná a nyári pangó víz felfrissítését. Sokat segítene a gondokon, ha egy magas nyári gátat létesítenének a holtág és a folyó között, mert így a tavaszi magas ár nem tudná elönteni az üdülőtelepet. Az ülés utolsó napirendi pontjaként a vízvédelmi bizottság következő évi munkatervét tárgyalták meg a szakemberek. T. J. Értekezlet tartott Szegeden a megyei katolikus papi békebizottság A Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának rendezésében tegnap, csütörtökön, Szegeden, a Népfront Vörösmarty utcai helyiségében külpolitikai tájékoztató értekezletet tartott a Csongrád megyei római katolikus papi békebizottság Merksz Elemérnek, a Csanádi egyházmegye püspöki helynökének elnökletével. Matolcsi Károly, a Magyar Nemzet munkatársa tartott tájékoztatót az időszerű külpolitikai kérdésekről. Az előadást több felszólalás követte. A békegyűlésen részt vett Katona Sándor, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára és dr. Rátkai János egyházügyi tanácsos is. Más Ünnepi tanácsüléssel kezdődnek Makón a József Attila-hetek dulója. Ebből az alkalomból emlékünnepség-sorozatot rendeznek Makón, a költő diákévei és indulása városában. A városi tanács végrehajtó bizottsága ma, pénteken délelőtt 10 órára ünnepi tanácsülést hívott össze, amelyen társadalmi szervek és intézmények képviselői is részt vesznek. Döme Mihály, a mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója tart megemlékezést a nagy proletárköltőről, amit a Szoboszlai Imre iskola úttörőinek irodalmi műsora követ. Ezután megkoszorúzzák a „város fogadott fiának” Lenin téri szobrát. Itt K. Kiss Sándor, a városi tanács vb elnökhelyettese mond megemlékezés. Este 6 órai kezdettel a költő nevét viselő művelődési házban a József Attila Gimnázium és a mezőgazdasági szakközépiskola tanulói ünnepi műsort mutatnak be. Közreműködik az egyesített énekkar. A költő két személyes ismerőse is elmondja élményeit A tanácsüléssel veszi kezdetét a december 21-éig tartó ünepség-sorozat, amelyek programja szerény, de Méltó megemlékezés József Atilára. Decemberben lesz József Attila halálának 30. évfor 141 NINCS is BRIGÁDNAPLÓBAN „Visszatetszőnek tartom a kierőszakolt jutalmazást Többször is figyelmesen elolvastam az „Ami nincs a brigádnaplóban” című vitarovatukban közölt cikket, amely a szocialista brigádok jutalmazásával, az üzemi, anyagi érdekeltség egyik sajátos problémájával foglalkozik. A cikket igen tanulságosnak tartom. Mivel a brigádom tagjainak véleménye egyezik az enyémmel, az alábbiakban közlöm, hogyan vélekedünk a cikk tartalmáról, a felvetett kérdésekről. Három éve vezetem a ________ hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárban az Au- _ _ _ gusztus 20. kétszeres jelö i vénnyel kitüntetett szocia- * ■ ta brigádot. Egyetértek azzal, hogy a brigádnaplókban többnyire csak a jó munkáról, a társadalmi tevékenységről esik szó, és alig kerül bejegyzésre valami a mozgalomban felmerülő problémákról. Pedig az is akad. Nem értek egyet teljes egészében a Magyar Kábelművek szegedi gyáregysége egyik szocialista brigádjának állásfoglalásával. Mi is sokat tevékenykedünk üzemünkben, s örömmel hajtunk végre egyegy feladatot. Közben eszünkbe sem jut az ellenszolgáltatás. Ez nem jelenti azt, hogy nem esik jól a dicsérő szó vagy jutalmazás (amit meg is kapunk), de előre nem számítunk különösebb elismerésre. Szerintem, ha valaki szocialista embernek nevezi magát, akkor csak az önzetlen segítségnyújtás lehet a jelszava. Nagyon visszatetszőnek tartom a kierőszakolt jutalmazást. Én magam sok pénzjutalomnak és kétszeres Kiváló Dolgozó jelvénynek vagyok tulajdonosa. Még minden alkalommal váratlanul ért a kitüntetés, a jutalmazás. A mi brigádunk már a jövő felé tart. S ezért, ha most azt kérdezik tőlünk, hogyan képzeljük el a jövő szocialista brigádmozgalmát, anyagi és erkölcsi elisme___________ rését, csak azt mondhatom, hogy átléptük az üzemen be- felül a csak egymás közötti összetartozás kötelezettségét. Gondozásba vettünk Hódmezővásárhelyen egy idős családot. Az édesanya 83 éves, nyomorék, fia 60 éves. Szociális segélyből élnek. A közelmúltban egyik látogatásunk alkalmával lisztet cukrot, zsírt és friss gyümölcsöt vittünk nekik. Higgyék el nekünk, nehéz szavakban kifejezni a tőlük kapott elismerést Az erkölcsi elismerést, amit a munkában, mosásban elfáradt idős aszszonytól kaptunk. Ha a jövőben ilyen és ehhez hasonló elismerést kapunk embertársainktól, vezetőinktől, boldogan valljuk magunkat a szocialista brigádmozgalom hármas jelszava követőinek. pásztor lajosné, a hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár Augusztus 20. brigádjának vezetője II 3