Csongrád Megyei Hírlap, 1968. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-01 / 127. szám

Csukódik a kapu A fecskék, s°­a gy­u­lyák ősszel költöznek másik há­zába. Vidéki üzemeinkben tavasszal tör ki vándorlási láz, munkaerő költözködés az iparból a mezőgazdaság­ba, a kertekbe, az idény­munkák pavilonjaiba. A vándormadaraktól eltérően itt nem a körülmények űzik el a költözőket, ha­nem külső ok csábít, kész­tet távozásra. Prózai és na­gyon indokoltnak látszó ok: a több kereset. Ezen a tavaszon erre nagyobb is a lehetőség, mint eddig. Az utóbbi hetekben töb­ben mentek el például a Szegedi Ruhagyár szentesi telepéről a betanított mun­kásnők közül olyanok, akiknek munkájára eddig nem volt panasz, és meg is keresték az üzemi átla­got, az 1300—1400 forintot. Volt, aki fagylaltárusnak ment, mert ott a gebines rendszerben többet keres. Volt, aki birkát nyírni ment el, jó munka, másfél hónap alatt meg lehet ke­resni vele több ezer forin­tot, és házépítésre kell a pénz. Volt, aki íróasztalhoz ment, ahol ugyan nem ke­res többet, teljesítménybér sincs, tehát reménye sem a több keresetre, de ott a férje, egy helyen dolgoz­nak. És akadtak mások is. A vállalat természetesen mindenkit elengedett, ezt kell tennie a január óta érvényben levő rendelke­zések szerint. A kilépés joga a dolgozónak. De mint a vállalatnál mondják, a vállalatnak viszont joga az, hogy az ilyen kilépőket soha vissza ne vegye. Nem is akarnak visszavenni kö­zülük senkit. Nagyon jó munkás legyen a talpán az, akivel kivételt tesznek. Az első pillanat­­on HHHHH- ban úgy tűnik, hogy itt valami nincs rendjén. Elmarasztalható­­nak látszik a munkából kilépők, de a munkaadók vélekedése is. Egyéni érdek érvényesülése az egyik ol­dalon, kemény ügyintézés a másikon. Nem ezt a fajta munkaerővándorlást akarja előidézni az új gazdasági mechanizmus, nem az ilyen dacoskodónak látszó maga­tartást a vállalatok részé­ről. Valóban nem, de jogot és lehetőséget ad rá. Hogy azután kinek mi éri meg, az már a maguk dolga. A kilépő dolgozó kellemetlen helyzetbe hozza a vállala­tot: munkáját nehéz pótol­ni. De ha neki megéri, te­heti. A vállalat oldja meg a maga gondjait, vagy te­remtsen olyan feltételeket, hogy ne szivárogjon el a munkaerő. Ha erre nincs módja, s neki is megéri, él­jen azzal a jogával, hogy nem veszi vissza a pilla­natnyi érdekből távozókat. Nincs mindenre érvé­nyes szabályzat. Enélkül pedig itt a kockázat, ami együtt jár a nagyobb sza­badsággal, s ami ráutalja a szabadon választókat, hogy jól gondolják meg, mit tesznek. Ősszel nem lesz ■ ■■n fagylalt, nem lesz nyírni való birka, az íróasztalok sem szapo­rodnak a végtelenségig. Lesz-e helyettük másik munkahely? Az üzem nyil­ván megoldja a maga gond­jait, és majd csak sikerül vonzóbb, helyhez kötözőbb munkafeltételeket teremte­nie, ezzel új munkásokat vonzani és megtartani. A kaput nyitni is, csukni is lehet: azt kell meggondol­ni, mikor érdemes? (Cs. au CSOHGRÁD MEGYEI ★ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Népgazdaságunk megfelelő ütemben fejlődik Biszku Béla beszéde a hazai Fésűsfonéban Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára látogatást tett a XX. ke­rületben. Felkereste a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárat, amelynek vezetői tájékoztatták a vendéget a vállalat gazdasági és politikai helyzetéről, majd bemutatták az üzemet. Biszku Béla a különböző munkahelyeken hosz­­szan elbeszélgetett a dolgozókkal, majd a gyár művelő­dési házában — pénteken délután — rendezett gyűlésen találkozott a kerületi üzemek dolgozóival, a párt- és egyéb szervezeteik aktivistáival. Tájékoztatta őket a bel­politika időszerű kérdéseiről, a nemzetközi élet legutóbbi fejleményeiről, s válaszolt kérdéseikre. Belső helyzetünkről szólva megállapította" a politikai légkör nyugodt, a munkások, parasztok, dolgozó értelmi­ségiek körében a hangulat bizakodó, népünk politikai közérzete változatlanul jó. Életünk természetesen nem mentes ellentmondásoktól, vannak gondjaink, egészében véve azonban népgazdaságunk jó irányban, megfelelő ütemben fejlődik. Az év első négy hónapjában a termelékenység — mondotta ezután Biszku Béla — a tervezettnek megfele­lően alakul, a napi átlagot véve a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva mintegy öt százalékkal nőtt. A fo­gyasztói árak terén a tapasztalatok szerint egyes termé­kek ára emelkedett ugyan, másoké viszont csökkent Végeredményben a statisztikák az árak alakulásában — ha minden tényezőt egybevetünk — minimális mértékű csökkenést mutatnak — állapította meg egyebek között Biszku Béla. Óvári Miklós látogatása Csongrád megyében Csütörtökön Szegedre ér­kezett Óvári Miklós elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának veze­tője, s a délelőtt folyamán aktuális kultúrpolitikai kér­désekről megbeszélést foly­tatott a megyei pártbizottsá­gon. A tanácskozáson ott volt Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra, valamint a kulturális élet és a közoktatás számos me­gyei, városi és járási funk­cionáriusa Még aznap dél­után hasonló megbeszélés volt Makón, ahol Óvári elv­társ a járási és városi veze­tőkkel — köztük S­z­ő­n­y­i Ferenc elvtárssal, a makói járási pártbizottság első tit­kárával, s Arató Márton elvtárssal, a Makó városi pártbizottság titkárával — tanácskozott kulturális és közoktatási kérdésekről. Pénteken Óvári Miklós Ti­­szaszigetre látogatott. Felke­reste a Tiszakalász Tsz-t, ahol Niszner Ferenc elv­társ, országgyűlési képviselő, a tsz elnöke fogadta. Óvári Miklós megtekintette a kö­zös gazdaság állatállomá­nyát, gépparkját, majd ta­lálkozott a község vezetői­vel, akikkel megbeszélést folytatott. A tanácskozásra elkísérte Szilágyi Júlia elvtársnő, a megyei párt-vég­rehajtó bizottság tagja, vala­mint Csupenszki István elvtárs, a szegedi járási pártbizottság első titkára is. XXV. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM SZOMBAT, 1968. JÚNIUS 1. Ára: 70 fillér Cél a termelés és gazdálkodás hatásfokának további javítása Ülést tartott a megyei tanács Tegnap tartotta ülését Szegeden a Csongrád me­gyei tanács. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Paczuk István vb-el­­nökhelyettes, d­r. B­o­z­ó Sándor vb-titkár, Sajti Imre, Hunyadkürti La­jos, Katona Ferencné dr. R­­­k­a­s­s­y János, a Minisz­tertanács tanácsi szervek osztályának képviselője és dr. Kővári Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium kikül­dötte. Dr. Paczuk István nyitotta meg a tanács ülését, majd az elfogadott napirend és a vb előterjesztése alapján a megye 1961. évi mezőgazda­­sági termeléséről és felvá­sárlásáról készült beszámoló vitájára került sor. Tavaly a megye mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tei gazdaságilag is tovább fejlődtek. 127 mezőgazdasági termelő­­szövetkezet és 19 szövetke­zeti csoport gazdálkodott. Munkájukat zavarta az is­mételten jelentkező belvíz, mely 98 gazdaságban érez­tette hatását Viszont javult a termelés technikai színvo­nala, s több helyen a leg­korszerűbb technológiai eljá­rásokat vezették be. A szö­vetkezetek több gépet is sze­reztek be munkájukhoz. De a munkaerőhelyzet nem ja­vult, főleg a betakarítás ide­jén lett volna szükség több dolgos kézre. A gazdálkodás­sal párhuzamosan az új gaz­daságirányítási rendszer szellemének megfelelően több szövetkezet segéd- és feldolgozó üzemeket létesí­tett. A szakemberek, a szak­munkások száma nőtt, de még mindig kevesen van­nak. A gyenge tsz-ek száma ta­valy 40 volt, ezek közül öt­nél vezetési okok hozták a nem megfelelő eredménye­ket, 35-nél pedig a rossz ter­mőhelyi adottságok. Ennek ellenére az egy dolgozóra ju­tó részesedés nőtt: 1966-ban 15 ezer 124 forint volt, 1967- ben pedig meghaladta a 16 ezer forintot. Az egy dolgo­zóra jutó részesedés Szente­sen volt a legjobb, megkö­zelítette a 26 ezer 400 forin­tot. A mezőgazdaság 1968. évi feladatai közül első helyen kell említeni a termelés és a gazdálkodás hatásfokának további javítását, valamint a munkatermelékenység foko­zását. Különösen gondot kell fordítani a kenyérgabona, a zöldségfélék, a gyümölcs­szőlő, valamint a sertés- és a marhahús, a tej mennyi­ségének és minőségének nö­velésére. A megyei tanács a végre­hajtó bizottság által előter­jesztett beszámolót elfogad­ta. Ezt követően ugyancsak a vb által írásban előter­jesztett, a tanácsok 1967. évi gazdálkodásáról szóló beszá­moló megvitatására került sor. A tavalyi költségvetési gazdálkodás kielégítő ered­ményeket hozott és a kitű­zött célnak megfelelt. A köz­ségfejlesztési munkát tekint­ve a bevételi terv teljesíté­se — tanácsonként is — jó­nak mondható, míg a ki­adási terv teljesítése külö­nösen Szentesen, Csongrá­­don és Makón a műszakilag meg nem alapozott létesít­mények miatt nem volt meg­felelő. A fejlesztési felada­tok teljesítésénél meg kell állapítani, hogy az 1967-re előírt feladatok megvalósul­tak: 97,7 millió forintot for­dítottak fejlesztésre, ebből 36,1 milliót lakásépítésre, 53,5 milliót pedig közmű és ipari létesítményekre. A köz­ségekben és a városokban a villamos hálózatot is fejlesz­tették. Hódmezővásárhelyen és Csongrádon a víz- és csa­tornázási alapberuházás csak az idén készült el, Makón pedig az év végére fejező­dik be. A csongrádi csator­naépítés — 7 millió forin­tos költséggel — viszont 1969-re húzódik át A lakos­ság főleg a községekben társadalmi munkával is hozzájárul az építkezések­hez, karbantartásokhoz, mégpedig 15 millió forint­nál is többel. A költségvetési gazdálko­dás beszámolóját követően a végrehajtó bizottság számot adott a múlt évi tanácsi ha­tározatok végrehajtásáról, majd a tanácsrendeletek fe­lülvizsgálatáról. A megyei tanács teg­napi ülésén két újonnan al­kotott tanácsrendeletet foga­dott el: a házfelügyelők fel­adatairól és a közműves víz­ellátásáról. A vitában a mezőgazda­sággal kapcsolatban felszó­lalt Hajnal Mihály (Szen­tes), s elmondotta, hogy a szárazság nehéz próba elé állítja a szövetkezetek dol­gozóit és vezetőit Felhívta a figyelmet a takarmány gazdaságosabb felhasználásá­ra is. N­a­g­y­i­s­­­ó­k Sándor (Felgyő) többek között meg­említette, hogy a keverőüze­meknek lehetővé kell tenni, hogy a háztáji gazdaságok­nak is adjanak tápanyagot. Kocsis Imre (Makó) az alkatrészellátás nehézségét taglalta. Forgó László (Ti­­szasziget) megemlítette, hogy nagyobb gondot kell fordí­tani az öntözésre, s a meg­levő vízmennyiség tartaléko­lására. B­ó­d­i János (Ásott­halom) a mezőgazdasági üze­mek szakember-ellátottságá­­ról szólt. Dr. Kővári Mik­lós (MÉM) a tsz-vezetés ösz­­szetételének és színvonalának emelését a jövő kulcskérdé­seként ítélte meg. Szükséges­nek tartja a szövetkezeti ve­zetők szakmai továbbképzé­sét is. Katona Ferencné dr. (Mórahalom) kiegészítő javaslattal élt: a szakigazga­tási szervek vizsgálják felül a gyengén gazdálkodó tsz-ek esetleges vezetési hibáit A költségvetéssel kapcsolatos napirendhez Katona Sán­dor (Makó) szólt hozzá, s javasolta, hogy a központi költségvetés maradványának egy részét a kis községek fejlesztésére használják fel Darabos György (Zsom­­bó) a terv és pénzügyi áb észrevételeit tette hozzá a beszámolóhoz, s ugyancsak javasolta, hogy a költségve­tés maradványából a közsé­gek égető problémáit oldják meg. Dr. Katona Zoltán (Sövényháza) a tanácsrende­letek témaköréhez azt fűzte hozzá, hogy az új szabály­sértési törvény komoly ha­tással van a tanácsrendele­tekre. A vitát követően dr B­o­z­ó Sándor vb-titkár szóbeli előterjesztése hangzott el. A jogi és igazgatási áb javas­latára, a megyei tanács dön­tése alapján a hatályos tanácsrendele­teket legközelebb két év múlva felülvizsgálják, s ennek eredményéről a vég­rehajtó bizottság beszámol a megyei tanács ülésén. Majd interpellációra került sor. Morschhauser Jó­­zsefné (Domaszék) a község­ben levő autóbuszforduló használatba helyezéséhez, va­lamint kis-ivánszéki iskola villamosításának befejezésé­hez kért anyagi támogatást. Vasasműhely épül Makón Telephelyet létesít Makón a Szegedi Vas és Fém Ktsz. A város új iparnegyedében — a rá­kosi úton — a helyi építő szövetkezet munkásai már felállították az új vasas műhely vasvázát. Képünkön: Erdei Sándor ács brigádjának tagjai a tetőszerkezetet építik. Itt dolgozik Pusztai György betonos és Csányi Ferenc kőműves brigádja is. Az 59x19 méteres szerelő csarnokot és a két kisebb műhelyt két hónapon belül tervezik átadni. (Fotó: Enyedi Zoltán) Pedagógusnapi kitüntetések Az idei pedagógusnap alkalmából Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter pénteken délután a minisztériumban 70 pedagógusnak adott át kitüntetést, eredményes oktató-nevelő munkájuk elismeréseként. 41-en kaptak kiváló tanár, 19-en kivált tanító, tizen pedig kiváló óvónő kitüntetést. Megyénk pedagógusai közül az alábbiak részesültek kiváló tanár kitüntetésben: Dr. Kovács Lajosné, a József Attila Tudományegyetemm Ságvári Endre gyakorló gimnáziumának tanára, Krékíts József, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor gimnázium tanára, Dr. Lang Jánosné, a szegedi Tömörkény István gimná­zium és szakközépiskola tanára, Mécs Józsefné, a szegedi Fodor József élelmiszeripar, szakközépiskola és szakmunkásképző intézet igazgatóhe­lyettese, Nagy Ernőné, a szegedi Móra Ferenc általános iskola tanára. Kiváló tanító kitüntetésben részesültek: Győri Jánosné, a hódmezővásárhelyi Ságvári Endre általános iskola tanítója, Karácsonyi Lászlóné, a József Attila Tudományegye­tem Ságvári Endre gyakorló általános iskolájának szak­tanítója, Kálmán Jánosné, a Szegedi Tanévképző Főiskola 2. számú gyakorló iskolájának tanítója.

Next